Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-24 / 96. szám

Hamarosan nyit a strand Egy-egy napsütéses délutá­non irigykedve nézik már a kerítésen kívülről a sétálók a megelevenedett ceglédi stran­dot. A vizispor tolók már ész­revehetően birtokba vették a vizet, a napfényt, a strand homokját. A nagyközönség számára előreláthatóan májas közepén nyit kaput a strand, a szokásos nyitvatartási idő szerint. A kora reggeli órák­ban a sportolók edzőterülete lesz az úszómedence. A nyárra ismét felszerelik a strand területén a padokat, a játékokat, és jó előre kérik a látogatókat, ne rongálják a berendezéseket. A strand ve­zetősége külön kéri a vendé­geket, vigyázzanak a terület rendjére, tisztaságára. A gazdaság segítsége A lakásépítési akció kere­tében öt dolgozójának adott anyagi segítséget otthona fel­építéséhez a Ceglédi Állami Tangazdaság. A gazdaság dol­gozói személyenként 40 ezer forintot kaptak. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A ceglédi járás es cégi XV. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM 1971. Április 24., szombat Megértő segítségre számítanak A VÖRÖSKERESZT EREDMÉNYEI, TERVEI Ülést tartott csütörtökön délután a Vöröskereszt ceg­lédi városi vezetősége. A múlt évi munkát értékelték, és megbeszélték, azokat a terve­ket, amelyeket ebben az év­ben szeretnének végrehajtani. Az ülésen részt vett Kürti András, a városi tanács vb­GELKA-számla a lakosság szolgálatában T. J. ceglédi olvasónk szer­kesztőségünkhöz fordult pana­szával. Április 20-án délelőtt VIDEOTON Mini Super zseb­rádióját bevitte a GELKA- szervizbe, s egy kis csavart tetetett rá. A művelet — és a számla kiállítása — alig né­hány percet vett igénybe. Az 56 759-es sorszámú szám­lán az alábbiak szerepelnek: hangszóró-leválasztót rögzítő csavar pótlásideje 30 perc, munkadíj húsz forint. 0 662 770 számú csavar (egy darab) ára négy forint. A számla végösz- izege huszonnégy forint. A rádió tulajdonosa nem nyugodott bele, hogy „a lakos­ság szolgálatában” működő GELKÁ-nak a filléres csavar pillanatok alatti felcsavará­sáért huszonnégy forintot fi­zessen. Azt is kétségbe vonta, hegy a csavarocska megér négy forintot. A raktárból kihozták a csa- varostasakot, amelyen árként 2,90 forint szerepelt. A GEL- KA alkalmazottja a saját zse­béből kivett egy forintost, és az ügyfél kezébe nyomta, a maga részéről ezzel lezárva az ügyet. Csoda-e, hogy olvasónk nem tért napirendre ilyen egysze­rűen az eljárás fölött? Ügy hisszük, a válasz egyértelmű... T.T. elnöke, és a megyei Vöröske­reszt képviseletében Krizsá- nyi Pálné. A beszámolót dr. Bogye Gábor városi főorvos tartotta. A tavalyi munkáról szóló jelentés ismertetése előtt bemutatta a városi Vö­röskereszt új titkárát. Bo­kor Józsefnét, aki most már hivatalosan is átvette a tisztséget. A múlt évi munkáról szóló beszámoló jelentésből kitűnt: számos tennivalója akad a Vöröskeresztnek, hogy a me­gyei ranglistán a városhoz méltó helyre kerüljön. Ebben természetesen az ’aktívák és Cegléd valamennyi lakójának megértésére és segítőkészsé­gére számítanak. Főként a tisztasági mozgalomba szeret­nék bevonni a lakosságot. Az ügy érdekében az egész városnak sokat kell tennie a ház körül és az ute.ákon is. A beszámoló a továbbiak­ban azokról az örvendetes eredményekről szólt, amelyek az ifjúsági vöröskeresztesek, a polgári védelem és a vér­adó állomás érdemei voltak tavaly. Az idei munkában a Vörös- kereszt hathatós támogatást vár a város, valamint az üze­mek, vállalatok, intézmények vezetőitől, elsősorban a szer­vezésben, patronál ásban. Tojás- és salátadömping A kedvező időjárás hatására megélénkült a ceglédi piac forgalma is: primőr zöldség­félékből eddig az elmúlt két hetipiacos napon volt leggaz­dagabb a felhozatal. A terme­lők közel 10 ezer fej salátát, körülbelül 12 ezer csomó retket, és másfélszáz darab zöldpaprikát kínáltak el­adásra. Megjelent az új ka­ralábé is. A tejpiacon ezúttal is to- jásdömping volt, pontosan 7540 darab talált gazdára. Tejfelből 119 litert, túróból 242 kilót árultak és adtak el a termelők. A szokásosnál több volt a baromfi is. Vágott baromfiból 210 kiló, élő ba­romfiból 1130 darab került a vasárnapi és a keddi piacra. AZ ARANYHOMOK „KIVÁLTSÁGA^ A MENÜ: ABRAK Erre az évre 31 kilós súly- gyarapodást szeretnének elérni jószágonként a Ceglédi Álla­mi Tangazdaság szarvasmar- ha-áliományában. Az abrak­kal hizlalt állatok — mint az eredmények mutatják — meg­felelő súlygyarapodást értek d, ezért azt tervezik, hogy áttérnek az abrakos hizlalás­ra. Ez egyben költségmegta­karítást is jelent a gazdaság­nak. Fácánok, a vadászati kiállításra Laskagomba terem, a kuglifákon Szélhordta, gyenge homok- földön gazdálkodik Nyárs­apáton az Aranyhomok Tsz. A természeti adottságok által nyújtott lehetőségeket ki­használják. A termelőszövetkezet mun­kálkodásáról és eredményei­ről Klein Imre agronómussal beszélgettem, aki közel félév­század óta dolgozik Nyárs­apát fejlesztésén. Több mint 20 esztendei eredményes, tsz- ben végzett munka után most ment nyugdíjba, de to­vábbra is megmaradt a ter­melőszövetkezet szaktanács- adójának. — Az Aranyhomok „ki­váltsága” a baromfitenyész­tés — mondotta. — Ezért épí­tünk jó néhány milliós költ­A KÖNYV UJ BARÁTOKAT SZERZETT Szólj, költe Gondolatok a rendhagyó irodalomórákról AMIKOR ELŐSZÖR hallot­tunk az ötletről, lelkes szavak­kal magyaráztuk: ez az iroda­lom megszerettetésének igazi formája. A szépre, jóra, tisztán feltárulkozó gyermeki lélek­ben a gondolatok őszinte igaz­ságával, az érzések hű átélé­sével fogamzik meg a szép szó szeretete. A rendhagyó órán ezt az élményt leltük meg. Miért különös az irodalom tanításának ez a módja? Mert kiléptek a gyerekek a meg­szokott iskolavilágból, mert költők, művészek beszélnek — hivatott tehetséggel, mélyről fakadó lelkesedéssel — pálya­társakról, elődökről. Üdvözöljük e találkozásokat, amelyek meghitt pillanataiban önmagukról vallanak a köny­vek. ★ A járásban több helyen: Cegléden, Törteién, Abony- ban és Albertirsán tartanak tendhagyó vagy másképpen — élő irodalomórákat. (Ez az el­nevezés talán jobban kifejezi a lényeget.) A XIX. és a XX. század magyar költészete a té­ma. József Attila, Illyés Gyula, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor, Szabó Magda és Mán- dy Iván munkásságával ismer­kednek meg a tanulók iroda­lomtörténészek és előadóművé­szek segítségével. Cegléden az első óra hallga­tói a városi és járási könyv­tárban találkoztak. A magas könyvespolcok között foglal­tak helyet. Az érzelmi-hangu­lati előkészítés, feloldódás már a belépéskor megtörtént. A nyomtatott betűk komoly, halk szavú világában pillanatgyor­sasággal felébredt a gyerekek kutató nyugtalansága, élményt váró kíváncsisága. A könyvek, barátokra lelvén, közéjük ül- fcdc FODOR ANDRAS költő be­szélt József Attiláról. Közvet­len szavakkal kísérte végigf hallgatóit a nehéz életúton: Átélték a „tiszta szívvel” ví­vott harc lélekbe-idegekbe maró fájdalmait, megdöbben- ten követték a halálba mene­külő szárszói napok esemé­nyeit. Takács Márta tiszta hangú őszinteséggel adta elő a költeményeket. ★ Vajon mi a fő értéke ennek az élő irodalomórának? Az is­kolai oktatás célja ma már nem lezárt ismeretanyag át­adása. Elő kell készíteni a ta­nulókat arra, hogy az iskolából kikerülve önmagukat képezzék tovább. Lexikai ismeretek hal­maza helyett meg kell szeret­tetni a verset, a regényt. A cél: felnőtt korukban önként, képzett igényességgel vegye­nek kezükbe könyvet. Az ál­landó olvasás az önképzés, művelődés leggazdagabb for­rása. Tizenhárom-tizennégy éves korban megszeretni az irodal­mat — csak a szép szó iránti vágyat felkeltő élmény alapján lehetséges. A rendhagyó iroda­lomórák ezt adják. ★ MEGYERI ÉVA, a Mészáros Lőrinc iskola tanulója mondta óra után. — Ügy érzem, mintha sze­mélyes ismeretségbe kerültem volna József Attilával. A ver­sek művészi előadásával felfe­deztem a bennük rejlő igaza szépségeket. Zakar Ildikó a Várkonyi is­kolából jött. — Költő beszélt a költőről, így tisztábban tárult fel előt­tem a versek világa. Olyan nagy hatással volt rám az óra, hogy most hazafelé bemegyek a könyvesboltba és megve­szem József Attila kötetét. ★ A könyv új barátokat szer­zett. S e kapcsolat, egy szép óra emlékével, egész életre szólhat. Kohlmayer Ádám seggel nagy baromfikombiná­tot, 100 ezer baromfi tartá­sára. 62 ezer tojótyúk — Idei baromfitenyésztési tervünk 16 millió forintos. Jelenleg 52 ezer fehér és barna nemes tojótyúkot tar­tunk. 10 ezer tyúkot helyez­tünk ki háztáji tenyésztők­höz. Évente több mint 10 mil­lió tojást szállítunk a BOV- nak, és a budapesti közsért- üzleteknek. A tojást mi cso­magoljuk speciális ládákba. — A baromfitenyésztés ke­retében, hagyományos és kí­nai fácánokat is tenyésztünk. Az ősszel 12 ezer fácánt ki­engedünk a vadászterületünk­re, és meghívjuk vadászni a Magyarországon megrende­zésre kerülő vadászati világ- kiállításon részt vevő külföldi vadászokat is. — Emellett gyümölcs- és zöldségkertészeti termelé­sünkre is nagy gondot fordí­tunk^ és korszerű agrotechni­kával igyekszünk gabonater­melésünket is növelni. Laskagomba.termelés — Eredményesen foglalko­zunk a kitűnő ízű és tápláló laskagomba termesztésével is, amelyet több alkalommal a ceglédi üzletekben is árul­hattunk. Jelenleg 4 holdnyi erdőben 100 ezer gombacsírá­val beoltott „kuglifa” van te­lepítve. Ezeken a gomba majd ősszel kezd teremni. A ter­mést exportra kilónként 23 forintjával kötötték le. — Tsz-ünk erősödését és tagjaink foglalkoztatottságát további melléküzemek létesí­tésével fokoztuk, amelyek sorában kiemelkedik a gumi- üzem. Ez az idén 10 millió forintos tervkeretben gyárt gépi gumialkatrészeket, köz­tük sok hiánycikk listán sze­replő gazdasági gépalkatrészt, amelyeket eddig sok utánjá­rással, külföldről kellett be­szerezni. K. L. Ipari tanulókat vár a húsüzem Az ősszel induló, új tanévre ipari tanulók jelentkezését várja a PENOMAH ceglédi üzeme. A fiatalok a tanulási idő alatt szakmunkás képesí­tést szereznek, és munlmhe- lyet is kapnak, mivel a to­vább bővülő és korszerűsödő üzemben egyre több fiatal szakemberre lesz szükség. Tulipiros parkok Virágos város lett néhány nap alatt Cegléd. A parkok­ban szirmot bontottak a vö­rös tulipánok, szépen fejlőd­tek az árvácskák. Az aranyeső bokrok nevükhöz illően szin­te aranyesőt hullatnak egy-egy sétány szélén. Ezen a nyáron közel 80 ezer tő virág pompá­zik a város parkjaiban és a központban elhelyezett beton­csészékben. HÉT VÉGI MŰSÖRKALAUZ A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este tánc, holnap: tánczenei koktél. Moziműsor Szabadság (ma és holnap): Requiem (jugoszláv) Kossuth (vasárnap): Két úr esernyő nélkül (román). Abony (ma és holnap): Ma­rie szeszélyei (francia). Törtei: Kaleidoszkóp (angol—ameri­kai). Jászkarajenő (ma és hol­nap): Csak egy telefon (ma­gyar). Albertirsa (vasárnap): Szerelmi álmok (Liszt, I—II., magyar). Ceglédbcreel (ma és holnap): Szerelmesfilm (ma­gyar). Száz ember közűi — kilencvennyolc A Monori Állami Gazdaság dánszentmiklósi kerületében több, mint hatszázan dolgoz­nak. A dánosi kerülethez tar­tozik Csévharaszt és Szára-1- hegy, újabban pedig Puszta- vacs is. A kerület munkásai­nak több, mint 98 százaléka szakszervezeti tag. A munká­sok gyakran keresik fel pa­naszaikkal, problémáikkal a szakszervezeti bizottság tit­kárát, aki a lehetőségekhez mérten gyorsan és körültekin­tő emberséggel végzi tevé­kenységét, több mint egy év­tizede. BIRKÓZÁS A serdülők hat aranyérme Cegléden országos serdülő­versenyt rendeztek, szabad­fogásban. Népes mezőny, 12 sportkör 64 birkózója állt rajthoz. A helyenként magas színvonalú mérkőzéseken a Ceglédi VSE fiataljai kitű­nően szerepeltek. Eredmények: 42 kg-ban: 1. Korpácsi János, 2. Vasas Fe­renc, 3. Halmi György. 49 kg-ban: 1. Madaras Péter, 53. kg-ban: 1. Jurászik Béla, 57. kg-ban: 1. Reznák István, 62 kg-ban: 1. Simon János, 72 kg-ban: 1. Zimba Tibor, 2. Pá­linkás Miklós, 78 kg-ban: 2. Sárközi Imre. összetett pontversenyben: 1. Ceglédi VSE, 2. Budapesti Honvéd, 3. Budapesti Sparta­cus. Hat ifjúsági versenyző Vá­con, a Dunakanyar Kupán szerepelt, sajnos eredményt egyikük sem ért el. (—rcán) SPORTMŰSOR MA: Labdarúgás: A Vasutas sporttelepen 14 órakor Ceglédi VSE—Szolnoki MÁV NB Il-es labdarúgó­mérkőzés. A legutóbbi for­dulóban a ceglédiek remek bravúrt hajtottak végre, Bu­dapesten győzték le a Pénz­ügyőröket, így a csapat meg­erősítette vezető helyét a ta­bellán, három ponttal húzott el nagy ellenfelétől. A CVSE előző heti győzel­mével közelebb került a baj­nokság megnyeréséhez, de hogy ezt némileg realizálja a csapat, Szolnok ellen feltét­lenül győzni kell. A szolnoki rádió műsora április 26-1 ól május 2-ig Hétfő: Alföldi krónika. Üze­mi lapszemle. A Szarvasi Óvó­nőképző Intézet kórusa éne­kel. Zenés autóstop. Sport. Kedd: Alföldi krónika. Szi­várvány IX. Kisújszállás be­mutatója. Szerda: Alföldi krónika. Népdalok. Válaszol a jogász. Operettrészletek. Külváros ... Űttörőhíradó. Beatparádé. Csütörtök: Alföldi krónika. Pár perc dzsessz. Panaszos krónika. Kecsegpusztán. Nép­Táncze­dalok. Sporthíradó. ne. Hirdető. Péntek: Alföldi krónika. Közgazdasági értelmező szó­tár. Túlórában... Csárdások. Építők fóruma. Szombat: Májusköszöntő.. 1 Vasárnap: Anyák napján..! Sport: helyszíni közvetítés az Egri Dózsa—Szolnoki MTE NB I B-s labdarúgó-mérkő­zésről. Az adások mindennap IS órától a 222 méteres középhul­lámon hangzanak el. Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy április végén MEGNYITJUK KORSZERŰ SZERELVÉNYSZAKÜZLETÜNKET Cegléd, Szabadság tér 8. Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat

Next

/
Thumbnails
Contents