Pest Megyi Hírlap, 1971. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-10 / 85. szám

1971. ÁPRILIS 10., SZOMBAT "£&Círlap 3 A jövő tanévtől: fokozatosan Módosítások a szakközépiskolák rendtartásában A művelődésügyi miniszter utasításban, intézkedett a szak- középiskolák jelenleg érvényes rendtartásának módosításáról, illetve kiegészítéséről. Eszerint a jövőben gimnáziumból te át lehet lépni bizonyos esetekben szakközépiskolába, különböze­ti vizsgával. A közgazdasági szakközépiskolában ezentúl a fzakmai gyakorlatot osztályo­zás, javító- különbözeti vizsga, stb. szempontjából elméleti tantárgyként kezelik. A rend- tartásmódosítás lehetőséget ad arra, hogy — fegyelmi eljárás alapján — tanköteles korú ta­nuló^ is áthelyezzenek szakkö­zépiskolából annak székhelyén működő vagy onnan könnyen megközelíthető másik taninté­zetbe. összhangba kerül a a gimnáziumi és a szakközép­iskolai rendtartás az iskolai kirándulások, gyűjtésre, árusí­tásra vonatkozó előírások te­kintetében te. A miniszteri utasításban megjelölt módosítások, illető­leg kiegészítések az 1971—72. tanévtől fokozatosan lépnek életbe. , Készülnek a BNV-re1 Egy ház, egy hőforrás Ruhaanyag len-poliészterből Májusban ismét megrende­zik a Budapesti Nemzetközi Vásárt. Természetes, hogy jó­val kapunyitás előtt el kell dönteni, mi kerüljön a pavi­lonokba. Lássunk néhány ér­dekességet a sok közül, ame­lyekkel a megye üzemei je­lentkeznek. A korszerű, gondot alig okozó lakásfűtés napjaink gyakori témája. A legideálisabb természetesen egy-egy lakótelep központi meleg-, illetve fűtővíz-szolgál- tatása. Ám a legtöbb helyen, családi házaknál, társas épít­kezéseknél, vagy kisebb tele­pek bérlakásainál a lakónak kell gondoskodni megfelelő megoldásról. Az országos ener­giagazdálkodás az olajfűtés elterjesztését szorgalmazza. Ennek szellemében több gyárt­mányújdonsággal lép a közön­ség elé a Mechanikai Művek. Megjelenik a kicsi, éjjeli­szekrény nagyságú, 2500 . kalóriás hőszolgáltató, a régi minikálor új, luxus­változata. Modern vonalveze­tésű, 5000 és 7500 kalóriás olajkályhákkal folytathatjuk: utóbbi 120 köbölé teres helyit ség fűtését biztosítja. A sort a kísérletek után a végleges for­mában megjelent, igen szépre sikerült automata etázs olaj- kazán zárja. Akkora, mint egy fridzsider, s alkalpias arra, hogy meleg vizet szolgáltasson, s megfelelően fűtsön egy csa­ládi házat, a hozzákapcsolt ra- diátarók közvetítésével. Az automata a beállításnak meg­felelően szabályozza, milyen hőmérséklet legyen a helyisé­gekben. A villamosenergia-el- látást javító kondenzátorokból te újat visznek a közönség elé, amely változatlan teljesítmény mellett az eddigi méreteket egyharmaddal csökkentették. Budakalászon, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat gyáraiban megszületett a legújabb len- és poliészter keveré- bes férfi, női' felsőruházati anyag. Ipori vállalat v BÉRBE VENNE munkásszállás létesítésére alkalmas épületet 30 személy részére - esetleg kétszer 15 személyes megosztásban Is. Az írásbeli ajánlatokat „Jó pihenést!” o váci hirdetőbe jeligére kérjük. Az együttes rendkívül előnyös, hiszen megtartja a len erőtel­jes nedvszívó hatását, hűvö6 tapintását, a poliésztenszál ugyanakkor rugalmasságot kölcsönöz a különben kemény anyagnak, nem gyúródik, s igen könnyen tisztán tartható. Nem titkolt, >s főként nem alaptalan vágyuk, hogy a ha-7 gyományoknak megfelelően az idén is elhozzanak egy arany­vagy ezüstérmet, ezúttal mos­tani termékükkel. T. Gy. Fiatal tudósok A Pest megyei Üt törő Elnök­ség és a Pest megyei Tanács művelődést losztálya április 5 —6—7-én Aszódon és Gödöl­lőn rendezte meg az általános iskolások szaktárgyi versenyé­nek döntőit. A hetedikesek magyar versenyét Besnyői Erika (Érd), a nyolcadikosokét Monori Attila (Gödöllő) nyer­te. A legjobb i történésznek Csöbönyei Attila (Cegléd) bi­zonyult. A földrajzversenyt Dér Borbála (Solymár), a fi­zikát Barkóssá, Mihály (Ceg­léd), a kémiát Nádasi Péter (Dabas) nyerte. Az élővilág versenyben Labanez Klára (Vác) szerzett babérokat. A „Élj tiszta tüzeidben” Április 16-án lesz egy esz­tendeje, hogy tragikus hirte­lenséggel elhunyt Váci Mihály. A szomorú évforduló közeled- tén, április 9-én, ma tűzi elő­ször műsorára az Irodalmi Színpad a költő legszebb ver­seiből összeállított új műso­rát: „Élj tiszta tüzeidben!” címmel. Patikamúzeum Patikamúzeum nyílik a vá­rosmúzeumnak is beillő Kő­szeg belvárosában. A középko­ri hangulatú Jurisics tér 15.. szám alatti műemlék házban, az ország legrégibb patikája egyikének helyén, várja majd az érdeklődőket az új intéz­mény. A párt határozott, a kormány cselekedett (5) Amit a rövidítés rejt „Átgondolt és széles körű gazdasági, szociális, . egészség- ügyi intézkedésekkel egyide­jűleg, a jövőben nagyobb fi­gyelmet kell szentelni a csa­ládvédelem, a gyermekneve­lés kérdéseinek, és harcolni kell a társadalmi felelőtlenség jelenségei ellen” — olvashat­juk a többi között a párt IX. kongresszusa határozatában. Mindennapi életünkben aligha van még bonyolultabb, s ki- terjedtebb feladatkör, mint az, amit' a hivatalos szóhasználat „eü-szocpol”-nak, azaz egész­ségügy-szociálpolitikának ne­vez. Igaz, cikksorozatunkban már írtunk a családi pótlék­ról, a nyugdijakról, a gyer­mekgondozási segélyről — amik a szociálpolitika döntő területei —, de nem eléged­hetünk meg ennyivel. A rövi­dítés mögött ugyanis tisztelet­re méltó állami erőfeszítések rejlehek. Az az egyszerűnek látszó intézkedés például, hogy 1970. július 1-től az ingyenes kórházi ellátásban mindenféle megkülönböztetés megszűnik, nemcsak sokféle szervezési teendőt igényelt, hanem — je­lentős mértékű és értékű be­ruházásokat is. A többi kö­zött azt, hogy hétezer kórházi ággyal több legyen, s 82 kór­házi ágy jusson tízezer lakos­ra, szemben áz 1965-ös 76,6-as mutatóvaL Egészségünk értékét leg­többször csak akkor becsül­jük, ha — betegek vagyunk. Nos, betegségünk esetén az egészségügyi hálózat 100 ezer KEPVISELOJELOLT 7F Miért ne segítettem voLia Eljátszom a gondolattal: mi lenne, ha dr.-Ba.skay Tóth Ber­talan — nyugati mintára — olyan névjegykártyát csináltat­na, amely valamennyi funkció­ját, titulusát felsorolná? Ha egyáltalán eszébe jutna ilyes­mi, a névkártya valahogy így festene: dr. Baskay Tóth Ber­talan egyetemi tanár, a mező- gazdasági tudományok kandi­dátusa, az Agrártudományi Egyetem földművelés- és nö- vénytermesztéstani tanszékének legelő- és rétgazdálkodási cso­portvezetője, a Magyar Agrár- tudományi Egyesület Növény- termesztési Társaságának ve­zetőségi tagja, a MATE Pest megyei szervezetének lelnökhe- lyettese, az MSZMP Gödöllői Járási Bizottságának tagja — hogy csak a legfontosabbakat említsem. 1958 óta országgyűlési kép­viselő, s választókerületének, a Galga völgyének negyedszer is képviselőjelöltje. Irodai szekrényében katonás rendben sorakoznak az okta­tással, tudományos kutató­munkájával és képviselői te­vékenységével összefüggő ira­tok. Engem különösen az utób­biak érdekelnek; ezek a dosz- sziéba fűzött, szűkszavú fel­jegyzések, a legutóbbi ország- gyűlési ciklus alatt végzett közéleti munkásságának írásos bizonyítékai. Négy év alatt négyszer szó­lalt fel az országgyűlésben. Felszólalásainak szakszerűsége mindannyiszor felkeltette a kormányszervek érdeklődését, s javaslatait többnyire intézke­dések követték. Ez történt ak­kor is, amikor a Galga völgye vízrendezését kérte az illetékes szervektől. — Képviselői működésem egyik legszebb napja volt, amikor megkaptuk a választ a vízrendezési kéreleihre — me­séli felvillanyozva. — A Gal­ga medrének szabályozásával a két part mentén elterülő, kö­rülbelül százezer holdnyi vi­zenyős, savanyú, füves gyepte­rület válik mezőgazdaságilag jól hasznosítható, értékes ta­karmánytermő területté! Nem fogja a hely, fel-alá járkálva idézi fel a közeli jö­vőt: — Százezer hold! Micsoda gyepgazdálkodást lehet majd ott kezdeni! A munkák már folynak, a jászsági torkolattól Túráig megzabolázták a Gal- gát. 1973-ban a folyó egész hosszában megszelídül. Csaknem két évtizede szív­ügye a gyepgazdálkodás. Ti­zenhat éve oktatja az agrár­egyetemen, tankönyvet is írt belőle. 1958 óta képviseli ha­zánkat a KGST gyepgazdálko­dási kutatócsoportjában. Tíz esztendeje innen, az agrár­egyetemről irányítják a baráti országokban végzett, a vegy­szeres gyomirtással kapcsolatos kutatásokat. Együtt lapozzuk végig a képviselői munkájáról készült feljegyzéseket. „Aszód község dolgozói ké­rik az aszódi vonatok közleke­désrendjének felülvizsgálását. Közbenjárásunkra Rödönyi Károly miniszterhelyettes ér­tesít, hogy * 1967 májusának második felétől, az új menet­rend bevezetésétől kezdődően a Bpest Keleti pályaudvarról 19 óra 35 perckor induló, eddig csak Gödöllőig közlekedő vo­nat Aszódig fog járni.” Nyugdíjkérelmek, kommu­nális-fejlesztési problémák, egyéni panaszok, közérdekű bejelentések sorakoznak a la­pokon. Legtöbbjüket sikerrel intézte. — Ezt nehogy megírja! — fogja le a kezem figyelmezte­tően egy bejegyzésnél. Lehetet­len szót fogadnom: nem min­dennapi eset, hogy egy válasz­tópolgár kendermagos kakas beszerzéséhez kérje ország­gyűlési képviselője segítségét. — Ennek az embernek ez volt fontos. Nekem meg a jó kapcsolat a választóimmal. Nem került erőfeszítésembe, miért ne segítettem volna? Az ő közbenjárására került fedél az Örs vezér téri HÉV- végállomásnál várakozó uta­sok feje fölé. Aszód—Kartal— Verseg—Szarvasgede között szinte már járhatatlan volt az út. Az autóbuszok valósággal lépésben közlekedhettek a szűk, gidres-gödrös úttesten. A képviselő maga mellé vette az érdekelt községek tanácselnö­keit, párttitkárait, és felmen­tek a miniszterhez. Azóta már Aszód és Kartal között járnak az útépítők... Aszódon 15 család élt em­bertelen körülmények között, barlanglakásokban. Kiss Ká­roly tanácselnök a képviselőtől kért segítséget. Micsoda öröm volt, amikor megjött a papír az Országos Tervhivataltól, hogy soron kívül 1,2 millió fo­rintot kap a község lakásépít­kezésekre. Nyolc boldog csa­ládnak jutott új lakás a pénz­ből. Cs-lakások ugyan, de a barlangodúhoz képest palotá­nak tűnnek. Négy év alatt 134 alkalom­mal fordult meg a választóke­rületéhez tartozó községekben: minden tizedik» napot választói -között töltötte. — Nem fárasztó? — Szeretek utazni: autóbu­szon, vonaton^ nékem mind­egy. Ismeretségeket kötök, ta­pasztalatokat szerzek az utazá­sok alkalmával is. Búcsúzáskor felteszem a sab­lonos kérdést: — A felszabadulás óta tagja a pártnak, foglalkozik köz­ügyekkel. Tudományos mun­kásságát számos országban is­merik. Képviselői tevékenysé­gét kisebb-nagyobb sikerek fémjelzik. Mire a legbüszkébb? — A gyermekeimre. .Arra, hogy sikerült beléjük plántál­nom a föld, a természet szere- tetét; hogy a fiam agrárgé­pészmérnök a Hajdúság egyik legnagyobb termelőszövetkeze­tében; hogy a lányöm, aki vö­rös diplomával végezte az ag­ráregyetemet és summa cum laude doktorált mint takar­mánygazdálkodási szakmér­nök, most még a tanárképző­nek is sikerrel vágott neki. Nyíri Éva tagja siet segítségünkre, mint egy 20‘ ezerrel több, mint öt esztendeje. Ugyanez idő alatt az orvosok száma 19 százalék­kal nőtt, s szemben az akkori 19,2-vel, ma 23 orvos jut' tíz­ezer lakosra, ami nemzetközi viszonylatban is jó arány. A megyében öt esztendő alatt — amiben természetesen közre­játszott a két új, egyenként 476 ágyas kórház üzembe he­lyezése is Vácott, illetve Ceg­léden — az orvoslétszám majdnem 400-zal emelkedett, s négy év alatt 35 új orvosi körzet létesült, ugyanez idő alatt a körzeti gyermekorvo­sok száma hétről tizenhétre nőtt. Négy év alatt több mint öt­ven szakrendelő intézet épült fel, a táppénz összege 2,3 mil­liárd forintról 3,1 milliárdra nőtt. Emelkedik az állam ki­adása a gyógyszerek esetében is, hiszen 1970-ben egy lakos­ra számítva már 370 forintot tett ki a gyógyszerekhez adott állami hozzájárulás. Ám nem­csak a beteg ember gyógyítá­sát vállalja az állam, hanem egészségünk őrzését is. Ennek tudható be például, hogy a rendszeres oltások következté­ben gyakorlatilag megszűnt a diftéria és a járványos gyer­mekbénulás, illetve hogy a megelőző munka eredménye­ként 1970-ben már csak 10 ezer új tbc-s beteget fedeztek fel, szemben az 1965-ös 15,7 ezerrel. Évente egymillió szemüveget váltanak ki SZTK-vényre, azaz kedvezmé­nyesen ... A találomra választott pél­dák te elegendőek ahhoz, hogy belássuk: rendkívül ki terjedt, széles körű egészségügyi gon­dozás valósult meg hazánk­ban, s szorosan összefonódik a szociálpolitika eszközeivel és módszereivel. Mert nemcsak az üzemorvosi hálózat bővült az elmúlt négy évben, hanem rendelkezésekre alapozva erő­södött a munkahelyi megbe­tegedések elleni küzdelem is, ■illetve a csökkent munkaké­pességűek foglalkoztatására irányuló erőfeszítés. Gyermek, védő és ifjúságvédelmi intéze­tek, bölcsődék, óvodák, szociá­lis otthonok és terhesgondo­zás, üdültetés... korántsem teljes a felsorolás, de mutat­ja, mi minden tartozik az „eü- szocpol”-ba. Egészségügyi fej­lesztés a rendelőórák számá­nak egymillióval való növelé­se —* ami az elmúlt négy év­ben valósult meg —, ám ínár szociálpolitikai feladat a több mint ezer bölcsőde fenntartá­si költségeinek fedezése, vagy új óvodai helyek létesítése, ahol egy-egy gyermek fölvé­tele 50 ezer forint beruházá­sával válik lehetővé. (Az öt­venezret hatezerrel szorozzuk be, ennyi új óvodai hely léte­sült négy év alatt. Külön öröm, hogy ebből kétezer a megyében.) Igaz, nem nőtt szá­mottevően az üzemi étkezte­tésben résztvevők száma — ami megint a szociálpolitika fontos területe •— a legutóbbi években, de az állam így te naponta átlagosan 900 ezer embernek fizet 4—5 forint kö­zötti hozzájárulást. S szólhat­nánk .az utazási térítésről, az üdülőszanatóriumokról, a kül­földi csereüdültetésekről... Üdültetés? Álljunk meg né­hány mondat erejéig. Álljunk meg, hisz’ már olyan természetes, hogy évente 600 ezer fő — gyermek, ifjú, dol­gozó, nyugdíjas — részesül kedvezményes üdültetésben. Természetes i^, csupán annyit tegyünk hozzá, hogy — szo­ciálpolitikai elveit gyakorlatra váltva —, az állam minden személy üdültetéséhez 800 fo­rinttal járul hozzá, s a ked­vezményt élvező a költségek­nek mindössze 28 százalékát fedezi. S ha csupán azt néz­zük, hogy 1966—1970 között a SZOT- és a szakszervezeti üdülőkben 50 ezer fővel nőtt a pihenők száma, akkor — a 800 forintos fejenkénti állami hozzájárulással beszorozva — maga a növekedés lehetővé té­tele te 40 millió forint többlet- kiadást követelt. Többlet, többlet, többlet.., Növekvő állami kiadások... Év,ente a társadalombiztosítás­ban nyújtott szolgáltatások 30 milliárd forintot emésztenek fel. Talán ez az egyetlen adat is elég ahhoz, hogy a jel­szó — az olykor malicióizusan te emlegetett jelszó — a leg­főbb érték az ember, igaz és valósághű tartalmat kapjon értelmünkben. Mészáros Ottó Következik: A LATHATATLAN FOGYASZTÁS TANACSTAGJELÖLT * Újra: Horváth Dénesné A nők életkorát titokban kell tartani még akkor te, ha olyan fiatal asszonyról van szó, mint Horváth Dénesné. Fiatal, ám mégis jelentős ta­nácstagi múlt áll már mögötte. Nyolc évvel ezelőtt, 1963-ban választották meg először Bu­dakeszin, a 39-es számú vá­lasztókerületben. A Petőfi ut­caiak jelöltje most újra Horváth Dénesné. Érdekes, az Erdő utcában lakik a tanácstag) elöltnő, nem ahol jelölték, a Petőfi utcá­ban. Korábban abban az ut­cában lakott, ezért a szíve még ma te visszahúzza és a Petőfi utca lakói te ragasz­kodnak tanácstagjukhoz. Este fél hat után váratla­nul látogattam meg a csalá­dot. Csak a férjét találtam otthon: — Sötétedik, látja, és a fe­leségem sehol. Reggelente sem tudunk beszélgetni, hi­szen mindketten Pesten dol­gozunk, korán megyünk — későn jövünk. Csak a hétvége a mienk... — Abból a kevés időből, amit együtt tölthetnének, bi­zonyára sokat rabol el az, hogy felesége húsz másik ház gondjával is törődik. Nem haragszik emiatt? — Tudom, hogy szívesen csi­nálja, örömét leli benne. Nyolc óra te elmúlt, mire Horváth Dénesné hazaérke­zett. — Munkám befejeztével — a budapesti postaigazgatósá­gon vagyok jogi és igazgatá­si előadó — bevásároltam, s ezzel is elszaladt az idő. Más napokon is van ‘ tennivalóm bőven, hiszen tanulok is, de igyekszem rászolgálni a biza­lomra, és szívesen végzem, ha megválasztanak, a tanácstag­sággal járó munkát. m. s. Magyar—jugoszláv együttműködés ENGEDELMES LESZ A DRÁVA A magyar—jugoszláv együtt­működés eredményeként az utóbbi évtized alatt nagy vál­tozás történt a közös érdekű határfolyó, a Dráva életében. Mindkét oldalon dolgoznak a legsürgetőbb rendezési, szabá­lyozási munkákon Egyidejű­leg készülnek a komplex, kö­zös vízgazdálkodást előkészí­tő tudományosan megalapozott tervek is. Nyomdában van és még az idén megjelenik a Dráva-at­lasz. A tanulmányok figyelem­bevételével készülnek a rész­letes rendezési, kiviteli tervek a Dráva alsó szakaszától fel­felé. A Dráva-program érdekes­sége, hogy bár folyamszabá­lyozási tervek a Dianára te ké­szülitek, a Dráva összetettebb, itt a vízügyi műszaki tervek mellett már a botanikai kap­csolatokat, a Dráva menti nö­vényvilágot is figyelembe vet­ték.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents