Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-10 / 58. szám

1971. MÁRCIUS 1#., SZERDA res» 0ECYKI kJüHop Érvek helyett — indulatok Viharos közgyűlés a Pereg Tsz-ben A vezetőségválasztó köz­gyűlést reggel 9 órára hirdet­ték. Tíz órakor jó, ha tucat­nyian toporogtak a művelő­dési ház jéghideg nagytermé­ben. Másfél órával a kitűzött idő után végre megkezdődhe­tett a közgyűlés. Azt mondják a bennfente­sek, régi szokás ez a kiskun- lacházi ■ Pereg Termelőszövet­kezetben. A zárszámadást kilenc helyett csaknem déli egy órakor tudták elkezde­ni, pedig a vezetőség egy egész munkaegységet ígért a pontosan érkezőknek. Szóba sem hoztam volna, ha ez lenne a fegyelmezetlenség egyetleft jele a Pereg Tsz- ben. Sajnos, van azonban több is... Együtt tíz éve A szövetkezet tagsága az idei zárszámadáskor ünne­pelte a közös gazdaság fenn­állásának tizedik évforduló­ját. Radnics Mihály elnök gpndokban, sikerekben gaz­dag évtizedről adhatott szá­mot a közgyűlésen, hiszen hagy utat tettek meg a kez­deti 16 forinttól a mostani 45 forintos munkaegységig és a tízszázalékos prémiumnye­reségig. Az első esztendőben mindössze 168 ezer forintot kitevő tiszta vagyon mos­tanáig kis híján 12 millióra, a tagok tízórás munkanapra jutó keresete 24-ről 110 fo­rintra emelkedett. A szövet­kezetét ma a közepes gazda­ságok között tartják számon. A vezetőség négyesztendős mandátuma lejárt, ezért a zárszámadó, közgyűlés héttagú jelölő bizottságot választott, azzal a megbízatással, hogy tegyen javaslatot az új veze­tőség tagjainak személyére, valamint a brigádvezetők tisztségének betöltésére. És itt álljunk meg egy szó­ra: a brigádvezetőket — az alapszabály' értelmében — a! 1 vezetőség nevezi ki. Ha a tag­ság maga kíván élni ezzel a joggal, előbb módosítani kell az alapszabályt. Ahhoz viszont a járási tanács — mint fel­ügyeleti szerv — jóváhagyása szükséges. Minderről a tsz tagságát nem világosította fel senki. Lehurrogják, letorkolják... A terem közepén üresen tátonganak a széksorok, a fér­fiak inkább állva szbronganak, a fal mellett. Amikor az el­nök bejelenti a régi vezető­ség lemondását, kitör a vihar. Az alaphangot Kovács Károly traktoros adja meg, élesen, iz­gatottan. Miért veszik át öten a beszállított kukoricát, ami­nek fel-: és lerakásához vi­szont egyetlen munkaerőt, egy nyugdíjas öreget ren­delt ■ ki a szakvezetés? Miért nincs a tsz-nek vetőburgo­nyája, miért hagyták a ré­pát megfagyni ? Mi • van ' az operatív vezetők ötvenszáza­lékos prémiumával?! Jóformán be sem fejezi, már mások veszik át a szót. Grá- nicz István, traktoros magya­rázatot kér, hogy a megbeszélt ötven fillér helyett miért egy forintot vontak le kilónként a háztáji sertések értékesítése után a tagoktól, és miért vett fel ugyanezért a két állatte­nyésztő előbb tíz, majd öt százalék prémiumot, összesen több mint nyolcezer forint összegben ?1 Szót kér a főmezőgazdász, de két mondat után lehurrog­ják. A főkönyvelő szavait va­lóságos hangórkán vágja ket­té. .Valaki elkiáltja magát, hogy hol volt az ellenőrző bi­zottság, mire feláll az elnöke és bejelenti lemondását. Pél­dáját egymásután követik a bizottság tagjai is. Azt az idős tsz-tagot, aki az elnök érde­meit próbálja felsorolni, hú­szán is letorkolják. Az embe­rek már egymással vitáznak, vaskos gorombaságok röpköd­nek a levegőben. Nyoma sincs a rendnek, fe-, gyelemnek, az egymás iránti figyelemnek és tiszteletnek.. Es a prémium ? Mi is történt tulajdonképpen a Pereg Tsz-ben? A közgyűlés az 1970-es gaz­dasági évre tíz százalék pré­miumot szavazott meg a tag­ságnak és 30 százalékot az operatív vezetőknek. A tagok zárszámadáskor, meg is kapták a tizetl a vezetők viszont — ötvemet tettek zsebre. Az ügyet á közgyűlés helyett a vezető­ség ülésén tárgyalták meg elő­zőleg, ott is csak „szőrmen­tén”: százalékról nem esett szó, csupán végösszegről. Még így is akadtak vezetőségi ta­gok, akik nem akarták meg­szavazni. Homályos a dolog azzal a prémiummal is, amit az állat- tenyésztők vettek fel a háztá­jiban hizlalt sertések értékesí­tése után. Homályos, mert ezt sem beszélték meg a tagsággal. Lehet, hogy semmilyen sza­bálytalanság nem történt, de miért kellett „elkonspirálni?” a négyéves időszakban; a 42 ülésen összesen 557 képviselői felszólalás hangzott eL 201 ülés — 251 napirend A parlamenti demclkratiz- mus erősödése kedvező feltéte­leket teremtett a bizottsági munka további kibontakozásá­hoz. A képviselők több mint fele tevékenykedett valame­lyik bizottságban, s ezek emel­kedő színvonalú tevékenységét a jó szakmai összetétel, s a képviselők hozzáértő, gondos felkészülése biztosította. A bi­zottságok 201 ülést tartottaic, 251 napirenddel; többet, mint ügyrendjük megalkotása óta bármelyik előző ciklusban. Munkájuk természetesen első­sorban az“ országgyűléshez kapcsolódott; 150 napirendi pontjuk függött össze törvény- javaslatok, s az országgyűlés plénuma elé került egyéb na­pirendi témáik előkészítésével. A bizottságok eredményesen kapcsolódtak be a törvényho­záson kívül eső jogalkotó munkába is. így — egyebek közt — megvitatták a sütőipar fejlesztéséről, a csökkent mun- kaképességűakről, valamint a szolgáltatásokról tervezett kormányintézkedéseket. Sok saját kezdeményezésük is volt, mintegy száz ilyen témát tár­gyaltak meg négy ,év alatt. Többek közt foglalkoztak fon­tos állami intézkedések végre­hajtásának . tapasztalataival, meghallgatták miniszterek tá­jékoztatóit tárcáik munkájá­ról, s napirendre tűztek a la­kosság életikörülményeivel, szociális és kulturális ellátott­ságával összefüggő jelentős kérdéseket. így megvitatták — egyebek között — a termelő­szövetkezeti tagok szociális és kulturális helyzetét, a lakos­ság iparcikkekkel való jobb ellátásának feladatait, az egészségügyi ellátás javításá­nak feltételeit, stb. Sok kér­dést a helyszínen, az adott te­rület és problémakör legjobb szakembereinek bevonásával tárgyaltak meg. A területi munka A megyei képviselőcsoportok —• és természetesen a fővárosi is — jelentős és eredményes politikai munkát végeztek te­rületükön. Az elmúlt évek ta­pasztalata azt is bebizonyítot­ta, hogy a képviselők az egyé­ni választókerületi rendszer mellett sem nélkülözhetik az egész megye politikai, társa­dalmi, gazdasági kérdéseinek átfogó ismeretét; ezt pedig a képviselőcsoportokban kapták meg rendszeresen. A csoportok négy év alatt.350 ülést tartot­tak, s munkájukhoz minden segítséget megadtak á nép- frontbizottságok, a tanácsok, a helyi párt- ás tömegszerve­zetek. ti. L. Igazuk volt azoknak a fel­szólalóknak, akik a bizalom, az őszinte szó, a közös ügyek­ről való tájékoztatás hiányát kérték számon a vezetőségtől. Ahogy egy közbeszóló megfo­galmazta: a tsz-tagok nemcsak munkavállalói, hanem gazdái is a szövetkezetnek! Beleszólá­sa joguk van a téesz ügyeibe, és ezt a jogot nem lehet tőlük elvitatni. Sem az elnök, sem a vezetőség más tagjai nem ve­hetik semmibe a közgyűlések határozatait, az alapszabály paragrafusait, a tagság akara­tát. De igazuk volt azoknak is, akik rendre, fegyelemre pró­bálták inteni az . embereket. Egy közösség sorsát, jövőjét, a vezetés r- a hogyan tovább — gondját nem lehet forró fejjek indulattól elvakultan, ádáz ve­szekedések közepette eldönte­ni. S akik oly érzékenyen kér­ték számon saját munkájuk, érdemeik elismerését, miért tagadták meg ugyanezt az ed­digi vezetéstől? Ki hiszi el, hogy mindent rosszul csinál­tak, ami itt tíz éven át tör­tént? !... Új vezetőség A késő délutánba nyúlt Köz­gyűlés részvevői kétharmados többséggel új elnököt válasz­tottak a szövetkezet élére: Kovács Pált. a járási tanács végrehajtó bizottságának eddi­gi munkatársát. Uj emberek kerültek a vezetőségbe is. Uj elnök, új vezetőség. Jó lenne, ha a szellem — a fe­gyelmezetlenség, az építő kri­tika hiánya, a fékeveszett in­dulatok eluralkodása — sem maradna a régi! Nyíri Éva KÉT TANÁCSTAG Lakóteleptől Burgundiáig A rossz lakásviszonyok kö­zött élő városi családok sok­szor örökkévalóságnak tűnő ideig várnak, vagy, ha tehe­tik, gyűjtenek az állami, szö­vetkezeti lakásra,. öröklakásra, amíg új, saját, megfelelő ott­honhoz jutnak. Ez a városi embernél ma már egyúttal a lakótelepre való költözést je­lenti legtöbbször. Az új lakás­tulajdonosok már azt hiszik, fellélegezhetnek, révbe értek. Az biztos, a többnyire alapve­tő életproblémáit 'jelentő lakás­kérdés számukra megoldódott —, de gondjaik sora be nem fejeződött. Rendszerint kide­rül, a környéken még nem épült ki a megfelelő üzletháló­zat, hiányzik az elégséges szolgáltatás, vagy a bölcsőde, óvoda, iskola, orvosi rendelő. Panaszkodjanak? „A társada­lom nem adhat egyszerre min­dent. örüljenek, hogy van la­kásuk” — szegezik szembe ve­lük, vagy gondolják maguk­ban sokan. A váci Rixer Gézáné, váro­si tanácsi tisztviselő is örült, amikor hét évvel ezelőtt, a DCM-lakótelep melletti OTP- lakások egyikébe költözött, örült, nemcsak az otthonnak, de a kilencven négyszögöles kertnek, mert kezdetben min­den ottani OTP- vagy KISZ- lakáshoz kert is tartozott. (Az­óta már nem ennyire bőke­zűek a tervezőik, kivitelezők, értékesítők: szorít a telek­hiány ...) öröme akkor sem keseredett meg, amikor, meg­unván a huzavonát, reklamá­lást, ígérgetést, a saját költsé­gére megcsináltatta a megla­zult, feltüremkedett parkettet, a rossz ablakzárakat, az ösz- szetöredezett csempéket, örült, TELI BALATON. tV ív:;; Szokatlan jelenség: márciusban másodszorra is befagyott a Balaton. Pihennek a halászbajók, az üdülők ismét fakutyáz- hatnak, és ismét dolgozik a nádvágó. Pályázati felhíyás a megyei szolgáltatásfejlesztési alapból Való támogatás elnyerésére A 2/1970. (XII.) OT-PM. számú együttes rendelet 4. §. (3) bekez­dése érteimében, pályázati felhí­vást teszünk közzé a megyei szolgáltatásfejlesztési alapból való támogatás elnyerésére, mind azon állami vállalatok és egyéb állami gazdálkodó szervek, szövetkeze­tek, ezek jogi személyiséggel ren­delkező társulásai, szövetkezeti vál­lalatok és a tanácsok felügyelete alá tartozó költségvetési üzemek részére, amelyek az 1038/13G9. (X. 12.) korm. számú határozatban meghatározott szolgáltató tevé­kenységgel foglalkoznak. A pályázat tárgyát képezik mindazok a célok, amelyeknek megvalósítására a 2/1970. (XII. 6.) OT-PM. számú együttes rendelet értelmében a megyei szolgáltatás­fejlesztési alap szolgál. A pályázatnak tartalmaznia kell: — a támogatásra kerüld fej­lesztés célját, — a fejlesztés tervezett teljes költségét és forrásait, — a létrehozandó kapacitás nagyságát, — üzembe helyezésének Idő­pontját, — az üzemeltetésre vonatkozó szabályokat. A pályázat elbírálásánál előnybe részesül az a szerv, amely a te­vékenységen belül: a) a fejlesztést nagyobb mérték­ben saját alapjaiból, b) korábbi időpontra« c) a leggazdaságosabb ráfordí­tással, a legkedvezőbb kapacitás­bővítéssel vállalja, d) , és az ipari szolgáltatással, il­letve javító-szolgáltatással ellátat­lan, vagy hiányosan ellátott terü­letek fejlesztéséből is részt vállal. A pályázat beküldési határideje: 1971. április 15. A pályázat elbírálásának Idő­pontjáról az érdekelteket értesít­jük. A végrehajtó bizottság dön­téséről az- érdekelteket írásban ér­tesítjük. A megyei tanács vb által jóváha­gyott támogatás részletes feltéte­leire vonatkozóan a kedvezménye­zettek és a megyei tanács külön szerződésben állapodnak meg. Pest megyei Tanács tervosztálya hogy van lakása... Kezdet­ben azon sem csodálkozott, hogy utcájukban, a Rigó utcá­ban, nincs járda — nem lehet egyszerre mindent —, de az­után elmúlt egy év, kettő, négy, hét: most már, a többi lakóval, enyhén szólva elunta, hogy a házból kiérve, sárban, tócsában gyalogoljon. Az utca­beliekkel felajánlották, elké­szítik a járdát minded­dig nem kaptak ~ hozzávaló anyagot... S hét év után már igazán nem vigasztalhatja magát ezzel: örülnöm kellene, hogy vian lakásom... Viszonylag kicsiny lakótelep Vác másik részében a Rádi úti: állami OTP- és szövetke­zed lakások találhatók a há­romszintes házaikban, amelyek között a szabad területeket már most, jó korán parkosí­totta a város. Padok foglalnak helyet az ágyások között, és ha kiszámítjuk, a parkírozó gépkocsik mekkora területet vesznek igénybe, még mindig marad elég hely ezen az ele­gáns lakótelepen a játszadozó gyerekeknek. De csak a legki­sebbeknek. — Évek óta kérem, sürge­tem, hogy építsenek itt a há­zak között vagy a környéken — például a szomszédos TEFU iráriyító központ helyén, ame­lyet igazán célszerű lenne va­lahová a város határába tele­píteni — egy olyan játszóteret, ahol a nagyobbak labdázhat­nának. A . telepünkön fiatal családok élnek, sok a gyerek, kevés a nagyszülő, az édes­anyák szinte mindannyian dolgoznak, a gyerekeket az ötödik'osztálytól általában ki­veszik a napköziből. Nincs hová menniük — bár Vácott elég sok a park, de ott a fűre lépni tilos — s a játékra való kedvük, amelyet nem tudnak hol kiélni, könnyen agresszivi­tásba megy. A lakótelepen, ahol éppen most parkosítottak, máris letördelték, kitépték á bokrokat---így Kovács Mi­há lyné, a telepi óvoda vezető­je, a városi, 48. választókör­zet tanácstagja. (Tíz éve az, ré­gebben Vácnak egy öreg részé­ben, földszintes házak körze­tében. Mint mondja, ott ren­geteg egyéni problémával ke­resték fel az ügyintézésben já­ratlanabb emberek. De az i t - t e n i lakók a végére tudnak járni maguk is a dolgaiknak.) Burgundia — Burgundia, az más. Aki egy kevéssé is’meg­ismerte a Duna-parti, girbe­gurba utcák, egymásbanövő házak negyedének életét, an­nak egyszerre jelent valami szomorút, és ■ valami meleget ez a negyed, amelyet a ti­zenöt éves városfejlesztési terv lebontásra ítélt, mert he­lyébe 1 ugyancsak lakótelep kerül. Szomorút, mert a szűk utcák nehezen járha­tók, közepükben szabadon ke­res magának utat a szenny­víz, a vályogfalak, kívülről is látni, teleszívták magukat nedvességgel, nyirkot lehel­nek, sok épület annyira ros­kadozik, hogy aládúcolták. És meleget, mert ebben a vá­ci munkásnegyedben az évti­zedek alatt, közös sorsban,* érezhetőn jól összekovácso- lódták a családok, a generá­ciók. Itt a házak közötti szo­ciális otthon példája: az épü­letben, kertjében a környék­beliek rengeteg társadalmi munkát végeztek, környékbe­li emberek rendszeresen láto­gatják az ott élő hetven-, nyolcvan-, kilencyenéves, ma­gányos gondozottakat... választóit, társadalmi a járda, az iskolához építettek, Balogh Sándor, a váci kép­csőgyár raktárosa a burgun- diai, 41. számú körzet tanács­tagja: akárcsak Kovács Mi- hályné vezető 'óvónő, ő sem tart tanácstagi fogadóórát,” mert háromszobás burgun- diai állami lakásában, ahol tíztagú családjával, anyósá­val, feleségével, gyermekeivel és unokáival él, bármikor szívesen fogadja körzetükben • is munkában készült ottani általános újabb tantermet az iskola alól elvezették a szennyvizet. Mindig segítet­tek, ha kaptak anyagot, tá­mogatást, ha, figyelembe vet­ték kéréseidet... Itt azonban álljunk meg egy kicsit. Burgundia: a felszabadulás előtti proletársorsnak, pro­letárviszonyoknak árnyéko­sabb oldalát őrző település. Ezért is ítélték lebontásra, mert az itteni lakásviszonyokat nem lehet javítani. Lebontásra ítélték — ezzel az indokkal adtak oly nehezen, s akkor is csak az utcák egyik oldalára járdalapot. Ezért kellett oly sokszor kilincselni a tanács­tagoknak egy, írd és mondd, vagy háromszor három négy­zetméteres „park” végett. Ezért, a jövendő építkezések, a tájrendezés miatt töltik fel salakkal a Duna-parti lejtős részeket. Ezért adták olyan nehezen az iskola alatti szennyvíz elvezetéséhez a csöveket... Kérdés azonban, egy jöven­dő fölszámolásra hivatkozva mit szabad és mit nem sza­badna megtagadni, nem ma­gától a lebontásra ítélt ne­gyedtől, hanem az itt élő, zsúfolódó emberektől, akik a felszabadulástól a szaná­lásig vagy négy évtizedet töl­tenek itt, ami azért igazán nem tekinthető ideiglenes­nek? Mit nem szabadna meg­tagadd!? Hógy a szennyvíz ne az utcákon "csordogáljon szabadon —' ahhoz Balogh Sándor körzetében vagy 150 méter csatornacső és vagy 10C méter cementcső kellene. De ők csak az egyharmadát kérték, hogy legalább az is­kolához vezető utcában le­fektessék. Ezt semmiesetre Sem szabadna megtagadni. (Nem falusias településről van szó. ahol a széles utcák árkaiban folyik a szennylé, s ahol a tágas kertek között megtisztul a levegő.) És azt sem szabadna engedni, hogy a Duna-part feltöltéséhez az ipari törmeléken, salakon kí­vül városi szemétet is szál­lítsanak, a lakóházak tövé­be... A járda, a játszótér hiá­nyával kezdtük az új váci la­kótelepeken. Családok százai örülnek az új otthonoknak e negyedekben — de a lakás­gond megszűnésével igé­nyeik még nem tűntek el. Azért, mert még sok száz új lakást kell felépíteni a város­ban, a már létező lakótele­peken nem állhat meg az élet. Járda is kell, játszótér is. Ha­nem az élet, és az idő — Bur­gundiában se álljon meg, még egy tervezett fölszámolás be­következtéig sem. Még ha nem nézzük is a burgundiai há­zak falát sok helyen jelölő munkásmozgalmi emléktáblá­kat, akkor sem. (Balogh Sán­dor körzetében tartotta első dőlését 1918-ban a váci kom­munisták csoportja.) Bár ax sem árt, ha nézzük! Padányi Anna KÁRPITOZÁSHOZ REKAMIÉ-, SZÉK- ÉS FOTELÁLLVANY- KÉSZÍTÉ5I KAPACITÁST KERES BUDAPESTI SZÖVETKEZET Kérjük, az ajánlatokat „Széria” jeligére a Magyar Hirdetőbe (Budapest V., Felszabadulás tér 1.) szíveskedjenek küldeni. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents