Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-25 / 97. szám

rtJt uccrr. I 1971. ÁPRILIS 25., VASÄRNAP Kulcsos gyerekek Ha anya mindig Hilton lenne Dunakeszi széles térségén végigszáguld a szél, homokfel­hőbe öltözteti a karcsú lány­alakot. Forray Kati baktat ha­zafelé a gimnáziumból, mint ahogy baktatott már akkor is, amikor jóformán még ki sem látszott a földből. Szülei szíve­sen beíratták volna a napkö­zibe, vagy tanulószobába, ő azonban valahogy nem találta ott a helyét. Végül különböző próbálkozások után negyedi­kes korában úgy döntöttek: elég érett ahhoz, hogy lakás­kulcsot adjanak a kezébe. így lett Forray Katalin „kulcsos gyerek”. A szecessziós stílusban épült alagi villába — amit hajdan egy zsoké épített — együtt nyitunk be, s keressük a kul­csot az előszobái rejtekhelyen. A nagy házat a lakók igényé­nek megfelelően átalakították. Tárul a szárnyasajtó, sűrű- függönyös hallba vezet. A szo­bát szűkmarkúan világítja meg a behúzott zsalugáteres ablak. Mikor kitárjuk, ömlik be a fény, előttünk messze a tavaszi ég. Kati rettenesen pironkodik Látni, legszívesebben kívül tudna az ajtón, amíg a nagy rendetlenséget ideges, gyors mozdulatokkal el nem tünteti. Ahogy elkészül, kedves, ottho­nias hangulat fogad. Minden­kinek megvan a helye, a meg­szokott kuckója, még Dzsumi- nak Is, a tacskónak mondott kutyának. Csend, zenével álitatva — Katikám, milyen érzés így egyedül lenni? Hazajönni az üres lakásba, végigvárni a hosszú délutánt? — Megszoktam. Hiányozna, ha nem így lenne. Elég a töb- biekből annyi, amennyi az is­kolában jut belőlük, bár kife­jezetten szeretek odajárni. De kell ez az itthoni csend. Csend, zenével átitatva. Van lemez­játszóm, s amikor hazajövök, első dolgom, bekapcsolom. Aztán — évek óta — egyfor­mán telik az időm. Most látta. Levetkőzöm, szellőztetek, ra­kodom. Az igazi takarítás pén­tekre esik, porszívózás, mosás és a többi. Én egy kicsit part- visolok, virágot locsolok, ösz- szerakom a konyhát. Aztán is­mét kabátot veszek, megné­zem, mit írt fel a családom a listára, mit kell hoznom a boltból. Legtöbbször kenyér, tej, apróságok. A mennyiséget, az élelmiszert anyám hozza Újpestről. Néha apa érte megy, ha nincs kiszálláson. Van egy kis Fiátunk. Vasárnap viszont azzal járjuk az országot. — Különben... Az a nap legszebb perce, amikor me­gyek anya elé. Minden arcot ismerek. Száll le a vonatról, szép és fiatal, látom a sze­mén, hogy engem keres. Akkor az emberek között már sietek eléje, ráköszönök. Akármilyen fáradt, fölvillan mosolya. Együtt jövünk haza, lassan. Nem sietünk. Még akkor sem, ha nagyon hordja a havat a szél. Az az egykilométeres út csak a miénk, kettőnké. Anyám műszaki rajzoló a ha­jógyárban. Egymás szavába vágva mesélünk, ő a munká­járól én az iskoláról. Meg mit tudom én, miről. Hogy elég lesz-e a tegnapról maradt fő­zelék vacsorára, vagy főzzünk. Vele minden jó. Ha anya min­dig itthon lenne... Neki csak Csuri vagyok... — Mikor tanulsz? Ki mond­ja meg, mit tegyél, addig is, míg megjön édesanyád? — Mindent megbeszélünk előző este, főzés közben. Más­nap aztán magam mondom ^agamnak, sorolom a tenni­valókat. Mire végzek a házi­munkával, két óra elmúlt. Le­ülök tanulni, nagyon intenzí­ven, lehetőleg nem gondolok semmi másra, ötkor felállók, sietek anya elé. Ha valamiért nem mehetek, üres a nap. Én tulajdonképpen nagyon sze­rencsés gyerek vagyok. Mert nekünk a legjobb itthon, hár­munknak. Ha ismerné apát! Udvarias, kedves, s élő lexi­kon. Tündéri, amikor meg­játssza az atyát. De neki én mindig a Csuri vagyok. Szere­tek elmenni, moziba, vagy sé­tálni, a barátnőmhöz, de olyan jó hazajönni. Nálunk műidig olyan szoros a családi kör, még akkor is, ha gondunk van. Anyuval még veszekedni is jó, mert azért szoktunk. — Hét óra tájt vacsorázunk, én tanulok még egy kicsit, anyámék rakodnak, apa nyá­ron a kertben babrál, vagy a kutyát neveli. Tévét nézünk vagy sem, aztán a „férfiak” kivonulnak a hallba. Anyu le­ül az asztalhoz, meggyújtja a kislámpát, előveszi a szemfel­szedőtűt, a kutya aprókat horkant, apám olvasgat. Fe­lettem szállnak a szavak, fél­mondatokkal beszélgetnek. Megkeményítem magam, hogy még fennmaradok, de már szólni sem tudok, már alszom. — Szóval, nem érzed áldo­zatnak magad? Mit teszel, ha beszólnak a többiek, hogy gyere, kinn várnak a srácok? — Megtörténik, de általá­ban nem megyek. Magyarból eddig mindig színötös voltam, a négy egész hármas átlagért meg kell dolgozni. Aztán, mint mondtam, megyek anyu­ért, hétre jön haza apa, akkor meg mikor? Ösztönös tartása van — Mindig, mindenkor ellá­tod a rád bízott feladatokat? Nem lemezeztek inkább a lá­nyokkal, nem jönnek be a fiúk? — Apuék ezt sem tiltanák. Talán ha igen, akkor nem tar­tanám be. Soha nem tiltották, hogy akivel együtt járok, meg­látogasson. Magamtól mond­tam, csak akkor jöhet, ha együtt a család. Most már sokszor féltékeny is vagyok, mert vasárnap este átjön és a kocsikról beszél apával, nem foglalkozik velem. Nemigen tettem még olyat, amiért ne feleinéit nyugodt szívvel. Visszagondolok rá, mit mondott a dunakeszi gimnázi­um igazgatója: — Katit ja­vaslom, vele beszéljen, ebben a lányban ösztönös tartás van. — Ábrándozol? — Nem. Gondolkodom. Az más. Tevékeny valami, telje­sebbnek érzem magam tőle. Ezért jó együtt járni a fiúval is. Persze, tetszik is, a lénye, a hangja. Negyedikes. Hiszünk a tanulás értelmében. Nekem érettségire perfektnek kell lennem németből, be kell jut­nom az irodalom szakra. Stark Eva volt a tanárnőm a kettes számú általános iskolában. Arra szoktam gondolni, ha va­lami „cilklis”, ő hogyan látná. Életem nagy szégyene, hogy elküldött az irodalmi tanul­mányi versenyre. Járási első lettem, a megyein viszont csak negyedik. Amikor láttam, hogy az előttem végzők meny­nyivel voltak csak jobbak, na­gyon fájt. Tudniillik magam­nak köszönhettem, ha csak egy kicgit is kevésbé vagyok magabiztos... Nyugodt szívvel búcsúzom tőle. Egyenes az útja. Komáromi Magda 101 AGYULOVES JELZI.. Huszonegyező tizenegy? A számok szerepe köztudot­tan az, hogy segítségükkel szá­moljunk: számtani, mennyi- ségtani műveleteket végezzünk velük. De ez nem minden. Az egyes, a kettes egyaránt szám­jegy. De a kettes emellett vál­tópénzfajtát is jelent. „Van nálad egy kettes ?”, kér­dezzük a bedobós automata előtt, ha nálunk csak forintos és ötszázas akad. A három az meg egyenesen mesés mellék­értelmekkel dicsekedhet. A népmesékben három próbál kell kiállnia a vőlegényjelölt­nek; mesében nincs egyke, nincs demográfiai hullám­völgy, minden családban há­rom gyerek van, s közülük a harmadik, a legkisebb a jó, a sikeres, az elnyomott, de végső győztes. Az ötös nagy öröm a diák számára, a lottó­zó számára maga a mennyor­szág, viszont a totózó nem örül neki, neki a tizenhármas (+1) az igazi. Erre a 13-as számra még úgyis visszaté­rünk. A hatos valamikor, még az első világháború előtt ap­rópénzt jelentett, miként pénzt jelent ma a tizes és a húszas is. De ne ugorjunk ekkorát. A hetesről kell nyomatékkai megemlékezni. A babona bű­vös száma ez, ki tudja, milyen régen. Hét feje van a sárkánynak, heten vannak a gonoszok A pihenőnapot is hozzászámítva, hét nap alatt, a tervben meg­adott határidőre készült el a világ (olyan is — mondják az igényesele), tehát hét napja van a hétnek. Továbbá: hét szentség van, és hét a főbűnök száma is. Hófehérke törpéinek száma is pontosan hét. Nyolcast kap a kerékpár ke­reke, ha nekiütközik valami­nek, és formája a 8-asra ha­sonlít A maszek üzleti világ­ban vizesnyolcasnak nevezték a kereskedősegédet, mert mielőtt összesepert üzlet­nyitás előtt, a por felszállását megelőzendő, vízzel töltött töl­csérből nyolcasokat fröcskölt a padlóra. A U-esről elmond­szám, labda­hatjuk, hogy nemcsak hanem egyben szigorú rúgó-büntetés is. A tizenegy pedig nem csupán tőszám, ha­nem futballcsapat is! A tizen­kettő tucat, a tizenhárom pe­dig szerencsétlen szám. A ti- zenhármast babonás helyeken annyira veszedelmesnek tart­ják, hogy ki is hagyják a szá­mozásnál. A 21-es annál sze­rencsésebb! Tessék csak arra gondolni, hogy 21 ágyúlövés dördül nagy nemzeti ünnepe­ken, államfők érkezésekor. De a huszonegyezést kedvelő kártyások is sok jót mondhat­nának róla. A 22 viszont már nem nyerés, hanem fuccs, ugyancsak az ördög bibliáját forgató felebarátaink szerint. A huszonötöt valamikor köny- nyen kiosztották a közrendű embereknek pálcaütés formá­jában, s még ma is mondjuk, hogy ez vagy az huszonötöt érdemelne. A negyvenes sem mindig számot jelent, hanem jelenthet olyan asszonyt is, akinek hűségével veszedelmes koránál fogva nem mindig le­het számolni. Az ötvenest és a százast viszont elsejéig kölcsön szokás kérni. Közbeesik hat­van, amely kisbetűvel szám­név, nagybetűvel városnév. 101 ágyúlövés jelzi a megma­radt királyságokban a trón­örökös születését, 120 évhez kapcsolódott a végső emberi korhatár képzete. Az ezer konkrét jelentése szerint „so­kat”, rengeteget is jelenthet. (Ezerszer megmondtam! Ezer éve nem láttalak!) Az ezeregy viszont a keleti mesevilág híres gyfijteményé- 1 vei kapcsolatos. (MTI) Mágikus ruhák, díszes keleti köntösök 150 jelmez készül a szentendrei Teátrum részére Több, mint 150 jelmezt ter­vez Székely Piroska, a szent­endrei Teátrum két új darab­jának, Giovanni Paisiello: „Botcsinálta • bölcsek” és a régi forrásokból merített ze­nés-táncos játék, „A szüzes­ség acél-tüköre” bemutatójá­ra. Az olasz vígopera négy főszereplője és kiskórusa szá­mára barokk ruhák és „má­gikus” öltözékek készülnek. Az est másik darabjának jel­meztára több, mint száz kosz­tümből: keleti köntösökből, díszes egyiptomi öltözékekből, pásztor és kalmár ruhákból áll. Ugyancsak készül a bibliai témájú játék zenéje is. Vuji- csics Tihamér keleti motívu­mokból, hazai barokk- és népzenei elemek felhasználá­sával komponálja a darab ze­néjét. Az énekszámok érde­kessége, hogy Putifárné és József kettősét prózai színé­szek, Psota Irén és Maros Gabor éneklik, Jáltob pátriár­ka szerepét azonban már az Operaház kitűnő basszistája, Várhelyi Endre szólaltatja meg. Paisiello vígoperája bemu­tatójának is van érdekessége. A „Botcsinálta bölcsek” ve­zérkönyvét a velencei M ar­cúmé könyvtárban őrzött ere­deti partitúráról készült fényképmásolat segítségével állították össze. A zenekari szólamokat pedig az Országos Széchenyi Könyvtár zenemű­tárában levő példányról, amelyen Haydn javításai lát­hatók — kottázták le. A süttői kőfaragó műhelyben a legidőtállóbb anyagba, maut- hauseni szürkegránitba farag­ták Marx és Engels emlékmű­vét. A monumentális kompozí­ciót, Segesdi György szobrász- művész alkotását, a munkásosz­tály nemzetközi ünnepén, má­jus 1-én állítják fel az MSZMP KB Jászai Mari téri székbáza mellett. (Szigetfű József felvétele) Nina Simon, John Surman a képernyőn Dzsesszprodukció a tv műsorán Változatos, színes műsort ígér a tv a dzsessz kedvelőí­LONDON Egyéni totó­világrekord Bert Crocker, az 58 éves ply- mouthi teherautó- sofőr, aki a héten megnyerte a világ eddigi legnagyobb egyéni totózsák­mányát, a 401 000 fontnál is nagyobb főnyereményt, egyszerűen nem tudja, mit kezdjen a rengeteg pénz­zel. A nyeremény, amely körülbelül 28 millió forimt- nak felel meg, tel­jesen váratlanul köszöntött be Berthez és Ivy ne­vű feleségéhez: az idős sofőr a héten nem is nézte meg, nyert-e valamit, ugyanis 25 éve to­tózik, de még éle­tében egyszer sem volt meccsen és sohasem nyert na­gyobb összeget. Nem iszik, nem dohányzik, utálja a nagyvárosi éle­tet — nem is haj­landó Londonba utazni a 401 792 fontos csekk átvé­telére — és még sohasem járt kül­földön. Fantáziája egyelőre addig terjed, hogy kis házat akar építeni, új kocsit akar venni magának és a pénzből kisebb- nagyobb ajándé­kot ad régi bará­tainak, akik mun­kás élete során itt-ott kisegítették. Még az sem biz­tos, hogy ezután nem fog hajnal­ban felkelni, mert Bert mindig négy órákor kel. Felesége, Mrs. Ivy Crocker így nyilatkozott: „Jó dolog ez a nagy pénz, de a legfon­tosabb az, hogy mindketten egész­ségesek vagyunk és szereltjük egy­mást.” nek. A havi két, 20—25 per­ces adásban továbbra is egy­forma arányban jelennek meg a képernyőn a dzsessz hazai és külföldi előadóművészei. Májusban, júniusban öt-hat alkalommal szerepelnek az Alba Regia székesfehérvári fesztivál jeles hazai és vendég szólistái. Láthatjuk és hall­hatjuk például a Moszkva- kvartettet, a Ronni Scott kvartettet, a svájci Radio Suisse Romand zenekart. Felvételről játszik majd az amerikai John Surman és együttese. Ugyancsak szere­pel a tv műsorán a cseh Lin­ba Singers együttes. Húszperces film főszerep­lője Nina Simon, a világhírű blues énekesnő. Szintén ame­rikai produkcióban készült a Jazz—200, amely egy állatker­ti séta ürügyén szólaltat meg neves előadókat Lionel Hampton budapesti koncert­jéről ugyancsak két, csaknem félórás filmet forgattak. A közeljövőben megismerked­hetnek a tv nézői a cseh, len­gyel, amerikai, angol dzsessz- élet kiválóságaival is. A Csárdáskirálynő filmen Szombaton reggel a Ferihe­gyi repülőtérről Münchenbe utazott a Csárdáskirálynő ma­gyar stábja. Mint ismeretes, magyar—NSZK koprodukció­ban színes, szélesvásznú cine­mascope filmet készítenek Kálmán Imre világhírű ope­rettjéből. Az alkotásnak szá­mos magyar szereplője is van: Cecíliát — ebben a filmben Maria Lujzaként — Psota Irén alakítja, Miska pincér Lati- novits Zoltán, Feri bácsi Men- sáros László, Bóni gróf pedig Németh Sándor lesz. Mün­chenben csatlakozik a stábhoz a címszerepet megformáló Anna Moffo is. A következő napokban, május 5-ig elkészí­tik a zenei felvételeket, majd várhatóan május 20-tól ideha­za kezdik meg a forgatást. A szereplőkkel együtt uta­zott az NSZK-ba a film ren­dezője, Szinetár Miklós, vala­mint koreográfusa, Bogár Ri­chard is. — „Köznapi legenda” Gal­gamácsán. Az Állami Dé­ryné Színház társulata ma este 18 órai kezdettel Gal- gamácsán, a községi műve­lődési otthonban Sós György: „Köznapi legenda” című két­részes színművét mutatja be. NEJBEN SZILÜNK a jégvert növény már nem biztosi iható a jégbiztosítás ANYAGI BIZTONSÁG ••••••••••• Kisplasztikái biennálé Pécsett az utóbbi években örvendetesen megélénkült a képzőművészeti élet, amit a tárlatok növekvő száma is je­lez. Ebben az évben csaknem félszáz egyéni és csoportos képzőművészeti kiállítást ren­deznek. A tárlatok sorából kiemelkedik az országos kis­plasztikái biennálé, amelyre harmadszor kerül sor a me- csekaljai városban. A külföl­di cserekiállítások keretében Szabadka és Lahi — Pécs finn testvérvárosa — képző­művészei is bemutatják alko­tásaikat. A Cement- és Mészművek Váci gyára (DCM) FELVÉTELRE KERES: férfi és női betanított segédmunkásokat gépkezelőnek, valamint csőszerelő és hegesztő szakmunkásokat A segédmunkásokat térítésmentesen átképezzük cementipari szakmunkásokká, nehézgépkezelővé vagy kőnnyűgépkezelővé. Jelentkezés o gyár munkaügyi csoportjánál munkanapokon 7-től' 15 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents