Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-02 / 78. szám
I«l. ÁPRILIS 2., PÉNTEK MST »tC.YFI kMíriap Irodaház Dabason, a járási tanács mellett — 15 millió forintos beruházással — új irodaház épfii. A tervek szerint 1972. december 31-re kerül tető alá, amelybe több helyi intézmény kerül. Foto: Gábor A vendég látja kárát Hiányzik a szakember Adva van egy vendéglátóipari vállalat, nevezzük Dunakanyarnak. A cég emblémáját 250 étterem, presszó stb, viseli a budai, a váci, a gödöllői, a ráckevei és a szentendrei járásban, négy járási jogú károsban. A vállalat tavaly 323 millió forintos termelési értéket produkált, idén 360 milliót tervezett. Ezzel az eredménynyel a Dunakanyar a tanácsi felügyeleti! vállalatok rangsorában a harmadik. Mégis komoly gonddal küzdenek. Node, kezdjük az elején... Négy év: huzavona — Négy évvel ezelőtt Bíró Béla, a váci Géza király téri középiskola igazgatója javasolta: nyissunk egy vendéglátóipari szakközépiskolai osztályt — mondja Tóth B. András, a Dunakanyar V. V. igazgatója. A Fehér Galamb Étterem konyháját, s a cukrászüzem egyik egységét bocsássuk rendelkezésükre — tanműAki fölül lebontották a tetőt Megnyugtatóan rendezhető oz ügy A helyszín a második világháború mementója is lehetne. Mintha bombatalálat érte volna Budaörsön a Petőfi utca 17. szám alatti ház végét. Tégla- és cseréptörmelék, félig álló vályogfalak. . Gyarmati néni sírva fogad. — Segítsenek rajtam, szeretném hátralevő éveimet nyugodtan, békében leélni. De félek, hogy rámszakad a ház. A háziasszony és a fia állandóan üldöznek, verik rám az ablakot, fenyegetnek. Ha tudom, hogy itthon vannak, olyan idegesség fog el... Özvegy Gyarmati Istvánná elbeszélése és szerkesztőségünkhöz írt levele nyomán kiterek edik a történet. Tavaly az idős asszony négy hónapig kórházban volt. Ez alatt a háztulajdonos bérlőjének lakásáról leszedte a cserepet. A vályogfalak tető nélkül átáztak, a konyha és a kamra beomlott. A lakás élet- veszélyes lett. Gyarmati néni gyerekei a budaörsi tanács segítségét kérték. Dancsecs Istvánná tulajdonos lebontotta a ház kéményét is, hogy lakója ne tudjon főzni. Csali hónapok múlva állította ismét helyre. A tulajdonost a tanács kétszáz forintra büntette. A budaörsi tanácsnál egy köteg aktát találok az esetről. Karlik András vb-elnök azzal fogad: — Higgye el, én örülnék a legjobban, ha már vége lenne az egész ügynek... A ház- tulajdonos engedélyt kért a lebontásra, mert felújítása nem gazdaságos. A helyszíni szemle megállapította a közvetlen életveszélyt s hozzájárultunk a konyha és a kamra lebontásához. Hibszky János, a község pártbizottságának titkára közbeszól : — A konyha szabadkémé- nyes, tűzveszélyes volt, a kamra már akkor használhatatlan, amikor Gyarmati néni 1964-ben odaköltözött. Az igazság az, hogy sem a tulajdonos, sem a lakó nem óvta a lakást — Egyébként — folytatja a vb-elnök — a háztulajdonost köteleztük arra, hogy a megmaradt egy szobát tegye lakhatóvá, hozza rendbe a tetején a cserepet, húzzon fel egy tűzfalat. Mi csak a konyha és a kamra lebontásához járultunk hozzá, s ő megrongálta a ház kéményét is. Itt a papír az 1971. március 5-én megtartott helyszíni szemléről. A közvetlen életveszélyt elhárították, a szoba tetőszerkezete biztonságos. — Erről, azt hiszem, nehéz meggyőzni az idős asszonyt. Gyarmatiné említette, hogy itt a községben az egyik utcában rmgü iil egy lakás... Karlik András: — Igaz, de aat mégsem utalhatjuk ki a panaszosnak. Budaörsön harmincnégy barlang- lakás van, az itt lakóknak építünk egészséges otthonokat. Aki jogosult másfél szobásra és vállalja a költségeit, az költözik az új helyre és régi szoba-konyháját annak utaljuk, aki korábban barlanglakásban élt. Mi annyit tettünk a Gyarmati-ügyben, hogy felajánlottunk egy olcsó telket részletre. Ügy gondoltuk, fogjon össze a család, s húzzanak fel egy kis szobát addig is, amíg építkezhetnek. Gyarmati Istvánné együtt lakik unokájával. Amikor lakásának tetejét elbontották, a fiú katona volt, most külföldön van kiküldetésben, özvegy Gyarmati Istvánné fia és leánya rendszeresen kijárnak édesanyjukhoz, törődnek vele, de olyan körülmények között laknak, hogy nem vehetik magukhoz. Azt mondják, a tanács ajánlatát nem fogadhatták el, mert a telek környékén se villany, se víz. Nehéz kideríteni ennyi idő múlva, hogy mi volt a viszály igazi oka. A múlt boncolgatása helyett célszerűbbnek látszik rendet teremteni. Mi hhzt a megoldás? Kétféle >'s: vagy elfogadják Gyarmatiék a tanács ajánlatát, vagy valamennyien igyekeznek a jelenlegi körülményeket elfogadhatóvá tenni. Ha a háztulajdonos nem rendezi a lakás környékét, özv. Gyarmati Istvánné gyerekei hordják el a leomlott cserepet, vályogot. Be kell látniuk, nem a tulajdonosnak tesznek ezzel szívességet, hanem édesanyjuk számára teremtenek megnyugtató körülményeket. A háztulajdonosnak, amikor kiadta a lakást, számolnia kellett azzal, hogy egy házban él bérlőjével. Jogszabály írja elő, hogy csak akkor bonthatja le a lakrészt, ha helyette ugyanolyan lakást biztosít. Jubilál a Népművelési Intézet Húsz évvel ezelőtt, 1951. elején alakult meg a Népművészeti Intézet, a mai Népművelési Intézet elődje. Az évfordulóról csütörtökön, az intézet kollektívája bensőséges ünnepi ülésen emlékezett meg. Ifjú egészségőr tettre késs Ceglédiek az országos dönlőben Idén ötven éves az ifjúsági vöröskereszt mozgalom. Ebből az alkalomból szerte az országban vetélkedőn bizonyították az általános iskolások, hogy az „ifjú egészségőr tettre kész”. A Pest megyei döntőt március 14-én rendezték meg Foton, ahol a ceglédi Várko- nyi István általános iskola csapata lett az első. Nagykörösön, az Arany János gimnázium leánykollégiumában tartották Pest, Szolnok, Nógrád, Bács-Kiskun és Heves megye legjobbjainak területi vetélkedőjét. Cegléd város ifjú vöröskeresztesei képviselték a hazai színeket. A benevezési feltételek teljesítésén túl hét feladatot kellett megoldaniuk a gyerekeknek. Elméleti és gyakorlati, komolv és játékos próbák váltották egymást a területi versenyben. A ceglédiek helytálltak és öt megye döntőjében is a Várkonyi István általános iskola diákjai győztek. A területi vetélkedők lebonyolítása után április 18-án tartják az országos döntőt, ahová Pest megye ezzel az eredményével bejutott. A legjobb öt csapat — négy megyei és egy fővárosi — vetélkedőjét a rádió közvetíti. helynek. E beszélgetést a Művelődésügyi Minisztérium egyik illetékese is végighallgatta. — Az ötlet nekünk nagyon tetszett. Nem tudom mivel jár egy ilyen osztály patronálása, de elhatároztuk, hogy a tanműhelyeken kívül anyagi segítséget is nyújtunk, pl.: pedagógus fizetés, utazási költség, helyiség stb ___ A témát felve tettem a megyei . tárnicsnál azzal az indoklással, hogy ez az osztály talán biztosítaná a vállalat szakember-utánpótlását. A vb. úgy határozott, hogy a testület támogatja javaslatunkat a Belkereskedelmi Minisztérium szakoktatási főosztályán. — A minisztériumban ötletünkkel nem értettek egyet. Az illetékesek azt tanácsolták: keressünk kapcsolatot a budapesti szakközépiskolákkal, kössünk a tanulókkal ösztöndíjszerződést. Ez több éven át nem sikerült. Elment az iskolákba vállalatunk személyzeti osztályvezetője, ösztöndíjpályázatra levelet írtunk. Nem jelentkezett rá senki. — A Dunakanyar óriási területén utánpótlásunk nincs, a minisztérium merevsége miatt. Négyéves eredménytelen huzavona után ugyanott állunk, ahonnan elindultunk... Az okok feltárása Komplex kérdés egy szak- középiskola, vagy egy osztály nyitása. A szaktárca igénye, a pénzügyi forrás előteremtése a pedagógiai és a tárgyi feltételek, a terület, a település adottsága, a szakemberek munkába állításának lehetőségei stb. — ki győzné a döntésnél megfontolandó szempontokat mind felsorolni. De ne csak az elmélettel foglalkozzunk. A gyakorlatban Vácott a kereskedelmi képzés is kifutóban van. A Géza téri szakközépiskola egyre tisztább szakprofilt kap (egészségügyi szakközépiskola). A képzésnek kötelező feltételei vannak, mint például: a tanulók két éven át csak tanműhelyben, s nem üzemben tanulhatnak, szállodai gyakorlatra van szükségük, stb. Keszthelyen megépítettek egy vendéglátóipari szakközépiskolát, két osztályban szakközépiskolai. kettőben szakmunkásképzés folyik. Talán a váci szakmunkásképzőre alapozva meg lehetne teremteni itt is a keszthelyi mintát. Az első azonban: a döntési feltételek feltárása. Az okokról, indokokról szerettünk volna beszélgetni Vajda Lajossal, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetőjével. Ö — számunkra érthetetlenül — elzárkózott a beszélgetéstől. Hargitai Károly, a művelődési osztály vezetője pedig — mivel a téma nem szakterülete, nem hatásköre — csak a pedagógiai oldal feltárására vállalkozhatott. Gondolatait írtuk le a fejezet középső részében. Ezért írásunkat nem címezhetjük azonnal a BelkereskeFeleslegessé vált, használt GÉPEIT magas áron MEGVÁSÁROLJA a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat Budapest V„ Báthory utco 3. Telefon: 121-978 Telex: 0-3576. delmi Minisztériumnak, meg kell előbb kérnünk a megyei illetékeseket a válaszadásra... Indoklás Dunakanyar Vendéglátóipari Vállalat: 59 étterem, 61 eszpresszó, 35 melegkonyhás bisztró. 2200 dolgozó. A 458 egységvezető, illetve helyettes közül mindössze 230 szakképzett A 413 szakmunkásbizonyítványra kötelezett (szakács, felszolgáló, cukrász, előadó stb.) dolgozó közül 252 rendelkezik a megkívánt képesítéssel. Hiányzik a szakember: a vendég látja kárát! F. P. Hazaérkezett Bukarestből a magyar kormányküldöttség Apró Analnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével csütörtökön hazaérkezett a magyar kormányküldöttség Bukarestből, a magyar —román gazdasági együttműködési vegyes bizottság IX. ülésszakáróL Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Gyenes András külügyminiszter-helyettes, valamin* Dumitru Tureus, Románia budapesti nagykövete. G azdasági kérdésekben jártasabb ember számára sokat mond a feladat: 1971- ben az ipar termelése hat százalékkal növekedjék, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás viszont hét százalékkal emelkedjék. A két szám közötti egyszázalékos eltérés teendők, feladatok sokaságát foglalja össze. Hétköznapi nyelvre lefordítva ugyanis a feladat nem kevesebb, mint növelni a korszerűbb, értékesebb termékek arányát, többet adni, de nemcsak mennyiségben. A megye ipara, hosszú évek átlagát tekintve is azzal büszkélkedhet, hogy az országosnál gyorsabb mértékben bővítette termelését, s a termelésnövekedésen belül örvendetesen nőtt a korszerűbb áruk aránya. Így például a váci finomfonóban túlsúlyba került a műszál bekeverésű fonalak termelése, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál a termelési értéken belül növekvő hányadot képviselnek a korszerű kenőanyagok, a Pestvidéki Gépgyár tökéletesítette és bővítette az olajégők családját, az ikladi Ipari Műszergyár a törpemotorok fejlesztésében ért el jó eredményeket. A példatár — szerencsére — gazdag, de hiba lenne azt gondolni: további teendők már alig akadnak. Nem könnyű napjainkban egyetlen iparvállalat helyzete sem. önállóságuk erőteljes kibontakozása nem minden tekintetben járt együtt a cselekvés fedezetét adó anyagi alapok bővülésével, s így nem egy helyen még az ún. szinten- tartás is gondokat okoz. Nehéz a vállalatok helyzete azért is, mert meglevő fejlesztési pénzüket sokfelől igénylik, s minden igény mellett nyomós okok szólnak. Teher a termelőberendezések egy részének — nem jelentéktelen hányadának — elavultsága, a munkaerőhiány s így tovább. Eny- nyi gond közepette még megkülönböztetett figyelmet fordítani a gyártás- és gyártmányfejlesztésre? Reális követelmény ez? A követelmény reális, mert — szükségszerű. Csakis így maradhatnak versenyben a termelőüzemek, csakis így tarthatják meg piacaikat, elsősorban külföldön, de egyre inkább a belföldi fel- használás, fogyasztás esetében is. • T ávlatokban nincs hiány, az üzemek túlnyomó többsége előtt az erőfeszítések céljaként nagy feladatok végrehajtása áll. A Híradástechnikai Anyagok Gyára — Videoton mellett — a számítás- technikai program alapvető üzemévé lépett elő, döntő szerepe lesz abban, hogy a program maradéktalanul megvalósuljon. A Mechanikai Laboratórium dunakeszi gyáregysége a műszeripari fejlesztésben foglal el előkelő helyet a következő esztendőkben is, a Ganz Műszer Művek Áram- mérőgyárában. Gödöllőn nagy hangsúllyal a termelékenységnövelés — a gyártás gépesí- tettségi színvonalának emelésével egyidőben az értékesebb. nagyobb teljesítményű mérők előállítása — kerül előtérbe, s akkor még csak három példát említettünk a lehetséges esetek közül. A távlat azonban önmagában nem több, mint elvi lehetőség, s a lehetőséggel lehet jól s lehet rosz- szul élni. A lehetőségek kihasználása természetesen nemcsak a gyárak akaratán, cselekvésén múlik, hanem sokféle, tőlük részben vagy egészben független körülményen, adottságon is, a hitelkérelmek teljesítésétől vagy megtagadásától, a gép- beszerzési lehetőségeken át a kooperációs partnerek magatartásáig. Alapvető és döntő tényező azonban mégis agyár maga. Az, hogy akaratát és lehetőségeit miként egyezteti, hogyan méri fel a döntések következményeit, milyen alapossággal mérlegeli a fejlesztések hatását. Azaz: jelen é« holnap mi módon kovácsoló- dik elválaszthatatlan folyamattá, ahol rész és egész összhangban áll. A most készülő negyedik ötéves tervek már az új szabályozó rendszerre alapozódnak, s e rendszer a gyárak számára sok tekintetben tágabb fejlesztési lehetőségeket teremt a korábbiaknál. Kétségtelen azonban: nem nyújt minden fejlesztésre, minden terv valóra váltására anyagi, műszaki, technikai feltételeket. Ezért rendkívül fontos, hogy a meglevő elképzelések közül mi kerüljön első, második, s ötödik meg tizedik helyre, mi legyen a rangsor; ahol ugyanis szétforgácsolják az erőket, ott az eredményeket is csak patikamérleggel súlyozhatják. H agyománynak — rossz hagyománynak — tekinthető, hogy az ipari üzemek általában az év első meg második hónapjában dolgoznak, mint a további tízben. Hiba lenne — s a gyárak szemszögéből nehezen ellensúlyozható hiba —, ha e hagyomány érvényesülne az ötéves terv végrehajtásakor is, s az első esztendő elmaradna a várakozástól. Igaz, az új szabályozó rendszer miatt át kell dolgozni a vállalati negyedik ötéves terveket. Igaz az is, hogy a vállalatok egy részénél — például a Csepel Autógyárnál — a korábban megkezdett fejlesztések hosszú időre lekötik a pénzügyi alapokat, s tény az is, hogy az építő- és szerelő- ipari kapacitások szűkössége miatt a fejlesztések egy része a kívánatosabbnál lassabban, késve valósul meg. Bármenynyire furcsán hangzik is: a gondoktól való szabadulás útját újabb gondok vállalása nyitja meg. A korszerűbb, értékesebb termékek fejében vállalt gondokra gondolunk. Azokra az erőfeszítésekre, amelyek eredménye teremti bővebb fejlesztési lehetőségeket, szabadulást a ma még bűvösnek tűnő körből, s kapcsol össze jelent és holnapot az egész kollektíva — s tágabb értelemben az egész népgazdaság — érdekeit szolgálva. ______ Mészáros Ottó Tö bbet, nemcsak mennyiségben
