Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-20 / 67. szám

JAVASLATOT TESZEK. Kétezernégyszáz „igen", tizenkilenc „nem" ■ 80 ezer résztvevő —10 ezer felszólaló A választási elnökség ülése Hétfőtől közel 2400 jelölő- gyűlés zajlott le a megyében — állapította meg tegnapi ülé­sén a megyei választási el­nökség. Általában gondos elő­készítés és a különböző szer­vek ideális együttműködése jellemezte az eddigi eseménye­ket. Ezek külsőségükben is, tartalmukban is ünnepélyesek voltak. Mind a képviselő, mind a tanácstagi jelölőgyűléseken a tárgyilagosság és a rea­litás volt a jellemző, általában nem nyújtottak be a lehetőségektől elrugaszkodó kí­vánságlistákat, s amit kértek, ahhoz legtöbb helyen felaján­lották segítségüket is. Sülysá­pon égető az iskolagond, amelynek megoldásához igény­lik jelöltjük közreműködését, de a tsz-elnök a maga gazda­ságának és a település lakos­ságának 2'200 000 forintos hoz­zájárulását is mellékelte. Sok fizikai munkás és nő kért szót, s nemcsak di­csértek, de tárgyilagosan bíráltak is, és iitt-ott nagyabb aktivitást kértek. Néhány érdekes részlet a sok eseményből: A rendelkezésre álló adatok szerint 19 esetben utasították el a tanácstag-jelöltet, részben olyan kifogással, hogy már idős ember, részben azzal, hogy nem lakik az adott vá­lasztási kerületben, s így nem ismerheti eléggé gondjaikat A képviselőjelöltek közül ed­dig valamennyit elfogadták. Több községben hármas tanácstagi jelölésre került a sor, sőt a nagykátai já­rásban egy helyütt öt em­bert jelöltek. Közismert, hogy a megjelentek legalább egyharmados támo­gatása szükséges az elfogadás­hoz, a listára való felvételhez. Szobán és Bemecebarátin új gyűlést kell tartaná, mert egyik előterjesztett, vagy a helyszínen javasolt személy sem kapta meg az egyharma­dos támogatást. A hét végéig lebonyolított, választást előké­szítő eseményeken 80 ezren vettek részt s közel 10 ezer felszólaló fejtette ki vélemé­nyét. A Barinkai Oszkárné elnök­letével megtartott megyei vá­lasztási elnökségi ülésen beje­lentették, hogy 600 ezer választópolgárt írtak össze s 60 ezer első választót tartanak nyil­ván. Befejezték a választási jegy­zékek összeállítását is. Általá­ban napi 500 gyűlésen dönte­nek arról, ki képviselje a te­lepülést az elkövetkező idő­szakban. A választást előké­szítő munka sok figyelmet és energiát követelt eddig, de még rengeteg a tennivaló a választás napjáig. Az eddigi mérleg: igen kedvező légkör, bá­tor, mégis reális, mérték­tartó véleménynyilvánítá­sok, ez a jellemzője a megyei je­lölőgyűléseknek. t. gy. Ocsdn csatlakoztak a gyáli jelöléshez Tegnap — a kedden Gyálon megtartott jelölőgyűlés után — az ócsai művelődési házban tartottak csatlakozó gyűlést a 14. országgyűlési választóke­rület polgárai. A gyűlés szónoka dr. Nagy Zoltán, a da hasi járás főügyé­sze volt. Ismertette, milyen eredményeket hozott az utób­bi négy év az országban, a járásban és Ócsán. Beszélt ar­ról is, amit nem sikerült meg­oldani: az új kultúrház a hosz- szas tervezgetés ellenére sem Nyár suhog a szűzföldeken Rekorderdősítés Pest megyében öt éve Pest megye területé­nek csupán 15,2 százalékát bo­rította erdő — ma pedig 19,6 százalékát. Az örvendetes nö­vekedés elsősorban a tsz-eknek és egyéb közületeknek köszön­hető. (Az erdőgazdaságok in-' kább csak a kivágott fák he­lyébe ültetnek újat.) A 132 ezer hektárnyi erdőterületből csak 26 ezer van a tsz-ek kezén, így még szembeötlőbb az ered­mény. Jó üzlet az erdő, hasznot hajt Ahol semmi más nem te­rem meg, ott érdemes iát ültetni — ez a felismerés inspirálta a fásítókat. Ma már 65 erdészt, szakembert foglalkoztatnak a tsz-ek, így erdeik 74 százaléknyi terüle­tén avatott kezek irányítják a munkát. Ennek köszönhető, hogy jobb minőségű volt az erdősités, mint az erdőgazda­ságoknál, megeredtek a cse­meték. Az ötéves program során 7819 hektár új erdő született Pest megyében. Ebből több mint 4 ezer hektáron nyárfát ültettek. Néhány év múlva fel­épül a dunaújvárosi és a mo­hácsi nyárfeldolgozó kombinát, amelyeket hazai fával kell el­látni. Akkorra sok régebbi nyáras „beérik”, mivel a „vá­gásfordulójuk” mindössze 10— 15 év. Különösen a megye déli vé­gein, Cegléd és Nagykőrös vi­dékének eddig szűz homokján ültettek sok erdőt, sok nyár­fát. Most megkezdik a nagyká­tai járásban is a nagyará­nyú nyárfásítást, s foly­tatják a Dunakanyar és Vác környékének zöldöve­zeti erdősítését. Rekordot hozott az utóbbi öt év, de ezt is túl lehet szárnyal­ni — mondják a szakemberek. Tíz évre szóló tervet készítet­tek, eszerint még több zöld szín kerül Pest megye térképé­re. (—dl) SZÉPÜLŐ KÖZSÉGEK Új rendelő Isaszegen Sorozatunkban ma Inárcs, Kemence és Isaszeg terveiről számolunk be. Az isaszegi tanács vb-elnö- ke elmondta: — November 7-én szeretnék átadni az új orvosi rende­lőt, s a mostani rendelőbe költözik az egészségház, és itt kap helyet a gyermekorvos és a fogorvos is. Ennek költ­sége 250 ezer forint, vala­mint az állami hozzájárulás. Ötvenezer forintot köl­tünk a bölcsőde korsze­rűsítésére, és gondolunk a mostani böl- csődésekre: készülnek az új óvoda tervei. A parkok és az utcák rendbehozására 25 ezer forintot költünk, illetve a Ma­dách út korszerűsítésére más­fél milliót. A közvilágítás fejlesztésére is gondoltunk, ennek költsége 100 ezer fo­rint. Az egy kilométer hosz- szú új járdára 200 ezret költünk. Inárcs, községi tanács t>b- elnöke, Szilágyi Tibor: — Most fejeződött be 100 (Folytatás a 2. oldalon.) került tető alá, s nem is tudni, mikorra várható. Utána javasolta, hogy a Gyálon már jelölt Ihászi Jó­zsefet, a Dabasi Járási Pártbi­zottság első titkárát jelöljék országgyűlési képviselőnek. Ihászi József nincstelen pa­raszti családból származik. 1945-ig uradalmakban dolgo­zott, utána kezdett el tanulni. Ma agrármérnöki képesítéssel rendelkezik. 1950 óta párttag, 1967-től járási első titkár, 1970- ben megkapta a Munkaérdem­rend arany fokozatát. Sokat tett a dabasi vidék fejleszté­séért. Öcsa és Alsónémedi jelen­levő 240 polgára közül 13-an szólaltak fel, támogatva a ja­vaslatot. Hogy ne küszködje­nek a szavakkal, s leküzdjék lámpalázukat, legtöbben pa­pírról olvasták: miért becsülik a javasoltat, s mit kémek, mi­re van szüksége a községnek. Egy 73 éves férfi a közéleti tisztaság döntő fontosságára hívta fel a figyelmet; egy fia­talember pedig arról szólt: „Most négy esztendeje is je­löltünk, választottunk, de utá­na rögtön megszakadt a köz­vetlen kapcsolat a képviselő­vel. Abban a reményben tá­mogatom most a javaslatot, hogy ez nem ismétlődik meg, s az itt felvetett problémák megoldásában nagy segítséget kapunk.” Ócsa tehát csatlakozott . a társközségek jelöléséhez, s Ihászi József neve véglegesen felkerült a jelölőlistára, ellen- vélemény és ellenjelölt nél­kül. p. j. PEST MEGYEI VILÁí PROLETÁRJAI ECYESÜUETEXI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1971. MÁRCIUS 20., SZOMBAT Öt esztendő a statisztika tükrében A Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből: A népgazdaság fejlesztésének III. ötéves terve az 1966— 1970. évekre alapvető feladatként tűzte ki, hogy a népgazdaság fejlődése alapján rendszeresen emelkedjék az életszínvonal, javuljon a termelés és a szükségletek összhangja, mind a mennyiség, mind a választék és a minőség tekintetében, és hogy a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyban legyen. E célolk elérése érdekéiben a terv előírta a rendelkezésre álló erők és eszközök hatéko­nyabb felihasználását, a terme­lékenység fokozását és a ter­melési költségek csökkentését, a korszerű technika meghono­sításával a műszaki színvonal általános emelését, valamint azt, hogy a termelést elsősor­ban ott kell növelni, ahol arra a hazai feltételek kedvezőek. A nemzetközi munkameg­osztás fokozását a terv szerint eredményesebb külkereske­delmi tevékenység, a behoza­talnál gyorsabb ütemű kivitel­növekedés útján kellett bizto­sítani. A III. ötéves terv időszaká­ban fejlesztettük a gazdálko­dás, a gazdaságirányítás rend­jét, ennek nyomán a gazda­sági munka hatékonyabbá, a népgazdaság egyensúlya ked­vezőbbé vált Mindezek lehe­tővé tették, hogy a nemzeti jövedelem és a lakosság élet- színvonala az előző öt évinél és a tervezettnél gyorsabban emelkedjék. A gazdálkodás fo­kozatos javulása hozzájárult ahhoz, hogy a tervidőszak fo­lyamán mind a lakosság jöve­delme és vásárlása, mind a be­ruházások és építkezések te­kintetében az eredeti előirány­zatokat meghaladó célkitűzése­ket valósítsunk meg. A gazdasági növekedés 1966 —1970-ben folyamatos és vi­szonylag egyenletes volt. Ja­vult a termelés és az árufor­galom szerkezete. A fejlődés az iparilag kevésbé fejlett te­rületeken az átlagosnál na­gyobb voJt. Fokozódott és sok­oldalúbbá vált a nemzetközi munkamegosztásban való résztvételünk, ami hatékonyan szolgálta az alapvető gazda­sági célkitűzések megvalósítá­sát. A terv azt irányozta elő, hogy 1966—1970. években a nernzeti jövedelem 19—21 szá­zalékkal haladja meg az előző (Folytatás a 2. oldalon.) Ves&rkari wanwkak értekezlete Március 15—19 között Bu­dapesten. a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek ve­zérkari főnökei értekezletet tartottak. Az értekezletet Ste- menko hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzs­főnöke vezette. Az értekezle­ten az egyesített fegyveres erők harckészültsége további növelésével kapcsolatos kérdé­seket tárgyalták meg. A rész­vevők megtekintették a ma­gyar néphadsereg csapata’nak és törzseinek gyakorlatait, va­lamint foglalkozásait. 400 A Szovjetunióban pénteken Föld körüli pályára bocsátot­ták a Kozmosz—400 jelzésű mesterséget holdat. A szput- nyik kezdeti keringési ideje 105 perc, a Földtől mért leg­nagyobb távolsága 1016 kilo­méter, legkisebb távolsága 995 kilométer, pályájának az Egyenlítő síkjával bezárt haj­lásszöge 65,8 fok. LAOSZ Őrnagy, az elfoglalt magaslatról Menekülnek Laoszból a saigoni kormánycsapatok. A sza­badságharcosok nagy erőkkel, harckocsik és tüzérség támoga­tásával üldözik a dél-vietnami egységeket. Képünkön: a dél­vietnami egységek a gyülekező helyen elszállításra várnak. Évek - alkotásokban A VDK-ban sajtóértekezle­tet tartott Ran Van Dúc dél­vietnami őrnagy, a saigoni csapatok 3. dandára hadmű­veleti irodájának vezetője, aki Dél-haoszban február 25-én, a 456-os magaslaton esett a népierők fogságába. A VNA magnetofonfelvétel alapján is­mertette az őrnagynak a saj­Autópálya Fotó: Urban tóértekezleten elhangzott nyi­latkozatát: „Amikor közölték velünk, hogy készüljünk fel, csak any- nyit tudtunk: a hadműveletet valahol az 1. hadtest számá­ra kijelölt körzetben kell vég­rehajtanunk. Saigonból elszál­lítottak minket Dong Ha-ba. Csak február 5-én tudtam meg, hogy haoszba kell men­nünk, amikor a parancs meg­érkezett. Első benyomásom az volt, hogy ez a hadművelet veszélyesebb, mint a koráb­biak voltak... Embereim morálja gyengült, amikor megtudtuk, milyen hadműveletről van szó. Khe Sanh-ba d.kezve ész­revettem, hogy útközben katonáim közül mintegy száz eltűnt. Miután Laoszban egy héten keresztül állandóan lőttek minket, az utánpótlás igen komoly problémává vált. Feb­ruár 19-én szoros ostromgyű­rűbe kerültünk, az utánpótlás teljesen megszakadt. Morá­lunk egyre jobban romlott. A kritikus pillanat február 25-én 15 óra tájban követke­zett be, amikor jelentést kap­tam, hogy a felszabadító erők harckocsijai észak és észak­nyugat felől támadnak min­ket, s a harckocsikat követő felszabadítási harcosok köze­lebb jutottak védelmi gyű­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents