Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-06 / 55. szám

^sJíhiap 1971. MÁRCIUS SZOMBAT Parasztasszony volt a körtefában... „Kunfajta, nagyszemű le­gény volt, Kínzottja sok-sok méla vágynak, Csordát őrzött és nekivá­gott A híres magyar Hortobágy- nak...” A nagykátai Kossuth utcá­ban kerékagyig ér a dágvány. Míg túrázó motorral keresgé­lünk parkolóhely után, kitá­rul a 16-os számú ház kapu­ja: Bodrogi Sándor elibénk jön az autózúgásra. Igazolvá­nya szerint a Zöldség- Gyü­mölcsfeldolgozó Vállalat kar­bantartó villanyszerelője. Na­pi nyolc órán át kapcsolókat javít, áramköröket ellenőriz. Aztán hazamegy, kézbe veszi a pengeéles faragókést, és szobrokat, domborműveket, dísztárgyakat készít. Keresem a műhelyét, de csak egy munkaasztalt látok a nappalinak is beillő, tágas konyhában. — Ez itt a „műhelyem” — mutat az asztalra —, ez meg a „nyersanyagraktáram” — húz ki az asztal alól egy jókora nylonzsákot. A zsákban kü­lönböző méretű fadarabok — rózsa-, éger-, körte-, szilva­fából —, vékonyra kopott ezüstkanalak, hulladékbőrök, a szivárvány minden színében. — Sokszor valósággal „le­nézem” a színes bőrszandált a szembejövők lábáról. Alig várom, hogy megúnja a gaz­dája, megyek és elkérem. Cifra sallang lesz belőle, ka­rikásostorra. Olyanra, mint ez itt — mutat egy csodála­tosan faragott nyelű, dúsan díszített karikást. — Több is van? — Sajnos, nincs. Ahogy egyet megcsinálok, valaki mindig elkunyerálja — mond­ja Bodrogi Sándor. Nyolcesztendős libapásztor korában kapott rá a faragás­ra a ceglédi tanyavilágban. — Vittek már a munikáiból kiállításra? — Kiállításra?! — legyint. — Fiatal koromban a kutya sem törődött velem, most pe­dig már öreg vagyok ahhoz, bogy „felfedezzenek”. Egyszer... Egyetlen egyszer azt hitte, felfigyelnek rá. El­vetődött a pusztára egy vi­déki újságíró, a jászberényi hírlap munkatársa. Cikket írt a fafaragó pásztorról, le is fényképezték néhány munká­ját: képkeretet, fakanalat, fa­tányért. Aztán — nem történt semmi. — Azt mondták akkor, nem ezt kéne csinálnom. Faragjam ki híres emberek portréit, az­zal „befuthatok”. Kifarag­tam egy főméltóságos urat, olyan élethű volt, kishíján megszólalt. Amikor elküldtem neki, napokig aludni sem tud­tam az izgalomtól. Tudja mi volt a válasz? Huszonöt pen­gőt küldött postán. Huszonöt pengő! Annyit ért az nekem, mint koldusnak az alamizsna. Inkáb tanulni küldtek vol­na... „..Ezerszer gondolt cso­daszépet, Gondolt halálra, borra, nőre, Minden más táján a világ­nak Szent dalnok lett volna be­lőle .. A szekrény aljából kis mé­retű domborművet vesz elő. Az alján felirat: „Lukács Irén szobrászművésznő. 1932”. Sosem hallottam a művész­nő hírét. Talán ez minden, ami róla fennmaradt... A háziasszony harapniva- lóval kínál bennünket: — Kóstolják, ha meg nem vetik. Görhemálé, frissen da­rált kukoricából. Töpörtyű- vel gyúrtam, úgy szereti a pá­rom. Bodrogi Sándor bort tölt hozzá a poharakba: — Ez meg amolyan „hatem­beres”: egy issza, öt lefogja, hogy el ne fusson. A bor tényleg savanykás, de azért egyikőnket sem kell le­fogni. Innen-onnan előkerül egy­két faragvány. Készülő séta­bot, fogantyúja finoman ki­munkált agárfej, szárán már kisejlik a vésett minták or­namentikája. Arasznyi szob­rocska, parasztasszonyt áb­rázol. Öreg parasztanyókát. Bogra kötött kendője a sze­mébe húzva. — Előtte apró kislány áll majd: Múlt és jövendő, ez lesz a címe. Ez volt benne a fában. Amikor kézbe veszek egy fadarabot, mindig bele­képzelek valamit. Egy em­beralakot, állatfigurát, mi­kor mi van benne a fában. Mert benne van, csak szem kell hozzá. Nézegetem a szerszámait. Valamennyit maga csinálta, van, amit még gyermekkorá­ban. A bőrsallangok cifrázó szerszámait, a bőrgyalut, a faragó kést. Az ostornyélbe ezüst betűket rakott, kanál­ból kalapálta hozzá a finom lemezkéket. Kézírása kiírt, hibátlan. Állatfiguráihoz Brehm kötetét tanulmányozza. Nagy budapesti építőipari vállalat FELVESZ KARBANTARTÓ MUNKÁRA # villanyszerelőt # víz- és gázszerelőt # faipari géplakatost # kárpitost és # kárpitvarrónőket Jelentkezni lehet a KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ VÁLLALAT munkaügyi osztályán Budapest V., Molnár u. 19. szám alatt. Beszélgetés közben Arany­verseket idéz, csiszoltan, szé­pen fejezi ki magát. — Talán a lányom ... Neki majd sikerül. Műszaki rajzoló, ügyes keze van. Belőle még művész is lehet, ha tanul... Én rosszkor születtem, túl ko­rán. Mire tanulhattam vol­na. már családot kellett eltar­tanom. „..De ha a piszkos, ga­tyás, bamba Társakra s a csordára né­zett, Eltemette rögtön a nótát: Káromkodott, vagy fütyö- részett.” (Ady: A Hortobágy poétája.) Egymáshoz illeszti egy fara­gott képráma darabjait, — le­het vagy negyvenöt esztende­je, hogy csinálta —, koccin­tásra emeli a karcost, s derű­sen ránk hunyorít: Egészségünkre, a görhe máié úszni akar... Nyiri Éva 19 aBao omaT VIDÁM FARSANGI BAL BEATLES BIBLIA-EST TÉLI TERMÉS Támogatják a barlanggyógyászatot Az abaligeti barlanggyógyá­szati kísérletek folytatásáról, kiterjesztéséről, az ehhez szük­séges feltételek megteremtésé­ről határozott pénteki ülésén a Baranya megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága. A Csepel Autógyár művelő­dési házában a ráckevei járási tanács e'gészségügyi osztálya és a szakszervezet közösen hajnalig tartó vidám farsangi bált rendez szombaton. Üjabb szalagavatóról is hírt adunk: a ceglédi Április 4-i Közgaz­dasági Szakközépiskola és Gimnázium igazgatósága és KISZ-alapszervezete szomba­ton este ,7 órai kezdettel sza- lagavatóSált rendez a Kossuth étteremben. Ezenkívül több községben nőnapi bált rendez­nek. Aki nem akarja egész éjjel ropni a táncot, megelégszik csak a vasárnap délutánnal, annak is javaslunk programot. Pc mázon a művelődési ház­ban vasárnap este a Szivár­vány beategyüttes közreműkö­désével ifjúsági táncdélutánt tartanak, akárcsak a Csepel Autógyár klubjában, ahol szel­lemi pentagonnal összekötött ötórai tea lesz. A zenét a PAX zenekar szolgáltatja. Dús programot kínálnak a múzeumok Mindjárt maradjunk a Cse­pel Autógyár művelődési há­zában, ahol megrendezték a Vietnam művészete című ki­állítást. Budapesten a Kossuth Klubban (VIII., Múzeum utca 7.) szombaton délután hat óra­kor Dobrovits Dorottya művé­szettörténész a művészeti elő­adások sorozatban Krakkóról tart vetítettképes előadást. A Magyar Nemzeti Galériában Jakubik Anna művészettörté­nész és Csengeryné Nagy Zsu­zsa dr. a XIX. századi magyar tájképfestészetröl, illetve Mun­kácsy Mihály művészetéről tart tárlatvezetést. Színházkedvelőknek a következő műsorokat ajánl­hatjuk Pest megyében. Már­cius 6-án este fél nyolc órai kezdettel a szolnoki Szigligeti Színház társulata Dunajevsz- kij: Fehér akácok című, 3 fel- vonásos operettjét mutatja be a ceglédi Kossuth művelődési házban, amelyre a bérletek is érvényesek. Másnap, vasárnap este 6 órai kezdettel Bíró Jó­zsef „Fantom a nyaralóban” c. háromfelvonásos bűnügyi víg­játéka kerül bemutatásra a hernádi művelődési házban. A tápiószecsői Damjanich műve­lődési házban vasárnap este hét órakor bemutatják a Téli termés című műsort. Ennek keretében az úttörők páros táncokat adnak elő, majd a férfikar botostáncot mutat be. Lesz még a műsorban huszár­tánc, leánytánc, és népdal, va­lamint riportjáték. Bizonyára színes, érdekes műsor lesz, mint amit a szecsőiektől már elvárnak és megszoktak. Vé­gül . megemlékezünk a tápió- györgyei művelődési ház gyer­mekszínpadáról, amely vasár­nap délelőtt Csiribiri címen ajándékműsort ad a szociális otthon öregjeinek. Mi újság az Állatkertben? Január 20-án fekete párduc, 28-án tigris született. Mindket­tőnél pótmamáról kellett gon­doskodni. Mindet állat egész­séges és szépen fejlődik. To­vábbi szaporulat a helsinki ál­latkertből ajándékba kapott 6 hegyi lemming. Ezek a rend­kívül kedves, játékos állatok a rágcsálóházban láthatók. A fiatal medvebocsok még az anyjuk mellett vannak, ezért egyelőre nem láthatóik. Kirándulás — séta Igaz, a hegyeket vastag hó­takaró borítja, de a természet­kedvelőket ez sem riasztja: a hagyományos Tolnai József emlétotúrát mégis megrendezik szombaton-vasárnap a, Bör­zsönyben. Eddig 130-an jelen­tették be részvételüket. A még hófödte nagyhideghegyi sítere­pek Királyrétről és a kisinóci turistaházaktól érhetők el. Egy „melegebb” túrát is javaslunk. Tegyenek műemléki sétát Bu­dán. Találkozás reggel 9 óra­kor az Erzsébet-híd budai híd­főjénél. Végül felhívjuk a figyelmét a zene kedvelőinek az alábbi hangversenyekre. Tápiógyör- gyén a fiatalokat érdekli majd vasárnap délután a Beatles- biblia című zenés-irodalmi est az Ifjúsági klub rendezésében. Budapesten vasárnap délelőtt a Corvin moziban Száz perc beat címmel hasonló műsorra lehet jegyet váltani. A Zene­akadémia kistermében vasár­nap délelőtt Kovács Lóránt és Sebestyén János hangverse­nyeznek. Bármelyik programot vá­lasztják, biztos, hogy jól fog­nak szórakozni! Komáromi Magda r •• Ot tanítási nap Miniszteri rendelkezés a pedagógus anyák t helyzetének könnyítésére ■ A művelődésügyi miniszter most megjelent, s az 1971—72- es tanévtől érvénybe lépő uta­sítása értelmében az alsó- és középfokú oktatási intézmé­nyekben á többgyermekes, il­letve a gyermekét egyedül ne­velő, valamint a szülési vagy a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabad­ság letelte után munkába álló pedagógus anyák tanítási óráit — ha ehhez a szüksége® felté­telek biztosítottak — a hét öt munkanapjára kell elosztani. A heti kötelező órák öt napra történő elosztásáról az oktatá­si intézmény vezetője határoz. Az említett miniszteri ren­delkezés azonban csak kezdeti lépésnek tekinthető,' s további intézkedések kellenek a peda­gógusinők élet- és munkakö­rülményeinek hatékony javí­tására. Jól szolgálhatja ennek a célnak elérését az olyan is­kolai munkarend, órabeosztás, amely például mentesíti a több gyefmekes anyákat a ta­nítás előtti vagy Utáni ügyeleit, a tanórán kívüli feladatok el­látása alóL G ALS AI PONGRÁC: A __ A BA JOR GIZI JATERAI XXVIII. Ez a házasság a színésznő legnehezebb szerepe volt. Zuglóban laktak, a Stefánia úton, egy fennhéjázóan elő­kelő villában. A Paupera-villa a földszint lakhatatlan tágasságával és az emeleti szobák lakályos méreteivel: a szalonból es- ténkint felzúgó, társasági za­jokkal és a különszobák pi­hentető csendjével: a hatal­mas parkkal és a parkban unottan foglalatoskodó ker­tésszel — úgy festett, mintha egy bestselleríró képzelte vol­na el. ) A Paupera-ház estélyeit a földszinti termekben rendez­ték. Ezeken az alkalmakon csak a társadalmi elit jelent meg: álmos, öreg mágnások, unalmas bankcápák és téma­hiányban szenvedő, dörzsölt pénzemberek. Néha egy-egy miniszter vagy államtitkár is. E rangos vendégek, azon túl, hogy szembe dicsérték s titok­ban becsapták egymást, nem tudtak mit kezdeni a jóked­vükkel. Szellemi kerekeik csak két tengely: a politika és az üzlet körül forogtak. De itt, lévén más politikai frakciók s üzleti .érdekeltségek tagjai, mindkét témát kerülték. Ta­pintatból tehát kölcsönösen unták egymást. Legtöbbször már az első órákban kialakul­tak a társaság „központjai”: az éppen jelenlevő miniszter, vagy az orfeumból becsempé­szett s grófnőt utánzó táncos­nő körül. De a hangulatot csak az elfogyasztott pezsgők tud­ták felemelni a könnyű, kissé mámoros unalom szintjére. Amióta Bajor Gizi ebbe a parvenü ragyogásba költözött, megváltozott az estélyek ké­pe. A kertbe a méltóságok autói után bezörgött az ekhós- szekér is. Gizi megkívánta férjétől, hogy barátait éppoly kitüntető udvariassággal fo­gadja, mint saját vendégeit. A művész a Paupera-villában csakhamar társadalmi tényező lett. Ez a szekéren-jött kom­pánia ugyanis nem afféle cse- pűrágó, széllel-bélelt, sületlen agyú népség volt. Ellenkező­leg! Megannyi egyéniség a sok egyforma pénzmufti kö­zött. Még Pauperának is be kellett látnia, hogy Hevesi Sándor, Ödry vagy Uray meg­érdemel annyi figyelmet, mint egy Karpfenstein-ivadék. Per­sze ebből a társasági kalei­doszkópból a háziasszony rá­zott ki szellemes mintákat. S nemcsak a maga mulatságára. Gizi tudta, hogy az állástalan és elfogódott költőt melyik pillanatban kell bemutatni a miniszteri titkárnak; fölérzett, ha színészkollégáján csálén állt a kölcsönzőből szerzett frakking, s ilyenkor tüntető­én, szinte tolakodóan kedves volt hozzá; biztatóan csippen­tett, ha látta, hogy a társada­lom alagsorából jött festő ép­pen egy dzsentrilány meghó­dítására törekszik. Az új Pauperáné (a képen azonban nemcsak a földszintet „popularizálta”, hanem az emeletet is. A haliból falépcső vitt a fel­ső szintre. Itt voltak a házas­pár hálószobái; külön bejárat­tal a folyosóról s bent egy kö­zös ajtóval is. Arrébb meg négy-öt vendégszoba nyílt Ezek a helyiségek sokszor hó­napokig üresek voltak. A há­zigazda csak ünnepi rokonlá­togatóit, vagy külföldi üzlet­társait szállásolta el bennük. De mióta Gizi berendezkedett itt a karitativ jómódra, az aj­tókat kopogtatás nélkül nem illett kinyitni. Az egyik szo­bában Vajda Ödön felnőtt lá­nya, Erzsiké lakott. Ö már nem számít vendégnek. Tit­kárnő, jóbarát és tanulótárs inkább. A szomszéd helyiség­ből egy kiöregedett vidéki pri­madonna tyúkketrece lett. ősz óta nincs szerződése, s arra a „rövid időre” amíg egyenesbe jut, csak hadd kotkodácsoljon itt. A harmadik szobában a Nemzeti Színház díszletmun­kásának diftériás kisfia lakott, akit a magányos özvegyember nem tudott kellőképp ápolni. A negyedik „albérlő” egy bús­komor gróf volt. Az ötödik ... Paupera sokszor nem is sej­tette, hányán laknak a házá­ban. Mi volt a Baross utcai, sze­gényes „Bajor-szanatórium” ehhez a városszerte híres, össz­komfortos szeretetotthonhoz képest! A színésznő korlátlan ha­talmat akart szerezni a Pénz felett, hogy önmagát is mu­lattatva, rendszeresen vissza­éljen vele. Hiteles és hihető érzelmekből mindig kifogyha­tatlan volt a tartaléka. Most az anyagi fedezetet is meg­kapta hozzá. A Mamának és Rudiéknak váltót írt alá, hogy házat vásároljanak a Pil- sudszky úton; Vajda Ödönnek tekintélyes kölcsönt adott, hogy visszafizethesse második felesége húszezer pengős ho­zományát, majd nőül vehesse harmadik asszonyát, Cserno- vics Juditot; barátnőjét, Gom­baszögi Ellát egyetlen kéz­nyújtással rántotta ki az anya­gi gondokból... Aztán a ki­sebb juttatások, amelyeket nem jegyez az élők emlékeze­te! Még a távoli ismerősök is első gondolatukat Gizi felé küldték, ha bajba kerültek. S ő nem tett különbséget vé­dencei között; most már egy Verne-regényhős, egy rejtett kincsre bukkant gyermek má­morával szórta a pénzt azok­nak is, akiket különben meg­vetett. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents