Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-20 / 67. szám
8 lsyf/rfflP 1971. MÁRCIUS 80., SZOMBAT Felfagyott: 1700 km útburkolat JYagy károk a megyében Botcsinálta bölcsek A’ Szüzesség Aczél Tüköré Két új bemutatót tervez a Szentendrei Teátrum ANKÉT A TALAJJAVÍTÁSRÓL 1975-ig: 180 millió forint A KPM Ű'tosztályához az eddig beérkezett jelentések szerint az országos úthálózaton 1700 kilométer hosszúságban okozott kárt a fagy. A főútvo- nalaktó. mintegy 550 kilométernyi károsodott. Tavaly 4300 kilométer út rongálódott meg. A legtöbb kár Borsod, Heves, Szabolcs, Szolnok és Pesl megye útjait érte. A kevesebb kár ellenére a tavalyi 380 millió forintnál jóval nagyobb, csaknem kétszeres összeget fordítanak a felfagyott utak kijavítására. A tervek szerint — az építési szakaszok kivételével — Ma este nagyszabású műsorral emlékezik Bartók Bélára — születésének 90. évfordulóján — a magyar televízió. Az „Arckép” olyan ösz- szeállítás, amely a zeneszerző, népzenetudós, zongoraművész és zongorapedagógus Bartók életművén alapul, elsősorban zongoraművei tükrében. A nagy magyar komponista portréját Denijs Dille, május 1-re a teljes főútvonal-hálózatot — elsőként a nemzetközi jellegű utakat — rend behozzák, hogy az idegenforgalmi szezon kezdetére zavartalan közlekedést biztosíthassanak az autósoknak. A tél pusztításainak eltüntetésével egyidőben elvégzik a tavaszi nagytakarítást, újrafestik a burkolatjeleket, kijavítják a korlátokat, a jelzőtáblákat, egész külső képükben megszépítik az utakat. Az alsóbb rendű útvonalak javítását június 1-re akarják befejezni. a Bartók-archivum vezetője, Ernest Ansermet és XJjfalussy József zenetudós idézi. A kíséretet Kerekes János irányításával a bajor rádió és televízió szimfonikus zenekara látja el. A közreműködők: Bartókné, Pásztory Ditta, Szabó Csilla, Antal István, Tusa Erzsébet, valamint Schwarz János és Schwarz Oszkár. A Szentendrei Teátrum beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a régi magyar drámák feltámasztásához fórumot adott — állapították meg a Szentendrei Városi Tanács végrehajtó bizottságának pénteki ülésén. A teátrum idén ismét 14 előadást tart, s a múlt évi nagy sikerű repertoárművek mellett két új bemutatót tervez. A két mű közül az egyik ismét a magyar színháztörténet kezdő lépéseit idézi. Ugyanis röviddel az első, magyar nyelven 1793- ban bemutatott daljáték, a Pikkó hertzeg után került színre Szerelemhegyi András részben verses, részben rövidített prózai fordításában az első magyarul játszott olasz opera, Giovanni Paisiello V Filosofi Immaginari, az akkori színlapok szerint: o Magokkal e\-hi- tetett filozófusok című alkotása. A jelenlegi magyar átültetésben Botcsinálta bölcsek címet kapott a mű. A másik bemutató: A’ Szüzesség Aczél Tüköré című, bibliai tárgyú verses játék — amelyet a Teremtés Könyve textusainak, Nagybánkai Mátyás protestáns, prédikátor a XVI. századi krónikájának, Táncz Menyhért pálos szerzetes XVIII. századi MA Bartókra emlékezik a tv Látogatók Helvéciában Építőtábor-nézőben Még üres az őrbódé. Ä mo- , dem, erkéiyes leányszállást is ki kell festeni. Lucsok van, sár van. A látogatók az elmúlt nyarakat idézik. Es aztán az ideire terelődik a szó: kérdeznek, kíváncsiskodnak és szorgalmasan jegyzetelnek. Amit itt hallanak, arról társaiknak is beszámolnak. A KISZ Pest megyei Bizottsága látogatást szervezett a Helvéciái Állami Gazdaságba, az idei megyei építőtábor színhelyére. — Négy turnusban, körülbelül 800 lányt várunk gazdaságunkba Pest megyéből — mondta Mészáros István fő- kertész. Néhány adat a gazdasag életéből: a 12 ezer hord 13 üozség területén fekszik és hat io üzemrészre oszlik, legfőbb feladata szőlő- és gyű more s termes ztes. Saját bor- xeldoigozója, palackozója, és vágóhídja van. Ami érdekesség: a sertéseket vásárolják, nincs sertéstelepük. Az évi termelési érték 110 millió forint. Szőlőből 44 ezer mázsa, álmából 400 vagon terem. Hat éve nyitották itt meg az első építőtábort, akkor még sátrakkal. Később felépítettek a táborkombinátot, s idén már sportpálya is fogadja az ide- jóvóket. A lányok nyáron sző- iökötözéssel, gyümölcsös sarából ássál foglalatoskodnak majd — talán, ha az idő engedi —, meggyet, sárga- és őszibarackot szednek. .Legnagyobb gond: az utazás, éppen ezért a jövőben a gazdaság szeretne a 200 személyes táborcentrumon kívül egy-egy százszemélyes tábort is létesíteni. Szentgyörgyvári István, a KISZ Pest megyei Bizottságának középiskolai felelőse elmondta, hogy a jutalmak ugyanolyanok, mint tavaly: a legjobban dolgozók minden turnusból ingyenes balatoni nyaraláson vesznek részt, amellett a gazdaságtól jelentős pénzjutalmat is kapnak. A legjobban dolgozó brigád tanintézete nyeri el az emlékzászlót — ez sem kis dicső- *ég. — És a programok? — Eddig az építőtáborokban bizony ez volt a legnagyobb gondunk. Az idei táborozáson úgy látszik, megoldódik ez a probléma is — közel van Kecskemét, a fiatalok megismerik a várost, a táborban filmeket vetítenek, előadásokat tartanak és vetélkedőket rendeznek. S azzal, hogy megépül a sportpálya, mire a táborozás megkezdődik, azt hiszem, senkinek sem lesz panasza, hogy szabad idejében nem tudott itt mit csinálni. , A ceglédi Kossuth gimnázium tanulója, Szentpétery Csilla, idén megy másodszor építőtáborba. Tanárával együtt látogatott el az állami gazdaságba, hogy Cegléden elújságolhassa, md mindent látott: — Még jobb lesz, mint a tavalyi... Tetszik a gazdaság és jó ötlet volt ez a látogatás... — Miért jár építőtáborba? — Szüleim szellemi foglalkozásúak, fizikai munkát én csak akkor végzek, ha elmegyek dolgozni... Érdekes élmény egy építőtábor, a légköre, az egymásrautaltság, a brigádok sajátos ellentéte, hogy „mi most megmutatjuk”. Klassz két hét... — Mire jó az építőtábor? — Megtanuljuk becsülni a fizikai munkát, hasznot hoz a népgazdaságnak... És a szülők gyakran azit vetik a szemünkre, „beleszületteitiek a jólétbe ..hát ilyenkor teszünk is érte valamit. „Lapjuk ez év február 23—i száma »Heti jogi tanácsaink« című rovatában nyugdíjjogi kérdésekkel foglalkozik. A pontosabb tájékoztatás érdekében néhány jogi eligazítással szeretnénk szolgálni. A jelenleg hatályos termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény, az 1966. évi 30. számú tvr. 22. §-a szerint az öregségi nyugdíj mértéke 10 nyugdíjév esetén a havi jövedelem 33 százaléka. Ez az összeg 10 évet meghaladó minden nyugdíjév után 25 nyugdíjévig bezárólag évi 2—2 százalékkal, 25 nyugdíjévét meghaladó minden nyugdíjév után további 1—1 százalékkal emelkedik. A 6/1966. (XII. 24.) SZOT sz. szabályzat értelmében a nyugdíjosztályba sorolásnál jövedelemként kell figyelembe venni: 1. a termelőszövetkezet zárszámadásában a közösen végzett munka alapján a termelőszövetkezeti tag javára kimutatott részesedést; 2. családi vagy egyéni művelés keretében a tsz-tag által személyesen teljesített munkanapokra eső részesedést; 3. azokra a munkanapokra eső részesedést, amely alatt a Szentpétery Csilla harmadikos gimnazista és tavaly brigádja első lett az építőtábori turnusban. A Helvéciái Állami Gazdaságban 1970-ben budapestiek voltak, először idén jönnek ide Pest megyeiek. Most azok látogattak a gazdaságba, akik hírül viszik: érdemes jönni, szeretettel fogadják őket. Június 13-tól augusztus 21-ig megtelik a tábor lányokkal. Közülük is biztosan sokan felteszik majd a kérdést, honnan az elnevezés: Helvécia? XIX. század közepén, mikor a balatoni felvidéken pusztított a filoxera, a kutatók megállapították — az alföldi tájakon nem élhet meg ez az állat, könnyebb itt szőlőt termeszteni. Ezit a vidéket egy svájci állampolgár vette meg és birtokát Helvéciának keresztelte. Egyébként Kecskemét városa ennek a földnek az árából építette fel a Katona József Színházat... (tamás) tag a termelőszövetkezetben munkát nem végzett, de nyugdíjévszámítás szempontjából munkanapnak számít, például a szülési szabadság, a katonai szolgálat ideje stb.; 4. azokra a munkanapokra eső részesedést, amelyet a termelőszövetkezet a sertés vagy szarvasmarha tartása címén a tag javára közösben végzett munkanapként jóváírt. A családi művelés keretében végzett munkanapodra és az állattartás miatt jóváírt munkanapoké a besorolást megelőző naptári évben a termelő- szövetkezetben egy munkanapért átlagosan fizetett részesedést kell számításba venni. Azokra a munkanapokra pedig, amelyek szülési szabadság, katonai szolgálat ideje, betegségi segélyezés időtartama, továbbá tanulmányok folytatása címén kerülnek figyelembevételre, a tagot személyes munkateljesítménye alapján, a megelőző naptári évben egy- egy munkanapra elért’részesedést kell a besorolásnál számításba vermi. Keszler István, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának osztályvezetője” Tsz-nyugdíj - paragrafus szerint színművének és egy ismeretlen szerző XIX. századbeli verse- zetének felhasználásával Békés István írt. Zenéjét Vujicsics Tihamér szerezte. (MTI) Tegnap délelőtt az Országos Meliorációs Egyesülés székházában tartott ankétot a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szervezetének * . Cegléden, a városgazdálkodási íviaria-liaprs. Vállalat virágkertészetében szor- JT galmasan készülődnek Mária-napra. Az üvegházakban a tulipán és a szegfű mellett számtalan cserepes virág pompázik. A most beköszöntött enyhe időjárás természetesen nagyon kedvez a növényeknek. (Foto: Gárdos) Ceglédi és érdi diáklányok a Kazinczy-verseny győri döntőjében (Tudósítónktól.) Idén a danaharaszti gimnáziumiban rendezték a, Kazin- czy-verseiny Pest megyei döntőjét. Szobtól Nagykőrösig 30 középiskola küldte el összesen 37 tanulóját, hogy a helyi döntők után képviseljék tanintézetüket a nemes viadalon. A hattagú zsűri elnöke, dr. Szimon Béla nyugalmazott középiskolai szakfelügyelő köszöntötte a résztvevőket. Arról beszélt, hogy a nyelv az emberi gondolat hordozója és közlője. A magyar nyelv is méltó helyet foglal el a gondolatközlés nagy családjában. A versenyzők kötött szövegként felolvastak egy részletet Lőrincze Lajos: A rádió és a jó magyar kiejtés című tanulmányából. Utána szabadon választott műből olvastak egy- egy részletet. A zsűri szöveghűség, szövegértés, hangképzés, hangsúly, szünettartás és természetesség szempontjából bírált. Nagy érdeklődés közben hirdették ki a végeredményt. Élre került: Csendes Zsuzsanna (Cegléd, Kossuth gimnázium) 670 ponttal és Mittermayer Erzsébet (Érd, Vörösmarty gimnázium) 551 ponttal, ök képviselik majd megyénket áprilisban a Kazinczy-verseny győri, országos döntőjén. A Pest megyei Tanács művelődésügyi osztálya további 13 (482—541 pontot szerzett) versenyzőt szép könyvjutalomban részesített. Papp Rezső Bárból — börtönbe Csibekeltetővel üzérkedett az ezermester gépgyáros A vádlott: Tóth István 49 éves alkalmi munkás. A vád: üzletszerűen elkövetett üzérkedés és csalás. Az üzérkedés tárgya: csibékéitetőgép. Tóth István szeretett barkácsolni, különösen a keltetőgépek iránt tanúsított nagy érdeklődést. S addig forgatta a Baromfikeltetés kézikönyve című művet, amíg maga is nekilátott egy ötezres és egy tízezres keltetőgép összeszerelésének. S jóllehet nem rendelkezett iparengedéllyel — megkezdte a gépgyártást. Hirdetéssel tőkéstársat keresett, aki 40 ezer forintot be is fektetett az üzletbe. A csibekeltetéssel viszont nem sikerült gyorsan meggazdagodnia, kiszólt a társulásból s Tóthnak egy vasa sem maradt. A bairkácsmester mégis hamarosan önállósította magát. A tsz-ek felfigyeltek működésére, és egymás után érkeztek a megrendelések. Fellendült az üzlet, sorozatban készültek a gépek, összesen 427 ezer 400 forint értékben, amiből persze le kell számítani a mester meglehetősen magas rezsiköltségét. Tóth most már — kisiparostól a nyugdíjasig — alkalmi munkásokat is foglalkoztatott műhelyében. Volt, akit pénzzel fizetett, volt, akit rántani való csirkékkel... Ö maga olykor nemcsak készpénzben kapta meg járandóságát, lévé teli rovatában több száz tojásos tálca, és több ezer tenyészitojás is szerepelt. A sokoldalú üzletember értékesítéssel is foglalkozott. További eladásra átvett másfél ezer előnevelt csibét, közel félezer előnevelt libát, több mint ezer libatojást — ám ezekkel a mai napig sem számolt el. Az igazságügyi szakértők szerint a keltetőket kétségkívül használni lehetett. Gyártójuk állításával szemben viszont szó sem volt saját konstrukcióról. Az ezermester-hajlamokkal megáldott alkalmi munkás az ÉLGÉP gyártotta gépeket másolta le — barkács- szinten. Aztán az is kiderült, hogy Tóth az eredeti értéknél magasabb árat fizettetett ki a szövetkezetekkel, és olyan alkatrészeket is leszámlázott, amelyeknek nyoma sem volt gépeiben... A keltetőgépgyárosnak végül a Pest-vidéki Járásbíróság nyújtotta be a „számlát”; Tóth Istvánt, első fokon, 1 év 8 hónapi szigorított büntetésvégre- hajtási munkahelyen letöltendő szabadságvesztésre ítélték. (szitnyai) talajtani szakosztálya. A megbeszélés témája a IV. öteves terv meliorációs célkitűzéseinek, a mezőgazdasági üzemek talajvédelmi, talaj rendezési, vízrendezési feladatainak ismertetése volt. A téma aktuális, hiszen nemrégen jelent meg a kormányrendelet, amely a termőtalaj védelmével, javításával foglalkozik. Géczy Károly, a MÉM osztály- veaeto-helyettese a negyedik ötéves terv feladatait ismertette vitaindító előadásában. Hangsúlyozta, hogy azért fontos a talajvédelem, mert az elkövetkezendő öt esztendőben gyorsabb ütemben csökken a termőterület és a nagyüzemi gazdaságok vetésszerkezetüket az adottságoknak legjobban megfelelően alakítják ki. Egyre nő a mezőgazdaságban felhasznált élő- és holtmunka. Ez csak akkor kifizetődő, ha jobb talajon termelik a különböző növényeket. A megye talaj javítási programjáról Petik István, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezető-helyettese tájékoztatta az ankét résztvevőit. Elmondta, hogy az elmúlt ötéves tervben 130 millió forintot fordítottak a megye gazdaságai meliorációs munkára. Pest megyében azért is fontos ez a feladat, mert a 640 ezer katasztrális hold művelésre alkalmas terület mintegy 40 százaléka homok, melynek több mint a fele gyenge humusztartalmú vagy pedig hasznavehetetlen futóhomok. Sok a vályogtalaj és az agyagos terület is. Az erózió különösen a megye északi területein pusztítja a termőtalajt. Évente 5—6 millió köbméter, tápanyaggal telített termőtalajt hord le a víz a lejtős területekről, rontva az ottani termelési adottságokat. A belvizek viszont a déli részeken pusztítanak. Évente átlagosan 40 ezer holdon nem lehet mezőgazdasági termelést folytatni. Ez körülbelül 50—60 millió forinttól üti el a közös gazdaságokat. De a belvíz az elmúlt öt évben épületekben is több mint 280 millió forint kárt okozott. Mint Petik Istvántól megtudták a tanácskozás résztvevői, a negyedik ötéves tervben talajjavításra, talajvédelemre és vízrendezésre 253 millió forintot szántak a termelőszövetkezetek. Sajnos, ez a beruházás nem valósulhat meg, mivel az állami támogatás mértéke korlátozott. 1975-ig csupán 180 millió forintos a megye meliorációs kerete. Jelenleg már 65 termelőszövetkezetben elkészültek a tervek, a többi gazdaságnak várnia kell még öt esztendőt. Billédi Ferenc, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szakfelügyeleti csoportvezetője a támogatás igénylésének módjáról és egyéb gyakorlati kérdésekről beszélt. — mka — PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő t DR. LÖKÖS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes s SÁGI AGNES Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, vin., Somogyi Béla u. «. II. em. Levélcfm: Bp. }0. Postafiók t, Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 1. Egész nap hívható központi telefon: 343—100, 112—320. Gépírószobák: 343—100/280, illetve 343—100/28* Titkárság: 131—248. Egyéb számok: 141—462, 141—258. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér 1. sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 28 forint.
