Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-20 / 67. szám

4 Ä1*cfúriap 1971. MÁRCIUS 20., SZOMBAT YEvaBaD I^OHBaT Néha már azt hittük, nem is jön el a tavasz. Ez a hét­vége azonban már hamisítat­lan friss illatokat lenget. Aki­nek kis kertje van, önként adódik az új szórakozás: ásót a kézbe! De mivel szórakoz­zon, akinek csak virágcsere­pei vannak? És egész nap görnyedni sem lehet. Éppen ezért nézzék át, mit javas­lunk hétvégi szórakozásul. Bálok, mulatságok A bálokból nem lehet ki­fogyni. Ha ritkul is a szá­muk, azért még mindig van hol mulatni. Így a Csepel Au­tógyár művelődési otthoná­ban, ahol a szigetezentmik- lósi sportkör reimezésében vidám bál lesz. Nagykőrösön, az alszegi klubban most tart­ják meg a Szabadság Ter­melőszövetkezet bálját, amely a múlt héten elmaradt, mert nem érkezett meg a zenekar. Még egy reggelig tartó tánc- mulatság lesz Kőrösön, a sportotthonban, ahol ízletes pacalvacsora után a focisták fogják rúgni — a parkettet. Ha nem is hívják bálnak, a fiatalok akkor is táncolnak. Mint Tápiógyörgyén, a mű­velődési házban, ahol szom­baton este össztánc lesz a Golden Star együttessel. Po- mázon már megszokott, hogy vasárnap délutánonként tánc­délután van a művelődési házban, ahol a Szivárvány beaiagyüttes adja a zenét. Tápiószecsőn Pedig a Dam­janich Művelődési Házban lesz össztánc. Színházi előadás A hétvége változatos szín­házi eseményeket is kínál. Az állami Déryné Színház Bu­gyi községben Madách Imre: Ember tragédiája c. drámá­ját adja elő. Huszonegyedi­kén délután főpróbára me­hetnek Tápiószelére. Itt ké­szülnek fel a két hét múlva sorra kerülő járási népdal­vetélkedő gálaestjére. A kö­zönség Tápiógyörgyén szin­tén színházzal szórakozik majd. Vasárnap délután ^Hogyha színész lehetnék” címmel vidám ki mit tudót tartanak az ifjúsági klub tag­jainak, amelyen azonban má­sok is szívesen látott vendé­gek. Jelentős művészeti esemény­nek számít Vácott a Vox Humana önálló hangversenye a Lenin úti művelődési köz­pontban. Mint a meghívó jelzi, műsorukat a váci üze­mekben dolgozó szocialista brigádok tagjainak ajánlják a Tanácsköztársaság évfordu­VIDÁM BÁL VOX HUMANA-HANGVERSENY JÁRÁSI DALOSTALÁLKOZÓ lója tiszteletére. A műsor el­ső felében munkásmozgalmi dalokat, kórusműveket mutat­nak be, majd Kodály- és Bár­dos-művek következnek. Ve­zényel: Makiári József és Haj­nóczy Katalin. Közreműköd­nek: a Váci Mihály Irodal­mi Színpad tagjai. A másik, sokakat vonzó be­mutató szombaton este hét órakor Bagón lesz a művelő­dési központban, ahol — szintén a Tanácsköztársaság évfordulója tiszteletére — já­rási dalostalálkozót ' rendez­nek, amelyre a jövőben évenként kerül sor. Fellép — a művelődési ház úttörő tánc­csoportja és vegyeskara mel­lett — a csömöriek, az isasze- giek és a péceliek férfikara, valamint az Ikladi művelő­dési ház vegyeskara. Az amatőr színjátszócsopor­tok és irodalmi színpadok számára meghirdetett „Szól­jatok szép szavak” rádiópá­lyázat megyei elődöntőjét március 21-én Monoron, a József Attila gimnázium klubszínpadán tartják, ahol a törteli, ceglédberceli, ceglédi, nagykátai, monori, pilisszán­tói, abonyi, nagykőrösi és aszódi versenyző csoportok mutatják be tudásukat. Múzeumok, kiállítások Gödöllőn, a vadászati világ- kiállítás előkészítéséül tró­feabemutatót tartanak, ame­lyet a nagyközönség a jövő hét végéig tekinthet meg. Az Agrártudományi Egyetem Tes- sedik Sámuel kollégiumában 24 állami gazdaság zsákmá­nyát állítják ki, mintegy há­romszáztíz díszpéldányt. Zsű­rizés után a legszebb dara­bok kerülnek majd a világ- kiállítás vadgazdasági bemu­tatójára. Egy nagyon szép irodalmi sétát is ajánlunk: látogassa­nak el a Magyar Tudomá­nyos Akadémia könyvtárába vasárnap délelőtt 11 órakor. Vezetőjük dr. Gergely Pál lesz, közreműködik Szentpál Mónika előadóművésznő. Ta­lálkozás az Akadémia bejá­rata előtt. A másik ilyen rit­ka alkalom: a Várkerület rej­tett emlékei. Itt dr. Seenger Ervin művészettörténész veze­tésével indulnak felfedező út­ra a Szent István-szobor elől szombaton délután négy óra­kor. Felhívjuk még a figyel­müket a Szépművészeti Mú­zeumra: vasárnap délelőtt 10 órakor ifjúsági tárlatvezetés lesz a régi szoborgyűjtemény­ben. Akik pedig a szabadban szeretnének túrát tenni: ma reggel kilenc órakor találkoz­nak a szabad szombatosok a fogaskerekű vasút városmajo­ri végállomásánál. Nagy tú­rát tesznek a Széchenyi-hegy, Jánoshegy, Ságvári-liget, Hű­vösvölgy útvonalon. Komáromi Magda . K , • t yfl ' Sümegen a vár tövében áll Muzeumistallo ha™"* legszebb műemlék istállója. A barokk stílusa XVm. sz-i épületben kapott otthont az Állami Lótenyésztési Felügyelőség ménösszpontosító állomása, valamint a lovasmú zeum. GALSAl PONGRÁC: BAJOR GIZI JÁTÉKAI XXXIX. A következő években ve­gyes szerepdrámákban ját­szott. Közülük még Herczeg Kék róká-ja volt a legkülönb. Biz­tos hatásérzékkel levezetett egyismeretlenes egyenlet. Ahol a végeredményt a szerző nem írta le, Bajor Gizi a középutat választotta. Még a darab ren­dezőjének sem árulta el, hogy szerinte járt-e Cecil a Török utcában. Lehet, hogy igen. De ez nem érdekes. S lehet, hogy nem. De vegyék úgy, mintha járt volna. Bajor szerepfölfo­gása tehát magát a „problé­mát” tette komolytalanná: azt a nagypolgári és polgári mo­rálsablont, amely egy nő bo­nyolult erkölcsi világát, elő­ítéletekkel súlyosbított nem­törődömségét, csupán a hűség ^kulcskérdésével” kívánja megfejteni. Ha hűtlensége ki­derül, társadalmi árfolyama is egyszeriben lezuhan. Míg ha okosan csal, feddhetetlen ma­rad. Az újabb Herczeg-darab, az Utolsó tánc ismét kettős sze­repet hozott. Anyát és leányát: •Jucit, aki nem tud megöreged­ni, és Juditot, aki lélekben jó­val idősebb az anyjánál. A fiatal anya és az öreg lány; a szép anya és a csúnyácska lány; a nevelhetetlen anya és a jólnevelt lány — Herczeg az íróasztala alsó fiókjából ki­húzott darabot erre az ellen­tétpárra építette. Mi sem lett volna egyszerűbb, mint maszk­kal s kellőképp ultírozott moz­gással kiemelni az ellentéteket. De Bajor itt is a nehezebbet választotta. Két paróka meg egy szemüveg: más kelléket nem használt. Juci-Judit ala­kítójának mélyebb tartalmat adott e tartalmakban szűköl­ködő szerepelnek. Nem a két nő ellentétét, hanem belső hason­lóságát kereste. Anya és lánya tökéletesen más volt, s mégis döbbenetesen ugyanaz. Juci kispolgári szégyenkezéssel volt nagyvilági, Judit meg azzal a titkolt óhajjal „mentette meg” az anyját: bárcsak ok lenne rá, hogy őt is megmentsék!... De a legsikeresebb szerep­dráma A bolond Ásíxiyné lett Pedig a kéziratot a színháznál is ajkbiggyesztve olvasták. A hűség drámája? Inkább egy múlt századi ötlet feldolgozása. A hősnő beleőrül a tudatba, hogy férje nem tér vissza a háborúból. Szenvelgés a múl­ton, az emlékeken, szenvelgés még a szenvelgés lehetőségén is. Németh Antal azt mondta róla: „Ügy hat, mint valami megíratlan Jókai-regény gyön­ge dramatizálása.” Harsányi Zsolt, a szerző az ifjú Ásvayné szerepét Olthy Magdának, az öregét Gobbi Hildának szánta. De a gyengécske művet csak egy szereposztási trükkel le­hetett megmenteni: mindkét feladatot Bajor Gizire bízták. Gizi az előjátékban tizennyolc éves fiatalasszonyt játszott, majd önmaga eszelőssé torzult múmiaképében jelent meg a színen; alakítása tele volt rész­véttel s a részvétet léküzdő, gyöngéd iróniával is. Nem le­hetett tudni, hogy rögeszméje kóreset-e vagy életmentő véde­kezés. A bolond Ásvayné a pesti siker után több vidéki színházban is bemutatkozott. Bajor nélkül azonban a darab csak néhány előadást ért meg. Az írók szerepeket írnak. S a megírt szerepet sokszor a színésznek kell az író helyett is megalkotnia. Ritka az alkalom, amikor a nagy színész a tehetségével egyenértékű feladatot kap. A negyvenes években Bajort is csak két maradandó értékű műben látjuk: Ibsen újra fel­újított Nóró-jában meg ifjabb TANULOK - HÁTRÁNYBAN Szemlélet és dédelgetés A nagykőrösi Arany János Gimnáziumban a tanulók 46 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Négy-öt éve ez a szám még 55—60 százalék volt. A kétkezi munkások fiai, lá­nyai nem szívesen jönnek gim­náziumba, legjobbjaik a szak- középiskolákba indulnak. A gimnáziumból 80 ösztön­díj-kérelmet adtak be, az ér­dekeltek kb. egyharmada pá­lyázott. A többiek nem elégí­tették ki a feltételeket. Néhány tanulót biztatni kellett; kér­jen. Végül is 33 diák érdemel­te ki az anyagi támogatást. Ró­zsás László igazgató általá­ban egyetértett a döntésekkel, alig három nevet változtatott volna meg. Tanítás A gimnázium igazgatójával először a hátrány fogalom ösz- szetevőiről beszélgettünk. Konkrétan: az iskolai szerve­zet hátrányt csökkentő vagy hátrányt fokozó? — Az általános iskolában nem tehetnek meg mindent a középfokú képzés érdekében. Van egy osztály, ennek 25 ta­nulóját szinten kell tartani — a másik tíz unatkozik. A job­bak a sok-sok ismétlésből már megjegyzik a tananyagot, nin­csenek erőkifejtésre kénysze­rítve. A tehetségesek a gimná­ziumban meglepődnek, mert itt napi három óra plusz ke­mény mimika nélkül nem hull ölükbe a siker... Mekkora a pedagógusok sze­repe a hátrány csökkentésé­ben, illetve fokozásában? — Talán felmérhetetlen, hogy mekkora hátránnyal in­dul az a diák, akit képesítés nélküli nevelő tanított. Ezek közül sokan közepesen érett­ségizitek, s pont a legtöbb hátrányos helyzetű gyermeket okító falusi iskolákban tevé­kenykednek. Lelkesedésük, igyekezetük, becsületességük ellenére némelykor nálük a fizika, kémia „kréta-tantárgy - gyá” válik, olyan tanulók ér­keznék a gimnáziumba, akik egyetlen kísérletet sem lát­tak .., Felfogás A továbbiakban a gimná­zium igazgatójával a hátrány- fogalom másik összetevőjéről beszélgettünk. Konkrétan: a szülők és a gyerekek szemlé­letéről. — Elég általános az anya­gias szemlélet, a gimnázium­mal szemben, így is fogalmaz­nak a szülők: a technikus ugyanannyit keres, mint az egyetemet végzett pályakezdő mérnök. Ilyen szemlélet mel­lett rendkívül nehéz a gyere­ket tanulásra ösztökélni, mert Dumas elkoptathatatlanül szentimentális darabjában, A kaméliás hölgy-ben. Mindkettő tézisdráma a ma­ga nemében. „Tiszteljétek a női nem jogait!” — mondja Ibsen. És „Ó, soha ne illessé­tek bántalommal a bukott höl­gyeket!” — idézi Dumas. Ibsen Nórá-ját évtizedek óta nem merték bemutatni. Ez a norvég baba egyszer már le­kötözve feküdt Ambrus Zoltán boncasztalán. Meg nem értett lelkét ízeire szedte a kritikusi kérlelhetetlenség. De a hősnő belső „ellentmondásai” azon­ban mind megbékélnek egy­mással Bajor Gizi alakításá­ban. Nóra játékossága nála csak felnőtt színlelés, a férje kedvéért s a maga örömére vállalt babaszerep. Igen, a já­tékossága felnőtt. De a becsü­letről alkotott fogalma mélyen gyermeki. Ezért vétte fel bűn­tudat nélkül a férje megmen­tésére szánt összeget. S amikor Helmer, a paragrafusember buta és hitvány fölgerjedésé- ben rá támad: „Érted-e egyál­talán, hogy mit cselekedtél?” — Nóra gyermeki lénye kap halálos találatot „Igen, kez­dem érteni!” — feleli rá Bajor Gizi. És akkor mindenki meg­érzi: most hogy a gyermek meghalt benne, már felnőtt­szerepét, a játékosságot sem vállalhatja tovább. Aztán 1943 karácsonyára a otthon hiányzik az ösztönzés. Ugye mondanom sem kell, hogy a pedagógus fizetése sem a legjobb propaganda. — A tudás, a kulturált élet­forma dicsőítése, a pénzzel szemben — elég gyenge fegy­ver. Nevelni kellene a szülő­ket is, ugyanis legtöbb család­ban a továbbtanítás nemcsak anyagi probléma. Dehát szoká­sokat még a gyereknél is ne­héz megváltoztatni, hát még a szülőknél! A szülői értekezle­teken, családlátogatásokkor meggyőzéssel is foglalkozik. A legfontosabb: országosan meg­teremteni a diploma erkölcsi és anyagi tekintélyét. A gimnázium igazgatója összegezte a hátrány megszün­tetésének lehetőségeit. — A lényeg: a személyi és tárgyi feltételek nagyfokú megjavítása. Az iskola való­ban második otthonná váljon, délután is nyitva legyenek a szertárak, ahol ráérő pedagó­gus gyűjti maga köré az ér­deklődőket. Ehhez pénz, pénz, pénz íkellene... Kritika A ceglédi Kossuth Gimná­ziumban 43 hátrányos helyze­tű tanuló kért tanulmányi ösz­töndíjat, 27 kapta meg. — Én jobban örülnék — mondta Radványi Nagy József igazgató ■—, ha a tantestületek nagyobb bizalmat élveznek: mi oszthatnánk el a rámikeső ösz­töndíj-forintokat. így nem for­dulhatna elő, mint most, hogy intézetünk egyik legrászorul­tabb, legtehetségesebb tanuló­ja ne részesüljön támogatás­ban. — Nem tartom helyesnek, hogy az ösztöndíjak zömét el­sősök kapják. (Nálunk 18 el­sős, s csak 9 fölsös!) Értem én az élvet: egyáltalán jöjjenek a fizikai dolgozók gyermekei a gimnáziumba. Ez az ayitatív eszköz hatott Is, eredménye a következő tanév beiskolázásá­nál már mutatkozik. (A 93 je­lentkező közül 42 kétkezi mun­kás gyermeke!) De vigyázni kell, nehogy pusztán a statisz­tikai adatokért hadakozzunk. A félévi tanulmányi érdemje­gyek figyelmeztetnek: egy ösz­töndíjas élsős tanulónk meg­bukott. A támogatott tanulók tanulmányi átlaga is nagyon különböző: 2,2—5! A leggyen­gébbek az elsősök — az ő ösztöndíj-javaslataikat az ál­talános iskolákban fogalmaz­ták meg — s miattuk sok ki­tűnő, a rátermettségét már bi­zonyított felsős kimaradt a névsorból. — Nem tartom helyesnek a túlszervezettséget sem. Szinte most mindenkinek egyszerre jutott eszébe a segítés. Hély­megríkató kokottszerep: Mar­guerite Gautier. Földig omló, dúsan redőzött tüllruha. Kamélia a hajba tűz­ve. Masnik, ékszerek, hattyú­prémes legyező. S a ruha körül a múlt század fülledt díszlete. Levegőtlen szoba. Füstölgő gyertyák. Aranyrámás tükör. Nehéz, porfogó drapériák kö­röskörül — akár egy szalonná átalakított ravatalozóban. Bajor „kaméliás hölgye” éppoly csöndes, letisztult, az érzelmek mélyén hullámzó alakítás, mint egykor Márkus Emíliáé; csak valamivel stili­záltabb nála. Kárpáti Aurél így ír: „Ez a modern Csipkerózsika hosszú időre elszenderült, míg­nem most újra életre ébredve, Bajor Gizi lélekábrázoló mű­vészetének ideges-érzékeny hangszerelésében talált megint méltó megszólaltatóra... Az ő Gautier Margitja nem a nagy produkció, de a bensősé­ges átélés páratlanul ritka dia­dala. Alakításának minden külső dísze ettől a belső át­éléstől kapja meg stílusegysé­gét.” A kaméliás hölgy a felsza­badulás előtti utolsó szerepe. Németh Antal 1944. március 19-e, a német megszállás után lemond igazgatói tisztéről. He­lyét Kovách Aladár foglalja el. A színésznő pedig nem lép színpadra többé. (Folytatjuk) ben négy előkészítő tanfolya­mat szerveztünk, aztán erre rálicitált a kultúrház is. Az egyetemek KlSZ-szervezetei is — nagyon helyesen és jó szán­dékkal — konzultációkat ren­deznek. A tanulókat korrepe- tációra is varjúik. Se tanár, se diák nem bírja ezt szusszal... Az egyetemi konzultációra a gyerek két órát utazik, kettőt vissza, két óra tanulás. Ha a hat órából csak hármat inten­zív készülésre fordítana, sze­rintem már jobb lenne a ha­tásfok. A Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem KISZ-bizottsága találta meg a jobb módszert: leveleznek a tanulókkal, leküldik a példá­kat, a diák megoldja, aztán visszaküldi, az egyetemen ki­javítják, értékelik, véleménye­zik és újra levél érkezik Ceg­lédre ... Javaslat — Finomabbá kellene tenni az ösztöndíj-rendszert. Legyen elv: dolgozz meg a havi 400 forintért! A támogatásnak le­gyen pedagógiai hajtóereje. Nem szükséges a gyengébb ta­nulóknál túl bőkezűeknek len­ni, mert a dédelgetés elké­nyeztet. Feltétlenül jobban kell érvényesülnie a tehetség­nek. Ne szorongassunk ösztön­díjjal olyan gyerekeket, akik épp teljesíteni tudják a köve­telményeket — így csak ver­gődnek. Osztálytársaikban pe­dig ilyen vélemény alakul ki: „Kétegész-néhány-tizedre még pénzt is kap!” Sok pénzt költünk a fizi­kai dolgozók gyermekeinek tá­mogatására, de nem mindenütt a legjobb szervezésben, mód­szerek szerint. Nagyobb ha­tásfokúvá kell tenni mindenütt ezt az ambiciózus s a veleje mélyéig helyes segítést... Fóti Péter Új szolgáltatásunk a 72 órás.r expressz ruhatisztítás és kelmefestés Gödöllőn, Vácott, Szentendrén, Budakalászon, Budakeszin, Erden, Százhalombattán. VARJUK KEDVES MEGRENDELŐINKET! Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat Budapesten dolgozó szülők figyelmébe ajánljuk, hogy FIÚKAT TANULÓNAK FELVESZ a VjSÉJ^ Budapest VI!!., üllői út 32. Személyzeti Osztály

Next

/
Thumbnails
Contents