Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-21 / 93. szám
mi. ÁPRILIS 21., SZERDA 3 a magyarság nemzeti programja fint él és fog élni a jövőben is. Ha így építik velünk a kapcsolatokat, akkor tartós és szolid partnerre tesznek szert. Nemzetközi tevékenységünk legfőbb jellemzője, hogy állhatatosan dolgozunk a magyar —szovjet barátság és együttműködés állandó erősítéséért, a Varsói Szerződés szervezetének, a világbéke legfőbb biztosítékának politikai és ka- 'tonai szilárdításáért, a KGST keretében megvalósuló szocialista gazdasági együttműködés bővítéséért és elmélyítéséért, a szocialista gazdasági integráció fejlesztéséért. Kitartóan munkálkodunk valamennyi szocialista ország egységének, együttműködésének erősítésén. Pártunk, mint a nemzetközi kommunista mozgalom osztaga, szüntelenül dolgozik a mozgalom egységéért. Amint tudják, a Magyar Szocialista Munkáspártot küldöttség képviselte a Szovjetunió Kommunista Pártjának a közelmúltban lezajlott kongresszusán. Küldöttségünk tagjai felszabadulásunk 26. évfordulóját szovjet földön ünnepelték. Részt vettünk egy moszkvai barátsági nagygyűlésen, amit a mi felszabadulási évfordulónknak szenteltek; jártunk Örményországban, majd a Csillagvárosban, az űrhajósok között. Ahogy általában minden érzés, az öröm is a hazai földön szokott az igazi lenni. Mégis, küldöttségünk tagjai, és köztük természetesen jómagam is, mindezeken a helyeken olyan módon emlékezhettünk meg felszabadulásunk évfordulójáról, mintha a sajátjaink között lettünk volna. Ügy is mondhatnám: ha nem is vér szerinti rokonok, de az elvek és az eszA Szovjetunió Kommunista Pártjának most befejeződött XXIV. kongresszusa nagy, történelmi jelentőségű esemény volt. Történelmi jelentőségű a Szovjetunió, a szovjet népek életében, fejlődésében. Nagyszabású, reális, biztos és felemelő programot adott a szovjet népnek a kommunista építés folytatásához. Történelmi jelentőségű esemény a kongresszus a szocialista országok életében is, mert új lendületet ad valamennyi szocialista ország fejlődésének. Igen fontos a kongresszusnak az a megállapítása, hogy az SZKP, a Szovjetunió a jövőben is a szocialista országok egységének, együttműködésének erősítésén kíván munkálkodni. Nagy jelentőségű esemény volt a kongresszus a nemzetközi kommunista mozgalom szempontjából is, hiszen mély meggyőző erővel nyilvánította ki, hogy a Lenin által alapított kommunista párt a jövőben is fáradhatatlanul dolgozik a nemzetközi kommunista mozgalom eszmei, szervezeti, harci egységéért Világpolitikai jelentőségű esemény is volt a kongresszus, mert a Szovjetunió a leghatalmasabb erő az imperializmussal szemben, olyan erő, amelyre minden szocialista ország, a szabadságáért harcoló minden nép biztosan számíthat, amely legfőbb ereje és támasza a békéért harcoló népeknek. Az SZKP XXIV. kongreszusa nagyszabású békeprogramot hirdetett meg, amelyben világosan kifejezésre jut, hogy a Szovjetunióval és szövetségeseivel az erő nyelvén nem beszélhet senki. Aki azonban megértést, barátságot, rendezett viszonyokat és békét akar, mindig számíthat a Szovjetunióra és szövetségeseire. — Pártunk, a Magyar SzoTisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársnők, elvtársak! Szólni szeretnék további programunkról is. Pártunk X. kongresszusa kijelölte az utat és a célt: elhatároztuk az állami élet és a szocialista demokrácia továbbfejlesztését. A mék szerint igazi testvérek között voltunk. Megragadom az alkalmat, hogy önöknek, e gyűlés résztvevőinek, és hazánk közvéleményének továbbítsam a szovjet embereknek forró testvéri üdvözletét és jókívánságait nemzeti ünnepünk alkalmából. Ezek őszinte, testvéri jókívánságok, amelyeket csak köszönettel fogadhatunk. Elvtársak! A Szovjetunióhoz fűződő viszonyunk meghatározója hazánk felszabadítása. Az, hogy mi — amint ezt a X. kongresszusunk is megállapította — a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozunk, s hogy most itt, ezen a gyűlésen is szocialista eredményeinkről és reményeinkről beszélhetünk, elválaszthatatlan a szovjetunió felszabadító szerepétől. Nehéz volna megmondani, közülünk ki és mikor látta volna meg a szabadság napját, ha a szovjet nép, a Szovjetunió Vörös Hadserege nem ontotta volna vérét a mi népünk szabadságáért. Az azóta eltelt 26 év alatt is a nemzetközi élet porondján, a gazdasági építőmunkában, a tudományban, a kultúrában és az élet minden más területén élveztük és élvezzük ma is a Szovjetunió. testvéri támogatását és odaadó segítségét. Mindezért a segítségért mi köszönetét mondunk. Hozzáteszem azonban, hogy ez barátságunknak csupán kiindulópontja, alapeleme. A Szovjetunió Kommunista Pártját és a Magyar Szocialista Munkáspártot, a Szovjetuniót és a Magyar Népköztársaságot a szovjet és a magyar népet az eszmék, a célok, az érdekek azonossága köti össze — s ez a legfontosabb. ciaiista Munkáspárt Központi Bizottsága mély meggyőződéssel jelentheti ki, teljes mértékben egyetértünk a Szovjetunió Kommunista Pártjának politikájával. A szovjetellenes iránj’zatok és támadások, sajnos, a legkülönbözőbb . oldalról jelentkeznek, A szovjet' hatalom esküdt ellenségei, a tőkés diktatúrák természetesen mindig gyaláz- ták és támadták a Szovjetuniót De újabban a munkás- mozgalmon belül is jelentkeznek szovjetellen« hangok, jelenleg igen éles formában s kínai vezetők részéről. Számunkra ez a kérdés rendkívül egyszerű. Megértésében a magyar történelmi tapasztalatok is segítenek: azok nem szeretik a Szovjetuniót, akik nem szeretik a szocializmust, a kommunizmus eszméjét. Akik a szocializmus hívei, azok szeretik, tisztelik, becsülik a Szovjetuniót és mindig együtt is harcolnak vele! Nemegyszer hivatalosan is kijelentettük, és ma itt mély meggyőződéssel megismétlem, hogy elitélünk mindenféle szovjetellenes irányzatot és harcolunk ellene. Ha összevetjük idehaza végzett munkánkat a nemzetközi életben kifejtett tevékenységünkkel, megállapíthatjuk, hogy mind bel-, mind külpolitikai tevékenységünk, munkánk, harcunk eredményes volt. A harmadik ötéves tervet teljesítettük, sőt számos fontos vonatkozásban túl is teljesítettük. Folytatódott a szocialista társadalom felépítése és visszatekintve az elmúlt évekre, a legjobb meggyőződéssel mondhatom: népünk elégedett és büszke lehet az eredményekre. Kijelenthetjük: a Hazafias Népfront az 1967-es választási programját ■becsületesen teljesítette. kongresszus megjelölte az új, negyedül ötéves terv végrehajtása érdekében szükséges tennivalóinkat is; kijelölte a hatékonyabb gazdasági munka, a szocialista kultúra következetesebb kibontakoztatásának, a dolgozók életszínvonala rendszeres emelésének feladatait. A X. kongresszus állást foglalt amellett, hogy a javakat és a terheket az eddigieknél igazságosabban osszuk meg, nagyobb következetességgel érvényesítsük a szocialista bérezési elveket. Mindezt oly módon kell megoldanunk, hogy az együttes erővel, közösen megtermelt javakból azok részesüljenek nagyobb mértékben, akik megtermelésükhöz nagyobb mértékben járultak hozzá, akik pedig nem vették ki részüket, ne is részesülhessenek belőle. Jó dolog és fontos elhatározása volt, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a kongresszust követően kimondta: támogatja a X. párt- kongresszus alapvető céljait, a szocialista társadalom teljes felépítésének programját. Azt is megállapíthatjuk, hogy a X. kongresszus céljait és a szocialista társadalom teljes felépítésének programját egész közvéleményünk, egész népünk egyértelműen és egységesen helyesli. Ez a program egyesíti dolgozó népünket; pártállásra, világnézetre való tekintet nélkül tömöríti a nép, a nemzet minden alkotó erejét. Ez a politika, ez a program^ egyben a munkásosztály történelmi céljainak, a nép felemelkedésének, az ország felvirágoztatásának programja. Ez a mi választási programunk! A párt, a Hazafias Népfront, a választás napján szavazatokat kér népünktől. De kérjük népünktől, dolgozóinktól a politikánk melletti mindennap: kiállást, az odaadó, áldozatkész munkát is. Mindennapi beszélgetések során — üzemekben, gyárakban, falvakban, művelődési intézményekben, iskolákban egyaránt — gyakran sürgetik a gj'orsabb előrehaladást. Szóba kerülnek bizonyos hibák, reklamálják, hogy ezt vagy azt a hibát miért nem javítjuk már ki. Akii; így vélekednek, döntően a vezetéstől várják az intézkedést, az ellenőrzést. A magam részéről ezt jogosnak is tartom! A kongresszus is világosan kifejezésre juttatta, hogy a párt és és az állam vezető szerveinek hatékonyabban kell biztosíta- niolc és gyakorolniok az irányítást és az ellenőrzést — éppen annak érdekében, hogy a helyes elvekben, a helyes központi rendelkezésekben megfogalmazott elképzelések a helyi gyakorlatban is megvalósuljanak. Felhasználom azonban az1 alkalmat arra, hogy megmondjam: a gyorsabb előrehaladásnak nemcsak ez a titka. Természetesen feltétlenül szükséges a jó politika, a jó vezetés, a jó kormányzati, tanácsi irányító munka. Ez elengedhetetlen, de nem elegendő. Nincs olyan mindenható vezető testület, vezetői fórum, amely képes volna egy egész ország teljes életét átfogni. Képes viszont rá maga a nép, és aki egoizmussal, álomszus2éksággal, vagy más, ■közérdeket sértő magatartással találkozik, álljon ki, emelje fel szavát és cselekedjen. Apelláljon a közvéleményre, mert a becsületes munkások, ■parasztok, értelmiségiek a jó ügyet támogatják. Erre sokan azt mondhatják, hogy „jó, jó, ■de kockázatos... beszélni ezüst, hallgatni arany.. persze van ilyen közmondás ■is. Vannak ma is némi kis „oldalfúrások”. Előfordul az is, hogy megköszönik a bírálatot, de utána megnézik, hogyan lehetne a bírálóval „elbánni”. Most is érhetik kellemetlenségek a bírálót, de olyan nagy baj már nem érheti, mint teszem azt, húsz évvel ezelőtt. Kedves elvtársaim! A szocializmus olyan eszme, hogy amikor már teljesen megvalósult, akkor nagy békesség lesz. Olyan békesség és csönd, hogy magunk is csodálkozni fogunk azon, hogy hová lett a zaj, de amíg nem valósul meg teljesen, addig harcolni kell. Szerencsére annak idején az orosz proletariátus kitermelt olyan embereket, mint Lenin és harcostársai, akik nem ijedtek meg a gigászi cári hatalomtól sem, A mi elődeink sem ijedtek meg 1918—19-ben, sőt, a Horthy-korszakban sem, és harcoltak keményen. Most is bátran kell harcolni, elvtársaim. A központban és helyileg is. És ha ez így lesz, akkor gyorsabban fogunk előre haladni, és a visszásságok hamarabb megszűnnek. A feladatok nagyok. Amikor az ötéves terv alapszámait leírjuk, a toll könnyen fog, könnyűszerrel leír mindenféle elképzelést, de azokat megvalósítani már nem olyan egyszerű. Mindezek — és sok más, nagy célunk — eléréséhez és megoldásához. alaposan neki kell gyűrkőznünk; nagy és nehéz feladataink . megvaXósításáT hoz össze kell szedni mindén erőnket. Terveink teljesítéséhez az is szükséges, hogy következetesek legyünk politikánkban, s az eddiginél is jobban fogjunk össze a feladatok megoldására. Megkezdődött az új ötéves terv végrehajtása is. Ez azért is fontos, mert alapigazság, hogy csak a munka teremt új értéket, és csak a megtermelt érték osztható el. Az alapfeltételek között tehát az első helyen a munka áll, a munka, amin lehet és kell is javítani. A munkát persze sokféleképpen ítélik meg mostanában nálunk, bírálgatják is. Gyakran az eredményeket is úgy mutatják be, hogy az ember azt sem tudja, örüljön-e neki, vagy sem. Ha az ember ilyen kritikai írásokat olvas, vagy a tv- és mozihíradóban megnézi az ilyenfajta „felvillanásokat”, úgy tűnik, hogy ebben az országban senki nem dolgozik, csak ténfereg. Ha viszont körülnéz az országban, új üzemi csarnokokat, új gyárakat, hidakat, utakat, Diesel-mozdonyokat lát, tehát az emberek mégis csak dolgoznak. Valószínűleg arról van szó csupán, hogy az embereknek csak egy bizonyos kis hányadát, amely valójában nem is számítható a dolgozókhoz — kell felvilágosító szóval, vagy valamiféle „gyógypedagógiai” bíztatással munkára ösztönözni. A gyógypedagógiához tartozik az is, hogy nagyon kevés pénzt kell nekik adni; akkor rögtön okosodni, javulni, „fejlődni” fognak ők is. * Természetesen szükség van a kölcsönös bizalomra, összefogásra és cselekvésre. Kell a tudás, a szakismeret, a szocialista meggyőződés is, és kell hit is. Eszme, meggyőződés nélkül, jövőbe vetett bizalom és hit nélkül az ember nem élhet. Szebb és jobb eszmét, mint a szocializmus, egyetlen fiatalnak, egyetlen felnőttnek sem tudunk ajánlani. Pártunk politikája, a Hazafias Népfront politikája helyes, azzal munkásosztályunk, dolgozó népünk egyetért. Történelmi szükségszerűség volt az is, hogy annak idején pártunk meghirdette a kétfrontos harcot, s ha ez a harc most nem is olyan éles és heves, változatlanul szükséges és folytatódik. A marxizmus—leniniz- mus, a szocializmus eszméinek tisztaságát illetően változatlanul kétfrontos harcot hirdetünk. Meghirdettük a szocialista demokrácia továbbfejlesztését és ezt folytatjuk az élet minden területén, de változatlanul ügyelnünk kell arAz utflbbi időben nem nagyon szoktuk emlegetni az osztályellenséget. Pedig talán érdemes arról is szólni, hogy vannak-e ellenségeink, s ha igen, mennyien? A szocialista rendszernek hazánkban is vannak ellenségei, de hozzá kell tenni, hogy számuk mindinkább csökken és mind re- ménytvesztettebbek. Mi Magyarországon szervezett, komoly ellenséges és ellenzéki erő nincs és nem működik, csak egyedek vannak. Kik az ellenségeink?'1 Természetesen azok, akik politikailag szem- benállnak rendszerünkkel. Megkárosítják népünket az élősdiek, akiit nem a rendszerért, hanem a rendszerből élnek. Világnézeti okokból harcolunk a cinikusok ellen, akik tagadnak minden nemes eszmét. Az ország határain tói már több osztályellenséget találunk. A mi kis népünk olyan „nagy”, hogy az egész világra jutott belőle. Az egész Világon vannak magyar emigránsok. Többnyire nem is azokkal van bajunk, akik emigrációban élnek, mert az elmúlt évtizedek során különböző okok miatt azokat, akik a szocializmus eszméiért harcoltak. A régi hárcokban érdemeket szerzett emberek nagy erőt jelentenek, s erre az erőre építünk. A régi harcokban elkövetett hibákat azonban most már ne tartsuk számon, és ne dörgöljük az emberek orra alá. Rendszerünk van olyan erős, hogy megengedheti magának, hogy a mai magatartás és a mai munka alapján ítélje meg ezeket az embereket. Azokról van szó, akiket korábbi osztály, helyzetük, családi viszonyaik vagy téveszméik a régi harcokban szembeállítottak velünk. Az a harc befejeződött, ha ma itt élnnek és tisztességgel dolgoznak, be kell fogadni a nép körébe, a nemzet családjába őket is. Társadalmunkat munkával építjük, ennek olyan társadalomnak kell lennie, hogy a jövendő szocialista Magyarországon mindenkinek egyenlő joga és helye legyen, aki eszével, szívével, kezével felépítésében részt ra, hogy a szocialista demokráciát senki se „fejlessze” úgy tovább, hogy az gyengítse a munkáshatalmat. S ne értelmezze senki oly szűkén, hogy az valamiféle parancsuralmi rendszerhez hasonlítson inkább, mint szocialista demokráciához. Tehát itt Is kétfrontos harc szükséges. A szocialista Magyarország csak az egész nép műve lehet Nagyon kell tisztelnünk kerültek külföldre. Nékünk bajunk azokkal van, alak nem emigrációban, hanem az emigrációból élnek, bár számunkra ők érdemben nem ellenfelek. Természetes azonban, hogy a szocialista rendszernek a világban még vannak ellenségei; olyan erők, amelyek a magyar közvéleményre is megpróbálnak befolyást gyakorolni. Most ugyan kissé finomabb módszerekkel, mint azelőtt. Hozzátartozik mindehhez, hogy mi nemcsak harcot hoztunk, hanem megbékélést is: a végbement kiélezett osztályharc rendezte a társadalom viszonyait és most az egyes embereket is másképpen ítélhetjük meg, mint korábban, 8 kiélezett harc időszakában. Ne ragasszunk címkéket az emberekre, erre nincs szükség, ez § módszer nem vált be. Harcoljunk a hibák, a tűrhetetlen és helytelen magatartás ellen, ösztönözzünk a jóra, és ha az illető megváltozik, s beáll a •sorba, akkor minden rendben van. Egyes emberek ellen utóvédharcot folytatni nem kell. nincs értelme. Társadalmunk ezen túljutott, ennél fejlettebb. vett. A szocialista Magyar or - szág, amelynek felépítése jól halad, csak az egész nép műveként jöhet létre, és csak az egész népé lehet. Bízunk abban, hogy népünk a választás napján megerősíti, támogatja politikánkat, támogatja a Hazafias Népfront jelöltjeit. Bízunk abban, hogy a választás napja is mérföldköve lesz fejlődésünknek, s politikánk irányát egyértelmű „igen”-nel erősíti meg. Még egyszer köszöntőm önöket, köszöntöm munkásosztályunkat, népünket, minden honfitársunkat és a Központi Bizottság, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében mindnyájuknak minden jót, egészséget, jó munkát, sikeres harcot és nagy eredményekét kívánok. | N . Kádár János beszédét gyakJ ran szakította félbe a választási nagygyűlés résztvevőinek tapsa. Történelmi és világpolitikai jelentőségű kongresszus Az egész nép helyesli programunkat L Csak a megtermelt érték osztható el
