Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-15 / 88. szám

\ MA GYOMRON / Választási gyűlés Ma este 6 órai kezdettel vá­lasztási gyűlés lesz Gyom­ron, a művelődési házban, melyen előadói beszédet mond Bata János országgyűlési kép­viselőjelölt. Ugyancsak ma négy üzem­ben tartanak választási gyű­lést, Gombán, a tsz-muhelyben a tsz-tagok részére 6 órakor kezdődik a gyűlés, előadó Ká­sa Károly. Maglódon, a Vas­ipari Ktsz 1. számú telepén, a szövetkezet és az ÁFÉSZ dol­gozói Kovács József előadását hallgathatják meg, a kezdési időpont fél 2. Negyed 2-kor kezdődik Monoron, a kézmű­ipari üzemben a gyűlés, előadó dr. Vecserek Lajos. A Pilisi Ruházati Ktsz munkásai ré­szére Juhász János tart elő­adást, kezdési időpont délután 2 óra. HÍREK Nagy sikert aratott a közel­múltban a budapesti Tűzkerék beategyüttes Vecsésen, ezért műsorukat megismétlik, május 1-én este. Felszámolta juhtenyészetét tavaly a nyáregyházi Béke Tsz, mert az több éven át ráfize­téses volt. Lóháton a Dunakanyarban Tíz évvel ezelőtt rendezte első lovastúráját az IBUSZ. Az idei üdülőszezonban újból megrendezik a ma már Euró- pa-szerte ismert Hungária lo­vastúrákat. : Négy útvonalon összesen 25 túra indul. Az első április 26- án, az utolsó október 11-én. A túrákat a Bükk hegységben, a Dunakanyarban, az alagi és tatai lovasiskola között, a Ba­laton északi részén pedig Ti­hanyiéi Keszthelyig terjedő útszakaszra tervezik. Az idei (jubileumi évben új útvonalon is indul lovastúra, amely há­rom neves ménest, Sáripusz­tát. Sütvényt és Somogyságot érinti. „Tíz nap Magyarországon“ címmel szervezett nyaraló­programot kínálnak az ide­genforgalmi szervek az idén a Balaton partjára látogató külföldieknek. A programban részt vevők egy hetet töltenek a Balatonon, majd ezután há­romnapos budapesti kirándu­láson vesznek részt. MM MŰSOR Tudományos ismeretterjesztő előadások Vecsés, munkásakadémia, VIZÉP, 15.45 órakor: A mai Erdély gazdasági, társadalmi helyzete, előadó: Szlahó József. Az előadások nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. Mozik Gomba: Virágvasámap. Mo- nor: Lány a .pisztollyal. Tápió- siily: Gyula vitéz télen-nyá- ron. Vecsés: Az élethez túl sok. — Elnyerte a szocialista bri­gád címet a mononi 3. számú vegyesbolt brigádja. Lerakatot létesít a közeljö­vőben a tervek szerint a mo- nori FÜSZERT-központ Pili­sen. Munkaegységre fizettek még tavaly is a monori Kossuth Tsz-bsn. Egy munkaegység 45 forintot ért, egy dolgozó tagra évi 18 ezer 910 forint részese­dés jutott. Ez járási szinten közepes eredménynek számít. A tszi-ben január 1-től áttér­tek a rendszeres pénzbeli el­számolásra. Közel háromezer hízó sertést értékesített tavaly a SERVÁL. A járás termelőszövetkezetei­nek 700 millió forintot fizetett ki az előző évi 600 millióval szemben. MOHOD A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1971. ÁPRILIS 15., CSÜTÖRTÖK Emelkedtek a termelési költségek A termelőszövetkezetek tavalyi gazdálkodása a járási párt-vb előtt Az MSZMP monori járási végrehajtó bizottságának leg­utóbbi ülésén a járás termelő- szövetkezeteinek zárszámadá­sát, tavalyi gazdálkodását tár­gyalták meg. A kedvezőtlen időjárás elle­nére a monori járás tsz-ei fej­lődtek. A halmozott teljes ter­melési érték növekedése járási szinten 6,6 százalékos. A ki­egészítő tevékenység — mel­lék- és segédüzemek — növe­kedése nagyobb volt, mint a növénytermesztésből és állat- tenyésztésből származó terme­lési érték, mivel az a tevé­kenység független az időjárás­tól. A maglódi Micsurin Tsz- ben és a gombai Űj Életben azonban a mezőgazdasági ter­melés is emelkedett. A nyár­PÁLINKA­FŐZŐBEN A bénvcl szesz­főzdében ebben a szezonban 12 ezer liter pálinkát főz­tek ki. Péterffy felvétele A vevőszolgálat - szolgálatra kész A monori ÁBC-áruház ked­veskedni kívánt vevőinek az­zal, hogy bevezette az előre- rendeléses vevőszolgálatot. Él- nek-e vele a monoriak és a környékről itt vásárlók? — kérdeztük Kifut Jánostól, az áruház vezetőjétől. — Minden reggel kíváncsian várjuk, van-e cédula a levél- szekrényben — mondotta —, sajnos hiába, nincs. A vevő- szolgálatot nem veszik igény­be vevőink. Kevéssé ismert, hogy van ilyen. Nemcsak élel­miszert, de iparcikket, s min­den, az üzletben fellelhető árut házhoz szállítunk a kívánt idő­ben. Csak hát meg kellene rendelni... Ügy gondoljuk, könnyebb összeírni a háziasz- szonynak a megveendő áru­cikket, mint hazacipelni a ne­héz csomagot. Várjuk tehát a vevők jelentkezését. A végrendehf érvénytelen — A Polgári Törvénykönyv 629. paragrafusa értelmében a bíróság a végrendeletet ér­vénytelennek mondja ki. Az édesanya öt gyermekét felnevelte, s hogy ez mit je­lent, mennyi áldozatot, lemon­dást, fáradozást és aggodal­mat, azt nem kell részletezni. Természetes lenne, hogy asze- retetet a gyermekek a későb­biekben viszonozzák. Jelen esetben nem így történt. Az idős édesanya megbetegedett, leánya és menyei nem ápol­ták. Egynek, a legnagyobb fiá­nak jutott eszébe a hála, ő és felesége valóban ’ szeretettel bántak az idős beteggel. Az édesanya hálás akart lenni. — A házrészem legyen a tié­tek! — De mama, nem azért... — Fiam, ezt én így akarom! Ha te nem fogadod el, Annus- káé lesz, az unokámé. Megha­lok, fiam, most már nem so­kára, hadd tegyem én ezt a szívem szerint. És megszületett a végrende­let, jól, okosan megfogalmaz­ta, s legépeltette. A mama megnyugodott. Üldögélt az ágy szélén, botjára támaszkodva és látogatót, vendéget várt. Egy fiatalember érkezett, a család barátja. — Kedvesem, szívességre kérném meg, végrendelkez­tem, a fiam és a felesége ápolt, az unokámra hagytam, amim van. — Láttam, hogy végrende­let, aláírtam — mondja a bí­róságon a megidézett tanú, a fiatalember. — Mikor, hogyan? — teszi fel a kérdést a bíró. — Ott mindjárt az éjjeli­szekrényen, félretettük a be­főttet, és előbb a mami, azután én írtam, alá. A „mami” tovább várt. Is­mét érkezett egy látogatója, egy idős asszony, aki érti őt, szereti, többször eljön hozzá. — Mikor írta alá, hói ? — kérdi a bíró. — Ott, akkor nyomban. — Volt már akkor rajta alá­írás ? — Igen, a végrendelkezőé és még egy tanúé. — Mindhárman együtt vol­tak? — Nem, csak én voltam ott. — A maga írása? — tolja elé a végrendeletet a bíró. — Igen! Aláírtam, letettük, kivezettem 'a mamit a napra, és a kertben egy fotelbe ültet­tem. Augusztusban végleg üres maradt a kerti fotel, a beteg­ágy. Meghalt a nagymami, de „feltámadtak” az örökösök. — A PTK 629. paragrafusa kötelezően előírja, hogy mind­két tanú együttes jelenléte fontos a végrendelet aláírásá­nál, ha azt géppel írták. Már­pedig ezt géppel írták. Ha az örökhagyó a végrendeletet maga írja kézzel, s azt sza­bályszerűen keltezi és aláírja, mellőzni lehet az egyéb körül­ményeket. A bíróság megálla­pítja, hogy ez a végrendelet érvénytelen. Az ítélet ellen fellebbezni lehet ugyan, de ... Az eset szolgáljon tanulsá­gul másoknak is. Fekete Gizella egyházi Békében, a sülysápi Petőfiben és a csévharaszti Egyetértés tsz-ben viszont az 1969-es évhez hasonlítva csök­kent a termelési érték a rossz időjárás miatt. Hogyan sikerült a növény- termesztésben az említett két tsz-ben, a maglódiban és a gombaiban ilyen jó eredményeket elérni? Nem lehetne-e az ő módszerei­ket a járásban másutt is alkalmazni? — tették fel a kérdéseket a vb-tagok. A gombai Űj Élet Tsz-ben például burgonyából holdan­ként 134 mázsát takarítottak be, a maglódi Micsurinban a kukorica holdanként! termés­átlaga 30 mázsa volt. A Gom­ba melletti Bényén ugyanak­kor burgonyából 12 mázsa ter­mett holdanként, kukoricából pedig a járási átlag 19,8 má­zsa. A magyarázat: a tsz-ek ter­mészeti adottságai között levő különbség mellett a jó vető­mag, a vezetés színvonala, a műszaki felkészültség, a gépe­sítés, az új technológia alkal­mazása, a feltételeknek megfe­lelő határidők betartása — mindezek befolyásolták a ter­méseredményeket. Fejlődött-e a monori járás­ban az állattenyésztés? A ser­tések száma nőtt, a szarvas- marháké 213-mal csökkent. A sertéstenyésztés nagyobb ütemű fejlesztésének tárgyi feltételei a járás tsz-eiben nin­csenek meg. Ezzel szemben a szarvasmarha-tenyésztés fel­tételei majdnem minden tsz- ben adottak. A csökkenést az okozta, hogy több gazdaságban na­gyobb arányban selejteztek. Kevesebb volt a tojóállo­mány mintegy 30 ezerrel a tsz-ekben tavaly, mint annak előtte. Oka: év közben értéke­sítési gondok miatt több tsz felszámolta baromfiállomá­nyát. A gombai Oj Élet Tsz- ben viszont közel hétezerrel növelték a tojók számát. A maglódi Micsurinban pulyka- nevelésre rendezkedtek be. s tavaly év végéig már 5 ezer 750 pulykát értékesítettek. A rendkívüli időjárás követ­keztében a termelési költségek a tsz-ekben nagyobbak vol­tak a termelési értéknél. A gabona betakarítása, a növényápolás jelentős többletmunkát igényelt. Növekedtek a gépjavítási költségek. A gépek elavultak, szinte egyszerre kellett volna minde­nütt kicserélni őket. Ennek a nagy igénynek a gépgyártó vállalatok nem tudtak eleget tenni. így a termelési érték 6,6 százalékos növekedése mellett a költségek abszolút értékben 12 százalékkal nőttek. A mérleg szerinti nyereség 1989-ben 72 millió 831 ezer, ta­valy, 55 millió 862 ezer forint volt, tehát az előző év 76,7 szá­zalékát érték csak el. Veszteséggel zárt a csévha- raszti Egyetértés Tsz (238 ezer forint), a kávai Haladás Tsz (140 ezer), a sülysápi Petőfi Tsz (847 ezer) és az üllői Kos­suth (1 millió 278 ezer forint), ezek a veszteségek azonban az idén saját erőből rendezhetők, tehát szanálásra nem került sor. Több közös gazdaság kény­telen volt a korábbi években tartalékolt biztonsági alapját teljes mértékben felhasználni, hogy az 1970. évi kieséseket pó­tolni tudja. A csökkenés 11 millió 323 ezer forint, a növe­kedés 3 millió 200 ezer. Növel­ni csak a vecsési Zöldmezőben, a pilisi Űj Életben és a mag­lódi Micsurinban tudták. A tsz-tagok személyes jövedelme lényegében az előző évi szint­jén maradt (f. o.) Kendervetés 18 ezer holdon Az Alföldön több helyen megkezdődött a kender veté­se. Országszerte tíz megyében 18 000 holdra kötöttek szer­ződést a szövetkezeti gazdasá­gok. Az ipari növény magja legnagyobb területen Békés­ben, Bácsban és Csongrádban került földbe, ahol a kedvező talaj- és éghajlati viszonyok miatt kimagaslóak a hoza­mok, ipari feldolgozásra ki­válóan alkalmas, finomrostú, vékony szálú kender terem. MIKOR KICSI A TEREM? Amióta megalakult Magló­don a nemzetiségi Röpülj, páva kör, erről beszél az egész község. Az elmúlt he­tekben többször felléptek az énekesek, táncosok a külön­böző ünnepi rendezvénye­ken. Mindig óriási sikert arattak. Legutóbb a felsza­badulási ünnepségen mutat­tak be részleteket egy orszá­gos bemutatóra tervezett műsorból, A kalocsai párna- táncot, a menyecsketáncot és a legénytáncot a hagyomá­nyoknak megfelelő népi vi­seletben adták elő a fiatalok- idösek, a helyi fúvószenekar kíséretével. Minden jó volt, minden szép volt, csak egy valami rontotta a hangula­tot: az összegyűlt nézők fele­sem fért be az amúgyis kor­szerűtlen művelődési otthon­ba. Hát így van ez, ha nincs élet, nagy a terem, ha van élet, kicsi. Gyomra VETÉLKEDŐ A KLUBBAN Ma, csütörtökön este 7 órai kezdettel költészetnapi vetél­kedőt rendeznek a gyömrői if­júsági klubban. A vetélkedő részvevői egy-egy verset mon­danak el, s a zsűri a versmol­dást pontozza. Gyömrőre látogatott a közel­múltban a monori ifjúsági klub vezetősége. Részt vettek a gyömrői klubnak azon az ösz- szejövetelén, melyen Halász Pál, a mendei művelődési ház igazgatója számolt be a Szov­jetunióban tett útjáról. A két klub első találkozását remél­hetőleg több is követi, s szoros baráti kapcsolat alakul ki kö­zöttük. Mai sport csemege Magyar öregfiúk válogatott —Vecsési VIZÉP Ma, csütörtökön délután 5 órai «kezdettél barátságos mér­kőzést játszik Vecsésen a Ma­gyar öregfiúk válogatottja a Vecsési VIZÉP labdarúgó-csa­patával. Utána a szurkolók megallgathatják Tichy Lajos élménybeszámolóját a művelő­dési házban. NÉGYSZEMKÖZT Kuharszki Bélával „Kuharszki Béla (1940), az Újpesti Dózsa csatára 1960 és 1962 között hat találkozón ju­tott szóhoz a válogatott csapat­ban. Tagja volt az 1962. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. Az apró termetű, „Kukac” néven közis­mert játékos mozgékony és bátor labdarúgó. A támadósor minden helyén használható. Technikás, ötletes, szemfüles és munkabíró. Olykor viszont sokat ^játszogat", fölöslegesen cselezgét. Hoffer József szövet­ségi kapitány ír így Alberttól Zsákig című könyvében. Nos, az idő eltelt, Kuharszki az Ezt a bajnokságot meg kell nyerni! A járási labdarúgó bajnok­ságban szereplő sápi játéko­sok fogadkoznak így. Fung István, a sportkör elnöke nem ilyen derűlátó. — Nem a fiúkról van szó, bennük bízom, ők mindent megtesznek, nagyon lelkesek. Az edzésekre rendszeresen jár­nak a fárasztó munka és uta­zás után. Sokszor huszan-hu- szonöten is eljönnek. Mégis ... — Játékosaink szerelése na­gyon hiányos, kopott, régi. Van olyan játékosunk, aki saját pénzén vett futballcipőben ját­szik. Gondunk van a mezek mosatásával is. Nincs pénzünk. Más sincs. Nincs például szál­lító járművünk. Gondot okoz idegenbe való utazásunk a baj- i noki mérkőzésre. Egy-két hely­re vonattal még csak fcöny- nyebben eljutunk, de már a monori részre? ... Akaraterő, lelkesedés — leg­fontosabb egy csapat számá­ra. Ez a sápi futballisták ré­széről nem hiányzik, ennek sokszor adták tanúbizonyságát. S ez nem kis mértékben Fung István érdeme is. De hozzá kell tenni: éppen a további sikeres szereplés érdekében, az említett gondok sem melléke­sek. Sürgős megoldásra vár­nak! Reméljük e kis riport felhívja azok figyelmét, akik valamit segíthetnek ez ügy­ben. Jandó István Egyetértés játékosa lett, és in­nen .... — Vasas Mihály játékostár­sam volt. Igazán nagyszerű ba­rátnak, kitűnő embernek tar­tom őt. Ű keresett fel, segítsek neki, próbáljuk meg a bentma- radást Vecsésen. Szívesen jöt­tem, imádok focizni. A bemu­tatkozás jól sikerült, győz­tünk. Nagyon aranyosak a fiúk, jó focisták, kellemes partnerek. Meglepődtem azon, hogy milyen sok ügyes fiatal labdarúgó van Vecsésen. Úgy érzem, nem rosszabb ez a csa­pat a többi NB II-s csapatnál, és ha egy kis szerencsénk is lesz, a kiesés elkerülhető. Kuharszki Béla bejárta a vi­lágot. Többször volt Dél-Ame- rikában, járt Máltától kezdve Európa szinte valamennyi or­szágában. Mit tart élete leg­nagyobb sportélményének? — Tagja lehettem a vélemé­nyem szerint 1956 után legjobb magyar világbajnoki csapat­nak. Még most is szinte köny- nyezve gondolok a chilei 0:l-es mérkőzésre a csehszlo­vákok ellen. Az a magyar csa­pat a világ egyik legjobb gár­dája volt. Véleményem szerint a döntőben legyőztük volna a brazilokat. Hogyan látja Kuharszki Bé­la a magyar labdarúgás hely­zetét? — Nem vagyok túlzottan op­timista. Azok a labdarúgók, akik a grundokoo nőttek fel, lassan kiöregednek. A mai fia­talok pedig — tisztelet a kivé­telnek — nem szeretetből űzik ezt a snortot. A futball csodá­latos dolon. szeretni kell. és ha kell, meghalni a pályán érte. Szalontai Attila

Next

/
Thumbnails
Contents