Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-07 / 56. szám

1971. MÁRCIUS 7., VASÄRNAP 7 Minőség és élettartam RAZOGEPEN VIZSGÁLJÁK A TERMÉKEK REZGÉSAL- LÖSAGAT a SIEMENS CÉG KÍSÉRLETI LABORATÖRIU- MABAN. A lövészek hare jármű ve Bormúzeum Budafokon Budafokon, a híres neveze­tes borvárosban, már az 1500- as években is volt borterme­lés. A mészkőhegy alatt kilo­métereken át húzódó kazama­tákban a Magyar Állami Pin­cegazdaság hordói között, ma is sok remekbe ké- ' } szült díszes, faragott óriás i tartály őrzi a régmúlt idők emlékét. Itt van a bormúzeum is, ahol több ezer nemes borfajta so­rakozik a polcokon. Belépni is pompás ilyen „szentélybe”. A múzeumi tárgyakhoz hozzá lehet ugyan nyúlni, de nem érdemes. Pedig csodálatosak a kiállított borok: zöldszilváni az Esterházyak pincéjéből, háromputtonyos aszú 1934-ből, a Windischgrätzek tulajdo­nából. A múzeum legrégibb darabja 1920-ból való, há­romputtonyos aszú: a borok királya — a királyok bora. Az ember azt gondolná, ilyen fel­séges nedűket még a kirá­lyok is ritkán ittak. Azonban kísérőnk, Losonczi Lipót szerint a tokaji borok is megvénülnek egyszer. Legpompásabbak hat­nyolc éves korukban, de tizenöt esztendő után már nem élvezhetők. Kocsonyásodás helyett csupán zavarossá válnak. Egyetlen borfajta, a „tokaji eszencia”, ami száz évnél to­vább is megőrzi frisseségét. Egy távolabbi sarokban ara­nyosan ragyogó nedűk, ösz- szesen hatvanöt „megjelölt” borfajta sorakozik a polco­kon: abasári rizling, medoc, móri ezerjó 6tb. Alig négy-öt évesek, frissek, üdék, erejük teljében vannak. Hiába, mindjárt itt, az új­kori múzeumban kellett vol­na kezdeni a bornézőt! A legtöbb hazai iparágban az utóbbi évek során kétség­telenül sokat javult a termé­kek minősége. Az önelégült­ségre azonban semmi okunk, hiszen sok területen még ez­után kell felzárkóznunk a vi­lágszínvonalhoz, mely évről évre magasabb követelménye­ket támaszt. Vagy talán még­sem? Nos, ezzel kapcsolatos az a különös tendencia, ami a ka­pitalista országokban egyre inkább elhatalmasodik, külö­nösen a közszükségleti cikkek gyártása terén. A tudatos mi­nőségrontásról van szó, arról tehát, hogy az ipar nem készí­ti olyan élettartamúra a ter­mékeket, amilyenre a mai technikai lehetőségek mellett készíthetné. Tudatos rontás Az amerikai General Elect­ric cégnél már a harmincas évek elején azt a feladatot kapta egy mérnökcsoport, hogy rövidebb élettartamúra konst­ruáljon át egyes fogyasztási cikkeket. Ennek során az iz­zólámpák élettartamát csak­nem ötven százalékkal csök­kentették, és ügyesen kigon­dolt gyengítésekkel a gyártmá­nyok egész sorát alakították. A gépkocsigyártás terén két­féle fogást alkalmaznak a ka­pitalista gyáriparosok. Az évenkénti formaváltozásokkal gyakori cserére kényszerítik a vásárlót, s ezt még bizonyos fokú minőségrontással is ki­egészítik. A szakértők meg­állapították, hogy az ameri­kai motorok továbbra is jók ugyan, a karosszéria anyaga, lemezvastagsága, korrózióvé­delme azonban egyre silá­nyabb. A kocsiszekrény szét- rázódása így hamarabb meg­kezdődik, tulajdonosa tehát korábban túlad rajta. Óriási mértékű az autógu­mik minőségrosszabbodása is. A legújabb technika adta le­hetőségek lehetővé tennék ugyan 100—150 ezer kilométer élettartamú gumifajták előál­lítását is, de az egyik nagy gumiipari cég vezetője sze­rint ennek gyártása „őrültség volna”. Ebben a megvilágításban kétségtelenül differenciálásra szorul a világszínvonal fogal­ma, s leghelyesebb, ha azt nem egyes jól propagált áru­cikkekre vonatkoztatjuk, ha­nem a mindenkori technikai­technológiai színvonal vi­szonylatában . vizsgáljuk. Az elmondottak persze nem azt jelentik, hogy a kapitalis­ta ipar kizárólag a silányabb minőség gyártására törekszik. Azonban tény, hogy gazdasági struktúrájuk sok lehetőséget nyújt a vásárlók minőségron­tás általi megkárosítására. Szocialista termelési viszo­nyok között természetesen gyökeresen más a helyzet, hi­szen egyöntetű társadalmi ér­dek a tartós fogyasztási cik­kek és termelőeszközök ma­ximális élettartama. Tartós vagy masszív? A gyártmányok élettartamát régebben azzal igyekeztek fo­kozni, hogy az egyes szerke­zeti elemeket túlméretezték. Ebben persze nagy szerepe volt az anyagok nemismerésé­nek, a túlzott óvatosságnak is. Tény azonban, hogy a 'tartós­ság fogalma az idők folyamán a masszivitással párosult. Nap­jainkban a tervező mérnök már pontosan ismeri az anya­gok szilárdsági értékeit, a tu­domány a legmodernebb esz­közöket bocsátja rendelkezé­sére az optimális minőségű és élettartamú gyártmányok ki­alakításához. Mindamellett a minőségja­vítás nagy körültekintést kí­ván, hiszen az egyes fejlesz­tési elgondolások aránytalanul sokba kerülhetnek. Jó példa erre a svéd Volvo gépkocsi­gyár esete, mely egyes autótí­pusait rozsdamentes acélle­mezből készült karosszériával hozta forgalombá, ami jelen­tősen megnövelte a gépkocsik árát. Ezzel azt érték el, hogy a minőség és az élettartam szempontjából helyesen kiala­kított gyártmánynál az egyes szerkezeti elemeknek közel azonos időben kell elhaszná­lódniuk. A fogyasztók védelmében Visszatérve a tudatos mi­nőségrontás kapitalista kinö­véseire, hadd említsük meg, hogy például az amerikai fo­gyasztókat ma már különleges szerkezet — az ún. Fogyasztók Szövetkezete — védi a feltar­tóztathatatlannak tűnő folya­mattal szemben. A szervezet a csaknem egymillió példány­ban rendszeresen megjelenő kiadványa hasznából tartja fenn magát. Ebben minden részrehajlás nélkül feltárja az egyes iparcikkekkel kap­csolatos, tudományos tények­kel alátámasztott vizsgálati tapasztalatait. A vásárlók bi­zalmát élvező szervezet egyre nagyobb tekintélyt vív ki ma­gának a termékelőállítók kö­rében is, mivel növeli a va­lóban kiváló áruk becsületét. Hazánkban a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet őr­ködik a forgalomba kerülő árucikkek megbízhatósága fe­lett. Biztató és megnyugtató, hogy előzetes engedélye és jó­váhagyása nélkül nem kerül­hetnek fogyasztási cikkek a kereskedelmi forgalomba. Per­sze a későbbi minőségrontás­sal még bőven vannak prob­lémák ... A különböző országok had­seregei számára komoly gon­dot okoz a gyalogság, a fegy­veres erők égjük legrégibb fegyvernemének alkalmassá tétele a korszerű hadviselés­ben való részvételre. A kézi­fegyverrel felszerelt gyalogost túl sok veszély fenyegeti a nagy pusztító erejű fegyverek­kel telitüzdelt harcmezőn, pe­dig a magas fokon gépesített és automatizált erők sem nél­külözhetik közreműködését a harc megvívásában. A Varsói Szerződés tagálla­mainak fegyveres erőinél a gyalogság korszerűsítésének problémáját is megoldották. Néphadseregünkben is páncé­los lövésszé változik át a ko­rábbi gyalogos azzal, hogy olyan páncélozott szállító- harcjárműbe ültetik, amellyel méltó fegyvertársa lesz a nagy tűzerejű, mozgékony harcko- csizóknak. A lövészek páncé­lozott szállító-harcjárművé bármely terepen lépést tart az együttműködő harckocsikkal. Nem torpantja meg lendületét a vízi akadály sem: bátran rá- efeszkédük a folyóra és átúszik á túlsó pártra, A kf feltű harc­jármű a , 'egyedülálló fürgeségét vízsugár-hajtómű- vének köszönheti. A hajtómű felgyorsítva nyomja ki a fel­szívott vizet. A nagy sebes­séggel kiáramló vízsugár visz- szaható ereje ellenkező irány­ba tolja a járművet. A zárt páncéltest előnye nemcsak az úszóképesség el­érésében mutatkozik meg, ha­A Szovjetunió villamosener- gia-termelésének aránya a vi­lágtermeléshez képest 1929- ben csupán 2 százalék volt, ma pedig már 15 százalék fölött van (pedig elképzelhető, hogy ez idő alatt a világ többi or­szágaiban is milyen rohamos volt a fejlődés). Az áramter­melés ma megközelíti a 650 milliárd kilowattórát, amiből bőven jut exportra is. Az áramexport nemcsak a szocia­lista országokba irányul, ha­nem a tőkés világ felé is. Finnország és Norvégia az európai tőkés országok közül elsőként kezdeményezett ener­nem a vegyi harcanyagokkal fertőzött vagy radioaktív anyagokkal sugárszennyezett terepszakaszt sem kell kike­rülnie, mivel személyzetét gondosan szűrt levegővel látja el. A jármű páncélteste meg­védi a személyzetet és a belső berendezéseket az ellenség gyalogsági lövedékeivel és gránátrepeszeivel szemben is. A páncélvédett szállító-küz­dőtérben elhelyezkedő lövé­szek üléseikből jól áttekinthe­tik a harcteret a jármű oldal­falaiba épített nézőüvegeken át, amelyek szintén golyóál- lóak. A páncélvédettség fel­adása nélkül használhatják fegyvereiket is a felbukkanó célok leküzdésére, mivel pán­célozott lőrésekbe helyezett fegyvereikből tüzet nyithat­nak. A lövészek tehát harc- feladataik többségét anélkül oldhatják meg, hogy biztonsá­gos harc jármű vükből kiszáll­nának. A páncélozott szállító-harc­jármű tűzerőjének növelésébe csak belesegítenek a lövészek kézifegyvereikkel, hiszen a jármű tornyába épített gép­ágyú és géppuska nappal .és éjszaka egyaránt, üzemképes irányzékával képezi a fő tűz­erőt. A hazai tervezésű és gyár­tású páncélozott szállító-harc­jármű a gépkocsizó-lövészeket gépesített páncélos-lövészekké lépteti elő. Tűzerő, mozgé­konyság és védettség tekinte­tében egyaránt nagy előrelé­pést jelent lövészeink száméra új harcjárművük. giaszállítási együttműködést a Szovjetunióval. Maguk is je­lentős energiabázissal rendel­keznek ugyan, de jobban jár­nak, ha északon fekvő terüle­teiket a Szovjetunió már ki­épített energiahálózatához csatlakoztatják, mintha saját területükön, költséges távveze­tékek építésébe kezdenek. Mindez természetesen a Szov­jetuniónak is előnyös. A szovjet áramkínáiat iránt egyre növekszik az érdeklődés Iránban, Törökországban és Japánban is. A kép az egyik határmenti elosztóállomás épí­téséről készült a Szovjetunió déli vidékén. Megnyílt Nagykőrösön, a Szabadság téren a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat új, reprezentatív MÉTERÁRU, LAKÁSTEXTIL ÉS RÖVIDÁRU ÁRUHÁZA, a Budapesti Textilnagykereskedelmi Vállalat MINTABOLTJA Kabátok, öltönyök, ruhaszövetek, függönyök, bútorhuzatok és szőnyegek nagy választékban. Udvarias, előzékeny kiszolgálás! Keresse fel új, nagykőrösi áruházunkat! Áram — exportra

Next

/
Thumbnails
Contents