Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-20 / 92. szám
6 rear Mttlfl 1971. ÁPRILIS 20., KEDD Tervtárgyaló brigádgyülések Nyitógép és tsz-demokrácia Tavasz elején kerül sor a termelőszövetkezetekben az éves terv megtárgyalására. Néhol már megvitatták, el is fogadták a tagok, másutt csak a napokban került rá a sor. Tá- piószentmártonban a Kossuth Tsz tervét most fogadta el a küldöttközgyűlés. Sok a tagja a tsz-nek, olyan helyiség viszont az egész községben nincsen, ahol akár a. 855 tag, akár csak a határozatképességhez szükséges kétharmad részük elférne. Ahogy tehát más nagy taglétszámú tsz-ekben, itt is a küldöttközgyűlés határoz minden fontos kérdésben, tehát a terv ügyében is. Azaz mégsem egészen csak a küldöttek. Nemcsak formailag — Nincs és nem lehet olyan fontos ügy, amihez akármelyik tag ne szólhatna hozzá — hangsúlyozza Berzsenyi János, a Kossuth elnöke. — Brigádgyűléseket hívunk össze, a tervet szintén ezek a gyűlések ■ tárgyalják meg előbb. Ebben is érvényesül tehát nálunk a tsz- demokrácia. Csepregi József ács szintén a dolgozók — és egyben a közös gazdaság — érdekét tette szóvá. Arról beszélt, hogy szakmánybán dolgoznak és ha rossz az anyagellátás, sokszor állniuk kell, csökken a keresetük. Mire a vezetőség megint csak a gyűlésen intézkedett. Utasította a brigádvezetőt, nagyobb előrelátással igyekezzen beszerezni az építőanyagot, mert bár előfordulhatnak fennakadások, az anyagellátás megjavításáról gondoskodni lehet és kell is. Hiszen az anyaghiány nemcsak a dolgozók bérét, a tsz jövedelmét is csökkenti, a jogos egyéni érdek a közösségével azonos. Száraz helyett öntözéses kertészet Cseh Gyula, a vízszerelő részleg vezetője javasolta: öntözzék ezentúl a tsz 15 holdas szárazkertészetét. Van a tsz- nek saját artézi kútja, ad az hozzá elég vizet, akad a raktárban néhány villanymotor a szivattyúkhoz, meg a vezetékhez cső is. Mindent átvizsgál, ha kell, megjavít a részleg, aztán az öntözőberendezést ösz- szeszereli és üzemeltetését is vállalja. A gyűlés valamennyi részvevője helyesléssel fogadta Cseh Gyula szavait. Hogyne, amikor öntözéssel 25—30 százalékkal növelhető a kertészet termelése, és az értékesítés nem gond. Helyben három, Pesten két zöldség-gyümölcs árudája van a Kossuthnak, amúgy sem győzik ellátni áruval. A tsz vezetői gyors számítást végeztek. Szükség van még csövekre, szórófejekre is, de a várható haszonhoz mérten jelentéktelen ez a beruházás. Azonnal határozatba ment, hogy a tsz-tag javaslata szerint megszűnik a szárazkertészet és eszerint módosították a tsz gazdasági tervét. Meg a pénzügyi terv bevételi részét is természetesen. Szokoly Endre Már itt a nyár?... Hétvégi körkép (Zsoldos rajza) Bemutató a Déryné Színházban Mai témájú darabot tűz műsorára április 22-én az Állami Déryné Színház. Ekkor mutatják be Sós György: „Köznapi legenda” című kétrészes színművét. Az előadás vendágrendezője: Turián György, a kecskeméti Katona József Színház főrendezője. Nemcsak formailag azonban, hanem valóban is, mert a brigádgyűlések részvevői alaposan megvitatják, amiről tárgyalnak. Erről mondja az elnök: — Ügyszólván pontról pontra megvitatták a tervet, érdemben szóltak hozzá, elkerültek minden .mellébeszélést. Három brigád, a kertészeti, a szőlész meg a gyümölcstermelő együtt tartott gyűlésen foglalkozott a tervvel. Gál István szőlészeti dolgozó felszólalásában felsorolta, van már metszőgépük, különböző növényvédő és talajművelő gépük, könnyebb hát a munka. De nem a könnyebbséget keresi, hanem a termelés érdekét nézi, kell a gép, mert nincsen elég ember. Éppen ezért vegyen a tsz nyitógépet is. Persze, a brigádgyűlésen jelenlevő tsz-vezetők örömmel hallgatták a termelés biztonságáért aggódó tagot, annak azonban még jobban örültek, hogy megnyugtathatták: megrendeltek két nyitógépet is és a gyár azt ígéri, rövidesen szállítja. Kár, hogy a nyitógép már csak jövőre láthat munkához. Valamennyi brigádgyűlésen elhangzott egy-egy hasznos javaslat, könnyen orvosolható panasz, de a legmozgalmasabb és éppen ezért talán a legsikeresebb az építőbrigád, a szarvasmarha- meg a sertés- tenyésztők és a juhászok számára tartott közös gyűlés volt. Elsőként az építőbrigádból jelentkeztek felszólalók. Betekintést a költségvetésbe! Fejős László kőműves olyasmiről beszélt, ami mintha nem a tsz, hanem csak az építők érdeke lenne. Azt kívánta, hogy ezentúl ne csak a kivitelezési tervet, hanem a költség- vetésit is adják az épület kivitelezésén dolgozók kezébe, mert a munka megkezdése előtt csak így tudhatják meg, mennyi pénz illeti meg őket. Egyben azt is meg akarják vizsgálni, a bérezés szempontjából helyes-e a költségirányzat, hogy amennyiben számukra hátrányos lenne, lehetőség nyíljon idejekorán reklamálni. A gyűlés részvevői, az állat- tenyésztők is helyeslő fejbó- lintással kísérték a felszólalást. Berzsenyi János tsz-elnök. Maháti Béla főagronómus és Kun József főkönyvelő pedig nemcsak elismerték a kívánság jogosságát, hanem mindjárt ott helyben utasították is ftz építőbrigád vezetőjét, hogy ezentúl minden építkezés előtt Ismertesse az emberekkel a költségvetést. Nagvobb lesz így a munkakedvük, jobban és gyorsabban dolgoznak. CÉLSZERŰ, MOSHATÓ' Pilisi sztár: a nylonvelúr A Pilisi Ruházati Ktsz-nek 120 dolgozója van — mind helybeliek. Lányok, asszonyok, akik kifizetődő helyi munkaalkalmat találtak itt, a varrodában, a szabászatban. Jól keresnek. • Mi a szövetkezet profilja? — Felsőruházati cikkeket gyártunk. Azaz: bébi-, lányka- és bakfiskabátökat, kiskamasz, kamasz- és férfikabátot, nagy mennyiségben. Kevesebbet pantallóból, szoknyából. 9 Hová szállítják? • Jókora terület. Ki tudják elégíteni az igényeket? — Az idei első negyedévben 13 ezer 170 darab kabátot szállítottunk, ez 5 millió 84 ezer forintot jelent. Az elmúlt év hasonló időszakához képest a termelés 12 százalékkal nőtt. És mégsem elég. Olyan nagy az érdeklődés termékeink iránt, hogy a szalagok maximális teljesítőképességével sem tudunk minden igényt kielégíteni ... így kezdődött beszélgetésünk a szövetkezet vezetőivel — s egy körsétával folytatódott. A szabászatban, a varrodában, a vasalórészlegben, fürge kezek készítik az árut, a csinos nylonvelúr kabátokat. — A nylonvelúr Idei újdonságunk. Praktikus, házilag mosható, és a modellek szépek. Valóban szépek, mini, midi, maxi hasítékkal és anélkül — mértékben, színben, fazonban bárki megtalálja az ízlésének megfelelőt. A raktárban legalább százféle fazonból tarthatnának bemutatót — ha engedné az idő. K. Zs. — Az országnak szinte valamennyi részébe. A Centrum Áruházaknak, a Divatcsarnokba, a Corvinba, a Kálvin téri és a csepeli áruházba, a Fővárosi Ruházati Boltba, Veszprémbe, Mezőkövesdre, Hatvanba... // Őrszolgálat az orvhorgászok ellen A Balatonon körülbelül hétezren horgásznak rendszeresen, s évente csaknem ezer NAGYKOROS Kertészet 610 holdon Vágják a tavaszi salátát — Virágzik a paprika A természeti csapások és túlméretezett tervek miatt nehéz helyzetbe került nagykőrösi Dózsa Termelőszövetkezöldséget készít belőle. Sárgarépával és más zöldségfélékkel bőven ellátják a helyi piaci standjukat is. K. L. azoknak a száma is, akik üdülő horgászjegyet váltanak. Az utóbbi években azonban megnőtt az orvhorgászok száma, akik gyakran kíméletlen halfogási módszerekkel károsítják a halállományt. A Balaton halállományának fokozott védelmére, a sporthorgászattól idegen rejtett-fenékhorgos fogás és varsázás megakadályozására megerősítették a Balaton partőri szolgálatát. A partőröket motorkerékpárral és — a nádasoktól övezett vízterületek megközelítésére — motorcsónakkal is ellátták. zetnek legjobban működő üzemága volt az elmúlt válságos esztendőben is a kertészet. Tavaly 400 vagonos zöldségtermeléssel és másfél milliós bevétellel a tervet túlteljesítette, de ez nem sokat jelentett a termelőszövetkezet egészéhez képest. Nekovetics Géza üzemegységvezető évek óta biztos kézzel vezeti a kertészetet, amely Nagykőrös egyik legnagyobb zöldségtermesztő üzemévé fejlődött. A területe a borsóvetéssel együtt 610 hold. A fóliás kertészkedést, a MÉK segítségével, az idén megkétszerezték és alapterületét 18 ezer négyzetméterre növelték. A fóliasátrakban 350 ezer fej tavaszi saláta díszük, amelyet folyamatosan szállítanak a MÉK-nek. Főleg a kivágott saláta helyébe ültetik a szorgos kezű asszonyok a táphengerben nevelt paprikapalántákat, melyek egy része már virágzik. Az idén kialakított új területen 40 hold korai paradicsomot, 20 hold karfiolt és 80 hold káposztát termelnek A zöldségfélékből sokat eladnak a Pest megyei Zöldségfeldolgozó Vállalatnak is, amely szárított * r r e _r A JO VÁSÁRLÓ TÍZPARANCSOLATA AHOGY A HUMORISTA LÁTJA 1. A jó vásárló udvariasan köszönti az elárusítót, majd szabadkozva a zavarásért, előadja óhaját. 2. A továbbiakban minden ellenkezés nélkül hagyja magát rábeszélni az eladó által elsősorban rásózni kívánt árucikkre. 3. Ha eredetileg mást akart venni, azt elhallgatja. 4. Ha nem is tetszik az eladott áru, azt nem mondja, hanem erőteljesen dicséri az elárusító ízlését. 5. Majd fölmagasztalva az elárusító ízlését, megkérdi tőle, mikor kapott utoljára jutalmat? 6. Mikor megtudja —, ha az előző napon is volt a jutalom- osztás — hüledezik, miért oly régen, s sajnálkozva kevesli az összeget is. 7. Ha közben új és tanácstalan vevő-sorstárs érkezik, az eladóval együtt igyekszik rábeszélni valami nehezen eladható árura. 8. Ezután kiállítja a mosolycsekket, vagy a panaszkönyvet áradozó sorokkal írja tele. 9. Majd, hogy minél többen hallják, hangos szóval is dicséri az elárusító modorát, kedvességét, stílusát, szakértelmét. 10. Végül sajnálkozását fejezi ki, hogy már távoznia kell, holott olyan élményszerű volt az itt töltött idő. Záradék. A fentiek csak abban az esetben nem érvényesek, ha az eladó is vásárlóként járja végig valamelyik üzletet vagy áruházát. N. S. J. Antiemberek A z élet szép, élni csodálatos. És a toll most mégis keserű vádaskodásba csap, a kedves olvasó döntsön: okkal-jog- gal-e? Délután 3 óra 5 perckor az egyik legforgalmasabb gyalogosátkelő előtt udvariasan, a szabályokat betartva, megállt egy Volga, hadd menjenek a várakozó emberek dolgukra, felszállni az ott veszteglő villamosra. Felszabadult mosoly az arcokon, kedves integetés a gépkocsivezetőnek, siet fiatal, öreg, mindenki igyekszik át a zebrán, szaporán, hogy visszaadja a pilóta emberi gesztusát. Kár volt, istenkísértés volt. Szempillantás, és meghűlt a vér, görcsbe ugrott a szív, zöldbe torzult az arc. A szabályoknak, az emberségnek és mások életének fittyet hányva elrobogott az álló Volga mellett, a CO 88—60-as rendszámú, hatalmas vajszínű kocsiján az antiember, egy elegáns fiatal hölgy képében, pontosan eigy centire a még hálálkodó, siető tömeg orra előtt. És ősszel, egy keddi napon, Miskolcon, a nyomda- igazgató baktatott hazafelé a langyos alkonyati napsütésben, és látta, hogy néhány antiember rongálja a telefonfülkét, benne a készüléket, odament, szólt, és leütötték. És télen, szerda hajnalban, Debrecenben a Bikából három rendőr rakott ki egy randalírozó antiembert, aki a sógorával fenyegetőzött, akinek a sógora na- gyonis becsületes ember. És nemrégen, csütörtökön vagy pénteken, Budapesten, Üjpest tájékán a szolgálatot teljesítő, az emberek békéjét és a társadalom rendjét védő rendőrnek támadt és ökölpárbajt vívott egy antiember közel száz szurkoló bíztatására, vagy éppen ellenérzése mellett. És pénteken, szombaton, vasárnap bömbölteti a táskarádióját a Szigeten, a parkokban az antiember, a fölfokozott hanggal zavarva a békére, pihenésre áhíto- zókat. Az élet szép, de az élet lehetne szebb is — az antiemberek nélkül. De sajnos itt vannak, itt élnek közöttünk ők is, és gátlástalan cselekedeteikkel csúf szeplőket rgknak életünk szépülő arcára. Beszélni kell róluk, írni, tenni kell ellenük, hogy életünk zavartalanul szép legyen. Az antiember idegen test a szocialista társadalomban, mint jelenség zavar, taszít, megbotránkoztat, elítélésre kényszerít. Viszont a tényekkel akkor is szembe kell néznünk, egyszer túl kell jutnunk az idealizálga- tó álmodozásokon. Vágjunk a közepébe, a fiatalság elenyésző kis részéről beszéltünk eleddig, őket tituláltuk antiember- nek. (Bár ez az „élőlény- fajta”1. nemcsak közülük kerül ki.) Elenyésző? Az egészhez viszonyítva tehát semmiség, ha matematikai példával volna dolgunk. Mondhatnánk, elhanyagolható tétel, a második tizedesnél abbahagyhatjuk az osztást. Csakhogy az ember nem matematikai tétel, a társadalom számára nemcsak az egész, de az egyetlen ember Is drága. Egyszerre kell egyért, és mindenkiért csatáznunk. Igen, magunkért, hogy nyugalomban éljünk, és akár ellenükre, de őérettük is. Igen, nékik magyarázzuk meg, hogy az élet szép... Nem vagyunk (ne legyünk) széplelkű üdvhadsereg! Ha szépszóval, neveléssel, ráhatással nem megy, akkor a törvény szigorával, a közvélemény roppantó erejével lépjünk fel ellenük. A törvény adminisztratív eszközei is széles skálájúak, progresszívek: a figyelmeztetéstől a nevelőmunkán át a börtönig. De a nevelés eszközei, természetesen, még gazdagabbak. Az antiember lelket, nyugalmat, testi épséget veszélyeztető magatartásának többféle oka lehetséges, ezekre sem szándékoztunk kitérni, hiszen nagyrészt ismerjük őket, tudjuk, hogy mennyi bajt okoz az emberi butaság, a műveletlenség, az irigység, a romboló hajlam, a hősködő kivagyiság, a sértett hiúság szülte düh, mindez meglocsolva szeszszel. A biológiai adottságok, a lelki alkatok tanulmányozása, orvosok, szakemberek dolga. Bár annyit mindannyian tudunk, hogy a munka, a család, a könyv és a sport a legnehezebb élettani szakaszokon is átsegíti az embert. Másról szeretnék most néhány szót ejteni. Jól tudjuk, hiszen a szemünk előtt történt, mindennap tapasztaljuk: megnövekedett a fiatalság szaktudása, magasabb a műveltsége, igényesebb az élet, igényesebb az iskola, és ez így van rendjén. De a csata több mezőn folyik. Otthon, a családban, az iskolában, az üzemben, hivatalban, az utcán, a kocsmában, csatatér maga az élet És az élet kapuja nyitva van a rosszra is. A jó hatások mellett sok káros hajtás is éri fiataljainkat, és a gyöngébb szelleműek, jelle- műek elbuknak, elemberte- lenednek. Sajnos, statisztika bizonyítja, hogy leghamarabb a faluból városba szakadt fiatalok fordulnak ki emberi mivőltukból. Nem érzik a szülői ház és a falu vigyázó tekintetét, önkont- rolljuk még fejletlen, még hat a falusi kisebbségi érzés, könnyen szenvednek lelki sérülést, bizonyítani akarnak, „városivá”, sőt „nyugativá”, akarnak válni. Az ifjúság nevelése, közöttük az eltévedteké is, valamennyiünk gondja. Általában nehéz, sokrétű munka, különösen nehéz az említettekkel bánni. Ez- esetben talán jogos és érthető bennünk a nemes düh, a türelmetlenség is talán, de legalább ennyire szükséges részünkről a megértés, a szigor meüett a dicséret, talán a tapintat sem fölösleges. Megfogni a kezüket és elvezetni őket a könyvtárig, leírni milyen könnyű, megtenni milyen nehéz. És megismertetni velük a jólvégzett munka ízét, a kapott megbecsülés örömét, ez sem könnyű. És persze, eszközünk még a pofon, az a makarenkói pofon, amelyet ez esetben a társadalom kénytelen adni az arra rászolgálónak. Igaz is. Makarenko. Talán ismét elővehetnénk egyszerű bölcs könyveit. Végtére ő is azt írta: az élet szép, csak meg keü magyarázni, meg kell tanítani az embereket szépen élni. S. A. 33 f'cpi* /Vf/*/ Hétfőn Szegeden megnyílt a szabadtéri játékok Kárász utcai jegypénztára. A nagy nyári kulturáüs eseménysorozat iránt azonban már eddig is nagy érdeklődés mutatkozott meg országszerte. A játékoknak Budapesten és más városokban tevékenykedő 250 propagandistájánál s a különféle utazási irodáknál eddig 35 000 jegyet vásároltak meg. A legtöbben a Csinom Palkó című daljátékára és az Állami Népi Együttes Ecseri lakodalmas című műsorára váltották meg előre a belépőket.
