Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-17 / 90. szám

1971. ÁPRILIS 17., SZOMBAT; rest UCCUI k/Cirlap Elveinkben azonosak vagyunk Cservenka Ferencné beszéde Cservenka Ferencné beszéde elején köszöntötte hallgatósá­gát, amelynek soraiban párt­tagok és pártonkivüliek egy­aránt jelen voltait. Mint mon­dotta, olyan honpolgárok, akik átérzik az országos választások jelentőségét, de egyben átér­zik nemcsak a pártnak és a kormány vezetőinek, hanem saját maguknak a felelősségét is. — őszintén hirdetjük meg igaz célunkat: a szocialista Magyarország felépítését — mondotta a továbbiakban. — Van, akiben felötlik, hogy mi ebben az új. Ami a cél meg­hirdetését illeti, valóban nin­csen új benne, de mivel a cél megvalósítása sok-sok évet, egész korszakot ölel fel, ezért a módszer, a gyakorlat válto­zik, és ehhez a módszerhez, gyakorlathoz kívánjuk segítsé­gül hívni az ország, a megye lakosságát. — Most a szocializmus épí­tésének azt az időszakát él­jük, amikor sok-sok év mun­kája láncszemként kapcsoló­dik egymásba, és ez eltéphe- tétlen, közös kötelékként fog­ja össze a szorgos hétközna­pokat, a jövő nagyszerű győ­zelmével, a szocialista Ma­gyarország beteljesedésével. A választási politika, program, ezúttal nem egyéb, mint szám­adás az elmúlt négy év mun­kájáról és alkalom a jövő kö­zös megtervezésére. — Ami az elmúlt beszámo­lási időszakot illeti, arról azt mondhatjuk, hogy nagyon eredményes volt. Az eredmé­nyek megszületésének alapve­tő feltételeként tarthatjuk szá­mon, hogy áz országon belül és kívül békés munka folyha­tott, békés körülmények kö­zött dolgozhattunk. Abarátisíálák szorosak A továbbiakban a megyei pártbizottság első titkára rá­mutatott arra, hogy a békés munkához szükséges, megfele­lő körülményeket mindenek­előtt a Szovjetuniónak köszön­hetjük. Barátunk, segítőnk a Szovjetunió — mondotta, majd hozzátette, hogy az SZKP XXIV. kongresszusa a továb­bi nyugalmas, békés időszakot látszik biztosítani mindany- nyiunk számára. Rámutatott arra, hogy a kongresszuson nagy hangsúlyt kapott a szov­jet nép életszínvonalának to­vábbi emelése. Hatalmas új program született a közszük­ségleti cikkek termelésének növelésére, de úgy, hogy köz­ben egyetlen cseppet se csök­kenjék a haditechnika fej-: leszlése, amely az ország, a szocialista világrendszer, az egész világ békéjének biztosí­tását hivatott szolgálni. — Mi őszintén valljuk — je­lentette ki —, hogy a barát­ság kötelez. Mi pedig baráti kapcsolatokat ápolunk a Szov­jetunióval és a szocializmust építő országokkal. Tudjuk és vállaljuk ebből eredő kötele­zettségeinket. ’ Emellett őszin­te baráti szálak fűznek min­dem békét óhajtó és elősegítő országhoz is. Ezért semmikép­pen sem lehetünk az el nem kötelezettség álláspontján, ha­nem vállaljuk a baráti szálak kötelezettségét amelyek to­vább kovácsolják az országunk és népünk számára gyümöl­csözővé vált kapcsolatokat. Terveinkből valóság lett Részletesem szólt Cservenka Ferencné jelenlegi országépí- tési munkánkról isi — Ha egy mondatban akar­nánk kifejezni elért eredmé­nyeinket, akkor azt .mondhat­nánk, hogy amire négy évvel ezelőtt vállalkoztunk, azt tel­jesítettük is. Terveinkből va­lóság lett Sok mindenben előbbre léptünk, mint ahogyan terveztük. Az egész tervidő­szakból messze kiemelkedően említhetjük gazdaságirányítási tendszerünk megreformálásá- hak tényét. A reform bevált, beváltotta a hozzáfűzött remé­nyeket még akkor is, ha egyik­másik vonatkozásban javítani­valók vagy továbbfejleszteni­valók vannak. A reformot ter­mészetesen még nem tekint­hetjük véglegesen befejezett ügynek. A reform hatásaként; azonban pezsgőbbé vált gaz­dasági életünk, erősödött gaz­dasági biztonságunk, maga­sabb szintre emelkedett terv- gazdálkodásunk. A termelés máris továbbfejlődött, és job­ban kielégíti a fogyasztási igé­nyeket. , A továbbiakban megemlí­tette, hogy a tervezettnél job­ban növekedett a nemzeti jö­vedelem, emelkedett az ipari, a mezőgazdasági termelés, ja­vult az életszínvonal, de mind­ezek mellett problémák is mu­tatkoznak. Ezekről szólva el­mondotta, hogy bár a munkás és a paraszt jövedelmek már megközelítik egymást, de mind a két alapvető osztályon belül nagy a jövedelemszóródás. So­kan vannak még, akik ala­csony jövedelemmel, kereset­tel rendelkeznek. Megoldásra vár az is, hogy a parasztság soraiban több.helyen a tsz-ta- gok jövedelme sokszor kisebb, mint az alkalmazottaké, a Tjxel- lékúzemágban foglalkoztatot­také. A munkásosztály helyze­tét vizsgálva pedig arra a kö­vetkeztetésre jutunk, hogy a nagyüzemekben többnyire nem tudnak annyit fizetni, mint a ktsz-ekben vagy a tsz-mellék- üzemágakban. Sőt, éppen a legnagyobb létszámmal dolgo­zó üzemekben sokszor az or­szágos átlagnál is alacsonyabb egyes kategóriák jövedelme. * Életszínvonal és közerkölcs — Ezeket a problémákat nagyon alaposan meg kell vizs­gálni — mondotta —. Mi azt valljuk, változatlan az az alapelvünk: a munkáshatalom a legnagyobb gondot kívánja fordítani a munkásosztály éle­tére, életszínvonalára, életkö­rülményeire és a munkáshata­lom, a munkásosztály támoga­tásával, a vele szövetséges pa­rasztság életszínvonalát állan­dóan és fokozatosan javítani akarja. Nem tűrhetjük, hogy az ipar vagy a gazdasági élet perifériáján élők akár ügyes­kedésük, ak4r a pillanatnyi konjunktúra kihasználásából nagyobb jövedelemhez jussa­nak és a munkásosztály élet- színvonalát károsítsák vagy káros helyzeteket teremtsenek. Kijelentette Cservenka Fe­rencié, hogy mindezekkel a problémákkal foglalkozni kell ugyan, de az eredmények mégiscsak nagyobbak, számot­tevőbbek ezeknél a gondoknál. Ezt nem szabad szem elől té­veszteni. A bér- és árkérdése­ket természetesen továbbra is fontos politikai kérdésnek kell tekinteni és nem egyszerűen gazdasági természetű feladat­nak. Felhívta ezzel kapcsola­tosan a figyelmet arra, hogy ennek érdekében a gazdasági munkának sokkal erőteljeseb­ben kell párosulnia a politikai munkával, az egészségei köz­erkölcs kialakításával. Az egészséges közerköles légkörét nem lehet egyszerűen határo­zatokkal kialakítani. A szüksé­ges adminisztratív rendszabá­lyok, intézkedések mellett olyan morális szellem megte­remtésére van szükség, amely nem tűri el a különböző visz- szaéléseket, jogtalan előnyö­ket, harácsolást. Ehhez minden egyes állampolgár erkölcsi, po­litikai ítéletére van szükség. Nem lehet azt vallani, hogy csak. felülről kell az ilyesmit megoldani. Itt kell a közvéle­mény és a vezetés olyan erő­teljes összefogásának érvénye­sülnie, amely meggátolja, lég­körében megfagvasztja a visz- szaéléseket, az élősködéseket. Megyénk fejlődéséről A megyei pártbizottság első titkára, Gödöllő képviselője­löltje a továbbiakban részle­tesen beszélt Pest megyéről és ezen belül Gödöllő «város fej­lődéséről, jövőjéről is. — Ahogyan az ország gaz­dasága változott, úgy követ­keztek be a mi megyénk hely­zetében is jelentős változások — mondotta. — Változatlanul az ország legnépesebb megyé­je a mienk, közel járunk a 900 ezer lakoshoz. Ebben je­lentős szerepe van annak, hogy a megye rendkívül dina­mikusan fejlődött, iparosodott az előző két ötéves tervben. A legnagyobb volumenű ipari beruházások a mi megyénk­ben voltak. Közülük is kiemel­kedik a százhalombattai erő­mű, valamint a Dunai Ce­ment- és Mészmű. Elmondotta ezután, hogy a III. ötéves tervet Pest megye jelentősen túlteljesítette. Kommunális beruházásra a tervezett 1,2 milliárd forint helyett 2,3 milliárd forintot fordítottak. Felépült 28 ezer lakás, amelyből 1450 volt ál-" lami, szövetkezeti, a többi ma­gánerős beruházás. Javult az egészségügyi ellátás. Cegléden és Vácott két új, négySzázhet- ven-négyszázhetven ágyas mo­dern kórház épült. Több nagy rendelőintézet is létesült, és a körzeti orvosok száma mint­egy kilencvennel gyarapodott. A tervezett 48 tanterem he­lyett 204 épült, amely minde­nekelőtt a lakosság áldozat­kész tevékenységének, közre­működésének köszönhető. A további tervekről szólva elmondotta Cservenka Ferenc­né, hogy a megye ötéves ter­vében az előző időszak 28 ezer lakásával szemben 36 ezer új lakás szerepel. Szeretnék a megye 10Q0 ágyas vezető kór­házát Kistarcsán megépíteni, valamint kulturális,' közokta­tási téren is tovább kívánnak lépni. A tervben most 269 tan­terem megépítése szerepel, de bíznak benne, hogy ezt a la­kosság segítségével ezúttal is túlteljesítik. Nincs egyetlen olyan üzem sem a megyében, amely ne fejlődne tovább a IV. ötéves tervben. 250 lakással több Részletesen szólt Gödöllő fejlődéséről is. Rámutatott ar­ra, hogy varossá nyilvánítása igen sokat jelentett a tovább­fejlődés szempontjából, mert ezzel a fejlődés dinamikája, lendülete megnövekedhetett, ós más tervezési kategóriába került. Az itteni építkezések­kel kapcsolatban elmondotta, hogy tárgyalásokat folytattak a? építőipari vállalatok szakem­bereivel. A napokban, amikor itt jártak, és végignézték, ho­gyan indulnak el az építkezé­sek, találkoztak azokkal az építőmunkásokkal, akik hosz- szú ideje Pest megyében dol­goznak, részt vettek a váci kórház építésében és más la­kótelepek építésében. Megkér­ték őket — személyesen —, hogy nagyon nagy gonddal le­gyenek az alsó parkban meg­maradó fákra, növényzetre. Kivágásra 23 fát jelöltek ki. Itt 6—800 lakásos lakótelepet tudnak építeni, s a városban tovább folytatják, befejezik a már elkezdett lakótelepek épí­tését. így Gödöllőn mintegy 200—250 lakással lesz több. De milyen lakással? Franciaor­szágból vásároltak úgyneve­zett mini házgyárat, térzsalus házgyárat, ezekkel budapesti, sőt európai szintű lakásokat lehet majd építeni Több szo­básakat, központi fűtéssel, für­dőszobával, konyhával, étkező­fülkével. Kórház - Kistarcsán — Az előadó szólott a me­gyei ' kórházépítésről is. Ügy éreztem, amikor előbb. emlí­tettem — mondotta —, kis re- zignációt keltett : miért nem Gödöllőn épül a kórház? • — Egy kórház elhelyezésé­nek a kérdése nem kívánalom és nem történhet szubjektív érzelmi alapon. Amikor a kór­ház építéséről szó volt, a me­gyében és Budapesten nyolc helyen folyt vizsgálat hozzá­értő szakemberek — építési. I Hogy Cegléd legyen Dél-Pest megye centruma Dr. Mondok Pál beszéde — Kedves elvtársak! Meg­tisztelőnek tartom a bizalmat — kezdte a ceglédi választási gyűlésen elhangzott beszédéta megyei tanács vb-elnöke —, hogy a város képviselői jelölő­gyűlésón rám esett a válasz­tás. A jelölést elfogadtam, s amennyiben személyem a vá­ros választópolgárainak teljes egyetértésével találkozik, és megválasztanak, akkor azon leszek, hogy az országos és megyei érdekek figtfklembevé- telével tevékenyen részt ve­gyek a város gyorsabb ütemű fejlesztésében és rászolgáljak a bizalomra. Gyorsabb előrehaladás Dr. Mondok Pál beszédének további részében ismertette a harmadik ötéves terv megyei eredményeit, majd a negyedik ötéves terv feladatairól és cél­kitűzéseiről beszélt. —- Közismert, hogy Pest megye az orzság legnépesebb megyéje. Lakosainak száma megközelíti a kilencszázezret. A főváros közelsége, a megye növekvő lélekszáma szükség­szerűen megkövetelte a gyor­sabb arányú fejlesztést, előre­haladást. Ez nemcsak az ipar és a mezőgazdaság fokozot­tabb fejlődésében mutatkozott meg,- hanem többek között a lakásépítési program sikeres végrehajtásában is. Az elmúlt ötéves terv időszakában hu­szonhétezer lakás épült a me­gyében s a következő öt esz­tendő alatt újabb harminchat- ezer lakás felépítését tervez­zük — mondotta a többi kö­zött dr. Mondok Pál, majd a megyeit célkitűzések ismerteté­se után Cegléd város helyzeté­ről, terveiről beszélt a gyűlés részvevőinek. — Hogy mit tartok a leg­fontosabb feladatnak? Azt, hogy Cegléd Dél-Pest megye centruma legyen, ennek érde­kében gyorsítani kell a fej­lesztés ütemét, szélesíteni kell vonzó és kisugárzó hatását: Ennek érdekében az elkövet­kező esztendők során három alapvető feladatot kell megva­lósítani. Erősíteni kell a város gazdasági bázisát, kulturális centrummá kell fejleszteni; meg kell'gyorsítani a városia­sodás folyamatát. A fejlődés feltételei — Gondolom, érdekli önö­ket, hogy ezeknek a feladatok­nak a végrehajtásához milyen feltételek állnak . rendelkezé­sükre. A kormány az országos településhálózat-fejlesztési tervben Cegléd városát Dél- Pest megye középfokú köz­pontjaként sorolta be. Meg­gyorsult az iparfejlesztés, ami­nek hatására- a keresőképes lakosság foglalkoztatottsági aránya az ipar javára billent. Jelentősén növekedett az ipa­ri munkások száma és a mű­szaki értelmiség aránya. A város gyorsabb ütemű fejlesz­tése szükségessé teszi, hogy a jelenlegi ipari üzemek bővíté­se és korszerűsítése mellett az eddiginél nagyobb ipari bázis alakuljon ki, elsősorban a gépiparban. E cél eléréséhez az adottságok kedvezőek, a mun­kaerő távlatilag is rendelke­zésre áll. Pillanatnyilag a leg­kedvezőbb az ÉVIG gyáregy­ségének továbbfejlesztése, amelyre a tervek szerint az elkövetkező években százmil­lió forintot fordítanak. Ha­sonló nagyszabású beruházás­ra kerül sor a Húsipari Válla­latnál is. — A legfontosabb feladatok közé tartozik — mondotta a továbbiakban a megyei tanács vb-elnöke — az építőipari bá­zis továbbfejlesztése. Az a cél, hogy a jelenlegi kapacitással együtt olyan építőipari bázis jöjjön létre, amely képes évi három-négyszázmilliós kivite­lezésre, ugyanakkor olyan műszaki-technológiai felsze­reléssel rendelkezik, amely városépítésre is alkalmassá teszi, nemcsak helyben, hanem a szomszédos Nagykőrösön is. — Az ipar mellett Cegléd másik alapvető gazdasági bá­zisa a mezőgazdaság, amely jelentős szerepet tölt be nem­csak a város ellátásában, ha­nem a népgazdasági igények kielégítésében is. Az elkövet­kező esztendők során itt épül meg a megye egyik legkorsze­rűbb mezőgazd.asági létesít­ménye, a zöldséghajtató ház, amely minden bizonnyal je­lentős ' hatással lesz a város egész mezőgazdaságára. A továbbiakban dr. Mondok Pál a város kulturális cent­rum szerepéről beszélt. — Hogy miben tölt be Ceg­léd már ma is vonzó hatást? A kulturális és művelődésügy térén elsősorban abban, hogy több mint négyszáz pedagógus dolgozik a város és környéke oktatási és közművelődési munkájának előbbreviteléért. Cegléd *pedagógusai lelkes részvevői, harcosai városuk hagyományai ápolásának, ugyanakkor fontos szerepet játszanak annak közéletében is. A ceglédi iskolák és műve­lődési intézmények híre régen túljutott már a város hatá­rain. . — A negyedik ötéves terv­ben több oktatási, és kulturá­lis intézmény létesül Ceglé­den. Felépül a középiskolai kollégium, •a tizenkét tanter­mes iskola; kétszáz személyes bölcsődét, óvodát építenek, valamint korszerű, új könyv­tárat. — Az elmúlt esztendőkben jelentősen fejlődött a város egészségügyi ellátása. Az új, 476 ágyas kórház a már ko­rábban meglevő egészségügyi intézményekkel együtt lehe­tővé teszi a magas színvonalú betegellátást nemcsak a vá­rosban, hanem a környező községek lakói számára is. Az új kórház ugyanakkor három járás gondjain is enyhít és rendszeres továbbképzési le­hetőséget is biztosít a környék orvosai részére. Nemrég kez­dődött a régi kórház rekonst­rukciója, amely negyvenmillió forintba kerül. Építésének be­fejezésével még tovább javul majd a város és környéke egészségügyi ellátottsága. Csaknem 1000 lakás — Országos gond, de helyi gond is a lakásépítés. A ne­gyedik ötéves tervben csak­nem ezer lakás épül fel a vá­rosban állami erőből az arra leginkább rászorulók részére. Fontos feladat, hogy a város vezetése nagy figyelmet for­dítson a lakások ütem szerinti megépítésére, amely három­ezer ember lakásgondját hi­vatott megoldani. Az új la­kástörvény alapján a városi tanácsnak az a feladata, hogy megfelelő nyilvánosságot biz­tosítson a lakáselosztásnak. Tanácsrendeletben kell szabá­lyozni az elosztásra vonatkozó rendet és a szociális helyzetre vonatkozó elbírálást. Ugyan­akkor az állami erőből épülő lakások mellett, a város mint­egy kilencszáz lakás megépíté­sét tervezi OTP-társasházak- ban és magánerőből, OTP-hi- télek segítségével. Az eddigi előkészületek alapján a nagy­szabású program megvalósítá­sának minden feltétele adott. — A lakásépítkezéssel együtt — amelyek többsége lakótelepeken valósul meg — nagy feladatot ró a város ve­zetőire a lakótelepi élet szük­séges feltételeinek a megte­remtése. Mire gondolok? Ma már egy-egy lakótelep szüksé­ges tartozéka a bölcsőde, óvo­da, üzlethálózat, a szolgáltató­ház és így tovább. Ezek nél­kül szürke, kényelmetlen a lakótelepi élet Dr. Mondok Pál befejezésül még sok kisebb gondról, prob­lémáról is szólt. Elmondotta, hogy több energiát kell fordí­tani Cegléd parkjainak rend- behozatalára, strand- és járda­építésre, a város közművesíté­sére és a peremkerületek ellá­tottságának további javítására. városfejlesztési és egészség- ügyi szakemberek — bevoná­sával. Volt aki Szentendrét, volt aki Budakeszit javasolta, hogy közel van és így tovább. A vizsgálatok azt mutatták, legjobb, legmegfelelőbb terü­let Kistarcsán áll rendelkezé­sükre. Miért? Azért, mert 20— 22 holdra van szükség az épít­kezéshez. Gödöllőn egy prérin kellett volna felépíteni a kór­házat. És akkor még mindig az a helyzet, hogy ez a kór­ház csak itt működik és nem tud bekapcsolódni a budapesti inspekcióba. A kistarcsai el­helyezés, amely Budapest ha- tárápak közvetlen közelségét is jelenti, azt is jelenti, hogy nem igényel különös útépítést, nem igényli külön tömegköz­lekedési eszközök beállítását hiszen a kórház kapujában áll majd meg a HÉV. S mind­azok a feltételek, amelyek a kórház telepítéséhez szüksége­sek, kedvezőek és adottak. — A Kistarcsán épülő me­gyei kórház ugyanúgy a gödöl- lőieké, mintha Gödöllőn épült volna meg. Városfejlesztési program — Gödöllő fejlesztését nagy­mértékben meghatározza és befolyásolja az agráregyetem működése. Az agráregyetem köré csoportosul egy sor in­tézmény,'és így Gödöllő váro­sa a magyar mezőgazdasági kutatás fellegvára lesz. Már most is az, de tovább fejlődik. Itt van a mezőgazdasági gé­pészmérnöki kar, amely Buda­pestről költözött Ide, a Kisál­lattenyésztő Kutató Intézet, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet. És most költözik ide, ebben az ötéves tervben az Er­dészeti Tudományos Intézet két kísérleti állomása, a Me­gyei Állategészségügyi Állomás. A Közép-Magyarország Köz­mű és Mélyépítő Vállalata 1975-ig mintegy 2000—2200 embert foglalkoztató nagyvál­J lalattá fejlődik. Egészségügyi I területen pedig befejezéséhez j közeledik a mentőállomás, « I rendelőintézet, továbbfejlődik j a körzeti és a gyermek, szak­orvosi ellátás. 16 tantermes gimnázium és általános isko­la épül.- A jelölőgyűlés előtt többször megfordult a fejemben — mondotta a képviselőjelölt —, hogy biztos akadnak olyanok, .akikben felötlik, én nem va­gyok gödöllői és mégis ide jö­vök jelölőgyűlésre. Gondolkoz­tam, s én azt mondanám, ha a gödöllőiek őszintén, szívvel és tettekkel támogatják a párt politikáját, ha minden erejük­kel segítenek a feladatok vég­rehajtásában, ha a gödöllőiek a nehézség ellenére is szilár­dan a párt mellett állnak, ak­kor én gödöllői is vagyok. Egy, vagyok a gödöllőiekkel. Ne­künk elsősorban elveinkben kell azonosnak lennünk és nem feltétlenül lakhelyünkben.

Next

/
Thumbnails
Contents