Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-11 / 86. szám
irrt ÁPRILIS 114 VASÁRNAP ~s&Cirtap 3 .Mire jó a műanyag? Szerdán nyitják meg az Idei első nemzetközi jellegű műanyag kiállítást a budapesti vásárváros 27. pavilonjában. Nyolc külföldi ország 22 nagyvállalata mutatja be — a hazai ipar terméked mellett — a legújabb műanyagokat és felhasználási módjukat Biszku Béla fogadta a szovjet űrhajós- és tudósküldöttséget Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, szombaton a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székházában fogadta a V. L. Jazdovszhij professzor vezetésével hazánkÖnbizalmat kap a tanács, ha nincs egyedül ban tartózkodó szovjet űrhajós- és tudósküldöttséget. Jelen volt a találkozón Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára. Ott volt A. M. Szorokin követtanácsos, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Biszku Béla és vendégei bensőséges baráti, elvtársi beszélgetést folytattak. A tanács neve kifejező: valóban „tanácsokkal” látja el a községben élő embereket, akik odafordulnak, vagy vállalatokat, cégeket — tanács nélkül valóban „tanácstalanok” len- nének az emberek. Mindezt [ nem is kell bizonygatni. A nagyközségekben a tanács jogai, de kötelességei is megnövekedtek, feladataikat nem egyedül, hanem a nagyközségi pártbizottságokkal — amelyek az új nagyközségekben nemrégiben alakultak — együtt oldják meg. Hogyan — például Dobáson. Elvek A Dabasi Nagyközségi Párt- bizottság már évek óta kialakította munkamódszerét és stílusát. A községben úgy érvényesül vezető szerepe, hogy a pártbizottság minden olyan kérdést megtárgyal, amely a falu életében jelentős és azután állástfoglal. Melyek voltak ezek a kérdések az utóbbi időben? elnökkel minden fontosabb problémát, legyen az akár elvi, akár a leggyakorlatibb, a legmindennapibb, megbeszélnek. Gyakorlat Dabas 15 éves távlati fej- I Nagy önbizalmat ad a tanácsnak Dabason, hogy a községi pártbizottság közös elképzeléseiket segíti, hogy a tanácsi testület mögött áll. Ezt vallja Czeróczki András vb-el- nök, és azt, hogy nagyon hasznosak együttes üléseik, ahol a tervek, elhatározások megvalósításának lendületét előnyösen befolyásolja: a két, testület egyet akar. Jobban elmélyülnek, kikristályosodnak nemcsak az elvi álláspontok, hanem a napi gyakorlat szülte problémák megoldásának hogyanja is. Sokoldalú segítséget kap a nagyközségi tanács a pártbi- j zottságtól beruházási terveinek, községfejlesztési munká- ] jának hatékony megvalósításában. Nem egyedül kell küzlesztési terve; a községi művelődéspolitika helyzete; a negyedik ötéves terv irányelvei és dabasi megvalósításának konkrét terve és útja; a választások előkészítése, segítése, a helyes politikai irányvonal k^lfeWaÄÄS.i ‘~"'i A pijrtbi/.rttíSg éliu-poüti- kai állásfoglalása téhát valóban elvi és politikai. Szemléletének hatása úgy mutatkozik meg a dabasi hétköznapokban, hogy állásfoglalását ismerteti ,a nagyközségi tanács testületével. Ez annál is inkább könnyű, mivel a tanács vezetői közül többen tagjai a pártbizottságnak. Kővári György párttitkár hangsúlyozza, hogy nem avatkoznak a tanács munkájába, csupán politikailag irányítják — és az előbb említett példákhoz hasonló témákban foglalnak állást. Észrevételek A párttitkár azonban kiemeli. hogy a dabasi mindennapok életébe is beavatkoznak, ha arra szükség van, ha észrevételeik akadnak. Milyenek ezek az észrevételek? A panaszok gyorsabb elintézését szorgalmazzák, ha erre szükség van; a kommunális problémákba akkor szólnak bele, ha elmaradást, súlyos mulasztást, nemtörődömséget, a lehetőségek ki nem használását észlelik; ha a pártalapszervezetek taggyűlésein konkrét és hasznos észrevételek, javaslatok hangzanak el a tanács munkájával kapcsolatban, akkor kellő megvitatás után azokat továbbítják a tanácshoz. Általában a tanácsi apparátusban tevékenykedő kommunistákra támaszkodnak, akikre számíthatnak, akik a párt- bizottság — pontosabban: a párt — politikáját mindenkor képviselik a tanácsban. Kővári György elégedett a tanács és a pártbizottság együttműködésével, persze azért akad javítani való. Melyek a javítandó dolgok? . Elsősorban a nagyközségi szakigazgatási munkát magasabb színvonalra emelni — csaknem városi színvonalra — és tovább kell javítani a ta- hács és a pártbizottság testületéinek közös rendezvényein yaló aktív részvételt. • Kővári György személy szerint is szoros kapcsolatot tart a tanácsi testülettel; a tanácsegyedül kell a „fejét” törnie, hogyan emelkedhetne ez a nagyközség magasabb kommunális színvonalra. A vb-el- nök szerint kidolgozott 15 éves távlati fejlesztési tervük f Tf.é'iValósításáért a pártbizottság nélkül nehezen lehetne elképzelni. B. Gy. denie Dabas fejlődéséért, nem A párt határozott, a kormány cselekedett (6) A láthatatlan fogyasztás A IX. kongresszuson hozott határozat megállapítja: „Hazánkban a művelődés valóságos népmozgalom lett. Ma minden ötödik állampolgár iskolarendszerű oktatásban vesz részt. A felnövő korosztályoknak háromnegyede szakmunkásképző iskolákban, illetve középiskolákban tanul tovább.” Majd később: „A kulturális forradalom eredményeHA MEGVÁLASZTANAK... A lakosság szolgálatában Budakeszin, a 26-os tanácstagi választókörzet jelöltje Sinkai Imre iskolaigazgató, községi párttitkár. Sinkai Imre, a párttitkár, fiatalember, 1968 óta viseli ezt a nehéz funkciót. Sinkai Imre, a pedagógus már idősebb, jól benne van a „korban”, 1958 óta tanítja Budakeszin a nebulókat, 1968 óta pedig az igazgatói beosztással járó gondok is a nyakába szakadtak. Mindennek ellenére Sinkai Imre derűs fiatalember, 37 éves. A körzet, amelyet megválasztása esetén képviselnie kell, sok gonddal küszködik. Vállalja. A körzet polgárai már hallatták szavukat a jelölőgyűlésen. Sinkai Imre akkor pontosan mindent feljegyzett. Íme néhány bejegyzés füzetéből: „Van vízvezeték, de nyaranta nincs a csövekben nyomás! A járdák állapota nem kielégítő! A vízdíjat — noha mindenkinek van vízórája — átlagtarifa szerint fizeti a lakosság. Miért? Közvilágítás! ...” A körzet lakossága — mondja Sinkai Imre — megértő, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a járdaépítéshez felajánlottak lakónként 3—400 forintot. Ugyan- aikkor az a baj, hogy Budakeszi „alvó” község. Nehéz az embereket társadalmi munkára kérni. De majd ezt is megoldjuk valahogy. Egy biztos, csak a lakossággal együtt érhetünk el sikereket Ha megválasztanák, rájuk támaszkodom. Remélem, senki sem fog csalódni: sem a választók, sem a megválasztott... k. I. Díszdoktor Szombaton a Kertészeti Egyetemen tiszteletbeli doktorrá avatták Italo Cosmo professzort, az olasz Szőlészeti és Borászati Akadémia alelnökét, a torinói és a bolognai mező- gazdasági akadémia tagját. Az avatási ünnepség után az olasz professzor a szőlészet helyzetéről és várható fejlődéséről tartott előadást. Virágzó barackosok Tavaszi pompájába öltözött a Duna—Tisza közi határ. Az idén a szokottnál korábban borultak virágba a híres kiskunsági barackosok. ....Különösei} szép látványt nyújtanak Kecskemét határában, a négy méter magas sövénybarackosok virágzó lugasai. KÉPVISELŐ JELÖLT Aktív közvetlenség Kedves, közyetlen, rokonszenves fiatalasszony, rögtön megnyeri modorával a vele beszélgetőt. Aztán gondolatai ki is egészítik az első impressziót: nemcsak kedvességről van szó, hanem közvetlenségbe öltöztetett ambícióról, lelkesedésről, társadalmi aktivitásról. Bánáti Gézáné, a biatorbá- gyi 2-es számú általános iskola tanárnője így mutatja be önmagát: — Pedagógus vagyok, énektörténelem tanár, harminc éves. Édesapám szabó, édesanyám varrónő, négyen vagyunk testvérek. Férjem gyógypedagógus, négy éves kisfiam óvodába jár... Így hangzana a nacioná- lé, de az élet sokkal gazdagabb, mint a személyzeti lapok tényhalnaza. — Hatéves koromban már érdeklődtem a zene iránt. Apám megkérdezte: akarsz hegedülni? A budapesti 6-os körzeti zeneiskola tanulója lettem. A Budai Nagy Antal Gimnáziumban énekkari szólamokat tanítottam be. Tizennyolc évesen a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár zenekarának másod-, majd első hegedűse lettem. A karnagy szóló eljátszásával is megbízott. Tizenkilenc éves voltam, amikor 180 hegedűs közül az első lettem, ekkor a tévében is felléptem. A konzervatóriumba sajnos — bár többször próbáltam — nem vettek fel. Ének-óraadó, ének szaktanító, majd a szegedi tanárképző főiskola, tanítás Biatorbágyon. Hát így alakult... Az élettörténet új fejezettel bővül, Bánáti Gézá- nét országgyűlési képviselőnek jelölték. Hogyan látja a képviselő feladatát? — Meg kell ismerni a községek problémáit. Mint embernek, közel kell kerülnöm a választópolgárokhoz. Jól tudom: ígérgetni nem szabad, szembe kell nézni a lehetőségekkel. Ehhez pedig tájékozottság szükségeltetik, a jelenleginél sokkal több politikai, ideológiai, gazdasági ismeret. Az országgyűlésen nagy jelentőségű törvényeket szavaz meg a képviselő. Tervtörvényt, költségvetést — gyakran bonyolult szakkérdésekről döntenek. A Parlamentben hogyan tudna helytállni? — Ismereteim természetesen korlátozottak, nem tudok annyit, mint például egy közgazdász. De abból, ami elhangzik az országgyűlésen, a vitából, a kérdésekből kialakíthatom a saját véleményem. A községek lakói nemcsak törvényhozásra jogosítják képviselőjüket, hanem a helyi érdekek szolgálatára is kötelezik. Melyek a helyi feladatok? — A pátyi, biatorbágyi vezetőket már régóta ismerem. Az ember nem saégyenli, hogy kérdezzen. Amire reális lehetőség van, azt megteszem. Bizonyára a jelölőgyűléseken konkrét feladatokkal, kérésekkel is ellátták. Melyek ezek? — Pátyon három helyen folyik az oktatás, a tanítóknak tíz perc alatt 600 métert kell megtenniük, két iskola között. Megoldást kell találni... Budaörsön a barlanglakások felszámolása az egyik döntő feladat. És itthon, Biatorbágyon is sokat várnak tőlem az emberek ..". A választópolgárok úgy gondolkoznak, hogy képviselőjük ne csak lássa problémájukat, hanem tudjon tenni is a megoldásért, így fogalmaznak: a képviselőnek legyen összeköttetése. — Egy körzet sem boríthatja fel a megyei, az országos tervet. Tehát csak az adottságokon belül lehet cselekedni. A társadalmi ambíciót szeretném felkelteni: millió forintos társadalmi munkára nem tagadnak meg milliókat! Természetesen feladatomnak tekintem a kapcsolatok megteremtését is, hogy tudjam, kihez lehet és kell fordulni... Így beszélt Bánáti Gézáné- ról Biatorbágy község', tanácsának vb-elnöke. Bányai József: „A mély vízbe került, sokat várunk tőle. Jó dolog, hogy megválasztása esetén egy fiatalt küldhetünk az ország- gyűlésbe. Támogatásunkra számíthat.” F. P. ként tovább nőtt a tömegek érdeklődése az irodalom és a művészetek iránt.” Az oktatást, a kultúrát szokás a társadalom láthatatlan fogyasztásaként jelölni. Valóban, kifejezhető-e adatokkal, pénzösz- szegekkel mindaz, amit a két szó tartalmaz? Aligha. Hisz’ a művek keltette közönségvisszhang, a kultúra tudatformáló szerepe, az ifjú agyában elraktározódott ismeretek elvont értékek. Az adatok, tények mégsem fölöslegesek. Kifejeznek sok mindent. Például azt, hogy az állam milyen jelentőséget tulajdonít az oktatásnak és a kultúrának. A legutóbbi öt esztendőben a kommunális beruházások — amelyek az oktatás és a kultúra beruházásait is magukba foglalják — értéke 41 százalékkal volt nagyobb, mint a második ötéves terv időszakában, 1961—1965 között. A művelődés népmozgalom jellegét jól igazolja, hogy az 1970— 71-es oktatási évben 1,8 millió fő tanul az országban! A számvetés itt sem nehéz, mert bármerre tekintünk, az eredmények sokasága tűnik szemünkbe. Hat százalékkal nőtt a felsőoktatásban résztvevők száma, a felsőoktatási intézményekben 22 ezerrel többen végezték be tanulmányaikat az 1966—1970 közötti években, mint az ezt megelőző öt esztendőben. A fölépített középiskolai tantermek száma meghaladja a hétszázat, 12 ezer diákotthoni hely létesült, az általános iskolákban további húszezer gyermek kerülhetett napközibe, s így számuk 200 ezer fölé emelkedett... S ezek fejében — az egyik oldalon — nagyobb anyagi támogatás az állam részéről, illetve — a másik oldalon — a társadalom „okoskodása”, az értékesebb emberfők tíz- és százezreinek kiformálása. A sokoldalú állami áldozat- vállalás természetesen nem valami elvont humanitás érvényesítése. Az élet minden területe kamatoztatja azt, hogy — például — a legutóbbi öt évben, 1966—1970 között 66 ezerrel többen szereztek érettségi bizonyítványt, mint 1961—1965 között, s hop’ ezzel a legalább érettségizettek száma a népességen belül már 1,2 millió főre rúgott. Ahogy a több mint 300 ezer felsőfokú végzettséggel rendelkező állampolgár sem olyan szellemi tőke, ami ne sokszorosan kamatozna. Persze, a feladatok légiója sem hiányzik. A gyermekek mintegy nyolc százaléka nem végzi el az általános iskola nyolc osztályát ... A felsőoktatásban a fizikai dolgozók gyermekeinek ará- nya kisebb a kívánatosnál... Továbbra is keresni keli a társadalmi igényeknek jobban megfelelő iskolatípusokat... sokféle módon elősegíteni, hogy az iskolai tanulmányok után se szakadjon meg emberek és új az ismeretek kapcsolata. Űj ismeretek? Terjesztésük nélkülözhetetlen' eszközei nemcsak az oktatás, hanem a népművelés, a kultúra _ fegyvertárában is fellelhetők. Az. eszköztár bővítése, korszerűsítése persze megintcsak anyagiakat igényel. Mert aligha akad valaki, aki úgy véli: a több mint 470 könyvtár fönntartása a megyében — amelyekben négy év alatt 17 ezerrel nőtt a beiratkozott olvasók száma, s 279 ezer kötettel a könyvállomány — kitelik abból, amit jelképes díjként a könyvek forgatói fizetnek. S az is az alaptalan feltételezések közé tartozna, hogy a megyében működő 18 múzeum költségfedezetét a múzeumi belépti díjakból teremtették elő... Hűen a kongresszusi határozathoz, a kultúra „fogyasztásának” lehetőségei a legtöbb területen bővültek. Ugyan a színház- és mozilátogatók száma tovább mérséklődött, de a világra nyíló ablak, a televízió négy év alatt a megyében 51 ezerrel gyarapította hívei-szidalmazói táborát. (Ezer lakos közül 93 volt, tv-előfizető 1966-ban, s 148 1969-ben.) Ezekben az években valósult meg a hatodik adásnap — 11 órával nőtt a heti adásidő —, s megkezdődött a színes műsor kísérleti sugárzása... 4100-zal több mű, 21 millióval nagyobb példányszámban jelent meg 1966—1973 között, mint a második ötéves tervben ... Négy esztendő alatt 374 színházi premierre került sor, 1,5 millióval több hanglemez fogyott, a lakosság évente már húszmillió forint értékben vásárol képzőművészeti alkotásokat... Négy esztendővel ezelőtt mindaz, amiről sorozatunkban vázlatosan szóltunk, program, elvégzésre váró teendő volt csupán. Jó érzés, hogy ma a program egészére, s részleteire egyaránt elmondhatjuk — az adatok, a tények alapján —, teljesült, teljesült. Ami persze nem azt jelenti, hogy a következő évekre program, teendő nélkül maradtunk volna. Könnyebb azonban úgy nekirugaszkodni a holnapnak, hogy lábunk alatt szilárd a talaj. Mészáros Ottó (Vége.) A Bakony legjobb juhásza A Városlődi Állami Gazdaság minden évben értékeli juhászai munkáját. A bárányszaporulat, a gyapjúhozam, a tej- és a hústermelés alapján eldönti, hogy ki viselheti a következő év tavaszáig a Bakony legjobb juhásza címet. Ezt az évi eredményei alapján — Schermann József szerezte meg: fatkájának minden egyes tagja 1076 forint hasznot hozott a gazdaságnak egy év alatt. Az erkölcsi elismerés mellett Schermann József prémiumot és több nyereségréelismerést az idén — elmúlt ! szesedést kapott. V
