Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-04 / 53. szám

SZALAGAVATÓ A ceglédi Április 4. Közgaz­dasági Szakközépiskola és Gimnázium igazgatósága és KISZ-alapszervezete március 6-án, szombaton este hét órai kezdettel szalagavatóbált ren­dez a Kossuth étteremben. Könyvek — olcsóbban A leértékelt könyvek áru­sítása továbbra is tart a ceg­lédi áruházban. Azok, akik há­zi kertészkedéssel tolták sza­bad Idejüket, bőven találnak tanulmányoznivalót ezekben a régebbi szakkiadványokban, amelyeket most olcsóbban megkaphatnak. SZERB-HORVÁT EST A KÖNYVTÁRBAN PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS E3 CEGUÉ.D VÁROS R feSZERE XV. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM 1971. MÁRCIUS 4„ CSÜTÖRTÖK Forradalmi Hjúsági napok : Cegléden lesz a megyei megnyitó ünnepség BEM-DÍJ A LEGJOBB SZAVALÓKNAK A Friss szél irodalmi elő­adássorozat keretében március 5-én, pénteken este hét órai kezdettel Cegléden, a Szabad­ság téri könyvtárban szerb- horvát estet tartanak. Beveze­tőt Csuka Zoltán író mond, a műveket Takács Márta és Bo­dor Tibor tolmácsolja. Idős nénike lépett a pos­tahivatalban ahhoz az ab­lakhoz, amely mögött a tá­volsági telefonbeszélgetése­ket jegyzik elő. — Kedveském, szeretnék Szolnokra telefonálni, erre a címre — nyújt egx/ lezárt borítékot a tisztviselőnő fe­lé és mutatja rajta a cí­met. — Jó, jó, kedves néni, de hisz’ fel sem bontotta a le­A városi KISZ-bizottságon igen gondosan előkészítették a forradalmi ifjúsági napok ün­nepélyes megnyitását. Hagyo­mány már, hogy március köze­pétől április elejéig történel­münk három emlékezetes ta­vaszára (1848-ra, 1919-re és 1945-re) ünnepi ifjúsági na­velet, nem is tudhatja, mit Írtak — csodálkozott a tisztviselőnő. — Nem bontottam, nem bizony — bólogatott a né­ni. — Épp erről van szó. A levelet ma kaptam és ne­kem árt az idegeskedés. Most szeretném megkér­dezni, mielőtt felbontanám, nincs-e benne valami rossz?! (gyif) pókkal emlékeznek az úttörők és a KISZ-esek. Az idén Ceg­léden lesz a forradalmi ifjúsá­gi napok megyei megnyitója. Március 13-án, szombaton fél 4-től térzene szórakoztatja a gyülekező fiatalokat. Ponto­san négy órakor az „Éljen a magyar szabadság, éljen a ha­za” dallamára megszólalnak a harsonák, és cgy-egyr úttörő, KISZ-es és katonai díszszakasz a tribün elé vonul a 48-as, 19-es és a 45-ös zászlóval. Fodor László, a KISZ Pest me­gyei bizottságának első titkára mond ünnepi beszédet mintegy ötezer fiatal előtt. A megnyitó ünnepség műsorában közre­működik a Kossuth gimná­zium és az általános iskolák egyesített énekkara, a honvéd­ség zenekara is. Az ünnepély végén a Kossuth-szobomál húz­zák fel a forradalmi ifjú­sági napok zászlaját. Este 6 órakor a Kossuth Mű­velődési Központban „Egy j nemzedékért álltam őrt a vár- > tán”, címmel Szüdi György mártírhalált halt költőre emlé­keznek irodalmi műsorral a ceglédi fiatalok. A műsorban szerepel Egressy István elő­adóművész, az Újpesti Mun­kásotthon aranykoszorús jel­vénnyel kitüntetett férfikara, amely tavaly a II. Vándor Sándor kórusfesztiválon „a legjobb férfikar” címet nyerte el. Mit tudna tenni a szőkébb pátria? A Magyar Nemzet február 28-i, vasárnapi számában Egy naiv festő címmel Ruffy Péter számol be a Cegléden élő Be­nedek Péter paraszt festő öreg napjairól. Felteszi a kérdést, mivel szépíthetné meg a sző­kébb pátria az Örkényi úti ONCSA-házban élő öreg pa­raszt festő napjait. Péter bácsi „nem a világot látja többé, hanem annak tört, zúzott, repedező furcsa kari­katúráját csupán”. Nem tud többé fest rr.i, mert a világot sajátosan gyermeki attitűddel érzékelő szemei befejezték a szolgálatot. A nagy adakozó­nak egyetlen képe maradt, az ONCSA-házat ábrázolja, amelyben lakik. M. T. INTERURBÁN A forradalmi ifjúsági napok megyei megnyitója után április 4-ig minden alap- szervezetben megemlékez­nek a három tavasz hő­seiről. Vetélkedőket, irodalmi délutá­nokat rendeznek, és eldöntik, hogy a KISZ közelgő kong­resszusa tiszteletére kiírt sakk- és asztalitenisz-versenynek kik lesznek a legjobbjai. Az új KISZ-tagok az alapszerveze­tekben tesznek ünnepélyes fo­gadalmat. A Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet név­adója tiszteletére Bem-díjat alapított a legjobb KISZ-korú szavalok számára. A városi döntőt március 13-án rendezik az új szakmunkásképző iskolá­ban, ekkor ítélik oda először a díjat. 14-én a megye középis­kolás zenekarai és hangszer­szólistái mutatkoznak be a ze­neiskola és a művelődési köz­pont színpadán. (sz-) Kiváló dolgozók az építőiparban Hárman kapták meg a ki- póló dolgozó, jelvényt és ok­levelet a Ceglédi Járási Építő­ipari Ktsz dolgozói közül, múlt évi munkájuk jutalmaként. A kitüntetettek: idős Győri Lász­ló, Hunyadi András és Öcsai Ferenc. Szívesen fogadják Négyszáz családnál kopogtat az 1. választókerület összeíróbiztosa Csapiár József né, a Víz- és Csatornamű Vállalat ceglédi kirendeltségének fiatal műsza­ki rajzolója, ezekben a napok­ban közel négyszáz családhoz kopogtat be. Öt kérték fel, hogy az 1. választókörzet vá­lasztóit összeírja. A feladatot szívesen vállalta, mint mon­dotta, ezért is, mert szereti az embereket, szívesen beszélget velük, örömmel szól munká­járól is. — Először végzek ilyen fel­adatot. Egy kicsit féltem tőle. Nagy figyelmet, pontosságot igényel. Szorongásom már az első háznál feloldódott, kedve­sen, megértőén fogadtak. És most, pár nap távlatából, meg­lepődve tapasztalom, hogy mennyire tájékozottak a vá­lasztópolgárok a választás rendjéről, idejéről. Érdeklő­déssel figyelik az erről szóló információkat. — Egyedül járja körzetét? . — Igen, egyedül. Nekem könnyű a dolgom, a város bel­területét járom, de vannak olyanok is, akik esténként a sötét külterületen végzik mun­kájukat. — Mindenütt szívesen fo­gadják? — Barátságosak az embe­rek. Félórákat, órákat is el- ■ tölthetnék egv-egy családnál, ha erre idő volna. Az egyik orvoscsaládnál például — mi­vel náthás vagyok — felaján­lották az orvosi vizsgálatot, ami csak az idő hiányában maradt el. Az egyik helyen egy idős bácsi nyitott ajtót. Mondom, mi járatban vagyok. „Öreg vagyok én már válasz­tani” — mondta a jó erőben lévő bácsi. Hetvennek néztem, de fél órai derűs vitatkozás, ta­lálgatás után kiderült, hogy bizony tényleg eljárt felette az idő, 93 éves. Persze, azért szí­vesen elsétál majd a szavazó­urnához. — Mikor végez az összeírás­sal? — E hét szombatján fejezem be. Főleg este járok, amikor mindenki odahaza van. öt órakor indulok, este hét, fél nyolc, mire hazakerülök. Fér­jem és hároméves kislányom vár. Ilyenkor aztán elmondok egy-két kedves történetet. (csat—) Balesetek, fegyelmik A Ceglédi Járási Építőipari Ktsz-ben a múlt évben hét­szer fordult elő üzemi baleset. Szeretnék, ha ez a szám még kisebbre csökkenne. Az ellen­őrző bizottság tavaly több al­kalommal folytatott vizsgála­tot. A munkafegyelem meg­sértőivel sok dolguk volt: 22 dolgozót kellett jegyelmi bi­zottság elé állítania — sajnos, közülük többet az italozás miatt A bizottság határozata alapján pénzbüntetést bér- csökkentést „kaptak” figyel­meztetőül, Azokat, akik súlyo­san vétettek, kizárták a ktsz- bőL ÜJ VÍZVEZETÉK. A város vízvezeték-hálózatának felújítási programjában a Gerje-Perje Vízgazdálkodási Társulat munkásai a Kazinczy utcában cserélik a vezetéket. A munka befe­jezése után az Alkotmány utcában, majd a Körösi úton folytatják ezt a munkát. Foto: Apáti-Tóth Sándor ABONYi KRÓNIKA Sikeres négy év Sokat fejlődött a nagyközség Abonyban az 1967. március 19-én megválasztott tanács ünnepi külsőségek között, nemrég tartotta utolsó ülését Az ülésen megjelent Győré Sándor országgyűlési képvise­lő, Csala László, a Hazafias Népfront megyei elnöke, Det- rei Sándor, a járási tanács el­nökhelyettese. Szabó Sándor, a Hazafias Népfront községi elnökének megnyitó szavai után Szűcs László vb-elnök értékelte a ta­nács négyéves munkáját. El­mondta, hogy az eltelt idő minden tekintetben sikeres volt Nőtt a községben az ipa­ri foglalkoztatottság, to­vább erősödtek a termelő­szövetkezetek, ezzel együtt nőtt a tagok jö­vedelme A jelzett időszakban jelentős anyagi segítséget ka­pott a község a megyei és a járási tanácstól. Erre az Idő­szakra esett Abony előlépteté­se nagyközséggé. Az előadó ezek után értékel­te a tanácsüléseket, az állandó bizottságok, a végrehajtó bi­zottság és szakigazgatási szerv l munkáját. Eredményesnek mondta a tanács szervezeti és tömegkapcsolati tevékenységét. Ennek köszönhető, hogy a négy év során a többi között felépült az ABC áruház, napközi otthont kaptak az öregek, több ki­lométer járda épült. 1967-től napjainkig 32 millió forintot fordítottak a község fejlesztésére, és a lakosság több mint 4 millió forint ér­tékű társadalmi munkát vég­zett Az ünnepi ülésen felszólalt Győré Sándor és Csala László is. Abony képviselője elsősor­ban az országgyűlés munkájá­ról szólt majd méltatta a he­lyi tanács munkáját Csala László elismerését fejezte ki az abonyi tanácsnak eredményes munkájáért A felszólalások után a ta­nács döntött az Abonyiak — Abonyért kitüntető emlékvere­tek odaítéléséről. A kitünte­téseket április 4-én, illetve május 1-én adják át, (gyuráki) ABONY Negyedszázada alakult az ÁFÉSZ elődje Háromszázon kezdték • Tovább! tervek A napokban ünnepelték Abonyban a helyi Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet megalakulásának negyedszázados jubileumát. A filmbemutatóval egybekötött ünnepi megemlékezésen Zsem­lye János, a szövetkezet párt­titkára mondott beszédet. El­mondta, hogy az indulás éve, 1946 mindenkinek a nehézsé­gek éve volt. Űj társadalmi körülménye^ között, új úton kellett indulni, akarattal és igyekezettel. Az Abonyi Föld­művesszövetkezet háromszáz Palásti László, Lipák János és L. Varga Albert tettek. Az előadó a továbbiakban Szólt a 25 éves szövetkezet eredményeiről, fejlődéséről. Jelentős állomás volt az el­múlt években épített AJ3£ áru­ház. Szeretnének még több ha­sonlóan korszerű, új áruházat építeni, hogy a jelenlegi sok kis, korszerűtlen üzletet meg­szüntethessék. A megemlékezés után bemu­tatták a „Hajnaltól estig” és a „Körhinta” című magyar fil­met. (gyif) szegény, földműves alapító taggal kezdte meg működését. Korszerűtlen, ma már csak múzeumban látható traktorral, mezőgazdasági kisgépekkel, erős fizikai munkával kezd­ték, szinte a semmiből terem­tettek kereskedelmet. A te­mérdek feladatból mindenki­nek jutott bőven, A legtöbbet mégis Plangár János, idős Vá­lóért András, Mucza János, Varga Vincéné, Mester István, Téves dátum Lapunk február 28-i, vasár­napi számában Munkájuk di­cséri őket címmel közölt cik­künkbe sajnálatos nyomdahi­ba csúszott. A törteti Arany­kalász Tsz-nek nem az 1969- es zárszámadáskor, hanem 1961-ben volt 470 000 forint a vagyona. A téves adatért olvasóink elnézését kérjük. Ökölvívók sikere — Szegeden Mártonból ifjúsági válogatott lett Vasárnap fejeződött be az a háromnapos ökölvívóverseny Szegeden, amely a Délkelet te­rületi ifjúsági bajnokság sor­sát döntötte el nyolc sportkör részvételével. A CVSE öklözői jó felkészültségről tettek ta­núságot, mivel nyolc verseny­zőjükből hat dobogóra került! — Igen színvonalas, az igé­nyes szakmaiakat is elisme­résre késztető ökölvívást lát­hattak tőlünk — újságolta Dá­vid Ferenc. — Különösen Té­réit helytállását kell megdi­csérnem, aki minden mérkőzé­sén nagy harci kedvvel és szellemesen versenyzett, s csak egészen minimális pont- különbséggel szorult a máso­dik helyre. Marton technikája pompásan csillogott. Különö­sen gyors felismerésekből in­dított belharcai és horgai ré­vén nyert. Ami pedig minden­nél többet mond: győzelme nyomán bekerült az országos ifjúsági válogatott keretbe. Izsó a jövő embere. Okosan, hatásosan váltott jobb- és bal­egyenesei kiválóan érvényesí­tették támadó szellemét. De a többiekkel sem vallottunk szé­gyent. Nyugodtan mondhatom, hogy nemcsak a nézők, de a szakemberek előtt is növeltük a ceglédi ökölvívás jó hírét, íme, az eredményeink: Papírsúly: 1. Marton László, 3. Horváth Tibor. Pehelysúly: 1. Izsó János, 3. Kőműves György. Könnyűsúly: 2. Terék Ferenc, 3. Öcsai László. (V-g) Fiatal ceglédi vívók sikere A balassagyarmati országos harmadosztályú kardvívóver­seny hatos döntőjében három ceglédi vívó indult. Somodi Rudolf harmadik, Terstyánsz- ky Zoltán negyedik, ördög István ötödik lett.

Next

/
Thumbnails
Contents