Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-04 / 53. szám
4 1971. MÁRCIUS 4., CSÜTÖRTÖK *“*b t§lap A Dunakanyar múzeumainak rekonstrukciója Múlt évi eredmények — Idei tervek Pest megyei képzőművészek nyári bemutatója FŐVÁROSI SZÍNHÁZI ESTÉK BEMUTATÓHULLÁM BUDAPESTEN Számok, eredmények, tervek. Ezt a címet viselheti az a beszámoló, amelyet Verő Gábor múzeumi főosztályvezető tartott a Nemzeti Múzeumban. Hazánk általános kultúráló- dásának eredménye nemcsak az, hogy 183 állandó múzeumában, 434 állandó és 993 időszaki kiállítást rendeztek, hanem az is, hogy ezt több mint hétmillióan látogatták! A hiba csak az — körölte az előadó —, hogy a statisztikák szerint az érdeklődők főleg az értelmiség köréből kerülnek ki. A jelenleginél hatásosabb propaganda szükséges a munkásság és a parasztság körében. Nagyon fontos, hogy a diákokat időben ráneveljék a tárlatok látogatására, legyen ez olyan természetes szükségletük, mint például az olvasás. Érdekes a statisztika, amit a múzeumok látogatásáról készítettek. Továbbra is leglátogatottabb a Hadtörténeti Múzeum (több mint félmillió érdeklődővel), utána a Szépművészeti és az egri Dobó István vármúzeum következik, majd a siklósi és a székesfehérvári múzeum, míg a sort negyed- millió látogatóval a tihanyi múzeum zárja. 1970-ben négy új múzeum létesült és mintegy 250 ezer egyedi tárggyal gyarapodott a gyűjteményük. Ez idő alatt nyílt meg Vi- segrádon az ásatások során előkerült római kori pékműhely bemutató. Az idei tervekről és feladatokról szólva megtudjuk, hogy megkezdik a magyar műszakitechnikatörténeti és építészeti múzeum tervezését, kivitelezését, előreláthatóan Budapesten, a Csörsz utcában. Általában azonban az az elgondolás, hogy nem új múzeumokat kell ma már létrehozni, hanem inkább a régieket kell erősíteni, gazdagítani, az épületeket a követelményeknek megfelelően átalakítani. Fokozottan gondoskodnak a Dunakanyar múzeumiműemléki értékeinek műszaki-művészeti helyreállításáról és fejlesztéséről, jóváhagyott tervek alapján. Ugyancsak jóváhagyott terv alapján valósul meg a múzeumi műtárgyvédelem ötéves XXVI. „Bajor-szanatórium”. így hívták — tán a híres Pajorszanatórium mintájára a Baross utcai lakást, ahol Zilahy és Vajda fordult meg leggyakrabban. A két férfi — az elköltözött férj és a szerelmes férj-jelölt — ugyanis a legjobb barátságba került egymással. Ez is az asszony műve volt. Ez, a múltat a jelennel megbékítő, rendbontó cimboraság. Hiszen Gizi nemcsak a magánytól idegenkedett, hanem a páros egyedülléttől is: a „te az enyém, én a tiéd” múlandó pásztor-idilljétől, ahol a szerelmesek előző kapcsolatukat megtagadva falják fel érzelmeiket; ő a familiáris, társasági légkört kedvelte, amelyben jókedvű egyetértésben élnek mindazok, akiket szeret. Vajda Ödön, különválásuk óta a Bíró utcában lakott, Zilahy meg nem messze tőle, a Bimbó utcában. Így sűrűn átugrottak egymáshoz. Sőt, rö- videbb időre össze is költöztek. * De legényéletüket nem tudták megszervezni. Vajdának egy tönkrement bárónő viselte gondját, aki azelőtt még a hamutartót sem ürítette ki. Az ügyvéd úr kö- nyörületből vette magához. S a hölgy büntetésből főzött is neki. Egyszer Vajda ebédre programja és folytatódik a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója is. Az idén ismét sok jelentős kiállítást rendeznek. Kiemelkedő lesz a párizsi kommün 100 éves évfordulóján nyíló, s emlékét megörökítő tárlat, amelyet a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum rendez a Nemzeti Múzeumban. Folytatják a magyar művészetet külföldön reprezentáló kiállítássorozatot is: többek között a régi magyar művészetet bemutató tárlat nyílik Rómában. Moszkvában és Le- ningrádban 1000 év magyar művészete címmel rendeznek tárlatot, Prágában és Drezdában Derkovite emlékkiállítás lesz, Ungváron Munkácsy Mihály festményeit mutatják be. Koranyáron a Nemzeti Galériában kerül sor a Pest megyei képzőművészet reprezentatív bemutatko- kozására. Június végén Szentendrén nyílik képzőművészeti tártait, míg Cegléden a Pest megye népművészete sorozat első kiállítáOnnep volt hétfőn Tahitót- faluban: felavatták az új könyvtárat — erről tudósít Soós Árpád. Csaknem félmillió forintba került az építés, amelyhez az Országos Népművelési Tanács is hozzájárult 100 ezer forinttal, Rádió, lemezjátszó, magnó, tv — minden megtalálható itt, amire csak szükség van. hívta a barátját. De már a lépcsőházban valami kannibáli bűz vágta orron őket. Benyitottak a konyhába, s elképedve látták: a koronás gazda- asszony nem bontotta fel a csirkét, hanem tollastól-zsige- restől megsütötte pecsenyének. Zilahy ekkor tréfával viszonozta az éhkoppot. Félrevonta a hölgyet, s közölte vele: ha a doktor úrnak kedvezni óhajt, legközelebb muskátlifőzeléket készítsen neki. S a botcsinálta szakácsnő — hogy hibáját jóvátegye — másnap kiütött a cserépből egy bokor muskátlit, lefosztotta róla a leveleket, megfőzte és föltálalta vacsorára. így élt hát Vajda meg Zilahy, vidáman és vadon, a legényélet „collége”-szellemé- ben. Igazán otthon csak a Baross utcában érezték magukat. A Baross utcai lakást, mióta bérlője egyedül élt benne, sose zárták kulcsra, csak kilincsre. Hiszen Gizi félt a magánytól, s mindig biztosította, hogy legyen, aki körülveszi, élkiből emóciókat válthat ki, a hatásokból rögtönzésszerűen újítva meg és élvezve önmagát. Otthonában néha tizenöt-húszán is összegyűltek. S a színésznő ilyenkor nagy, egzotikus lepkeként röpködött a szobákban, a parfőm és púder enyhe virág- vagy hímpor illatát terjesztve maga körül, és min-; Nílus menti táncok A Reda sajtótájékoztatója Az Egyesült Arab Köztársaság hazánkban vendégszereplő 70 tagú népi táncegyüttesének vezetői és szólistái szerdán magyar újságírókkal találkoztak a MUOSZ székházában. Mahmoud Reda igazgató a többi között elmondotta: kiterjedt gyűjtőmunkát végeztek az EAK különböző vidékeinek sajátos népi dalai, táncai, hagyományai, öltözékei felkutatására. Ezeket azután művészi feldolgozásban állították színpadra. Ebből nyújtanak át egy csokorravalót magyarországi vendégszereplésük alkalmával. A Reda népi táncegyüttes csütörtökön és pénteken a fővárosban mutatkozik be, majd az azt követő estén Salgótarjánban lép a közönség elé. Műbőr vadászkosztümök A győri Graboplast Pamutszövő- és Műbőrgyár minden eddiginél nagyobb méretű önálló termékbemutatóval vesz részt a Budapesten augusztusban megrendezendő vadászati világkiállításon. Mintegy 80— 90 cikket állít ki: vadászház és vadászszoba berendezéseket, műbőrhuzatú bútorokat és a hagyományos bőr vadászöltözeteket, felszereléseket kiválóan helyettesítő műbőráruKönyvből sincs hiány, több mint ötezer kötet áll a polcokon. S az idén még 20 ezer forint értékű könyvvel gazdagítják a könyvtárat, lesz miből válogatni a népes olvasótábornak. Reméljük, nemcsak a könyvek, az olvasók száma is nő ezután.., (—di) denkit megajándékozott szertelen kedvességével. De a lakás, amikor az alkalom úgy kívánta, az intimitás légkörével is megtelt. Ez is egy fajtája a varázslatnak. A Baross utcai lakásban ma bohémtanyát rendeztek be, holnap kispolgári otthont; most zajos háziszínpadot, majd meghitt beszélgetések fészkét. Sőt, úgy tetszik, Gizi akkor is jelen volt, amikor még haza sem érkezett: jelen volt Filu éber kutya-szemében, mert ő egyetlen érintésével még az állatokat is meg tudta hipnotizálni, valami rég elsorvadt, vagy ki sem fejlődött, ösztön-mélyi értelmet mozgatva meg bennük; a bútorokban, amelyek a háziasszony kedve szerint, mindig más rendbe tolattak- kocsikáztak; a szeszélyes kíváncsisággal fölhalmozott könyvtárban, amelyet Bálint Lajos „vegyes felvágatlannak” nevezett, mivel tulajdonosa a kötetek jó részét föl sem vágta; a mindennemű szőnyegekben, amelyek macskatalp- puhává lágyították a lépést, hogy a ház úrnője meg ne ijedjen saját mozgása zajától; a sokféle hímzett párnákban, puffokban, népi szőttesekben, amelyeket egy játékos kéz úgy igazított el, mintha csak szétszórta volna őket; a toilette-asztalka tükrében, a rengeteg pipereholmikban, szépítőszerekben, porzó púderpamacsokban és arckrémes tégelyekben ... Az új kapcsolatból nem hiányzott, amit a fiatalasszonynak a házasságban nélkülöznie kellett. De emiatt nyugtalanítóbb is volt a korábbinál. Az idei fővárosi színházi évad legmozgalmasabb időszakának lehetünk most tanúi: valósággal premierhullám zajr lott a múlt hét második felé-, ben. Három nap alatt nyolc színházban volt premier. Az Operaház nagy sikerű Rózsaíomg-felújítását keddi lapunkban már értékeltük. A Nemzeti Színház Romeo és Ju- lia-előadása (Mészöly Dezső fordítása) Major Tamás újszerű rendezésében máris a legélesebb viták, kritikusok, színházi szakemberek legellentétesebb véleményeinek össztüzébe került. Ezúttal — saját kritikánk megjelenése előtt — csak annyit, hogy az .Átütő siker”, „a tragédia diadala”, „újra felfedezése”, másfelől a „látványos kudarc” megállapítások jelzik a vita szélsőséges pólusait Shakespeare-t — és talán nem is ő az egyetlen ilyen klasszikus — némileg divatos napjainkra adaptálni, ami magában véve helyes, hiszen mondanivalója ma is korszerű. A kérdés viszont az, hogy mindebből mi a mű magyarázása és mi a belemagya- rázás. A kiváló színházkultúrájú Major Tamás rendezői koncepcióját természetesen méltatlan lenne csupán egy divatos áramlat részeként felfognunk, amikor őszintén akarja az élő Shakespeare-t felmutatni. (Nem érdektelen talán elmondanunk ennek kapcsán, hogy egy sajátságosán mai rendezői megközelítésről külföldi híradást éppen e napokban olvashattunk. Egy fiatal francia rendező, Marcelo Marechal, a párizsi Odeon színházban beatfiúként állította színre Rómeót, aki azért küzd Júliája kezéért, hogy szétrombolja a lány szüleinek valamiféle kispolgári komplexusát.) Tartalmilag is színes képet nyújtanak az új budapesti bemutatók, amelyekre még visz- szatérünk lapunkban. Ez alkalommal csak felsorolásként álljon itt a Vígszínház kiemelkedő eseményt jelentő négyórás, értékes szuperprodukciója, O’Neill: Eljő a jeges című társadalmi drámájának előadása, Horvai István rendezésében; az Irodalmi Színpad két egy- felvonásosból álló bemutatója, amellyel Georg Büchnernek, a múlt század első felében élt és fiatalon elhunyt forradalmár német drámaírónak kívánt emléket állítani, két kis remekműve, az operából is ismert Zilahy Lajost, az írót lefegyverezte Gizi szerep játszó készsége. Míg Zilahyt, a magánembert ugyanaz a képesség fölbosszantotta. Ö szolgálatot várt a nőktől. Nem szüntelen ragyogást. Zilahy maga is érezhette, hogy választottja legalább olyan szuverén egyéniség, mint ő; s bár karakterének alakzatát, színét és formáját szüntelenül variálja, cseréli, lénye legmélyén tiltakozik mindennemű erőszak ellen. Amit tehát alkalmazkodásban teljesít, az is csak nagyszerű játék. Ebből a felismerésből sok villongás származott. De több éves kapcsolatuk az anyagi természetű vitáktól is elvásott. Hiszen Gizi nem adta fel családistápoló szerepét. Hozzátartozóit aprólékos türelemmel foglalta érzelmi leltárába. Nem, nemcsak egy főúri kedvtelésnek hódolt. Idegi szükséglete volt, hogy adakozó-készségét mindig a legnagyobb kapacitással üzemeltesse. S filléres gondokkal teli házassága után kevesellte azt a függetlenséget, amit a fiatal író nyújtani tudott neki. Igaz, pénzéhségében csak any- nyi volt az önzés, amennyire a szenvedéllyé fajuló önzetlenség is önzővé tehet valakit. De Zilahy értetlenül állt szemben Gizi misszionárius hajlamaival. Tőle származik a mondás: „Ha venne magának egy autót, akkor a Mamának is kellene kapnia. S ha a Mamának már lenne, akkor Rudi sem járhatna villamoson ...” (Folytatjuk) Woyzeck című drámájának, valamint Leonce és Léna című komédiájának előadásával. A Fővárosi Operettszínház új művet avatott: Békeffi István —Szenes Iván zenés vígjátékát, Fényes Szabolcs muzsikájával, Marton László rendezésében Mit vesztett el, kisasz- szony? címmel, a századforduló utáni Budapest világát idézve parádés szereposztásban. Az ország legfiatalabb színháza, a különleges csemegékkel biztató Huszonötödik Színház immár harmadik bemutatójával jelentkezett: Kuan Han- csing 13. századi kínai drámáját Tou O igaztalan halála címmel egy rendezőegyüttes — Berek Kati, Mezei Éva, Szigeti Károly — állította színre. A Mikroszkóp Színpad új lapot nyitott történetében: ifjúsági Egy cseppet sem von le a közismert népszerű költő, Weöres Sándor értékéből, ha a Tháliában bemutatott művének nemcsak rendezőjeként, hanem társszerzőiéként vagy legalábbis társalkotójaként mutatjuk be a bravúros színpadi megvalósításairól híres Kazimir Károlyt. A szerelmes költői játék, A holdbéli csónakos ugyanis — és ez megint semmiféle értékből nem von le semmit — eredeti szándékában nem színpadra termett alkotás, sőt elemeiben valósággal ellentmond a dramaturgiának. Mintegy három évtizede szerzője tulajdonképpen bábszínpadi előadásra szánta a szorosabban vett alapcselek- ményt. Most mégis színházi siker lett, és ez a tény a finom költőiséggel, gondolatisággal szőtt anyag megejtően szép értékeit bizonyítja, amellyel az invenciózus, ötletgazdag rendező kedve szerint elábrándozhatott, szintetizálhatott és analizálhatott. Ez a kedves költői játék a képzelet világában bonyolódik, de valóságkerete van, és a meseburok belsejéből valóságos mondanivaló bukkan elő. Persze, ezt a mondanivalót és a cselekmény t sem szabad a kétszer kettő szigorú következetességével mérni és számon kérni. Legjobban tesszük, ha belefelejtkezünk a költői sorok gyönyörűségébe, a játékba, a mesébe, ami nem is olyan nehéz a derűs, lírai és groteszk elemekből oly változatosan felépített előadáson. S amikor nagyon belefelejtkezünk a versek, dalok, bohóctréfák, mesehősök, szerelmükért epedé fiatalok világának színes kavargásába, akkor vesszük szinte észrevétlenül észre, hogy mire is irányítja figyelmünket a költő és a rendező. Valami ilyesfélére: járj e világon, a magad valóságában keresd boldogságodat, ne holdkóros álmokban, de azért tanulj meg küzdeni is érte. Ez a mondanivaló általános vonulata, de máris sajnálom, hogy leírtam e szürke summázást, aminél többről is, kevesebbről is van szó, és mi sem áll távolabb az előadástól, mint efféle konkrét, moralizáló fogalmazás. Mégis valamiképpen ezt sugallja az a különös mese, amelyben egy mai kislány — álomban-e, képzeletben-e vagy előadássorozatba kezdett Da- nyil Alj dokumentumdráma- szerű művét Elbert János fordításában Komlós János átdolgozásában adták elő. A fiatal szovjet állaim elleni intervenció számos ismeretlen vagy alig ismert dokumentuma alapján igyekeznek időszerű gondolatokat kelteni fiatal nézőikben, nyomban állásfoglalásra is késztetve őket. (Tegnap este egyébként újabb premiert is tartott a Mikroszkóp: Akt néző akar lenni címmel politikai kabaréműsort mutatott be.) A gazdag új színházi választék között — az operettszínházon kívül — a Tháliában is mai magyar szerző premierjén tapsolhattunk: Weöres Sándor költői játékának bemutatóján, mesehősként? — mint Pávaszem kisasszony vágyódik a táncdalénekesként fel-feltünedező álomhős, a holdbéli csónakos után, míg végül is izgalmas kalandozások, bujdo- sások, menekülések, varázslatos megpróbáltatások, csalódások múltán a földi szerelemben. Medvefia lapp herceg oldalán találja meg az égi vágyak reális, e világi megvalósulását, tiszta örömét. Megkapóan költői mesevilág él a színpadon, játékos ötvözeteként Weöres Sándor költészete máshonnan ismert darabjainak, részleteinek is. A színház együttese láthatóan ugyancsak kedvteléssel, színesen követte a költő és a rendező elgondolásait egy-egy remekbe sikerült figurával színesítve, népesítve be Rajkai György remek fantáziadíszleteit. A címszereplő Kozák András és ellenpólusaként Csíkos Gábor mindent legyőző lapp királyfija, valamint Venczel Vera pasztellfinom- ságú Pávaszeme jelenti az előadás hármas tartópillérét, de hasonló értékű, pompás figuraalkotás a mesebábok hármasa is, különösen Esztergályos Cecília Paprika Jancsija. Kiemelkednek még Harsányt Gábor és Szilágyi Tibor jelenetei a mesejáték hangulatát kiválóan szolgáló együttes közös, szép élményt nyújtó előadásából. Lőkös Zoltán Kétezer népdal egy csokorban Vajda József, a zalaegerszegi Liszt Ferenc zenei általános iskola igazgatója pedagógus pályafutása nagyobb részét a göcseji tájegység központjában, Nován töltötte. Szabad idejében a göcseji tájegység néprajzával, ezen belül népdalgyűjtéssel foglalkozott. Az évek folyamán valamivel több, mint 2000 göcseji népdalt gyűjtött össze, s dolgozott fel. Egy részüket kiadványban is megjelentette. A Vajda József által gyűjtött népdalok most új életre kelnek: a zalaegerszegi zenei általános iskolában a zeneoktatás alapját képezik. sa nyílik októberben. K. M. kát. BORBÉLY TIBOR: Változó idő A zord idő szeszélyesen enyhére váltott. Olvad a hó, eső zuhog. Szaporodnak a szennyes tócsák körülöttem. Elnehezülten zuhannak beléjük s elmerülnek, , — a pillangó szárnyú, nyári álmok. AVATÁS GALSAI PONGRÁC: BAJOR GIZI JÁTÉKAI A holdbéli csónakos A holdbéli csónakosban életre kel gyermekkorunk három kedves bábfigurája: Bolond Istók, Vitéz László és Paprikajancsi is (Monori Lili, Szabó Gyula, Esztergályos Cecília).
