Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-05 / 54. szám

A i'övő héten: Elsősök beiratása A ceglédi általános iskolák kapujára, falára hamarosan kikerülnék azok a plakátok, amelyeken a városi tanács vb művelődésügyi osztályának határozata szerint az első osz­tályba kerülő gyerekek beha­tásáról értesítik a szülőket. Első osztályba azokat lehet beíratni, akik 1964. szeptember 1. és 1965. augusztus 1. között születtek, tehát tanköteles korba léptek. Az 1971—72-es tanévre a beiratás most, már­cius 11-én és 12-én lesz, reggel 8 órától déli 12 óráig, délután 14 órától 17 óráig a város min­den általános iskolájában. A szülők csak a körzethatárok szerinti illetékes iskolába írat­hatják be a gyermeküket. — A Tanácsköztársaság meg­alakulásának 52. évfordulóján, március 21-én iskolai ünnepsé­gen tesznek fogadalmat a leg­ifjabb KISZ-tagok a ceglédi Kossuth Gimnáziumban. Az ünnepségre az iskola növendé­kei színvonalas műsorral ké­szülnek fel. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI XV. ÉVFOLYAM, 54. SZÄM 1971. MÄKCIUS 5., PÉNTEK Több sertést hizlalnak Magasabb árat fizet a fiatal bikáért az Állatforgalmi és a Húsipari Vállalat A széles környék hízott és húsjószág felvásárlását az Ál­latforgalmi és Húsipari Válla­lat ceglédi kirendeltsége bo­nyolítja le. A kirendeltség ta­valyi forgalmáról és az idei kilátásokról érdeklődtünk Oroszvári Miklós kirendeltség­vezetőnél, aki a következőket mondotta: Életünk — számokban A megye termelőszövetkeze­teiben összesesn mintegy 54 ezer szarvasmarha van. A szarvasmarha-tenyésztésben élen jár a ceglédi járás, amelynek termelőszövetkeze­teiben 9 ezer szarvasmarhát gondoznak. A város termelő- szövetkezeteinek tulajdonában több mint 3 ezer szarvasmar­ha van. A következő években az eddiginél is nagyobb gon­dot fordítanak az állományok tbc-mentesítésére. A burgonya termesztésében vidékünk sohasem jeleskedett. A megye holdankénti termés­átlaga 64,5 mázsa volt a múlt évben. A ceglédi járásban csak 54,6 mázsás átlagolt si­került elérni. A ceglédi terü­leten még ennél is kevesebbet: 42,1 mázsát. A múlt évben az albertirsai ÁFÉSZ eladási forgalma 113 millió forint volt. Az élelmi­szerek „forgási sebessége” 25, a ruházati cikkeké 105, a ve­gyes iparcikkeké pedig 59 nap volt. A Cegléd és környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 180 boltja a statiszti­kai adatok szerint 416,5 millió forgalmat bonyolítottak le. Teljesség kedvéért meg kell emnteni a ceglédi ÁFÉSZ-1 is, amely 44 boltjában és 20 ven­déglátó helyén több mint 217 millió forgalmat ért el. ★ Pest megye tíz állami gaz­dasága közül a legnagyobb ve- töterülete a Ceglédi Állami Tangazdaságnak van. 3700 holdnyi területén 13,2 mázsás holdankénti átlagos bŰzater- mése volt tavaly, így csak a S. helyre jutott. — A városban és a járás községeiben a takarmányok könnyebb és olcsóbb beszerzé­si lehetősége folytán 1970-ben a sertéshizlalás emelkedést mutatott. A termelőszövetkezetektől 17 ezer hízott sertést vet­tunk át, a háztáji gazdaságokból 1700- at. Az idei sertésleadások is jól indultak, januárban és februárban már 1370 sertést adtak le, 1300 folyamatos le­adását pedig szerződés bizto­sítja. — Későbbi átvételre a tsz- ekkel eddig 18 ezer sertésre kötöttünk szerződést. A Tan­gazdaság 10 ezer sertést hizlal részünkre. Az idén előrelátha­tólag körülbelül 8 ezerrel töb­bet veszünk át, mint a múlt esztendőben. — Hízott és húsmarha fel­vásárlással is igyekezünk a belfogyasztási és az exportigé­nyek kielégítését biztosítani. Exportra csak a gümőkórmen- tes jószág, illetve hús alkal­mas. Ilyent januárban és feb­ruárban 234-et vásároltunk. Márciusra 450-et várunk. — A tsz-ek és a háztáji gazdaságok figyelmét felhívom a fiatal bikák hizlalására. Eze­kért ugyanis magasabb árakat fizethetünk. — A tsz-ek és a háztáji gazdaságok számára elő­nyös akció indult, a süldő­sertés felvásárlására. A szerződésileg lekötött, 6 hó­naposnál fiatalabb 30—42 ki­lós süldőket 28 forintos, a 43 —53 kilósakat 26 forintos áron vesszük át. A szerződéseket kirendeltségünk irodájában és a helyi megbízottaknál lehet megkötni. K. L. Jó ütemben folynak a választási előkészületek a járás községeiben A járásban folyó választási előkészületek koordinálására a járási pártbizottság elkészí­tette és elfogadta a politikai és szervezeti programot. A munka irányítására a párt­bizottság kijelölte az ope­ratív bizottságot. A két nagyközség pártbi­zottságának, a többi község pártcsúcsszervezeteinek irá­nyításával, a Hazafias Nép­front és más tömegszerveze­tek bevonásával megfelelő ütemben halad a feladatok végrehajtása. Megalakultak és működnek a községi ope­ratív bizottságok is. A járás választópolgárai or­szággyűlési képviselőket és községi tanácstagokat válasz­tanak. A megyei tanácstagokat az első községi tanácsülések választják meg saját tagjaik közül. A jelölő gyűléseken a je­löltekre a Hazafias Népfront, a társadalmi szervezetek, az üzemek kollektívái és a vá­lasztópolgárok tehetnek javas­latot. Természetesen célszerű ismét jelölni azokat, akik már az előző ciklus (vagy cik­lusok) idején bebizonyították rátermettségüket, és a lakos­ság megelégedésére vettek részt a tanács munkájában, akiknek ügybuzgalméról, fá­radhatatlanságáról a választók már meggyőződtek. Célszerű azt is figyelembe venni, hogy a tanácsok önállósága, az önkormányzati jelleg kibon­takozása nagyobb kívánal­makat ró a tanácstagságra. A növekvő feladatok magasabb szintű vezetést kívánnak. Olyanok megválasztását kell tehát támogatni, alkik politi­kailag és szakmailag jól fel- készültségűek, tudnak és kí­vánnak a közösségért dolgoz­ni. I Közöttük nőtt fel „Nem volt hiábavaló a munkái»" LETT BOLT, VENDÉGLŐ, LAKÁS — Mi okozta a legnagyobb gondot és minek örült a leg­jobban az elmúlt nyolc év alatt? — kérdeztem Habina Vincénétől, a ceglédi 53. vá­lasztókörzet tanácstagjától. HÓVIRÁG ÉSTŐZIKE Hiába fújt isimét téli riadót a hideg szél szerte az ország­ban, a kora tavaszi vadvirá­gok már megjelentek. A ceg­lédi piacon is lehetett látni hóvirágot, vajszínű, illatos tő- zikét a tavasz előhírnökeként. A kerti' jácint még csalóka vi­rágú: szálasán árusítják — de meleg virágházban termett. Oltják az ebeket AZ OLTÁSOK MENETRENDJE A szabadságharc képekben A CEGLÉDI KOSSUTH MÜZEUM 1967-ben bensősé­ges ünnepségsorozattal emlé­kezett alapításának 50. év­fordulójára. Az alapítás 1917. szeptember 22-es dátuma a képviselőtestületi határozat keltezését, a gyűjtés és a szer­vezés megindulását, jelenti. A közönség előtt viszont csak 1921. március 15-én — most ötven éve — nyílhatott meg a múzeum. Erre az utóbbi ese­ményre, a múzeum és közön­sége első találkozására emlé­kezünk most az 1848/49-es for­radalom és szabadságharc ese­ményeiről, vezető egyéniségei­ről készült XIX. századi met­szetek és olajnyomatok be­mutatásával. Az ötven év előtti gyűjte­mény főleg Kossuth Lajosra és a szabadságharcra vonatko­zó emlékanyagot tartalmazott. A háborús pusztulások sajnos megtizedelték ezt a gazdag gyűjteményt. A felszabadulás utáni újjászervezés során Sár­kány József múzeumigazgató páratlan ügybuzgalommal igyekezett pótolni a vesztesé­geket. Elsősorban az ő erőfe­szítéseinek köszönhető, hogy a java anyagot bemutató repre­zentatív állandó kiállítás mel­lett külön tárlat rendezését is vállalhatjuk a raktárban őr­zött anyagból. Múzeumunk az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról többszáz, kü­lönböző technikával készült ábrázolást őriz. Ebből a sok­rétű és változatos anyagból válogattuk ki azt a mintegy hatvan darabot, amely tanul­ságosan szemlélteti a történel­mi események tükröződését a képzőművészetben. A XIX. SZAZAD KÖZE­PÉN már széles körben al­kalmazták Magyarországon a német nyomdász, Senefelder által 1796—98-ban feltalált sokszorosító eljárást, a kőnyo­mást. A kőnyomatos képsok­szorosítás lényege: egy szem­csés anyagú, speciális kőre zsírtartalmú krétával rajzol­nak, majd salétromsav és gu­mi keverékének vizes oldatá­val itatják át a követ. A nyomdafesték csak a rajzos részen tapad meg és erről ke­rül át a lenyomatra. Az ilyen módon sokszorosított képek elégítették ki az újságok, könyvek illusztráció-igényeit. Később mind nagyobb szám­ban hoztak forgalomba olyan kőnyomaitokat is — közöttük sok színeset — amelyek már falikép igényével készültek. Az 1867-es kiegyezés után méginkább megszaporodtak az ilyen faliképek. Üj lendületet adott a műfaj felvirágzásának az újabb sokszorosító eljárás, az olajnyomás elterjedése. Ilyen sokszorosítással ugyanis ilíúziót keltőén festmény ha­tású képeket tudtak „piacra dobni”. A gondosan bekerete­zett, a lakás fő helyére telt nyomatok a parasztházak jel­legzetes díszei és egyúttal a parasztság szabadság utáni vágyának beszédes szimbólu­mai lettek. Megszámlálhatatlanul sok­féle ábrázolás készült a múlt század második felében. Külö­nösen a forradalom és sza­badságharc néhány kiemelke­dően fontos (vagy érzelmileg különösen ható) jelenetét áb­rázolták sokszor és sokféle­képpen. Ilyen például a ceg­lédi jelenet (Kossuth fegyver­be szólítja az Alföld népét); Kossuth imája a kápolnai csa­tatéren; Kossuth búcsúja ha­zájától vagy az aradi tizenhá­rom kivégzése. A képek sorát végigkövetve jól megfigyelhet­jük, hogy a kortárs ábrázolá­sok még a valósághoz kötőd­nek, később azonban mind ro- mantikusabbak lesznek a kom­pozíciók és patetikus szimbó­lumok születnek. A század vé­gén már a történelmi esemé­nyek logikájára is fittyet hánytak egyes kompozíciók szerzői: a Habsburgokhoz való hűség jól megfért Kossuth szellemének idézésével. KÜLÖN TANULSÁGOKAT kínál a Kossuth ábrázolások vizsgálata. Hosszú ideig a for­radalom leverése után is a fia­tal Kossuthot ábrázolják. Csak a kiegyezés után jelennek meg azok a képek, amelyek az öre­gedő embert és családját vá­lasztják témául. A Kossuthhoz fűződő érzelmeket jól szemlél­tetik a kuriózumnak számító képek: a kézírásos versekből összeállított vagy a textilből szőtt arckép. Kiállításunk — az említet­tek mellett — bemutat még néhány kevésbé ismert, de nagy értékű képet is. Ezek kö­zül elsősorban a pákozdi csa­tát ábrázoló, bécsi kiadású színes kőnyomat emelkedik ki, amely egyetlen példány­ban található Magyarorszá­gon: a ceglédi múzeum gyűj­teményében. Az 1848/49-es forradalmi események ábrázolásai — be­fejezésül ezt is hangsúlyoz­nunk keli — nem értékelhetők képzőművészeti alkotásokként. Fontos történelmi dokumentu­mok ezek. amelyek alapján képet alkothatunk a legfonto­sabb eseményekről és követ­keztethetünk a kor hangula­tára. Szilágyi Miklós A városi tanács mező gaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya elrendelte a 3 hónapos és ennél idősebb ebek ve­szettség elleni kötelező védő­oltását. Minden ebtulajdonos az alábbi helyre és időpont­ban oltásra feltételenül ve­zesse elő kutyáját. A torlódá­sok elkerülése végett min­denki tartsa be a meghatáro­zott időpontot, és a lakóhelyé­hez legközelebb eső, oltásra kijelölt helyet válassza. Senki ne várjon a pótoltási napra! A csoportos oltások napja, helye és időpontja a követ­Március *9. kedd: XIII., XIV. kér. Vörös Csillag Tsz. II. üe. 13—15 óráig. Március 10. szerda: XII. kér. Körösi út és Vett út sarok 8— 11 óráig. Március 10, szerda: IX., X., XI. kér. Pesti út 120. Benzin­kút 13—15 óráig. Március 11, csütörtök: XI., XIV. kér. MSZB Tsz, ‘ II. kér! 8—11 óráig. Március 11, csütörtök: I., X. kér. Pótoltás, állatkórház 13— 16 óráig. Március 12, péntek: XI. kér. Ugyer, Bobori-tanya 13—15 óráig. Március 13, szombat: XIV. kér. Cifrakert, ÁG-központ 8—10 óráig. Március 13, szombat: XI. kér. Pesti út, Kovács István- tanya 10—12 óráig. Március 17, szerda: Pótol­tás. Állatikórház 8—11 óráig. Az oltásra az ebadó befize­tését igazoló szelvényt és az előző évi eboltási igazolványt mindenki vigye magával, mert csak azt az ebet szabad beol­tani, amely után az ebadót előzőleg befizették. Az ebeket szájkosárral eülátva kell ol­tásra vezetni. Aki ebét nem oltja be, ‘pénzbüntetéssel bün­tethető szabálysértést követ el. Azok az ebtulajdonosoK, akiknél nem járt összeíró, vagy nem találta őket otthon, még az oltás megkezdése előtt jelentsék be kutyájukat a vá­rosi tanács 23-as szobájában. E dobható a'umínium tányér A csaknem egymilliárd fo­rintos beruházással felépült Debreceni Konzervgyár az idén újabb speciális termék­kel bővíti választékát. Többek | között megkezdi az alumí­niumba csomagolt különböző gyorsfagyasztott és a köretek­kel készülő konzervételek — töltött és rakott káposzta, sertéspörkölt, székelygulyás — gyártását. A több rétegű alu­míniumból készült „tányérba” negyven deka készétel, vagy fagyasztott áru kerül. A házi­asszonyok ebben melegíthetik és tálalhatják az ennivalót, majd evés után eldobhatják az egy alkal ómra készült „tá­nyért”. A kérdést egyszerűnek vél­tem, de amikor válaszra vár­va i ránéztem Habinánéra, éreztem, valahogy másképpen kellett volna kérdeznem. Nyolc évről, 264 választópol­gár és családja gondjairól, problémáiról, életéről így ne­héz választ adni. Lakásgon­dok, munkahelyi ügyek, jár­daépítés, fásítás, házaspárt viszálykodások ... Minderről tudni kellett, és mindenben segíteni. Elintézni a hivata­los okmányok beadását, ki­tölteni a járlatlevelet, utána­járni a lejárt személyi iga­zolványok érvényesítésének. Vagy ez talán nem lett volna tanácstagi kötelesség? Lehet ezt latolgatni, amikor az a szomszéd néni kéri erre, aki­nek szeme láttára cseperedett emberré? Így mondta Habina Vincéné: — Nem tudok mást monda­ni: összeforrtam velük. Gond­jaikat, bajaikat haza kellett vinnem. Amikor pedig elköl­töztem arról a környékről, utána is nyitva állt az ajtóm előttük. Egyszerű emberek laknak az én körzetemben, köztük analfabéta., sok gyere­kes cigány család is. Törődni kell velük. Sikerült nem egy­nek lakást szerezni. Társa­dalmi munkában kiköveztük a szinte járhatatlan, sáros Bacsó Béla utcát. Majdnem minden utcában szép akác­fák sorakoznak. Élelmiszer­boltot kapott a környék, fel­újították a kerület óvodáját és — ugyancsak a lakosság kérésére — egy vendéglő is nyílt a körzetemben. Beszélgetésünk végén így összegezte válaszát: — Nem volt hiábavaló a munkám. Bizonyára választói is ha­sonlóan vélekednek erről. (csat—) A Kossuth Múzeum kiállításának ifjú látogatói Foto: Apáti-Tóth Sándor CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK öregszőlőben 956 n.­öl szőlő eladó, épület­tel. Honvéd utca 17. Beköltözhető 3 szoba, összkomfortos ház, nagy pincével, ga­rázzsal eladó. Cegléd. Bezerédl utca 11. Koszorúkötö kisipa­romat megkezdtem Élő- és művirág, ko­szorúk. csokrok. Hó- dossyné. Szolnoki út 10. szám. Pjrta eladó. V. kér. Molnár köz 8. szám Hosszúcsemő ,9. dűlő 3. szám alatt 1100 n.- Öi szőlő eladó vagy részes művelésre ki­adó. Érdeklődni: Ceg­léd, Alszegi út 24. Marton pékség. Eladó 1200 n.-öl szőlő elsőrendű, 50 db gyü­mölcsfával az öreg­szőlőben, lövöldével szemben. Érdeklődni lehet: Nagy Benő, XI. kér. 401. Telelőmajor mellett. Két szoba összkomfor­tos lakás eladó. Tán­csics Mihály utca B- épülef. 1. lépcsőház, II. emelet 5. Eladó nagykeperayős Duna tv. Cegléd, Ker- nács-telep 13. szám alatt. Ä város központjában beköltözhető egy szo­ba, konyha, élés­kamra. mellékhelyi­ségekből álló házrész, eladó. Érdeklődni le­het egész nap Petőfi utca 19. szám alatt. 900 n.-Öl kukorica­föld, 700 n.-öl jó sző­lő. betegség miatt ki­adó, vagy eladó. Ér­deklődni lehet VIII. kér. Mészáros Lőrinc utca 25. szám alatt. Sürgősen eladó Tát­rán 125-ös motorke­rékpár. Cegléd, Gerje- telep 37. sz. Eladó 160 kilós hízó. Cegléd, összekötő út 18. szám. Bútorozott szoba adó. Széchenyi sorház 19. szám. ki­üti Dt— 54, MTZ, Utos, Super Zetor, Csepel adagolók javítását vállaljuk. Magyar­Szovjet Barátság Mg. Termelőszövetkezet, Cegléd, Külső Kátaí út. Vizsgázott elektro- mostargoncá-vezető- ket, férfi és női se­gédmunkásokat, hűtő­gépkezelőket keres felvételre a Ceglédi Szeszipari Vállalat. Eladó házhely, Külső Kátai út 52. Érdek­lődni: helyszínen. Eladó 2 szobás ház, 328 n.-öl gyümölcsös­sel. XI.. Almos utca 17. Érdeklődni: hely­színen és telefonon i 713. Sólymos. 500-as Trabant Li­mousine generáloz- va eladó. Cegléd, IV. kér. Bede u. 14. Hízók eladók. Cegléd, Bezerédi utca 3. szám.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents