Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-06 / 55. szám
^sJíhiap 1971. MÁRCIUS SZOMBAT Parasztasszony volt a körtefában... „Kunfajta, nagyszemű legény volt, Kínzottja sok-sok méla vágynak, Csordát őrzött és nekivágott A híres magyar Hortobágy- nak...” A nagykátai Kossuth utcában kerékagyig ér a dágvány. Míg túrázó motorral keresgélünk parkolóhely után, kitárul a 16-os számú ház kapuja: Bodrogi Sándor elibénk jön az autózúgásra. Igazolványa szerint a Zöldség- Gyümölcsfeldolgozó Vállalat karbantartó villanyszerelője. Napi nyolc órán át kapcsolókat javít, áramköröket ellenőriz. Aztán hazamegy, kézbe veszi a pengeéles faragókést, és szobrokat, domborműveket, dísztárgyakat készít. Keresem a műhelyét, de csak egy munkaasztalt látok a nappalinak is beillő, tágas konyhában. — Ez itt a „műhelyem” — mutat az asztalra —, ez meg a „nyersanyagraktáram” — húz ki az asztal alól egy jókora nylonzsákot. A zsákban különböző méretű fadarabok — rózsa-, éger-, körte-, szilvafából —, vékonyra kopott ezüstkanalak, hulladékbőrök, a szivárvány minden színében. — Sokszor valósággal „lenézem” a színes bőrszandált a szembejövők lábáról. Alig várom, hogy megúnja a gazdája, megyek és elkérem. Cifra sallang lesz belőle, karikásostorra. Olyanra, mint ez itt — mutat egy csodálatosan faragott nyelű, dúsan díszített karikást. — Több is van? — Sajnos, nincs. Ahogy egyet megcsinálok, valaki mindig elkunyerálja — mondja Bodrogi Sándor. Nyolcesztendős libapásztor korában kapott rá a faragásra a ceglédi tanyavilágban. — Vittek már a munikáiból kiállításra? — Kiállításra?! — legyint. — Fiatal koromban a kutya sem törődött velem, most pedig már öreg vagyok ahhoz, bogy „felfedezzenek”. Egyszer... Egyetlen egyszer azt hitte, felfigyelnek rá. Elvetődött a pusztára egy vidéki újságíró, a jászberényi hírlap munkatársa. Cikket írt a fafaragó pásztorról, le is fényképezték néhány munkáját: képkeretet, fakanalat, fatányért. Aztán — nem történt semmi. — Azt mondták akkor, nem ezt kéne csinálnom. Faragjam ki híres emberek portréit, azzal „befuthatok”. Kifaragtam egy főméltóságos urat, olyan élethű volt, kishíján megszólalt. Amikor elküldtem neki, napokig aludni sem tudtam az izgalomtól. Tudja mi volt a válasz? Huszonöt pengőt küldött postán. Huszonöt pengő! Annyit ért az nekem, mint koldusnak az alamizsna. Inkáb tanulni küldtek volna... „..Ezerszer gondolt csodaszépet, Gondolt halálra, borra, nőre, Minden más táján a világnak Szent dalnok lett volna belőle .. A szekrény aljából kis méretű domborművet vesz elő. Az alján felirat: „Lukács Irén szobrászművésznő. 1932”. Sosem hallottam a művésznő hírét. Talán ez minden, ami róla fennmaradt... A háziasszony harapniva- lóval kínál bennünket: — Kóstolják, ha meg nem vetik. Görhemálé, frissen darált kukoricából. Töpörtyű- vel gyúrtam, úgy szereti a párom. Bodrogi Sándor bort tölt hozzá a poharakba: — Ez meg amolyan „hatemberes”: egy issza, öt lefogja, hogy el ne fusson. A bor tényleg savanykás, de azért egyikőnket sem kell lefogni. Innen-onnan előkerül egykét faragvány. Készülő sétabot, fogantyúja finoman kimunkált agárfej, szárán már kisejlik a vésett minták ornamentikája. Arasznyi szobrocska, parasztasszonyt ábrázol. Öreg parasztanyókát. Bogra kötött kendője a szemébe húzva. — Előtte apró kislány áll majd: Múlt és jövendő, ez lesz a címe. Ez volt benne a fában. Amikor kézbe veszek egy fadarabot, mindig beleképzelek valamit. Egy emberalakot, állatfigurát, mikor mi van benne a fában. Mert benne van, csak szem kell hozzá. Nézegetem a szerszámait. Valamennyit maga csinálta, van, amit még gyermekkorában. A bőrsallangok cifrázó szerszámait, a bőrgyalut, a faragó kést. Az ostornyélbe ezüst betűket rakott, kanálból kalapálta hozzá a finom lemezkéket. Kézírása kiírt, hibátlan. Állatfiguráihoz Brehm kötetét tanulmányozza. Nagy budapesti építőipari vállalat FELVESZ KARBANTARTÓ MUNKÁRA # villanyszerelőt # víz- és gázszerelőt # faipari géplakatost # kárpitost és # kárpitvarrónőket Jelentkezni lehet a KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ VÁLLALAT munkaügyi osztályán Budapest V., Molnár u. 19. szám alatt. Beszélgetés közben Aranyverseket idéz, csiszoltan, szépen fejezi ki magát. — Talán a lányom ... Neki majd sikerül. Műszaki rajzoló, ügyes keze van. Belőle még művész is lehet, ha tanul... Én rosszkor születtem, túl korán. Mire tanulhattam volna. már családot kellett eltartanom. „..De ha a piszkos, gatyás, bamba Társakra s a csordára nézett, Eltemette rögtön a nótát: Káromkodott, vagy fütyö- részett.” (Ady: A Hortobágy poétája.) Egymáshoz illeszti egy faragott képráma darabjait, — lehet vagy negyvenöt esztendeje, hogy csinálta —, koccintásra emeli a karcost, s derűsen ránk hunyorít: Egészségünkre, a görhe máié úszni akar... Nyiri Éva 19 aBao omaT VIDÁM FARSANGI BAL BEATLES BIBLIA-EST TÉLI TERMÉS Támogatják a barlanggyógyászatot Az abaligeti barlanggyógyászati kísérletek folytatásáról, kiterjesztéséről, az ehhez szükséges feltételek megteremtéséről határozott pénteki ülésén a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A Csepel Autógyár művelődési házában a ráckevei járási tanács e'gészségügyi osztálya és a szakszervezet közösen hajnalig tartó vidám farsangi bált rendez szombaton. Üjabb szalagavatóról is hírt adunk: a ceglédi Április 4-i Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium igazgatósága és KISZ-alapszervezete szombaton este ,7 órai kezdettel sza- lagavatóSált rendez a Kossuth étteremben. Ezenkívül több községben nőnapi bált rendeznek. Aki nem akarja egész éjjel ropni a táncot, megelégszik csak a vasárnap délutánnal, annak is javaslunk programot. Pc mázon a művelődési házban vasárnap este a Szivárvány beategyüttes közreműködésével ifjúsági táncdélutánt tartanak, akárcsak a Csepel Autógyár klubjában, ahol szellemi pentagonnal összekötött ötórai tea lesz. A zenét a PAX zenekar szolgáltatja. Dús programot kínálnak a múzeumok Mindjárt maradjunk a Csepel Autógyár művelődési házában, ahol megrendezték a Vietnam művészete című kiállítást. Budapesten a Kossuth Klubban (VIII., Múzeum utca 7.) szombaton délután hat órakor Dobrovits Dorottya művészettörténész a művészeti előadások sorozatban Krakkóról tart vetítettképes előadást. A Magyar Nemzeti Galériában Jakubik Anna művészettörténész és Csengeryné Nagy Zsuzsa dr. a XIX. századi magyar tájképfestészetröl, illetve Munkácsy Mihály művészetéről tart tárlatvezetést. Színházkedvelőknek a következő műsorokat ajánlhatjuk Pest megyében. Március 6-án este fél nyolc órai kezdettel a szolnoki Szigligeti Színház társulata Dunajevsz- kij: Fehér akácok című, 3 fel- vonásos operettjét mutatja be a ceglédi Kossuth művelődési házban, amelyre a bérletek is érvényesek. Másnap, vasárnap este 6 órai kezdettel Bíró József „Fantom a nyaralóban” c. háromfelvonásos bűnügyi vígjátéka kerül bemutatásra a hernádi művelődési házban. A tápiószecsői Damjanich művelődési házban vasárnap este hét órakor bemutatják a Téli termés című műsort. Ennek keretében az úttörők páros táncokat adnak elő, majd a férfikar botostáncot mutat be. Lesz még a műsorban huszártánc, leánytánc, és népdal, valamint riportjáték. Bizonyára színes, érdekes műsor lesz, mint amit a szecsőiektől már elvárnak és megszoktak. Végül . megemlékezünk a tápió- györgyei művelődési ház gyermekszínpadáról, amely vasárnap délelőtt Csiribiri címen ajándékműsort ad a szociális otthon öregjeinek. Mi újság az Állatkertben? Január 20-án fekete párduc, 28-án tigris született. Mindkettőnél pótmamáról kellett gondoskodni. Mindet állat egészséges és szépen fejlődik. További szaporulat a helsinki állatkertből ajándékba kapott 6 hegyi lemming. Ezek a rendkívül kedves, játékos állatok a rágcsálóházban láthatók. A fiatal medvebocsok még az anyjuk mellett vannak, ezért egyelőre nem láthatóik. Kirándulás — séta Igaz, a hegyeket vastag hótakaró borítja, de a természetkedvelőket ez sem riasztja: a hagyományos Tolnai József emlétotúrát mégis megrendezik szombaton-vasárnap a, Börzsönyben. Eddig 130-an jelentették be részvételüket. A még hófödte nagyhideghegyi síterepek Királyrétről és a kisinóci turistaházaktól érhetők el. Egy „melegebb” túrát is javaslunk. Tegyenek műemléki sétát Budán. Találkozás reggel 9 órakor az Erzsébet-híd budai hídfőjénél. Végül felhívjuk a figyelmét a zene kedvelőinek az alábbi hangversenyekre. Tápiógyör- gyén a fiatalokat érdekli majd vasárnap délután a Beatles- biblia című zenés-irodalmi est az Ifjúsági klub rendezésében. Budapesten vasárnap délelőtt a Corvin moziban Száz perc beat címmel hasonló műsorra lehet jegyet váltani. A Zeneakadémia kistermében vasárnap délelőtt Kovács Lóránt és Sebestyén János hangversenyeznek. Bármelyik programot választják, biztos, hogy jól fognak szórakozni! Komáromi Magda r •• Ot tanítási nap Miniszteri rendelkezés a pedagógus anyák t helyzetének könnyítésére ■ A művelődésügyi miniszter most megjelent, s az 1971—72- es tanévtől érvénybe lépő utasítása értelmében az alsó- és középfokú oktatási intézményekben á többgyermekes, illetve a gyermekét egyedül nevelő, valamint a szülési vagy a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság letelte után munkába álló pedagógus anyák tanítási óráit — ha ehhez a szüksége® feltételek biztosítottak — a hét öt munkanapjára kell elosztani. A heti kötelező órák öt napra történő elosztásáról az oktatási intézmény vezetője határoz. Az említett miniszteri rendelkezés azonban csak kezdeti lépésnek tekinthető,' s további intézkedések kellenek a pedagógusinők élet- és munkakörülményeinek hatékony javítására. Jól szolgálhatja ennek a célnak elérését az olyan iskolai munkarend, órabeosztás, amely például mentesíti a több gyefmekes anyákat a tanítás előtti vagy Utáni ügyeleit, a tanórán kívüli feladatok ellátása alóL G ALS AI PONGRÁC: A __ A BA JOR GIZI JATERAI XXVIII. Ez a házasság a színésznő legnehezebb szerepe volt. Zuglóban laktak, a Stefánia úton, egy fennhéjázóan előkelő villában. A Paupera-villa a földszint lakhatatlan tágasságával és az emeleti szobák lakályos méreteivel: a szalonból es- ténkint felzúgó, társasági zajokkal és a különszobák pihentető csendjével: a hatalmas parkkal és a parkban unottan foglalatoskodó kertésszel — úgy festett, mintha egy bestselleríró képzelte volna el. ) A Paupera-ház estélyeit a földszinti termekben rendezték. Ezeken az alkalmakon csak a társadalmi elit jelent meg: álmos, öreg mágnások, unalmas bankcápák és témahiányban szenvedő, dörzsölt pénzemberek. Néha egy-egy miniszter vagy államtitkár is. E rangos vendégek, azon túl, hogy szembe dicsérték s titokban becsapták egymást, nem tudtak mit kezdeni a jókedvükkel. Szellemi kerekeik csak két tengely: a politika és az üzlet körül forogtak. De itt, lévén más politikai frakciók s üzleti .érdekeltségek tagjai, mindkét témát kerülték. Tapintatból tehát kölcsönösen unták egymást. Legtöbbször már az első órákban kialakultak a társaság „központjai”: az éppen jelenlevő miniszter, vagy az orfeumból becsempészett s grófnőt utánzó táncosnő körül. De a hangulatot csak az elfogyasztott pezsgők tudták felemelni a könnyű, kissé mámoros unalom szintjére. Amióta Bajor Gizi ebbe a parvenü ragyogásba költözött, megváltozott az estélyek képe. A kertbe a méltóságok autói után bezörgött az ekhós- szekér is. Gizi megkívánta férjétől, hogy barátait éppoly kitüntető udvariassággal fogadja, mint saját vendégeit. A művész a Paupera-villában csakhamar társadalmi tényező lett. Ez a szekéren-jött kompánia ugyanis nem afféle cse- pűrágó, széllel-bélelt, sületlen agyú népség volt. Ellenkezőleg! Megannyi egyéniség a sok egyforma pénzmufti között. Még Pauperának is be kellett látnia, hogy Hevesi Sándor, Ödry vagy Uray megérdemel annyi figyelmet, mint egy Karpfenstein-ivadék. Persze ebből a társasági kaleidoszkópból a háziasszony rázott ki szellemes mintákat. S nemcsak a maga mulatságára. Gizi tudta, hogy az állástalan és elfogódott költőt melyik pillanatban kell bemutatni a miniszteri titkárnak; fölérzett, ha színészkollégáján csálén állt a kölcsönzőből szerzett frakking, s ilyenkor tüntetőén, szinte tolakodóan kedves volt hozzá; biztatóan csippentett, ha látta, hogy a társadalom alagsorából jött festő éppen egy dzsentrilány meghódítására törekszik. Az új Pauperáné (a képen azonban nemcsak a földszintet „popularizálta”, hanem az emeletet is. A haliból falépcső vitt a felső szintre. Itt voltak a házaspár hálószobái; külön bejárattal a folyosóról s bent egy közös ajtóval is. Arrébb meg négy-öt vendégszoba nyílt Ezek a helyiségek sokszor hónapokig üresek voltak. A házigazda csak ünnepi rokonlátogatóit, vagy külföldi üzlettársait szállásolta el bennük. De mióta Gizi berendezkedett itt a karitativ jómódra, az ajtókat kopogtatás nélkül nem illett kinyitni. Az egyik szobában Vajda Ödön felnőtt lánya, Erzsiké lakott. Ö már nem számít vendégnek. Titkárnő, jóbarát és tanulótárs inkább. A szomszéd helyiségből egy kiöregedett vidéki primadonna tyúkketrece lett. ősz óta nincs szerződése, s arra a „rövid időre” amíg egyenesbe jut, csak hadd kotkodácsoljon itt. A harmadik szobában a Nemzeti Színház díszletmunkásának diftériás kisfia lakott, akit a magányos özvegyember nem tudott kellőképp ápolni. A negyedik „albérlő” egy búskomor gróf volt. Az ötödik ... Paupera sokszor nem is sejtette, hányán laknak a házában. Mi volt a Baross utcai, szegényes „Bajor-szanatórium” ehhez a városszerte híres, összkomfortos szeretetotthonhoz képest! A színésznő korlátlan hatalmat akart szerezni a Pénz felett, hogy önmagát is mulattatva, rendszeresen visszaéljen vele. Hiteles és hihető érzelmekből mindig kifogyhatatlan volt a tartaléka. Most az anyagi fedezetet is megkapta hozzá. A Mamának és Rudiéknak váltót írt alá, hogy házat vásároljanak a Pil- sudszky úton; Vajda Ödönnek tekintélyes kölcsönt adott, hogy visszafizethesse második felesége húszezer pengős hozományát, majd nőül vehesse harmadik asszonyát, Cserno- vics Juditot; barátnőjét, Gombaszögi Ellát egyetlen kéznyújtással rántotta ki az anyagi gondokból... Aztán a kisebb juttatások, amelyeket nem jegyez az élők emlékezete! Még a távoli ismerősök is első gondolatukat Gizi felé küldték, ha bajba kerültek. S ő nem tett különbséget védencei között; most már egy Verne-regényhős, egy rejtett kincsre bukkant gyermek mámorával szórta a pénzt azoknak is, akiket különben megvetett. (Folytatjuk)