Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-21 / 93. szám

Záróelőadás és magnós est A nyársapáti Haladás Tsz. nöbizottsága nyolc előadásból álló előadássorozatot tartott az asszonyok számára, isme­retterjesztő kérdésekből. Az utolsó előadás áprilisban volt, melyen a termelőszövetkeze­tek jogi kérdéseiről tartott előadást dr. Szálkái Erzsébet jogtanácsos. Az előadást klubest követ­te. A jó hangulatot csak nö­velte, amikor előkerült egy magnetofon, és a résztvevők „ki mit tud?” hangverseny­ként népdalokat énekeltek a magnószalagra. A dalok osz­tatlan sikert arattak. A felvé­teleket természetesen megőr­zik. ősztől újabb akadémiai előadásokat terveznék. A nyársapáti könyvtárban ünnepséget tartottak a költé­szet napja alkalmából. A meg­emlékező ünnepségen József Attila munkásságáról tartott előadást Takács Imre könyv­táros-pedagógus. Az általános iskolások József Attila művei­ből műsort adtak, majd iro­dalmi kiállítás nyílt a költé­szet napi ünnepség keretében. PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM 1971. Április 2i., szerda Még több szakmunkást tudnak foglalkoztatni 26 lakást adnak át júliusban Munkák, tervek a Járási Építőipari Ktsz-ben Cegléd lakásépítési prog­ramjának végrehajtását jelen­tősen elősegíti a járási Építő­ipari Ktsz. A folyamatban le­vő munkákról Harmath Gyu­la műszaki vezető a követke­zőket mondotta: Az ország legjobbjai közt MÁJUS 8-ÁN, A RÁDIÓ MŰSORÁBAN A városi, megyei, területi vöröiskeresztes vetélkedő győz. tesei, a ceglédi Várkonyi Ist­ván Általános Iskola vöröske­reszteséi vasárnap az országos döntőben is helytálltak: szo­ros küzdelemben szerezték meg a harmadik helyet. Kétnapos versenyzés után került sor az országos döntő­nek arra a szakaszára, amely a Magyar Rádió székházában zajlott le, az ölt területi első csapat között. A sikeres, alapos felkészülés eredménye, s az erkölcsi elis­merés mellett boldogan szorí­totta magához az öt kis ver­senyző az oklevél mellett az egyéni ajándéikként kapott tollaslabda-felszerelést. Né­hány nap múlva megérkezik az a gyönyörű serleg, amelybe belevésik az iskola és a ver­senyzők nevét. Kartali Edit, Kovács Anikó, Nagy Judit, Oldal Éva és Sallai Julianna megértek arra, hogy váromá­nyosai legyenek a Kiváló út­törő kitüntetésnek, amelyet más megyék úttörői már a verseny során viseltek... A döntőről készült felvételt a rádió május 8-án sugározza, amikor mi is hallhatjuk őket, akik méltóan képviselték Ceg­léd ifjúságát az országos ve­télkedőn. Iránytű helyett: hagymaillat ASSZONYOK A SZÁRÍTÓÜZEMBEN Délután, fél kettő. A Pest menyei Zöldség- és Gyümölcs- feldolgozó Vállalat ceglédi gyáregységének kapujához tí­zesével érkeznek kerékpáron a második műszak dolgozói. Három műszakban összesen hétszázan dolgoznak itt, fő­leg lányok, asszonyok. A ceg­lédiek még mindig szeszgyár­ként emlegetik a Csemői út elején levő telepet. A környék lakói azonban jól tudják, hogy a „szeszműhelyben” alig van termelés. A telepről éjjel­nappal árad a vöröshagyma- és a fokhagymaillat. Nem kell várostérkép annak sem, aki nem tudná, merre van a telep. A hatalmas szárítócsarnok­ban járunk. A csípős vörös­hagyma könnyeket csal a sze­membe. Az asszonyok nevet­nek. — Mi is így voltunk az első napokban — mondja Szabó Lászlóné. — Meg lehet szokni. Én 1961-ben léptem át elő­ször a telep kapuját. Szag ide, vagy oda, már el nem mennék innen. Sokan viszo- lyognak a három műszaktól. Nekem ez is jó. Három cse­metém van, akikkel hol dél­előtt, hol délután tudok fog­lalkozni. 1500—1600 forintot keresek havonta. A 61 éves Lédeczi Jánosné is hasonlóan vélekedik. Pedig ő a város túlsó végéről „sé­tálgat” ide naponta. Oda- vissza 8 kilométer az útja. Oláh Ferencnével és Kiss Mi- hálynéval egy emeletnyi ma­gas futószalag tövében beszél­gettünk. A vizes hagymát rakják hatalmas villával a mozgó masinára. Bokáig érő vízben, gumicsizmában dol­goznak. Nem könnyű a mun­kájuk. Ki tudja, hány má­zsát emelgetnek naponta a szá­rítóra. ök is elégedettek. A munkájukkal is, a keresettel is. Amikor a munkahelyi meg­betegedésre terelem a szót, nevetve válaszolnak: — Ilyet mi nem ismerünk. Kalauzom a szárítóból a válogatókhoz irányít, ahol hosszú asztal mellett tíz „Hamupipőkét" találok. Az asztalon púposodó morzsolt, csontszáraz vörös­hagymát válogatják. Mint megtudtam, egyetlen kiló sem hagyhatja el a telepet, amelyet ne kellene kiválo­gatni. Óránkét 15 kiló a nor­ma. Jól oda kell figyelni, hogy a fürge ujjak között megláthassam: a sok millió szemből a barnásat és a zöl­deset kell kiválasztani ... Hogy fizetődik ki ez a gyár­nak? A művezető megnyugtat: a magyar szárított hagymát és zöldségféléket jól megfizetik az angolok, a hollandok, a svédek. Termékük legnagyobb részét exportálják. Az igazgatói irodában a gyáregység vezetőjével a mun­kaerőhelyzetről és a IV. öt­éves terv feladatairól, tervei­ről beszélgettünk. — Az a tévhit városszerte, hogy nálunk nagy a fluktuá­ció. Semmivel sem nagyobb, mint más munkahelyeken. Jó törzsgárdánk van, amelyre mindig számíthatunk. Az öt­éves terv időszakában — ez még csak terv, de reméljük, megkapjuk hozzá az anyagi támogatást — napi 300 má­zsa kapacitású jéggyárat sze­retnénk felállítani. Ez a la­kosság ellátását szolgálná. A tervek között szerepel egy 2200 négyzetmé­teres alapterületű hűtőház építése is. — Szociális létesítménye­ink korszerűek, étkezési, für­dési lehetőségek vannak. Az idén 18 munkanapnak meg­felelő nyereségrészesedést fi­zettünk ki dolgozóinknak. Az a lehetőségünk is megvan, hogy — kérésre — olyan mű­szakba osszuk be munkásain­kat, amely részükre a leg­megfelelőbb. — Ebben az évben befejez­zük a Szövetség utcában vál­lalt 78 lakás építését. Ezek­ből a lakásokból 26-ot már a múlt évben átadtunk, 26 pe­dig júliusra készül el. A töb­bit október 31-re akarjuk át­adni. — Vidéki munkáink során abonyi kirendeltségünk augusztus 20-ra befejezi a 75 személyes óvoda építé­sét. Kisebb szakipari munkákat végzünk Albertirsán, Nyárs­apáton és több más helyen. — Szövetkezetünket is fej­lesztjük. Cegléden, a Mizsei útii telepen üzembe helyezzük a fürdőt, és az új szociális he­lyiségeket. Az abonyi új te­lephelyünk kialakításával a továbbiakban foglalkozunk. Sajnos, téglánk nincs elegen­dő és a beszerzés sem könnyű. — Lakatos, szerelő, bádo­gos és festő részlegeink lakossági javító munkákat is végeznek. Kapacitásunk fejlesztése ér­dekében kőműves és ács szakmunkásokat, segédmunká­sokat veszünk fel. K. L. Az Alföld világa él képein Lipták Pál kiállítása megnyitásáról Vasárnap délelőtt a Kossuth Múzeumban volt Lipták Pál festőművész kiállításának megnyitója. Először Szilágyi Miklós múzeumigazgató mu­tatta be a művészt. Lipták Pál Békéscsabán él, a megyei könyvtár igazga­tója. Alkotói munkásságán kívül páratlanul gazdag nép­rajzi és népművészeti gyűjte­ményéről is ismerik. Ezt az értékes kutatómunkát is ugyanaz az érzésvilág ihlette, mint képeit. Szereti a szántó­vető, kétkezi munkásokat. A paraszti élet küszködő-terem- tő napjait örökíti meg. A kiállításon Cseres Tibor író mondott megnyitó beszé­det. Lipták Pál képein a magyar alföld világa jelenik meg. A Foto: Apáti-Tóth Sándor falun munkálkodó emberek életét mutatja be. Nem egyé­ni figurákat fest, nem kisza­kított pillanatokat örökít meg az életből — a paraszti sors jó ismerője és hű krónikása. Ezért festészetét a kollektív lelki tartalom jellemzi. Eb­ben a környezetben a táj és az ember elválaszthatatlan egységet alkot. Alkotói módszere nem a lát­ványt rögzítő realizmus. A külső világot átformálják bel­ső érzései, hangulatai. A való­ság és a képzelet összeforr. A látomásokból azonban meg­győző erővel bontakozik ki a művészi szándék: lírai vallo­más az egyszerű emberek mindennapjának szeretetéről, tiszteletéről. Kohlmayer Ádám KÉZILABDA NB ti. Nagy harc után: vereség A Ceglédi Építők férficsapa­ta a második fordulóban Sze­geden, az Építők ellen ven­dégszerepelt és nagy küzde­lemben alulmaradt. Szegedi Építők—Ceglédi Építők 18:17 Cegléd: Szabó J. — Höröm- pő, Jónás, Godó, Szabó Z., Bá­lint, Szalkay. Csere: Szrapkó — Rossi, Juhász Gy., Cseh, Deli. Gólszerzők: Szabó Z. (5), Hörömpő, Jónás, Bálint (3—3), Szalkay (2), Juhász (1). 4:4 után a ceglédiek három góllal elhúztak. Ezután a sze­gediek erősen rákapcsoltak, egymás után hét gólt szerez­tek. A félidő végére a hát­rányt egy gólra (12:11) sikerült ledolgozni. A második félidőben nagy volt a harc a győzelem meg­szerzéséért. Fej fej mellett haladtak a csapatok és vég­eredményben az igen durván játszó hazaiak győztek. A játékvezető jól bírásko­dott, a ceglédiek jól szere­peltek. Jók: Szabó J., Szabó Z., Bálint, Szalkay. Orvosok és jogászok Tudományos konferencia a kórházban A napokban tudományos konferenciát rendezett Ceglé­den a kórház tanácstermében a kórház tudományos bizottsá­ga és a városi-járási ügyész­ség. A konferencián, melynek előadója dr. Szabó Árpád, az Országos Bírósági Szakértői Iroda vezetője volt, az élet és a testi épség elleni ügyekben fontos orvosszakértői vélemé­nyekről hangzott el tudomá­nyos tájékoztatás. Az előadó a bíróság és az igazságügyi or­vosszakértők tevékenységének ismertetése mellett elsősorban arról a fontos feladatról szólt, melyet a gyakorló orvosoknak kell végezni, hatósági munka­ként — például, ha látleletet vagy hatósági bizonyítványt kell kiállítaniuk. Ez a hivata­los vélemény legtöbbször alapja lesz a jogi megítélés­nek. A sérülés, a sérült állapo­tának megállapítása tulajdon­képpen mást jelent a gyógyító orvosnak és mást az igazság­ügyi orvosszakértőnek. Más egy látlelet és más egy — to­vábbi kezelés, betegellátás cél­jából készített kórlap. A gya­korló orvosnak mind a kettő elkészítéséhez értenie kell, hogy a gyógyítás mellett a bí­róság munkáját is a lehető legjobban segítse. Dr. Szabó Árpád előadásában arról is szólt, hogy az orvosnak, ami­kor látleletet készít, mennyire kell ügyelnie a látlelet pontos­ságára. Referensként felszólalt a tu­dományos konferencián dr. Szondy György városi-járási vezető ügyész, aki jogi szem­szögből egészítette ki az el­hangzottakat. Dr. Anka Péter, a baleseti sebészet főorvosa a gyakorló sebész nézőpontjából mérlegelte a témát, külön hangsúlyozva a ' kórlapok őszinteségének és pontosságá­nak fontosságát Az ülés má­sodik részében orvosak és igazságügyi szakemberek hoz­zászólásai hangzottak el. E. K. Kempingkiállítás Országos propagandistaér­tekezletet tart ma délelőtt 10 órai kezdettel a ceglédi Kossuth Művelődési Központ­ban a ceglédi ÁFÉSZ és a TRIÁL “Sport, Játék és Hang- szerkereskedelmi Vállalat. Az értekezleten beszámoló hang­zik el a helyi ÁFÉSZ mun­kájáról, és tájékoztató a TRIÁL nyári felkészüléséről. Az értekezlettel egy időben kempingkiállítás nyílik. A vendégek délután megtekin­tik az ÁFÉSZ áruházat. Ceglédi műkorcsolyázók Irigykedve néztük télen a] televízióban az ügyesen sikló korcsolyázókat. Mi, alföldi porból tápászkodó emberek, nem tanulhattuk meg ezt a szép sportot. Legfeljebb a borkorcsolyát ismertük. Most szenzációs hírről szá­molhatok be. A ceglédi va­sutasok új szakosztályt ala­kítottak — műkorcsolyázók számára! Nagy, fedett „sta­dion” áll a versenyzők ren­delkezésére. Nem tudjuk, mi­ből készítik a műjeget, min­denesetre csúszik. De még mennyire! i ; A színhely: a vasútállomás csarnoka. A követ valami olajjal vagy kenőccsel beke­nik, és ennek eredményekép­pen csillogó tükrű, jégnél is síkosabb felület alakul ki. Versenyt naponta rendez­nek itt. (Vajon ki tud hasra- esés nélkül átmenni?) íme, az események. Sietős léptek­kel bejön az utazó, illetve most már a csúszkáló. Inogni kezd. Két karja szétröppen, az egyensúlyát keresi. Nem találja. Fenekére huppan. Hiába, szokatlan ez a kitűnő minőségű műjég. Ha Almás- sy Zsuzsi itt edzett volna, most az övé a világbajnok­ság. Szóval, a csúszkáló ül. Feláll. A pénztár- felé igyek­szik. Közben bemutat egy­két dupla és tripla ugrást. Legutóbb egy idős néni pró­bálta elérni a kijáratot — nem sikerült. ■ Megcsúszott, elesett. Talpra , se tmtatt&ür. ni. A versenyzők színeit csak Vitray tudná pontosan leírni. Ekképpen: „Arcuk méregzöld, itt-ott paprikavörös, majd falfehér.” A legfontosabbról megfe­ledkezett a vasút. A jegyek mellé korcsolya is járna... K. A. VÍZILABDA Nem győztek a ceglédiek .VM Egyetértés-Ceglédi VSE 7:6 Nemzeti Sportuszoda. Ceg­léd: Fekete, Soós, Túlik, Papp, Beck I., Ungvári, Kelemen. Csere: Nyíri, Koczkás, Hege­dűs, Pákozdi. Edző: Beck M. — Paál Attila. Góllövök: Ungvári (4), Kelemen (2). A ceglédi csapat csak erős küzdelemben maradt alul a tavalyi bajnokság harmadik helyezettjével szemben. A mérkőzés két egyenlő képes­ségű együttes harcát hozta. TORNA A fővárosi csapat csak az utolsó percben tudta a maga javára fordítani az ered­ményt. Kis szerencsével a mérkőzés fordított eredmóny- nyel is végződhetett volna, örvendetes Ungvári és Kele­men hétről-hétre igen jó csa­tárjátéka és Soós megbízható hátvéd teljesítménye. A következő ellenfél a hód­mezővásárhelyiek csapata lesz. Ceglédi középiskolás lányok az országos döntőben Békéscsabán rendezték meg a Délkelet terület legjobb kö­zépiskolás női csapatainak részvételével a területi baj­nokságot, amelyen a Ceglédi Április 4. Közgazdasági Szak- középiskola mint megyei első is részt vehetett. Szereplésük a reményeknek megfelelően ala­kult, bár Kerekes Katalin egyéni helyezése még ezt is fe­lülmúlta. „A” kategória: a különklasz- szist képviselő békéscsabaiak mögött a ceglédi lányok Í77 pontot értek el, így maradtak 2,4 ponttal az első mögött. Má­sodikak lettek, s jogot szerez­tek arra, hogy az április köze­pén Szombathelyen megrende­zésre kerülő országos döntőn részt vegyenek. Egyénileg Kerekes remekelt, 2. lett, Tóth Katalin 6. Mind a ketten továbbjutottak. Rajtuk kívül a ceglédi csapat tagjai voltak: Szendrei, Dömötör, Vince és Kernács. A fiatal és igen tehetséges Kernács egyé­niben 9. lett, de sokkal előbb is végezhetett volna (ugrásban súlyosan rontott). .,B” kategória: ebben az osz­tályban az elmúlt évi 5. hely­hez képest is haladás mutat­kozott. A csapat 3. lett, mind­össze 0,2 ponttal maradva le a továbbjutást jelentő 3. helyi ről. Itt Dani Katalin nyújtott kiemelkedőt: 36,1 pontot gyűj­tött össze. összegezve: mindkét együt­tes tagjai derekasan megállták helyüket.

Next

/
Thumbnails
Contents