Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-18 / 65. szám

6 ““v/(íirl«p 1971. MÁRCIUS 18., CSÜTÖRTÖK Jereváni látogatás (II.) Adeodát A jereváni Armenia szál­loda előtt állok. Idegenveze­tőmet várom. A szálloda hét­emeletes. Az épület mellett 2750 csővezeték: 2750 vízsu­gár fut az ég felé. Süt a nap, a vízsugarak fénye milliónyi szikrát szór, vakít. Odébb kandelláber: örökmécses ég. Ez az emlékezés tere. Jere­ván nemrég ünepelte alapí­tásának 2750 éves évforduló­ját. A szálloda bejárata előtt megáll egy alacsony, fekete hajú fiú, majd felém néz. Kis bajusza van. Magyarul kö­szön, kiejtése tiszta, hibátlan. Neve: Szenkovits Adeodát. 0 a segítőm, tolmácsom. — Hol tanult meg ilyen ki­tűnően magyarul? — kérde­nem tőle. — Magyar vagyok — mond­ja —Budapesten születtem. Csak három éve élek itt. Ösz­töndíjas egyetemi hallgató va­gyok az örmény orvostudo­mányi egyetemen. Bemegyünk a szálloda éti termébe és törökösen főzött örmény kávét iszunk. Kis csend után Szenkovits Adeodát itt elmondja élete történetét: — örmény származású va­gyok. Őseim itt születtek. Csa­ládom története 800 éve száj­ról szájra száll, az előző nem­zedékek tovább adják az utó­doknak. őseim régen, 800 év­vel ezelőtt a hírhedt, kegyet­len török pogrom idején me­nekültek el az ezeregy temp­lom városából, Aniból, a je­lenleg török területen levő településről. Moldáviában te­lepedtek le, majd Lengyelor­szágba vándoroltak, s itt vál­tozott meg a nevük is, itt lett Szenkovits. Ősi örmény ne­vünk Szundugján volt, ami örmény nyelven kincstárno­kot, ládaőrzőt jelent. • — Magyarországra Apai fi Mihály erdélyi fejedelem ural­kodásának idején vándorol­tunk. Az erdélyi fejedelem ör­ményeket toborzott az ország­ba, hogy az ősi örmény kul­túrát terjesszék. Az örmény papok nagy tudású, művelt emberek > voltak, tudósoknak nevezték őket... — A századfordulón nagy­apám Budapesten telepedett le, kereskedő volt. Megnősült, Magyarországon élő örmény lányt vett feleségül, így szü­letett apám, apám megnősült, magyar asszonyt vett felesé­gül, így születtem én, s let­tem örmény származású ma­gyar. — Magyarországon három­száz örmény él, hagyományos örmény szokás, hogy a család férfitagjai, amikor felnőtté válnak, megtanulják az ör­mény nyelvet. Megtanulják, ha hazájuktól távol, bárhol él­nek is. Az első örmény sza­vakat egy Budapesten élő családnál sajátítottam el, majd a nyelv tökéletes megismeré­sét dr. Szalmást Pál törté­nész kandidátus tette lehe­tővé, aki Jerevánban végezte az aspirantúrát. Szenkovits Adeodát kap­kodva rágyújt egy cigarettá­ra, majd folytatja: — Közben elvégeztem kü­lön engedéllyel, levelező sza­kon a gimnáziumot, ugyanak­kor megtanultam az angol nyelvet is. — Hogyan került Jereván­ba ösztöndíjas egyetemi hall­gatónak? — kérdezem. — Amikor már jól olvas­tam és írtam Örményül, leve­lezni kezdtem az örmény if­júsági szervezettel, és tudomá­somra jutott, hogy külföldön élő örmény származású fiata­lok részére a külföldi örmé­nyekkel foglalkozó kulturális bizottság továbbtanuláshoz ösztöndíjat biztosít. Megpá­lyáztam. 1967 szeptemberében ért a nagy öröm, apám tele­fonon hívott az iskolában, s közölte, a magyar Művelő­désügyi Minisztériumból most jött meg az írásos értesítés, az örmény Kommunista Párt Központi Bizottsága ösztön­díjat biztosít számomra a je­reváni orvostudományi egye­temen. 1967 decemberében, karácsony másnapján érkez­tem Jerevánba. Havonta 70 rubel ösztöndíjat kapok az ör­mény államtól, és ingyen kol­légiumot, ellátást. A tanul­mányi idő hét év, mikrobio­lógus leszek, virulógus ku­tató. Amikor kijövünk a szálloda bejárata elé a napfényre, s el­indulunk le a lépcsősoron, előttünk a jereváni Lenin té­ren gépkocsik száguldó sora. És egy ablakból a rádió hangja hallatszik: Hacsatur- ján zenéje szól. Majd Gasz- párján énekel. A Balaton-part 42 települé­sén a nyári szezonban estén­ként — a becslés szerint — csaknem százezer nyaraló és kiránduló vendég keres szóra­kozást. A szabadtéri mozik előadásain, a vidám szórakoz­tató esteken kívül a nyaralók jórészt a vendéglátóhelyeket keresik fel. Szerte a tóparton az idén csaknem száz tánc- és népi zenekar gondoskodik 50 ezer gépkocsinak Űj szervizállomások A szegedi 11-es számú Autó­javító Vállalat Makón, Szen­tesen és Kecskeméten új szer­vizállomásokat építtet, s je­lentősen bővíti, korszerűsíti szegedi és hódmezővásárhelyi üzemét. Jövőre mind a három új szervizállomást átadják ren­deltetésének. Ezeken a helye­ken együttesen 50 000 személy- gépkocsi javítására nyílik le­hetőség évente. A „Szafmár" sikere A székesfehérvári Videoton rádió- és televíziógyár felké­szült arra, hogy az eredetileg csak az árvizes területek lakói részére gyártott „Szatmár” rá­dióval az egész országot ellás­sa. A tervek szerint a Video­ton 1971-ben huszonhétezer ilyen olcsó néprádiót gyárt. Je­lenleg már kilencezer készü­lék van a raktárakban, s azo­kat folyamatosan szállítják a kereskedelemnek. A mennyi­ség növelésére azért volt szük­ség, mert a 880 forintos kis asztali vevőkészülék ország­szerte hamar népszerűvé vált. Kép, szöveg nélkül majd a jó hangulatról. A na­gyobb idegenforgalmi közpon­tokban külföldi zenekarokat is szerződtetnek a nyári főidény­re. A nagy forgalmú bárokban és éttermekben a legnépsze­rűbb fővárosi együttesek szol­gáltatják a zenét. A vendéglátóipari vállalatok megkezdték a szerződéskötése­ket az együttesekkel Falamikor, a huszonszáza- dok egyikében fellőtték az űrbe K. Polgár Pált, a kor legnagyobb hivatala automata-adminisztrációjának részlegvezetőjét. A kiküldetés nemcsak hivatalos, de tudo­mányos rangú volt: kísérle­tezze ki, hogyan lehet a súly­talanság állapotában lebonyo­lítani egy óriási hivatal teljes adminisztrációját. K. Polgár, amikor elérte a súlytalanságot, beindította a számítógépet, az automata ügyviteli berendezéseket, s magukra hagyta a masinákat, azzal a meggyőződéssel: ha a Földön bírták a strapát, nem mondhatnak csődöt most, ami­kor minden könnyű. Súlytalanság. Minden köny- nyű — érezte K. Polgár, lebe­gő karját, lábát nézve. A nyel­ve is külön életet élt szájában. Csak nem szólni akarok? — rettent meg, aztán gátlását le­győzte a mámoros könnyűség. Repülő karjaival véletlenül lebillentette a kétoldalú rádió­adó záró kallantyúját. — Tisztán látom, emberek, hol rontjátok el a dolgokat. Először is gondolkodásotok korszerűtlen, mag paradox. Hogyan lehet úgy gondolkod­notok, mint a huszadik század­ban? Csak á személyes érvé­nyesülés, karrier, nyerészkedés hajt benneteket. Ipari tanulónak felveszünk 14—16 éves, általános iskolai végzettségű fiatalokat az alábbi szakmákra: KŐMŰVES, ÁCS-ALLVÁNYOZÓ, VAS- ÉS FÉMSZERKEZETI LAKATOS ÉPÜLETASZTALOS, FAPADLÓZÓ ÉS MÜANYAGBURKOLÓ, KÖZPONTI' FŰTÉS-SZERELŐ, VIZ- ÉS GÁZVEZETÉK-SZERELŐ, VILLANYSZERELŐ, ÜVEGEZŐ, ÉPÜLETBURKOLÓ (hidegburkolatok) MŰKŐKÉSZÍTŐ, VASBETONSZERELŐ, VÍZSZIGETELŐ BÁDOGOS, TETŐFEDŐ. Tanulószállást, teljes ellátást, munka- és védőruhát, szerszámot, ösztöndijat a vállalat ad. Jelentkezés levélben vagy személyesen a következő cimen: Pest megyei Állami Épilőipari Vállalat Budapest XXL, (Csepel), Kiss János altb. u. 19-21. H. Barta Lajos (Zsoldos rajza) Csaknem száz zenekar a Balatonnál Mit kapok a pénzemért? ♦ Mit mond a vevő? ♦ S mit az eladó? ♦ Nem találgatni, tudni! Szidjuk a kereskedelmet, j Hogy nem rendelnek elég árut, vagy ha igen, hát nem olyat, amilyet mi szeretnénk, és er­ről soha nem lehet eleget be­szélni. Monoron meg különö­sen nem, mert valaki mindig panaszkodik. — Kétéves kisgyereknek ka­bát — nincs. Van orkándzseki, sötétbarna. Ki ad egy kisgye­rekre sötétbarna kabátot? — Nem találok egy csino­sabb kosztümöt, tavaszi kabá­tot Kénytelen az ember Pest­re beutazni, s csomagokkal megrakodva bumlizni a vona­ton. — A pesti cipőboltok kira­katai tele vannak szép és ol­csó spanyol férficipőkkel. Itt miért nincs? Megnézem a ki­rakatot, és már be sem me­gyek az üzletbe. Mert ha az a „csalogató” választék, ami kint van, képzelem, mik lehetnek odabent... — Olcsó, csinos házi ruha? Egy évben egyszer jön, és ak­kor ölik érte egymást a ve­vők ... Ez az egyik oldal vélemé­nye. Mit szól ehhez a másik fél? Cipőbolt — Tény, hogy a fővárosi áruházakkal vagy az egyfajta — női, férfi- vagy gyermekci­pőre profilírozott üzletekkel nem versenyezhetünk, főleg pénzügyi dkoik miatt — de az igény is más. Vidéken még mindig a hagyományos áru az üzlet. A modernebb, a leg­újabb fazonú cipőkből csak kis mennyiséget rendelhetünk, és néha még ehhez is — igazán — bátorság kell. Ruházati k'náruház, szintén a főtéren. — Panaszkodtak már ne­kem is — mondja az üzlet ve­zetője —, hogy én Gombának, Kávának rendelek és nem a monoriaknak. Vagyis: nincs választékunk modern konfek- cióbóL Mutat egy piros, kötött mi­dimellényt. Több is van. Nem kell senkinek. A kockás midikabátból (fe­kete lakkövvel igazán csinos) hetet rendeltek, mind a hét a nyakukon maradt. Van végig- gombos midiszoknya. Nem vi­szik. Van kék bukiékosztüm, szintén midiszoknyával. Az egyetlen, aki vett belőle — az üdét vezetőnője. — Manekenek mutatják be a mintakollekciót Amikor eze­ket a modem dolgokat meg­láttam, vettem a bátorságot és rendeltem belőlük. A mun­katársaim kétségbe estek: ki fogja ezeket megvenni? És úgy látszik, hogy igazuk lesz. Csináltak egy csupa kék fe- hérneműs kirakatot. Ez is modem. Ez kell vajon? — Napokon belül mindent eladtunk — még a kirakatot is. És valaki, mert az eladott hol­mit már nem vettük ki neki a kirakatból — felment panaszra a községi tanácshoz. Van kisgyerekkabát, sárga, rózsaszín, világoskék, orkán- dzseki. Most van olcsó háziru­ha is. A gyerekholmi drága — de erről nem ök tehetnek. Kétféle vélemény: a vevőké. és a kereskedőké. És oda jutottunk, ahonnan el­indultunk. Én azonban azt hi­szem, lehetne ezen segíteni. Mondjuk egy olyan közvéle­ménykutatással, amely reális alapokra helyezi végre a dol­got és megszünteti a vitát, a panaszkodást Mert ha a ke­reskedőik nemcsak találgatják, de tudják is, hogy a vevők mit akarnak, Monorról sem kell beutazni Budapestre vá­sárolni. (köbléhez) a monori Kossuth Lajos utcá­ban. A férficipőknél kezdem a kérdezősködést: ha keresik a spanyol fazont, miért nincs? Van. És megmutatják. A kö­vetkező szállítmányt a napok­ban várják, most jön a szezon, eddig nem akarták raktáron őrizni. Vannak-e csinos, olcsó, modem női cipők? Igen. Úgy rendeltek, hogy ne jöjjenek zavarba semmilyen kéréstől. És aki drága cipőt akar, sőt a színnel kapcsolatban is van­nak igényei? — Kérem, a vevőknek külön lélektana van. Egy viszonylag drága, háromszáz forintos női cipőből két színt rendeltünk és keveset, mert ismerjük az igé­nyeket — az ilyesmit itt nem nagyon veszik. De megkoc­káztattuk, mert a fiatalokra gondoltunk. — És kik vették meg? — Az idősebb hölgyek. A cipőbolt vezetője budapes­ti mintateremben választja ki azt, aimit megrendel, vagy az ügynök kollekciójából. A mo­dem cipőt megrendelni — kockázat. Mert vagy megve­szik, vagy raiktáron marad, s benne fekszik a pénz az amúgy is szűkre szabott pénz­ügyi keretből KÉVÉS ALMA ES MEGGY Fóliában a szőlőoltvány Sok facsemete a kiskertlulajdonosoknak A tavaszi faültetéshez és sző­lőtelepítéshez megfelelő kész­letet kínál a kiskerttulajdono­soknak a kereskedelem. Az ül­tetvénytervező és szaporító­anyag-forgalmazó vállalat több mint 90 lerakatában csak­nem 150 ezer gyümölcsfa áll a kisgazdaságok rendelkezésére, őszibarackból kiváló minősé­gű, középkorai érésű fajtákat kínálnak. Almából és meggy­ből a tavaszi ültetésekhez nem tudnak elegendő csemetét ad­ni. A kitűnő borszőlőfajtákból — összesen húszból — 1,5 mil­lió oltvány várja a vásárlókat. Az ár igen kedvező: fajtán­ként és darabonként 2,10—3,70 forint között váltakozik. Tava­szi újdonság lesz a 4—5 dara­bonként fóliába csomagolt szőlőoltvány; ez a csomagolás ugyanis négy hétig megőrzi a szaporítóanyag életképességét. A vállalat lerakataiban ezen­FINTOR Súlytalanság — Nem vagy különb te se, nagyfőnök. Először is ostoba vagy. ostobáb, mint az óvodás­számítógép. Persze, ha én programoználak, még te is ki- mut-.nál valami kis végered­ményt. De hát a zsenialitást elnyomják — mióta küszködik a tehetség ebben a cipőben. — No és a politikai hozzá­állásotok? A szivárvány hoz­zátok képest egyszínű fény. Nem is tudtok lelkesedni, mert képtelenek vagytok a nemes cél megértésére. En meg bólo­gatok? Dehogy bólogatok töb­bé! Mindenkinek a képébe vá­gom: mit ér! — Ugyanígy elmondom a fajankóknak, hogy fajankók, a konformistáknak, hogy össz­komfortisták. Nejemnek, hogy beleragadt a „minden jól megy" hangulatba, fiamnak, hogy lehet ellentmondani és a beosztottamnak, hogy elége­detlen vagyok a munkájával. K. Polgár Fái megkönnyeb­bült a súlytalanságban. Aztán fényjelekkel leszállá­si parancsot kapott. Elzárta a számítógépeket, az ügyviteli berendezéseket — amennyit végeztek, az ő bajuk — és be­kapcsolta a fékezőrakétákat. Minden nehéz — érezte K. Polgár. A karja, a lába bele­süppedt a pilótaülésbe, a nyel­ve beleragadt a szájpadlásába. Csak nem némulok meg? — rettent meg, aztán elbódult a szörnyű súlyosságban. Földet ért. Lába, karja las­san megmozdult, a nyelve nem. Újra súlya van a sza­vaknak — villant át rajta. Ki­lépett a kabinból, megigazítot­ta szkafanderjén a könyökvé­dőt, s katonássá, szögletessé igazította lépteit. Megindult a fogadó két komputer, s a pályáját nála kezdő főmérnök felé. Néhány perc múlva mondanom kell valamit — gondolta, s erősen megrántotta a háta mögött kí­gyózó, adatokkal teli papírla­pot. — Köszönöm, hogy részt ve­hettem e fontos, rangos, tudo­mányos küldetésben — műkö­dik a nyelvem! — Sok min­dent hasznosíthatunk majd a tapasztalatokból közös ügyün­kért. Fóti Péter kívül rózsafák, díszfák és dísz­cserjék is kaphatók Rakodókat és raktári kiadókat azonnali belépésre felveszünk. Jelentkezni lehet o PROSPERITÁS KTSZ MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN ' Budapest IX. Viola u. 45. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat FELVÉTELRE KERES építész-statikust, műszaki végzettséggel rendelkező, gyakorlott építőipari előkalkulátort, építőipari technikusokat, gyakorlattal rendelkező kontírozó könyvelőket, valamint anyagkönyvelőkéi Jelentkezni lehet: Budapest XXI. kerület Kiss J. altábornagy u. 19—21. sz. alatt, a Személyzeti Osztályon.

Next

/
Thumbnails
Contents