Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-17 / 64. szám
1971. MARCH’S 17., SZERDA Mi» ji£crci ^MirkiP Kútba omló szennyvíz Országút menti szemétdomb a Dunakanyarban Víkendtelep a vízmű védteriiletén Kútmárgezés miatt halt meg egy csecsemő Dr. Gál Lászióné, a Pest megyei Állami Közegészségügyi Felügyelőségen a település- egészségügyért felelős. Egyebek mellett hatáskörébe tartozik például a víz. Mármint arra kell ügyelnie, hogy az ivóvíz tiszta és egészséges legyen. — Beszéljünk tehát elsősorban a megye vízellátásáról. Arról, ami köztudomású, hogy a megye területén a lakosság NEM MINDENÜTT Jut hozzá jó ivóvízhez. — A megye egész lakosságának 30 százaléka ihat vízvezetéki vizet, a további 20 százalék a közkutakbót kapja, összesen 1408 közkút működik a megyében, egyharmaduk vize azonban kifogásolható. Mintegy 10 000 magánkutat tartunk nyilván, ezek között a kifogásolhatók aránya még sóikkal magasabb. Egészséges ivóvíz dolgában rosszul áll a megye. — A sűrűn lakott agglomerációs övezet számos községében nincs még vízmű. — Az övezethez tartozó egyetlen városban, Szentendrén és a 43 község közül huszonkettőben van, de a hálózat seholsem épült még ki teljesen. Gyálott tervbe vették vízmű létesítését, megszervezték az ivóvíz társulatot, Kistarcsa, Nagy harcsa, Kerepes néhány éven belül vízvezetéket kap, viszont Szigethalom, Tököl, sőt a 15 000 lakosú Dunaha- rasztí még az előkészületnél sem tart. Ami pedig a csatornázást illeti, ebben a megye szintén elmaradt sok más megye mögött. —’ MegsíSntétheffce" egyhamar ez az elmaradás? — Idő kell hozzá, nem is kevés. Mindenesetre már készülnek a megye regionális vízellátására és csatornázására vonatkozó tervek. A baj azonban, hogy ezek pillanatnyilag NINCSENEK ÖSSZEHANGOLVA az egyes községek településfejlesztési elgondolásaival. Ennek következtében több helyen a leendő vízmű védterü- letén, vagyis a szennyeződés meggátlására szolgáló, be nem építhető területen egyes tanácsok házhelyeket parcelláznak és néhol már épület is áll ilyen helyen. Kellő közegészségügyi szemlélet és szakértelem hiányában a védőterület kialakításának kérdésében a .tanácsok általában nehézkesek, sőt néhol a védőterület csökkentésére igyekeznek rábírni az egészségügyi és vízügyi hatóságokat. Néhány példa erre: Verőcén a DCM vízmüvének külső védterületét a vállalat nem vásárolta meg, később azután a tanács hétvégi telkekként értékesítette. Papíron tilos itt az építkezés, a telektulajdonosok azonban szerszámkamra címen építkeznek, W. C.-gödröt ásnak, kertjüket trágyázzák és ezáltal a vízmű környékének talaját szennyezik. Csornádon pedagóguslaká- sofc állnak a védterületen" Tökön pedig tejüzem és az elfolyó szennyvíz a talajba kerül. Dunakeszin a külső védterületen van a strandfürdő és az a belső védterülettől még az előírásos kerítéssel sincs elválasztva. — Néhány esztendővel ezelőtt Gyálott, Maglódon, Szi- getszentmiklóson, Dunaharasz- tin, Csömörön és Vecsésen is galvanizáló műhelyek elfolyó szennyvize számos kutat mérgezett meg. Vajon azóta tiszta már ezeknek a kutaknak a vize? — Nem, és azt sem lehet tudni, hogy mennyi idő múltán tisztulnak meg a veszélyes mérgező vegyianyagoktól, amelyek a termőtalajt is művelésre alkalmatlanná tették a közelben. Szigetszentmiklóson súlyos ekcémával két embert kezelnek évek óta önhibájukon kívül megbetegedtek, mert kromáttal szennyezett kútvízben mosakodtak. — Tudjuk, sok a Coli-baci- lusoktól FERTŐZÖTT KÚT. — Legtöbb ilyen kút nitráttal is szennyezett Szokolyán, Kosdon, Szigethalmon éppen ezért egyetlen kút sincs, amelynek vizét csecsemők részére felhasználhatnák. Még forralás sem tisztítja meg ugyanis a nitráttól a vizet Márpedig az ilyen víz hat hónaposnál fiatalabb csecsemők halálát okozhatja. Csak tavaly 25 csecsemő kapott ún. kút- mérgezést a megyében nitráttal fertőzött víztől, a gyors beavatkozás 24 apróság életét azonban megmentette. — Tökölön megindult az Állati Takarmányokat Előállító Vállalat gyárának üzeme. Most már megállapítható, okoz-e légszennyeződ ést? — Egyelőre nem érkezett hozzánk panasz. Viszont még szeptemberben a vállalat a községi tanács engedélyével állati tetemeket és melléktermékeket vitt a község szeméttelepére, holott ezeket kellően fertőtlenítve csak dögtemetó- ben lett volna szabad elhelyezni, ami a járási közegészségügyi felügyelő közbelépésére meg is történt. — A vállalat igazgatóját pedig 500 forint pénzbírsággal sújtották, fellebbezett azonban azzal, hogy más a felelős, nem ő. Hogyan adhatott engedélyt dögök elhelyezésére a községi tanács? — Sajnos, nem valamennyi köaség} tanács latig á,t a közegészségügy fontosságát. Évek óta hiába sürgetjük, nem tudjuk elérni, hogy a megyében minden egyes község alkosson tanácsi rendeletet a köztisztaság védelmében és abba foglalja bele az állattartás szabályozását is. Még ott sem mindenütt teljesítik ezt a kívánságunkat, ahol a köztisztasági rendelkezést meghozták. Egyébként általában nem hajlandók a tanácsok az állattartással kapcsolatos köztisztasági szabálysértési ügyekben eljárni. Még Szentendre városában sem, ahol pedig állattartásra vonatkozó szabályrendelet létezik. — És mi a helyzet A SZEMÉTLERAKODÓ helyekkel? — Nem valami jó. Még a Dunakanyar üdülőhellyé nyilvánított községeiben sem megfelelőek. Elég megemlíteni a visegrádi példát, ahol az országút mentén látható, meglehetősen gondozatlan állapotban ... — Térjünk vissza egy percre még a vízhez. Ahol a hálózati vizet a házakba bevezetik, a szennyvízszikkasztót mindenütt megépítik-e? — Még ahol igen, ott sem mindig megfelelőt építenék. Arról nem is beszélve, hogy noha a leghatározottabban tilos, nem egy helyen a házi szennyvizet az üzemen kívül helyezett kútba kötik udvarukon. Mondanom sem kell, hogy a szennyvíz így kapcsolatba kerül a talajvízzel ás a szomszédság még ivásra is használt kútvizét fertőzi. Perbálon, Dunakeszin van erre számos példa. Tanulságos és figyelemre méltó eseteket sorolt fel a főorvosasszony. ' Sz. E. Emlékülés az Áchim-évíordulon Száz évvel ezelőtt, 1871. március 16-án született Békéscsabán Áchim L. András, a Viharsarok parasztmozgálmá- nak vezéralakja, az első magyar parasztképviselő. Az évforduló alkalmából kedden Békéscsabán a városi tanács székházának dísztermében tudományos emlékülést rendeztek történészek, tanárok, írók, költők, politikusok, TIT- és népfrontaktivisták részvételével. Az ülést dr. Mód Aladár professzor, a TIT történelmi választmányának elnöke nyitotta meg, majd megkezdődtek az előadások, amelyek többek között a magyar agrárkérdés és Áchim L. András kapcsolatával és az Áchim-hagyomá- nyok továbbélésével foglalkoztak. A Duna Bizottság ülésszaka A dunai országokat képvi-t selő Duna Bizottság március 16. és 27. között Budapesten tartja évi rendes ülésszakát. A tanácskozást kedden délelőtt dr. Kurt Enderl osztrák nagykövet, a bizottság soros elnöke nyitotta meg a nemzetközi szervezet Benczúr utcai székházában. Az ülésszakon hét dunai állam — Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária és a Szovjetunió — nagyköveteinek vezetésével küldöttség vesz részt. Hazánkat Szipka József nagykövet képviseli a Duna Bizottságban. Ezenkívül részt | vesznek a tanácskozáson az | NSZK' szakértői; az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága,1 a Nemzetközi Távközlési Egyesület, a Meteorológiai Világ- szervezet és a dunai folyamigazgatóságok képviselői. Az elnöki megnyitó után megalakultak az ülésszak munkacsoportjai — a pénzügyi, a hajózási, a hidrotechnikai, a hidrometeorológiai, a statisztikai és a szervezési munkacsoport —, amelyek szekcióüléseken tárgyalnak a hatáskörükbe tartozó feladatokról. Külön szekció határozza meg a bizottság 1972. márciusáig szóló munkaprogramját. Az ülésszak utolsó plenáris ülésére március 27-én kerül sor, amikor a munkacsoportok javaslatai alapján meghozza határozatait a Duna Bizottság. Példakép: a Luca széke? Egy éve jártam Sóskúton — és az akkori cikkeimet is így kezdtem: előző télen jártam Sóskúton. A folytatás, mint ak- ^ kor is, most is némileg olyan | képet fest, mintha a lát- _ vány kimerevített filmkockába dermedt volna. Épül itt egy épület — amely sehogysem akar megépülni. Pedig ez az épület nem egy a sok közül. Hanem az első valamirevaló kulturális „létesítmény” Sóskúton, s mint ilyen, várva várt ígérete egy megújhodó szellemi életnek. — Itt van például a KISZ. Nálunk az istennek sem jönnek össze. Van is valami igazuk: nincs hol. Hát inkább tévét néznek, italboltba járnak. Mindezt az akkori tanácselnök mondotta, aki azóta lemondott tisztéről; mint mondta. ő is .belefáradt, .. j Az építkezést ' sok éves huzavona után végre sikerült elkezdeni; eljutottak odáig, hogy Kommunisták a tanácsban [ A tanácsi testületekben a kommunisták és pártonkívü- liek együtt dolgoznak. Ez így természetes, ez felel meg politikánknak, amelynek egyik kifejezője a tanácsi testületek összetétele is. Ezekben a testületekben párttag és nem párttag egy ugyanazon feladattal, egy ugyanazon célért dolgozik, az állampolgárok érdekeit képviselik. A párttag tanácstagok azonban magukhoz ragadhatják a kezdeményezést, eldönthet- nek vitás kérdéseket, nemcsak azért, mert általában tájékozottabbak — azoknak is kell lenniük — az összefüggéseket jobban látják — a több információ birtokában, esetleg politikusabb döntéseket is tudnak hozni — hanem elkötelezett pártállásuknak megfelelően. Kiskunlacháza tanácsi testületé az utóbbi választási ciklusban „nagyon együtt” volt. kommunista és pártonkívüli egyformán kivette részét a munkából, hasonló áldozatokat vállalt, és általában közös platformon is vol- | lak, vitára ritkán került a sor, legalábbis olyan vitára,’ amikor a párttag tanácstagoknak harcolniuk kellett valamilyen helyes álláspont, döntés kialakításáért/ Komár László vb-elnök: — Nálunk például önállóságot kapott a községfejlesztési állandó bizottság, any- nyira, hogy előterjesztéseiket a vb. változtatás nélkül mindig elfogadta, mert olyan megalapozottak voltak. A teljes önállósággal e bizottság felelőssége rendkívül megnőtt, de nem vallottak szégyent, állták a próbát, s olyan tekintélyt szereztek, hr-ry szinte minden tanácsta >t ez a bizottság irányított Ezzel csak azt akarom kifejezni, hogy a tanácstagok, az egyes bizottságok munkáját értékeljük, s ebben mind a kommunisták, mind a pártonkí- vüliek különbség nélkül jelesre vizsgáztak. — Volt-e olyan eset, amikor a kommunista tanácstagoknak mégis valamiben meg kellelt győzniük a páironkí- vüli tanácstagokat? — Ilyen tulajdonképpen nem esett meg, mert nem volt rá szükség. Ha mégis,' akkor elmondhatom. hogy amikor az ivóvíztársulás megalakult, és a családonként 3200 forintos hozzájárulást többen soknak találták, akkor a kommunisták, mivel jobban voltak tájékozódva és tudták, hogy ekkora összeget reálisan lehet és kell is számolni, meggyőzték a többieket. Vagy: a járdaépítési hozzájárulásnál mi még az ezt szabályozó rendelet előtt csökkentettük a hozzájárulást a későbbi rendelet szellemében, s ez is a párttagoknak volt köszönhető. — Mi a párttag tanácstagok Szerepe, jelentősége a testületben? — Az, hogy a napirendre kerülő témákat több oldalról világítsák meg, mivel tájékozottabbak, s a helyes gazdasági, fejlesztési döntéseket fceresztülvigyék úgy, hogy azok politikusok legyenek. Különben a pártonkívüli tanácstagok is hasonló szellemben dolgoznak, felnőnek, egyenrangú partnered a párttagoknak. Gyökér Mihály kommunista tanácstag, tsz-párttitkár: — Mindig az lebeg a szemünk előtt, hogy példát mutassunk a pártonkívüli tanácstagoknak. — Mit jelent a gyakorlatban ez a példamutatás? — A tanácstagi kötelezettségek rengeteg társadalmi munkát kívánnak, s e munkákra először főleg a párttagokat mozgósítjuk. — S elméletben? — Ha szóbeli agitációra gondol, akkor arra nincs szükség a nem párttag tanácstagoknál sem, mert a párttag tanácstagok fellépése eleve útmutatást ad. Ez abban gyökerezik, hogy községünkben nagy tekintélye van a pártszervezeteknek. Mezei Károlyné kommunista tanácstag: — Olyan problémát szinte nem is mondhatok, amikor úgy kellett volna a kommunista tanácstagokra támaszkodni, hogy az demonstratív lett volna. Az igaz, hogy a ke mmunistákra kell támaszkodni, mint alapra, mert ők értesülnek bizonyos elhatározásokról, információkról hamarabb, tehát tájékozottabbak. Mindenesetre a kommunista tanácstagok ritkábban hivatkozhatnak nagy elfoglaltságra, betegségre és más egyébre, ha munkájukat időben nem végezték el. Ránk jobban figyelnek. Az elkötelezett tanácstagok kommunisták és pártonkívü- liek egyaránt lehetnek. A párttagok ilyen minőségben elsősorban a tanácsi testület tagjai, s csak akkor folyamodnak nagyobb politikai érettségükhöz, tájékozottabb szemléletükhöz, ha erre szükség van. De erre mind ritkábban van szükség, mert a kommunista és a pártonkívüli tanácstag is egyaránt a párt politikájának megfelelően tevékenykedik. B. Gy. Z' kiáshatták az épület alapjait. 600 négyzetméteren könyvtár, olvasóterem, klubtermek, já- . ték.terem, Párt- és KISZ-iroda Iész.''Amikor legutóbb a 'hely- színen jártam, még csak ez a pozitív negatívum látszott: a gödör, amely az alapokhoz kell. Az itteni táj kínálja az anyagot: a híres sóskúti mészkő kitűnő építőanyag. Kivitelező is akadt — azaz kéznél volt: a sóskút—pusztazámori Tolbu- chiin Tsz kiegészítő üzeme. De valami miatt mindig újra és újra csak döcög az építkezés, sehogy sem gyorsul fel a tempó. Ez volt a helyzet legutóbb. A határidő pedig december 7 Tavaly december 7. Aztán a tévében láthattuk a sóskúti könyvtár — panaszát. Még mindig nem az elkészült épületet. A Pest megyei inter- pellációs műsorban még mindig újabb huzavonáról volt szó. Dehát azóta is eltelt néhány hónap! Megnézem; bizonyosan elkészült már! Messze van az még a késztől; hogy mennyire, azt mutatja a mellékelt ábra, azaz foto. — Híre már van a klubkönyvtáruknak — mondom a sóskúti tanácson —, csak klubkönyvtáruk nincs, talán sose lesz. Nem lenne jobb megfordítva: előbb legyen épület, azután keljen híre ... Girnesi György vb-titkár nem túl magabiztosan válaszol. — Az Ígéret szerint május elsején átadják. — Mármint a legutóbbi Ígéret szerint? — Hát igen .Ii Pedig már nagyon kellene. Fiataljaink jó része Pestre jár. Ha lenne helyiség számukra, felpezsdülne az élet Vendégszerepléseket tervezünk, meghívjuk a Déryné Színházat, másokat. Épül három olyan klubhelyiség is, amelyet egybenyitva előadásokra használhatunk. Párt- és KISZ-összejövetelekre is alkalmas nagy terem lesz ez ... majd ha készen lesz. — Mi készteti mindig újabb megtorpanásra ezt az eredetileg Is sok huzavona után elkezdett — és végül Is nem olyan óriási méretű, nem is túl bonyolult építkezést? — Hogy eléggé egyszerű, mint épület? Lehetséges. De van itt egy-két különleges, egyéni elképzelés. Amikor már egyéb akadály nem volt, ezek az extra kívánalmak állították le a munkát. — Szemre nem látni: miféle különlegességekről van szó? — A nyílászáró szerkezetek (magyarul: ajtók-ablakok) okoztak gondot előbb. Ezeket nagynehezen, rendelésre elkészítették. Nagyobb bajt keltettek a különleges vasalások. A „megálmodott” vasalásokról kiderült, hogy sehol sem gyártanak ilyeneket. Legvégül csak külföldről sikerült beszerezni ... — Miért nem beszélték le a tervezőt a megoldhatatlan elképzelésekről? Végül is nem Nemzeti Színház, vagy új Parlament épül Sóskúton. Egy községi klubkönyvtár nagyon szép és modem lehet akikor is, ha egyszerű. — Sajnos, itt is becsúszott egy kis hézwg. Aki kitalálta a csak külföldön elérhető vasalásokat — az végképp odakint „feledkezett”. Disszidált... Hát ezért tartott Ilyen soká, sok egyéb kínlódás után az. ajtók - ablakok, majd azok vasalásának beszerzése is ... Péreli Gabriella y Rakodókat és raktári kiadókat azonnali belépésre felveszünk. Jelentkezni lehet a PROSPERITÁS KTSZ MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN Budapest IX, Viola u. 45. /
