Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-18 / 91. szám

Választási gyűlés Pénteken délután Nagy Mik­lós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese, Vác országgyűlési képviselője­löltje nagygyűlésen találkozott a város lakosságával a Madách Imre Művelődési Központban. Először választaná Kisnémedin azoknak a fiata­loknak rendeztek összejövetelt, akik idén szavaznak először. Rövid politikai tájékoztató után a szavazás lényegéről és a tudnivalókról beszéltek a fiataloknak. Egy-két kérdés még elhangzott, utána azon­ban többen családi gondjaikra hivatkozva elmentek. A köz­ségi KISZ-taéök maradtak csak együtt, akiknek a közsé­gi tanács képviselője megkö­szönte a választás előkészíté­sében eddig végzett munkáju­kat. A község vezetői szerették volna, ha többen szólnak hoz­zá. Kíváncsiak voltak a fiata­lok véleményére. S hogy még­sem hallhatták meg, ebben nem egészen a fiatalok a hibá­sak. Számtalan példa bizonyít­ja, hogy szívesen dolgoznak falujukért, a tanács munkáját viszont idegenül nézik. Az új fiatal tanácstagok feladata lesz, hogy Kismémedi ifjúságát megismertessék a tanács fel­adataival. F—i VÁCI NAPLÓ * S BBSS —II»« „I■■■■»■«»i—w a pest megyei hírlap külön kiadása Vác, Kossuth Tsz XV. ÉVFOLYAM, 91. SZÄM 1971. ÁPRILIS 18., VASÁRNAP A FELSZABADULÁSI ÉS KONGRESSZUSI MUNKAVERSENYBEN Első a kötöttárugyár és a Dunakanyar Ktsz Búzás Istvánná búcsúztatása a pártbizottság ülésén Csütörtökön délelőtt a váro­si tanács dísztermében ülést tartott a városi pártbizottság. A pb-tagokon kívül alapszer­vezeti titkárok, vállalatveze­tők és szb-titkárok is részt vettek az ülésen. Először Molnár István osz­tályvezető tett jelentést a vá­ros üzemeinek 1970. évi gaz­dasági munkájáról, majd érté­kelte a felszabadulás ,25. év­fordulója és a X. kongresszus tiszteletére indított munka­versenyt, amely a város terü­Darvasi Pálné gyűlése Őrbottyánban .Köziikinkvalóra szavazunk" ff! Pénteken este az őrbottyáni lakosok válasíztásd gyűlésen ta­lálkoztak a 27-es számú körzet képviselőjelöltjével, Darvasi Pálnéval. Körülbelül kétszáz­ötvenen hallgatták meg a je­lölt beszédét, amelyben a har­madik ötéves terv országos eredményeit ismertette, majd a váci járás megvalósult ter­veivel foglalkozott. Az elkö­vetkező öt év méginkább igyekszik a környékbeliek jo­gos kívánságait megvalósítaná. Már ebben az évben el­kezdik az iskola építését, égetően szükséges a vízve­zeték is. Űj boltokat nyitnak, a meg­levőket pedig modernizálják. A képviselőjelölt végül ígére­tet tett, amennyiben megvá­lasztják, figyelemmel kíséri a község gondjait, s az emberek ügyes-bajos dolgaiban is igyekszik segíteni. A hosszan tartó taps után tízen jelentkeztek hozzászólás­ra, többek között Andruskó Géza, Boros Károlyné és Pfol- czer József. Elmondták: örömmel szavaznak Dar­vasi Pálnéra, mert maguk közül valónak érzik, hiszen ő is mezőgazdasági munkás. Mint sokgyermekes anya, bizonyára megérti gond­jaikat. Kulturális hírek néhány mondatban Ma reggel, kilenc órakor kezdődik a művelődési köz­pontban az úttörők kulturális szemléjének járási döntője, melyen a körzeti bemutatókon legjobban szerepelt művészeti csoportok, hangszeres szólisták és versimondók vesznek részt. ★ Egy hétig látható csak a gö­rög templomban a budapesti Bartók Béla Archívum által összeállított emlékkiállítás, melyet a zeneszerző születésé­nek 100. évfordulója alkalmá­ból mutatnak be városunkban. A vándorkiállítás Orosházáról érkezett ide, s következő ál­lomása Érd lesz. ★ Ismét gyarapodott a múzeum filmarchiivuma, mely már ed­dig is több ezer, várostörténeti fotót és negatívot tartalmazott. Az újabb félezer — a város legutóbbi 25 évének társadal­mi és politikai eseményeit áb­rázoló — fotót Gyir.iesi Sán­dor készítette, s közülük töb­bet felhasználnak majd a vá­ros 900. évfordulójára megje­lenő várostörténeti kiadvány­ban is. ★ A hét műsorából: hétfőn es­te 6 órakor Károlyi Amy és Weöres Sándor szerzői estje, csütörtökön a Musica Humana hangversenye lesz, este 7 óra­kor a művelődési központban. A görög templómban Bartók Béla emlékkiállítás, a Cifra kertben a váci Képzőművésze­ti Alkotócsoport táflata, a mú­zeumban Takács József grafi­kusművész egyéni kiállítása tekinthető meg. K. F. Úttörő olimpia Az úttörőolimpia járási lö­vészelődöntőit hétfőn, az MHSZ-székházban tartják. létén brigádok százait, egyéni versenyzők ezreit serkentette jobb munkára. Hozzájárult az éves tervek teljesítéséhez, a dolgozók politikai és szakmai kép­zéséhez s élet- és munka- körülményeik javulásához. Az éves mérlegbeszámolók és egyéb adatok egybevetése után rangsorolták a verseny legjobbjait. A nagyüzemek kö­zül a felszabadulási és a kong­resszusi munkaverseny győztese a Váci Kötöttáru- gyár lett. Második helyre került a Forte, és holtversenyben harmadik a Könnyűipari Öntöde, valamint a Híradástechnikai Anydgok Gyára. A második csoportban a Dunakanyar Vegyesipari Ktsz foglalta el az első helyet. Második lett az Autójavító és Fémipari Vállalat, harmadik — ugyancsak holtversenyben — az élelmiszer kiskereske­delmi vállalat és a Szentend­rei Cementárugyár váci üze­me. Az I.—III. helyezettek ha­ladnak majd május elsején az ünnepi menet élén. Máté Imre osztályvezető be­számolt a pártbizottságnak a választások előkészületeiről és a még hátralevő feladatokról. Az eddigi előkészítő munká­ból nagy részt kértek a párt- alapszervezetek. 1100 agitátor segítette a je­lölőgyűlések s a választási gyűlések sikerét. A 80 jelölőgyűlésen 4050 vá­lasztópolgár vett részt, s a fel­szólalók száma megközelítette a négyszázat. A tanács pártalapszervezete, apparátusa is lelkiismeretes munkát végzett, és sokszor nagy erőfeszítések árán tudta csak biztosítani az adminiszt­rációs munka pontosságát, za­vartalanságát. Külön megdi­csérte a tanácsi építőipari vál­lalat, a HAGY, az Izzó, a fo­nógyár és a népbolt pártalap- szervezetét a jó munkáért. Ezután a végrehajtó bizott­ság megbízásából Papp Jó­zsef városi pb-titkár köszön­tötte a váci kommunisták és a város lakossága nevében a nyugalomba vonuló Búzás Ist- vánnét. Elmondta, hogy az egykori fiatal szövőnő fokozatosan ke­rült mind 'fontosabb beosztá­sokba. A Bélésárugyár igaz­gatója lett, majd tíz évvel ez­előtt a városi pb titkárává vá­lasztották. Papp József megkö­szönte Búzás Istvánná Vác vá­rosért végzett fáradhatatlan munkáját, és átnyújtotta a pártbizottság ajándékát, (p. r.) Csak az alkatrészhiány okoz gondot Napi háromezer fej saláta — Szépen fejlődnek a növények Szombaton délelőtt verőfé­nyes napsütésben indultunk a váci Kossuth Tsz-be. Az iro­dában csak Kurucz Mihályt, a gépcsoport vezetőjét találtuk. — Teljes erővel folynak a tavaszi munkák — mondotta. — A gépeket időben előkészí­tettük, s ha a már évek óta napi­renden levő alkatrész- hiány m'att se lennének gondjaink, azt mondhat­nám, hogy minden a lehe­tő legjobban halad. Megpróbálkoztunk 'azzal, hogy saját műhelyünkben gyárt­sunk le néhány alkatrészt, de ezeket sűrűn kell cserélni, emiatt sokat állnak az erőgé­pek. Például az MTZ 50-eshez kuplungtárcsát és nyelesten­gelyt kellett fabrikálnunk, mert az AGROKER-től még biztatást se kapunk. Mészáros Emil növényter­mesztési üzemegység-vezetőt a melegágyak között találtuk meg. — Salátából naponta há­romezer 8—10 dekás fejet küldünk piacra. Az idősze­rű munkák közül teljes erővel folyik a vegyszeres gyomirtás. A tavaszi árpa már tízcentis. Most próbálkozunk először a mákkal. Mind az öt hold szé­pen sorol. Négy hét múlva piacra kerül a karalábé. Ha továbbra is ilyen ked­vező lesz az időjárás, nem lesz baj az ellátással. A kollégiumi kosztról A városi-járási NEB a kol­légiumok és diákintézmények élelmezésével kapcsolatban megbeszélést tart szerdán dél­előtt 9 órakor a városi tanács vb-termében. Fazekas János beszámol egy vizsgálatról, melynek során a népi ellenőrök a kollégiumi étkeztetésről gyűjtöttek tapasz­talatokat. A vizsgálat megál­lapításait vitára bocsátják. Régen jó szakma volt... V asönfő-íogyatko Valamikor az öntősizakma a legjobbak közé számított. Ami­kor a szakmunkásiskola elő­ször hirdetett felvételt, száz­számra álltak a jelentkezők a folyosón. Szigorúbb volt a vizsga, mint ma a legjobb gimnáziumokban. Nem is cso­da, hogy nagyon tehetséges, rátermett gárda végezte az el­ső évfolyamokat. A tablót né­zegetve káderül, hogy többsé­gük azóta mérnök, gyárigazga­tó, s azok is, akik a szakmá­ban maradtak, többnyire okta­tók, művezetők, a szakma ki­válóságai ... Az öntöde igazgatója Vogel Gyula igazgató, a má­ról kisebb lelkesedéssel beszél­het. — Többféle gondunk van — ezek többnyire az ipari üze­mek gondjai is. Az első évek felbuzdulása után az öntök egyre kevesebb megbecsülést kaptak, a fizetésük nem emel­kedett, a jelentkezők száma is évről évre fogyott Ma már ott tartunk, ha valaki elvégzi a nyolc osztályt, akármilyen je­gyet szerzett is, fölvesszük ipa­ri tanulónak. A jelentkezők többsége a korábbi években kevésbé iparosodott megyék­ből, Szabolcsból, Békésből, Bácsiból jött. Az egyébként ör­vendetes iparosítási politika következtében ezek a jelentke­zők is elmaradtak. Tudják, ha megszerzik a szakmunkás-bi­zonyítványt és el akarnak he­lyezkedni, a fizetésük nagy része az albérletre és a drá­ga utazgatásra mesv el. Az az igazság,. hogy az egészségtelen, nehéz fizikai munkát végző öntőszakmunkásokat többnyi­re rosszul fizetik. Egy oktató az intézetből — Én már biztosan itt fogok megöregedni, pedig nekem is nehéz a helyzetem. Nagy fiam van, egyetemre jár, a felesé­gem meg naponta sorolja a példákat: ki mire vitte. Akik a Iszakmáíban maradtak, több­nyire kis üzemekben, tsz mel­léküzemekben helyezkedtek el. Annyit keresnek, amennyit nem szégyellnek. Ugyanakkor a nagyüzemiekből százszámra hiányoznak a szakemberek. Két kollégám egyik napról a másikra beadta a felmondását, egyikük a Sződ-csörögi öntödé­be ment Egyébként magunk között csak úgy hívjuk az ilyen gombamódra szaporodó öntödéket, hogy „népi kohók’’. Egy végzős öntőtanuló: — Engem a jobbak között emlegetnek, az idén a szak­mámban versenyt is nyertem. S mivel nemsokára munkahe­lyet kell keresnem, sokat ér­Orvosi ügyelet Holnaptól kezdve a Köztár­saság úti (a 302-as telefonon hívható) központi rendelőinté­zetben az alábbi orvosok tar­tanak ügyeletet: Hétfőn: dr. Ruzicska Béla, kedden: dr. Bea Mátyás, szer­dán: dr. Pap Miklós, csütörtö­kön: dr. Bucsek Tibor, pénte­ken, szombaton és vasárnap: dr. Áfra Tamás. A beosztásban, hét közben változás történhet. Bottal verte a haragosát Közkinccsé tette a magyar dalt, abban volt legjelesebb. Ám az akkori operák mind­egyikében szerepelt. Korabeli lapokat forgatva számtalan­ban olvashatjuk nevét, s a ró­la szóló kritikák a legszebb jelzőkkel méltatják Füredit... K edves közönségétől 1863- ban búcsúzott el a Két pisztoly című népszínműben. Váckisújfalui házában vonult nyugalomra, s erről az ese­ményről így írt a Vasárnapi Üjság: .. Füredi a magyar színé­szetnek s különösen a nemzeti színháznak itt született, itt ne­velkedett oly sajátságos édes gyermeke, kinek attól elválnia nem lehet... élő fa, mely itt, ezen a földön termette gyü­mölcsét ... míg a magyar ope­rának valódi dísze lett, addig a népszínművekben utolérhe­tetlen példakép marad .. S zázötvenöt évvel ezelőtt született, ebből a város­ból indult el, hogy dicsőséget szerezzen a magyar dalnak. Szülőháza helyét emléktábla hirdeti, s talán az új zeneis­kola is az ő nevét viseli majd ... Sírját a váckisújfalui úttö­rők ápolják, s ilyenkor, szüle­tésnapja idején, teli van virág­gal. Csankó Lajos Szokolyán történt ez a bűn­eset Kovács Lajosné — a sértett — estefelé teheneket hajtott haza a legelőről. Az úton ta­lálkozott Lovas Józsefné szü­letett Lőnich Rozáliával*, aki­vel régóta haragot tartottak. Kovácsáé szó nélkül tovább akart menni, Lovasné azon­ban rátámadt. Először szidni kezdte, majd a nála levő bot­tal olyan vadul ütlegelte, hogy a szerencsétlen asszony nyolc napon túl gyógyuló agyrázkó­dást és zúzódásból eredő sé­rüléseket szenvedett. A Váci Járásbíróság büntető­tanácsa súlyos testi sértés bűntettében mondta ki vétkes­nek Lovas Józsefnét. Hat hó­nap szabadságvesztésre ítélte, de az ítélet végrehajtását — figyelembe véve az enyhítő körülményeket — háromévi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. deklődöm a régebben végzet­tektől. Ritkán hallok tőlük biz­tatót. Általában rosszak a munkakörülmények, különö­sen a jól fizető kis üzemekben. Sokan úgy határoztak, ha rö­vid időn belül nem változik a helyzet, más munkát keresnek, más szakmában helyezkednek el .Megértem őket. S ha való­ban nem változik a helyzet, elóbb-utóbb én is így határo­zok. Lehet, hogy előbb-utóbb a vasöntőszakma is a kihaló mesterségek közé tartozik? Cs. A. DUNAKESZI Öröm —üröm Dunakeszin — nagyon he­lyesen — hulladéktartókat sze­reltek fel a község főbb útjai mentén. Az emberek ide dob­ták a szemetet, mindaddig, amíg a tartók meg nem teltek. Sajnos, gyakran elfelejtik kiüríteni a szeméttartókat... ★ A Zalán utcában nyolc-tíz ember lefektette a szennyvíz- csatorna egy részét. Már félig be is temették, amikor egy szép napon jött egy emelő, ki­szedte a betongyűrűket, s fél­retette az árok mellé — pi­henni. Kiderült, hogy a mun­kások nem a víz folyásának megfelelően helyezték el a csö­veket. Vajon ki ellenőrizhette őket...? Ipari vállalat BÉRBE VENNE Vácott munkásszállás létesítésére alkalmas épületet 30 személy részére - esetleg kétszer 15 személyes megosztásban is. Az írásbeli ajánlatokat Jó pihenést!" ieligére a váci hirdetőbe kérjük. nia. Elindult az eklxós szekér, s rajta a fiatal énekes. Olyan komédiásokkal járt, akik kö- j zott Déryné ifiasszony volt az üdvöske. Ö bátorította s be- 1 szelte rá Füredit olyan szerep- 1 re is. amelyet ő csak vállalt, ' de a sikerben egyedül Déryné bízott. i V égigjárták az országot, és 1 Füredi nevét mindenütt 1 megismerték. Színészi játéka, ä és a magyar dal, amely bari- 1 tonján zengett, a legnagyob- 1 bak közé emelte. Fegyver volt 1 akkor a magyar szó, és hordo- 1 zói a színészek, énekesek, a ( komédiások, akik az igaz mű- ! vészét sarjadzó ágát oltogat- ták szerte a hazában. 1845-ben megkezdi tanúimé- 1 nyait Bécsben, hogy azit befe­jezve, képzett operaénekesként í térjen vissza a nemzet szín- 1 padjára.- Bécsből írják róla, a 1 Széchenyi családnak: „... szép magyar népdalaink itt a nagyvilágban nagy névre i kaptak, már alig akarnak mást t hallani Füreditől...” { A kár úgy is kezdhetném írá­som: hol volt, hol nem volt... Füredi Mihály pályá­ja mesébe illő... Előttem van a keresztelési bizonyítvány, az igazolja, hogy Vácott született 1816. április 19-én a szegény felsővárosi ko­vács, Aszalkovics Márton uram gyermekeként. A csengő acél- üllő hangja ébresztett benne mesebeli dallamot, majd ké­sőbb a templomi orgona vará­zsa bűvölte el. Ott, a kóruson hallották először hangját a kis Aszalkovicsnak a váciak. S akadt egy pap, Gasparik kano­nok, aki nemcsak szép szóval segítette, de erszényébe is nyúlt, hogy a tehetséges éne­kesből városa és hazája büsz­kesége váljék. Kitanult kovácslegényként jelentkezett 1837 augusztusá­ban a pesti Nemzeti Színház­nál, és ott — mint a mesében — egy év múlva már a közön­ség kedvence lett. Ám az akkori művészélet rögös útját is meg kellett jár­ÉLŐ FA VOLT... EMLÉKEZÉS FÜREDI MIHÁLYRA

Next

/
Thumbnails
Contents