Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-24 / 96. szám

1971. Április 24., szombat AJK­ytírlap KÉPVISEL Ö .1E LŐ ETEK Új körülmények (Akivel beszélgetek, No- vák Béla, általában elfog­lalt ember. Most különösen az. Mert képviselőjelölt lett — életében először —, s ez az új szerepkör sok újabb munkát ad. Ha megválaszt­ják, még többet. Győzi? Látszik, hogy igen. Negy­venkilenc éves, tele ener­giával, tettvággyal; olyan gyorsan vázolja fel válasz­tókerülete „gondtérképét”, hogy alig lehet jegyezni.) — ön ,,civilben” a járási pártbizottság első titkára. Munkája eddig is szorosan kapcsolódott az államigazga­táshoz. Erről szeretnék önnel beszélgetni: az állami munka és a pártirányítás kapcsolatá­ról. — Az államigazgatás to­vábbfejlesztésének, irányítá­sának kérdései fontos problé­maként szerepeltek az MSZMP X. kongresszusán is. Az állami életben — a társadalmi fejlő­dés hatására — nagy jelentő­ségű változások lehetősége és szükségessége teremtődött meg. A szocialista államrend­szer és ezen belül a közigaz­gatás korszerűsödik. Ezt az ál­lamigazgatási szervek pártirá­nyításának is tükröznie kell. A pártirányítás mai módszerei feleljenek meg az új követel­ményeknek, igazodjanak az új körülményekhez. Ez magában foglal bizonyos szervezeti, módszerbeli és a munkastí­lust érintő változásokat. — önöknél, a budai járás­ban, konkrétan mit jelent ez? — Százhalombatta város lett; Érd, Budakeszi, Budaörs, Pilisvörösvár, Biatorbágy, Piliscsaba, Tárnok, Solymár, Törökbálint, Zsámbék nagy­községgé alakult; sok települé­sünk pedig közös tanácsú köz­séggé vált. E községek párt- szervezeteinek meg kell adni a szükséges segítséget ahhoz, hogy képesek legyenek a na­gyobb hatáskörű helyi taná­csok megfelelő politikai irá­nyítására. Jelenleg a tíz nagy­községből csak kettőben, Er­den és Budaörsön működik önálló, fegyelmi és tagfelvé­teli joggal rendelkező pártbi­zottság. Idén — lehetőségeink­hez mérten — két újabb nagy­községben kívánunk létrehozni pártbizottságot, távlati ter­veink szerint pedig valameny- nyiben. A közös tanácsú köz­ségeikben — folyamatos, apró­lékos munka ez — rendezni kell a pártszervezetek helyze­tét, s lehetőleg mielőbb létre­hozni a csúcsvezetőségeket. S ha már adottak a szervezeti keretek, könnyebben és gyor­sabban adhatunk érdemi segít­séget a helyi pártszerveit mun­kamódszerének további javí­tásához. — Mii ért ön ezen az érde­mi segítségen? — Az új tanácstörvény a tanácsi munka hatékonyságát főként a tanácsok nagyobb ön­állóságával, munkájuk szak- szerűségének javításával kí­vánja növelni. Természetes, hogy a pártirányításnak is en­nek megfelelően kell módo­sulnia. — Vagyis lényeges szerepe ban a szakszerűségnek... — Igen. (Akivel beszélgetek, No- vák Béla képviselőjelölt, „civilben” nemcsak járási első titkár, hanem mérnök- közgazdász is. Olyan ember, aki mindenben szereti a szakszerűséget, és munka­társait is tanulásra ösztön­zi. Négy polgári után lett vasesztergályos; életének egy szakasza kalandregény­be illik; 45 után viszont „szürkén” élt: „csak” dolgo­zott, „csak” helytállt, „csak” tanult. Ha időnk nem lenne szűkreszabott, sok min­denről szívesen kérdezném.) — ön járási tanácstag volt. Ez a funkciója és maga a já­rási tanács is megszűnik az új tanácstörvény értelmében... — Ez is része az államigaz­gatás továbbfejlesztésének. Ré­sze a demokratizálódásnak: lehetőleg minél több döntést helyben hozzanak meg. A mi munkánkban ez jelenti a leg­nagyobb változást: a megszűnt járási tanács helyett a járási hivatallal, a megyei tanács irányításával működő hivatali apparátussal tartjuk a jövő­ben a kapcsolatot. A járási szakigazgatási szervvel, amely a megyei tanács képviseleté­ben elsősorban hatósági, álla­mi felügyeleti tennivalókat lát el. De a járási hivatalnak to­vábbra is segítenie kell a köz­ségi tanácsokat: önállóságuk gyakorlásában, az önállóság feltételeinek megteremtésében és a gazdasági egységek feletti ellenőrzési jog gyakorlásában. — Csökken a járáson belül mindezek következményeként a pártirányítás szerepe? — Nem, mert megyei és községi szinten továbbra is megmarad a testületi kapcso­lat. Természetesen nekünk jó munkakapcsolatokat kell ki­építeni a járási hivatal veze­tőivel, osztályaival, csoport­jaival az új helyzetben is. Kez­detben nagyobb segítséget szükséges adnunk a járási hi­vatal pártszervezetének és fo­kozottabban kell segítenünk a községi pártszerveknek. Nagy szerepe van a tanácsok önálló pártszervezeteinek, pártcso­portjainak is. — Köszönöm a válaszokat. Utolsó kérdésem: ön, ha ineg- választják, állami emberként, az egy körzetért felelős képvi­selőként nem veszik-e össze önmagával, az egész járásért felelős járási első titkárral? — Miért vesznék össze? Ha megválasztanak, képviselőként jobban tudom, hogy mit tehe­tek. hiszen járási titkárként jobban ismerem az összefüggé­seket. Jobban tudom a gondo­kat rangsorolni, s ha valami a körzetemnek valóban fontos, azt járási titkárként is támo­gatom. Mint járási titkár tu­dom: három év alatt három­millióról tízmillióra nőtt a já­rásban az évente végzett tár­sadalmi munka értéke. Mint járási titkár tudom: a körzet­ben, ahol képviselőjelölt va­gyok, ott is, mondjuk Pilisvö- rösvárott. Szentivánon, mi mindent kell tennem, s ehhez hol kereshetek segítséget. Mint járási titkár tudom: tizenkét községünk tartozik az agglo­merációs övezetbe. Mint járási titkár tudom: eddig nem épült egy sem, de az új tervidőszak­ban 380 állami és szövetkezeti lakást hozunk tető alá. Ha mindezeket tudom, megválasz­tásom esetén képviselőként is jobb kedvvel dolgozom, illetve képviselőként a járás egészéért is szólhatok... (A beszélgetés után No- vák Béla éppen réteggyű­lésre indult. Ismert helyi gondokról újabb részleteket megtudni, s a tapasztalta­kat beilleszteni a járási gondok szövevényébe. Járási gondok... A járás egésze.,.. Harmincezer em­ber küldhet egy képviselőt az országgyűlésbe. Nógrád megye nyolcat küld, Tolna és Zala kilencet-kilencet, Pest megye huszonkilencet — ebből a budai járás ötöt.) Murányi József Vasárnapi előzetes — Ügyis én leszek a legelső, kedves szomszéd!... Választási kulacs (Zsoldos rajzai) A 40 állandó mellé 25 külföldi különtudósító Nagy nemzetközi érdeklődés a választások iránt Az országgyűlési képviselői és tanácstagi választások iránt országunk határain túl is nagy az érdeklődés. A vi­lágsajtó hasábjain már eddig is egész sor írás jelent meg a jelölőgyűlésekről, a válasz­tások előkészületeiről. A ha­zánkban működő negyven külföldi tudósító előtt Papp Lajos, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnöke is­mertette az új tanácstörvény és választójogi törvény leg­fontosabb vonásait, és vála­szolt az ezzel kapcsolatos kérdéseikre. Dr. Bencsik Ist­ván, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára pedig a választások lebonyolí­tásának módjáról adott tájé­koztatást. Több nagy tv-társaság is elküldte már munkatársait, hogy filmet forgassanak a vá­lasztások előkészületeiről, s később a választások lebo­nyolításáról. Az amerikai rá­diós- és televíziós társaság, az NBC tv-stábja a többi között például részt vett Major Ta­más és Búza Barna képviselő- jelöltek jelölőgyűlésén, közös beszélgetésre invitálta őket a tv-kamera elé, majd a két művészt a Nemzeti Színház­ban, illetve a műteremben is felkereste, és portrét készített róluk. A hét végére, illetve a vá­lasztások napjára mintegy 25 különtudósitó jelezte még ér­kezését a baráti országokból, továbbá a szomszédos Auszt­riából , az NSZK-ból, Francia- országból és máshonnan. A külföldi újságírók, a rá­dió- és tv-társaságok munka­társai vasárnap reggel külön- buszokkal indulnak „válasz­tási körútra”: megfordulnak több szavazóhelyiségben, s kívánságuk szerint elbeszél­gethetnek a szavazókkal, sze­mélyes benyomásokat szerez­hetnek a választások titkos­ságáról, tisztaságáról, hangu­latáról. Csak aki a névjegyzékben szerepel! A napokban a budapesti vá­lasztási szervek pontatlan in­formációja alapján — olyan tájékoztatások jelentek meg, hogy a szavazatszedő bizottsá­gok a névjegyzékben nem sze­replő, illetőleg igazolással sem rendelkező személyt pótnév­jegyzékbe felvehetik. Ezzel kapcsolatban az illetékesek felhívják a figyelmet arra: csak az a választó jogosult ál­lampolgár szavazhat, akit a választók névjegyzékébe fel­vettek. A névjegyzékben sze­replő olyan személy pedig, aki a választás napján valamilyen okból — például üdülés miatt — nem tartózkodik állandó la­kóhelyén, igazolást kérhet at­tól a tanácsi végrehajtó bizott­ságtól, amely őt a névjegy­zékbe felvette. Lépést tartani az újjal Tóth Attiláné reggel fél hat­kor felkel, elkészíti a reggelit a férjének és magának, mo­torra pattan — mostanában kerékpárra, mert a motor rossz — és irány a termelőszö­vetkezet kertészete. Kertészeti brigádvezető, vagy inkább szakvezető az al- bertirsai Dimitrov Tsz-ben, Az összefogás ereje Inggallérja kigombolva, író­asztala csatatér. Üjságok, ira­tok, könyvek és kimutatások borítják. Győré Sándor szem- melláthatóan nem úszik a bol­dogságban, amikor rátörök a Ságvári Tsz elnöki irodájá­ban. Egyébként az épület itt, Ábony szélén, afféle roman­tikus várutánzat, az elnöki szobához külön egyenes lép­csősor vezet feL — Négy óra — pillant a fa­liórára. — Hatkor lesz a mű­velődési házban a választói gyűlésem. Kicsit izgatott va­gyok, szeretnék még egyszer mindent átnézni. Végered­ményben az ember nem min­denkor találkozik így a vá­lasztóival. — Hiszen nem ez az első jelölése! — Valóban. Másodszor jelölt Abony, Jászkarajenő, Körös- tetétlen és Kocsér népe. Igyekszem igazságosan négy­felé osztani magam. A legtöbb szál a Ságvári Termelőszövet­kezeten át azonban Abonyhoz fűz. 1 — Hogyan segíti a ter­melőszövetkezet ezt a nagy községet? — Nyugodtan állíthatom — és a tanácsi vezetőknek sem igen lehet más a véleménye —, hogy a tsz hozzájárul a ter­hek viseléséhez. Tavaly pél­dául ötvenezer forintot ad­tunk készpénzben, ugyanany- nyit anyagban a járdaépítés­hez. Idén még több lesz a falu járandósága. Száznyolc­vanezer forint községfejlesz­tést fizetünk az új rendelet nyomán. S persze társadalmi munkát is végzünk. A legfon­tosabb most nálunk az ivó­víz. Megalakult hetvenben a vízrnűtársulat, idén megkez­dik a vezetékhálózat és a víz­torony építését. — Mindezt tsz-elnökként, abonyi lakosként mondta. Képviselőként mit tett vá­lasztókörzetéért? — Igyekeztem szorgoskodni — de a szó szoros értelmében —, hogy több munkaalkalom álljon az emberek, főleg a nők rendelkezésére. Termelő- szövetkezetünk teljesen a me­zőgazdaságra épít, nincs egyetlen fia melléküzemünk sem. Tehát mi nem tudtunk mit nyújtani. Hosszú lenne el­mesélni a sok próbálkozást, de a vége a fontos: a Mecha­nikai Művek megvásárolta a volt gépállomás épületét, to­vábbi műhelycsarnokokat épí­tenek s azt mondták, amed­dig lesz elegendő munkaerő, addig fejlesztik az üzemüket. Ez volt a nagy hal. Létesült azonkívül egy kis kesztyű­műhely, amely negyven nő­nek ad kenyeret. Most a pró­baüzemelés tart, majd meg­látjuk, mi lesz belőle. — Abonyon kívül persze a többi falura is kell gondol­nom. Jártam a jelölőgyűlé­sekre, beszélgettünk arról, hogy már mi épült meg, s mi­re van még múlhatatlan szük­ség. Érdekes volt, hogy csak néha-néha akadt olyan, aki felállt és a maga egyéni gond­járól, panaszáról beszélt. A felszólalók a köz ügyeit fir­tatták ... Nyolc óra múlt. A művelő­dési házban nyitott minden ajtó, ablak, árad ki a ciga­rettafüst és a nép. Vége a .választói gyűlésnek. Győré Sándor lenn áll az előcsar­nokban, a feszültség már el­tűnt az arcáról. 1 — Nem haragszik, amiért délután olyan morózus vol­tam? Hanem valamit elfe­ledtem, amit szeretnék, ha megírna. Ugyanis elnöke va­gyok a Dél-Pest megyei Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségének és elnökségi tagja a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának. Ez is ad munkát, de a többit mind, a képviselőséget is csak azért tudom becsülettel ellátni, mert a tsz-ben a fiatalokból ki­alakult a kitűnő vezetőgar­nitúra. Ha egyszer megbe­széljük együtt, hogy mi le­gyen, nem tétováznak. Ha vá­ratlanul önállóan kell intéz­kedni, jobban megoldják, mintha én csináltam volna ... Komáromi Magda paprikát, paradicsomot, hagy­mát, sárgarépát, uborkát, kar­fiolt, hajtatott burgonyát ter­mesztenek. — Már a gimnáziumban megszerettem a mezőgazdasá­got, a monori József Attilába jártam, mezőgazdasági poli­technikát tanultam, ezért je­lentkeztem felsőfokú mezőgaz­dasági technikumba. A hatva­ni zöldségtermesztési tagoza­ton végeztem 1967-ben, zöld­ségtermesztési szaktechnikus vagyok — mondja Tóth Atti­láné, a meglepően fiatal és csi­nos képviselőjelölt. Koránál — 25 éves — is fiatalabbnak tű­nik. Reggel és délelőtt vezeti és ellenőrzi a kertészetben dolgo­zó asszonyok munkáját, a szakmai utasítások betartását, a növények fejlődését. A ker­tészet 53 hold, idei bevételi terve 880 ezer forint. — A munkám rengeteg problémát ad, minden nap mást és mást, ezért szeretem, mert változatos, s gyors rea­gálást kíván. Ahhoz, hogy ter­vünket teljesíthessük, a legmo­dernebb módszerekkel kell dolgoznunk és ésszerűen meg­szervezni a munkaerőt, mert abból bizony nem sok van — mondja. Délben — ha ideje van — hazamotorozik ebédelni. Sze­ret főzni, igaz, sűrűn használ­ja a szakácskönyvet, ezt nem is titkolja. A zöldséget nem­csak termeli, szívesen is fo­gyasztja. Lelkesen magyaráz­za, hogy a zöldségféle egészsé­ges, vitamindús s feltűnően keveset használ belőle a ma­gyar konyha, szerinte azért, mert csak néhány módját is­merik a megfőzésének. ö pél­dául előszeretettel készíti el a zöldségeket, a borsót, babot, krumplit majonézzel, a kar­fiolt rántva és pörköltnek. Sa­ját kertjük is van, ahol termé­szetesen zöldséget termeszte­nek. A téeszvezetők rendszeres heti értekezletem igyekszik el­érni javaslataival, ötleteivel a kertészet modernizálását, gé­pesítését. Nagyrészt már gép­pel palántáznak, bevezették a legmodernebb növényvédő sze­rek használatát, a paprikánál és a paradicsomnál például az idén először. Tóth Attiláné négy éve végzett, mégis azt állítja, hogy sok módszer, amit az iskolában tanult, már el­avult. Persze, vannak állandó, hagyományos eljárások, de az újjal lépést kell tartani — szakirodalmat tanulmányoz —, mert a terméseredmények ezt honorálják. Délután ismét a kertészetben található háromig-négyig, nyá­ron este kilencig-tízig is, ami­kor szállítanak. Sokat beszél­get az asszonyokkal, a község nőbizottságának tagja. Kisgyerekkora óta Albertir- sán él a szüleivel, egy szép házban, amelynek egyik szo­bája az övé és férjéé, aki hoz­zá hasonlóan fiatal, még kö­zépiskolában osztálytársak voltak. Férje Gyöngyösön járt a felsőfokú technikum szőlé­szeti-borászati tagozatára, most a Monori Állami Gazdaságban dolgozik. Amikor végeztek ta­nulmányaikkal, akkor háza­sodtak össze. — Nagyon meglepődtem, hogy képviselőnek jelöltek. Vállaltam, de érzem, hogy nagy felelősséggel és rengeteg munkával jár majd, de szere­tek tevékenykedni. Este főz, takarít, különböző házimunkákat végez. Olvas, tévét néz, a filmeket szereti. Ritkán bejárnak Pestre is. Tóth Attiláné kedves és te­vékeny fiatalasszony, az új fa­lusi értelmiség egyik tipikus képviselője. B. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents