Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-14 / 62. szám
1971. MÁRCIUS 14., VASÁRNAP A legnagyobb hasznot a hazának... Görgey Artúr, a kémikus A magyar vegyipar különösen a legutóbbi negyed évszázadban elért fejlődésével ma már világhírű. Nagy eredmények születtek a gyógyszer- iparban, az alumíniumiparban, az olajiparban, de a vegyipar más területein is. Alig másfél évszázaddal ezelőtt egyetlen magyar kémiai kézikönyv sem volt, és a nemzetgazdaságnak ez a forrása, amelyet egész Európában oly szorgalmasan műveltek az iparosodó országokban, Magyarországon sokáig csak a nevéről volt ismeretes. Görgey Artúr, az 1843— 1849-es magyar szabadságharc hajdani fővezére is. aki eredetileg kémikusnak készült, megerősíti ezt levelezésében. Amikor a szabadságharc kitörése előtt Görgey otthagyta az osztrák katonaságot, előbb a prágai egyetemen kémiát tanult, s a kókuszdióolaj vegy- bontó hatásával foglalkozott. Lelkesen beszámolt öccséhez írt leveleiben nagyratörő terveiről. Mint öccsének, Görgey Istvánnak Görgey Artúr ifjúsága című, 1916-ban megjelent könyvében olvashatjuk, a fiatal vegyész arról írt, hogy a kémiában teljesen elmaradott hazájában ő akar vállalkozni a magyar kémiai tudomány megteremtésére. „Szívesen engedem magamat — írta 1847- ben Prágából öccsének — képzeletem szárnyain Magyarországra vitetni, hol diadalutat készítek a kémiának.” Görgey Artúr kémiai ismereteit csakhamar a mezőgazdaság irányában gyarapította: ez az a tér, ahol legtöbb hasznot Vél hajtani hazájának. Mielőtt Prágából ősi családi fészkébe indult hazafelé, nagy önérzettel arról írt öccsének, hogy „a kémiának Magyarországon ugyan nem gyors és feltűnő, de annál biztosabban hódító propagandája a szerény Toporcról fog kiindulni”. Az események azonban másfelé sodorták Görgey Artúr életének útját: a kémia „hódító propagandája” mégsem a Szepességben levő Toporcról, a Görgey család ősi fészkéből indult el... (MTI) RITKA MÁR A FEKETE HOLLÓ IS... Eltűnt a bölénye viza, kiveszőben a túzok Hazánk vadállományának még ma is elismert rangja, tekintélye van az európai országokban. Egyre nagyobb számban jönnek a vadászati idényüÉíi külföldi vadászok és komoly összegeket fizetnek valutában a különleges értékű trófeákért. .Persze a civilizáció térhódítása egyre kisebb területre szorította a valamikor széltében-hosszában szabadon portyázó -és röpködő vadállományt. Ma már furcsa arra gondolni, hogy ahol most. gépkocsik szakadatlan sora suhan a be- tonutakon, traktorok szántanak, repülőgépek szórják a műtrágyát, hidroglóbusok szolgáltatják az ivó- és öntözővizét, ott valamikor bölénycsordák, farkasfalikák tanyáztak. Pedig az utolsó bölényt — viszonylag nem is olyan régen — 1814-ben ejtették el Udvarhely megyében. A bölénnyel rokon őstulok inár a középkorban kipusztult a hazai grdőkből és a háziállattá szelídített bivalynak is már inkább csak az állatkertben láthatók a kései ivadékai. Az „erős mint a bivaly” mondás ma már fedezet nélkül hangzik, nem úgy, mint néhány évtizede, amikor még gyakran lehetett látni vidéken kátyúba rekedt, irgalmatlan nehéz rakományokat k> rángató bivalypárokat. A szürke és fehér magyar marha is már inkább csiak mutatóban fordul elő. Helyükbe Tépett a gazdaságosabb és gyorsabban növekvő magyar tarka és egyes nyugati fajták. Eltűnt hazánkból az egykor nagyon is gyakori vendég, az óriás hal: a viza is. Pedig ez a tíz méterre is megnövő több mázsás hal a múlt század első felében még gyakori vendége volt nemcsak a Dunának Po- zsonyig, hanem a Tiszának is, egészen Szolnokig. Felúszott a Fekete-tengerből jövet a mellékfolyókba, a Vágba, Marosba, Körösökbe és az Oltba is. Emlékét hirdeti a budapesti vizafogó gát elnevezése is. Kiveszőben van egy óriás madarunk is, a túzok. Ez a méteres testű „magyar strucc” valamikor jól ismert lakója volt az Alföldnek. Ma már szigorú védettsége ellenére is egyre ritkábban található nemcsak a fehér, hanem a fekete holló is. A kiveszett és kiveszőben levő állatfajok helyett viszont elég szép számmal vannak új állatfajták az országban. A Bükk-hegység sziklái között korzikai muflonok tanyáznak és otthon érzik magukat. Vizeinket egyre jobban népesíti be az angolna, fehér amur és busahal. Csupa különleges és valamikor ritka csemegének számító halfajták. A túzok esetében talán azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy idézzük a közmondást: jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. (MTI) Minden út Rómába vezet... Az útépítés évezredei Borostyánkő, selyem, prém, tea, zarándok. így nevezték az ókori kereskedelmi útvonalakat Nevüket arról az áruról kapták, amelyet a leggyakrabban szállítottak rajtuk. A zarándokút pedig a mohamedánok szent városaiba: az ará- biai Mekkába és Medinába vezetett. A borostyánkőét csaknem négyezer esztendős: Szombathelyen a romkertben bárki meggyőződhet csodálatos maradványairól. A selyemút kétezer éves, olyan hosszú volt — Pekingtől Szíriáig tartott —, "hogy megtételéhez három esztendőre volt szükség. Ezen az útvonalon jutott el 1270-ben Pekingbe a híres velencei utazó, Marco Polo. Az első burkolt utat Cheops fáraó — kinek nevét a 145 méter magas, híres piramis ma is fennen hirdeti — az időszámításunk előtti 3000. évben építette. Útépítéssel Európában először a föníciaiak foglalkoztak. Görögországban építettek utakat azért, hogy a görög őserdők hajóépítésre alkalmas faanyagát a tengerig tudják szállítani. De Európa legnagyobb útépítői a rómaiak voltak: az összes főutak az akkori világ központjából, Rómából, a Forum Romanumról indultak ki. Itt állt a Milliarium Aureum, vagyis az aranyból készült mérföldkő. És innen ered a mondás: minden út Rómába vezet. A teljes római úthálózat hosszát 300 000 kilométerre becsülték, ez a távolság harmincszor akkora, mint Mexikó Budapesttől való távolsága. (MTI) Országgyű lésiképviselő-jelölő gyűlések A választókerület száma és területe A jelölő gyűlés helye A jelölő gyűlés időpontja (március) szánni országgyűlési választókerület: Csömör, IsaKistarcsa 15-én 18 óra Mogyoród, Nagytarcsa, Pé- cel. Pécel 16-án 18 óra 2. számú országgyűlési választókerület: Aszód, Do- mony, Erdőkertes, Galgamá- csa (Vácegres, Váckisújfalu), Iklad, Kartal, Szada, Veresegyház, Verseg. Aszód Galgamácsa 15- én 18 óra 16- án 18 óra 3. számú országgyűlési választókerület: Bag, Dány, Túra 15-én 18 óra ra, Valkó (Vácszentlászló), Zsámbok. Zsámbok 16-án 18 óra 4. számú országgyűlési választókerület: Gödöllő. GanzÁrammérő Gödöllői Gépgyár 17-én 16 óra 19-én 14.15 ó. 5. számú országgyűlési választókerület: Kóka, Nagy- káta, Szentlőrinckáta, Szent- mártonkáta, Tápióság, Tá- piószecső, Tóalmás. Nagykáta Telefongyár Szentlőrinckáta, tsz 16-án 14 óra 18-án 19 óra 6. számú országgyűlési választókerület: Farmos, Pánd, Tápióbicske, Tápió- györgye, Tápiószele, Tápió- szentmárton, Tápiószőlős, Üjszilvás. Tápiószele, KGYV Tápiószentmárton 16-án 14 óra 18-án 19 óra 7. számú országgyűlési választókerület: Cegléd. Cegléd 15-én 18 óra 8. számú országgyűlési választókerület: Albertirsa, Albertirsa 16-án 18 óra szentmiklós, Mikebuda, Nyársapát. Ceglédbercel 17-én 19 óra 9. számú országgyűlési választókerület: Abony, Jászkarajenő (Kőröstetétlen), Kocsér, Törtei. Abony Jászkarajenő 16- án 18 óra 17- én 17 óra 10. számú országgyűlési választókerület: Nagykőrös. Nagykőrös 16-án 16 óra 11. számú országgyűlési Monor 15-én 14 óra nye, Káva), Monor, Pilis. Pilis 16-án 15 óra 12. számú országgyűlési választókerület: Ecser, Gyömrő, Maglód, Mende, Sülysáp, Űri. Gyömrő Sülysáp 16- án 13.30 ó. 17- én 17.50 ó. 13. számú országgyűlési választókerület: Nyáregyháza, Péteri, Üllő, Vasad (Csév- haraszt), Vecsés. Olló Vasad 17- én 18 óra 18- án 18 óra 14. számú országgyűlési választókerület: Alsónémedi, Bugyi, Gyál (Felsőpalkony), Öcsa. Gyál Ócsa 16-án 15.30 ó. 19-én 17 óra 15. számú országgyűlési választókerület: Dabas, Inárcs, Kakucs, Örkény Örkény 18-án 17 óra (Hernád, Pusztavacs, Táborfalva), Tatárszentgyörgy, Üj- hartyán, Űjlengyel. Dabas 15-én 16 óra A választókerület száma és területe A jelölő gyűlés helye A jelölő gyűlés időpontja (március) 16. számú országgyűlési választókerület: Dömsöd, Kiskunlacháza (Áporka), Lórév, Makád, Ráckeve (Szigetbecse), Szigetcsép, Sziget- szentmárton, Szigetújfalu. Ráckeve Kiskunlacháza 17- én 19 óra 18- án 19 óra 17. számú országgyűlési választókerület: Délegyháza, Dunaharaszti, Dunavarsány, Majosháza, Taksony. Dunaharaszti Dunavarsány 17- én 19 óra 18- án 19 óra 18. számú országgyűlési választókerület: Halásztelek, Szigethalom, Szigetszentmik- lós, Tököl. Csepel Autógyár 16-án 16 óra 19. számú országgyűlési választókerület: Érd. Érd, gimn. 17-én 17 óra 20. számú országgyűlési választókerület: Százhalombatta, Diósd, Sóskút (Pusz- tazámor), Tárnok, Törökbálint. Százhalombatta 16-án 14 óra 21. számú országgyűlési választókerület: Biatorbágy, Budaörs, Páty. Biatorbágy 16-án 17 óra 22. számú országgyűlési választókerület: Budajenő (Telki), Budakeszi, Nagykovácsi, Solymár, Üröm (Pilis- borosjenő). Budakeszi 15-én 16 óra 23. számú országgyűlési választókerület: Perbál, Pi- liscsaba (Tinnye), Pilisszent- iván, Pilisvörösvár, Zsám- bék (Tök). Pilisvörösvár 18-án 18 óra 24. számú országgyűlési választókerület: Szentendre, Pomáz. Szentendre Pomáz 15-én 14.30 ó. 16-án 19 óra 25. számú országgyűlési választókerület: Budakalász, Csobánka, Dunabogdány, Kisoroszi, Leányfalu, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pi- lisszentlúszló, Pócsmegyer, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Visegrád. Dunabogdány Budakalász 15-én 12 óra 18-án 19 óra uw ■:». r ■ (.ni» «ti » . í — 26. számú országgyűlési választókerület: Dunakeszi, Fót. Dunakeszi 15-én 15 óra 27. számú országgyűlési választókerület: Ácsa (Csővár), Csornád, Göd, Kisné- medi, Kösd, örbottyán, Püspökhatvan (Galgagyörk), Püspökszilágy, Rád (Penc), Szód, Sződliget, Vácduka, Váchartyán, Váerátót. Göd Püspökhatvan 15-én 18 óra 17-én 19 óra 28. számú országgyűlési választókerület: Vác. Vác 15-én 14.30 ó. 29. számú országgyűlési választókerület: Berneceba- ráti, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés (Ipolytöl- gyes), Márianosztra, Nagy- börzsöny, Nagymaros, Perő- csény, Szob (Ipolydamásd), Szokolya, Vámosmikola (Té- sa), Verőce, Zebegénjf. Szob 25-én 15 óra Úsztatva tartósabb Tutajosok, fuvarosok és a többi kihaló mesterség Furcsa arra gondolni, hogy a Dunán, ahol most luxushajók és a víz tükrén szédületes sebességgel suhanó szárnyas- hajók közlekednek, valamikor a tutaj volt a leggyakoribb vízi jármű. Még századunk első tizedeiben Is gyakori volt a hatalmas szálfenyökből összeállított tutaj a Dunán, de különösen a Tiszán és a Maroson. így szállították az Alföld nagy fűrésztelepeire a Felvidékről, Kárpátaljáról és Erdély havasaiból a fűrészárut óriási tételekben. A kárpáti fenyő nemcsak hazánkban hasznosult. Keresett cikk volt egész Európában mint építő-, bútor- és hangszerfa. A szakemberek szerint mindhárom célra alkalmasabb minden más fajta fenyőnél. A minőség javításában magának a szállításmódnak, ez esetben a tutajozásnak is nagy szerepe volt. A folyami úsztatás és az ezzel járó hosszas áztatás a kártékony baktériumok nagy részét kiöli. Ezért az úsztatott fa feldolgozott állapotban sokkal tartósabb, ellenállóbb, mint a vasúton vagy hajón szállított fűrészáru. Tutajozott fenyőkből készült a legtöbb fővárosi és vidéki ház tetőszerkezete. Ezekre a szállítmányokra épült a legtöbb hazai bútorgyár, és ez alapozta meg a magyar bútoripar egykori világhírnevét. Érdekes színfoltja volt a század eleji magyar életnek a Vágról a Dunára tutajozó nagy kalapos felvidéki tutajos és a Székelyföldről leereszke- rő székely atyafi, aki Gyer- gyótól Szegedig lapátolgatta uttaját. Gyakran családostul tették meg a hetekig tartó utat, és célhoz érve, vagy az ottani fűrésztelepen vállaltak munkát, vagy hazautaztak vonattal, és újra tutajra szálltak az Alföld felé. A mesterség apáról fiúra szállt, egész tutajos- dinasztiák alakultak ki. Sokan közülük letelepedtek a kora tavasztól, jobban mondva a tavaszi áradások elmúltától hóhullásig látogatott városokban. De ott is megmaradtak a szívükhöz nőtt fenyők társaságában, és vagy a fűrésztelepeken, vagy a bútorgyárakban kerestek munkát. A tutajozással együtt sok más mesterség is elsorvadt vagy teljesen kihalt a civilizáció fejlődésével, a gépesítéssel, a modern életforma terjedésével. A fuvarosok valamikor népes testületé ma már szinte egészen eltűnt a mindennapi életből. Valamikor a fiakkeres és a konfliskocsi annyira hozzátartozott a városképhez, de ma már Bécsbe kell utaznunk, ha élő fiakkerest akarunk látni. Ott is inkább csak színpadi kelléknek hat. Milyen furcsa lenne, ha újra megjelenne Pest utcáin a Duna vizét árusító lajtos szekér, vagy reggelenként a millimári kínálná a friss tejet, mint ötven évvel ezelőtt. Persze, még nagyobb meglepetést okozott volna, ha valaki a múlt században jelentkezett volna tv-szerelőnek vagy atomfizikusnak... OTP-üdülőtelep Hévízen A Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet mérnökei elkészítették a hévízi OTP- üdülőtelep tervét. A kissé lejtős területnek megfelelően lépcsőzetesen emelkedő épületet terveztek. Csaknem 180 méter hosszú lesz a három- szintes háztömb, amelynek egy-egy harmada, vagyis 60 méteres szekciója fél-fél emelettel nyúlik magasabbra a másiknál Az épületben 144 egyszobás és 72 másfélszobás üdülőegység kap helyet. Tavasszal a legerősebb Több lesz a parádi A parádi víz fogyasztói számára örvendetes hír, hogy márciusban növekedett a parádi Csevice-forrás vízhozama. A környékbéliek úgy mondják, hogy ilyenkor tavasszal a „legerősebb” a parádi víz. A forráskezelők, kihasználva a kedvező alkalmat, naponta mintegy 2500 palackot töltenek meg az üdítő és gyógyító itallal.
