Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-13 / 61. szám

EGY PÁRTMUNKÁS- NYUGDÍJBAN r>-> Árubemutató a Cifrakertben A Lenin úti Cifrakert gyak­ran változtatja a profilját. Hol képzőművészeti tárlat nyílik benne, hol könyvkiál­lítás. Hétfőtől kezdve áru­bemutatónak ad helyet, mely­ről így tájékoztat Kubinyi Béla, az ÁFÉSZ munkatár­sa: — A dolgozó asszonyok gondjain akarunk segíteni, amikor a „Több szabad időt” mozgalom keretében megren­dezzük árubemutatónkat és kiállításunkat. — Március 15-től április első napjáig a cifrakerti ter­mekben mosógépeket, porszí­vókat, padlókefélőket s más háztartási gépeket mutatunk be a nagyközönségnek. — Az OTP-hitelkérelmeket a helyszínen elintézzük s a megvásárolt árukat díjtala­nul házhoz szállítjuk. A kiál­lításra elhozzuk a DÉLKEK Vállalat különleges konzer- veit, valamint déli gyümöl­cseit, datolyát, banánt és fü­gét. — Az árubemutatón közvé­leménykutatást is folytatunk. Az öszegyűjtött írásbeli és szóbeli véleményeket fel­használjuk kiskereskedelmi részlegünk további fejleszté­sében. (p.) Dosztojevszkij-, Móricz-, Móra-kötetek érkeztek A Művelt Nép Könyvesbolt újdonságai: A magyar iro­dalom története 1849-ig. — Ágh István: A tündér meg­kötözése. — Petri György: Magyarázatok. — Dosztojev­szkij: A kamasz. — Hernádi Gyula: Az erőd. — Almást Miklós: A látszat valósága. — Móricz Zsigmond: Pillangó. — E. Kent: Asszony lesz a lányból. — M. Choury: A pá­rizsi komrnün története. — Móra Ferenc: Aranykoporsó. — Dely: Jóga. — Reich Ká­roly: A pamutszamár keser­vei. — F. S. Fitzgerald: A nagy Gatsby. — Mansfield— Thompson: Matematika, új felfogásban. — Berecz János: Mi a csendes ellenforradalom? A városi tanács pénzügyi osztályán Hajdú Miklós osz­tályvezetővel beszélgetünk az adófizetésről. — Jól zártuk az elmúlt esz­tendőt mondja. — A lakosság adóbefizetése meghaladja a négy és fél millió forintot. A váci adómorál jónak mond­ható. — Felhívásokat láttunk a városban. — Máig lehetett bevallani a mezőgazdasági jövedelem- adót. A városi tanács a leg­utóbbi ülésén elfogadta elő­terjesztésünket, amelyben a mezőgazdasági lakosság 1971. évi jövedelemadó-tételeit ál­lapítottuk meg. Az adótéte­lek kidolgozásánál mind a tsz-tagok háztáji gazdaságai­ra mind az egyéni gazdasá­gokra vonatkozóan, a pénz­ügyi osztály az állam és az adózók érdekeit messzeme­nően figyelembe vette. — Melyek voltak ezek a szempontok? — A lakosság használatá­ban levő földek nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalma­sak. Az aranykoronában szá­mított tiszta jövedelem az országos átlag közép- arányosának felel meg. A szőlőkben, kertekben és gyümölcsösökben nem folyik intenzív gazdálkodás. A lege­lő. erdő, nádas művelésű in­gatlanok terméshozamukat tekintve közepes értékűek. Ezek alapján vetették ki az adót. — A kisiparosság? — A bevallási íveket a kis­iparosság képviselete, a KIOSZ vezetőinek bevonásá­val bíráltuk el. Alig egy-kct esetben rek­lamáltak. Azt viszont szeretném hang­súlyozni, hogy az adófizetők ne várjanak külön értesítést, A Pamutfonóipari Vállalat váci gyárában — Bajna Ist­ván főikönyvelőtől kértünk tá­jékoztatást. — 1969-es színvonalunkhoz mérten — mondja — nagy fejlődés tükröződik az ered­ményeinkben. Gyárunk termelési értékét 26 százalékkal növeltük létszámnövekedés nélkül. A jubileumi versenyben a ter­melési érték emelkedését teljés egészében a termelé­kenység növekedésével értük aL — Mit gyártott a Vám utcai üzem? — Korábban kizárólag pa­mutból gyártott fonalat az üzem. Néhány évvel ezelőtt kísérletezni kezdtünk a poly­esterrost földolgozásával. 1969­Két alsógödi fiatalember bűnügyét tárgyalta a napok­ban a Váci Járásbíróság. Az elsőrendű vádlott Gom­bos Antal huszonhárom éves segédmunkás és P. G. fiatal­korú villanyszerelő évek óta jó saját érdekük, hogy már most befizessék első félévi adó­jukat. — A város érdekelt e bevé­telekben? — örvendetes, hogy az épí­tési, közlekedési osztály se­gítségével emelkedett a köz­terület-foglalási díj: 1968-ban 50 ezer forin­tot, 1970-ben már 331 ezer forintot szedtünk be e cí­men. Van viszont néhány feledé­keny víkendházépítőnk. Pe­dig az új üdülőházakról hasz­nálatba vétel után hat napon belül bevallást kell adni az adóhivatalnak. A pontos adó­fizetés közérdek: lehetővé te­szi városunk további építé­sét, szépítését. (p.) ben mär a termelés 22,4 szá­zalékát ezek a fonalak adták, 1970 végére elértük, hogy üzemünk teljes kapacitás­sal kizárólag ezt az új, korszerű terméket gyártja. — Mit tettek a műszaki fej­lesztésért? — Megfiatalodott a géppar­kunk. Az új termékhez számos új gépet szereztünk be. Mű­szaki dolgozóink, munkásaink vállalták az úttörő szerepet a hazai gyártmányú, nagysebes­ségű szalagnyújtógépek beállí­tásával, beindításával. A gyártó vállalat, a KAEV, éppen a váci tapasztalatok alapján számos konstruk­ciós változtatást hajtott végre a gépeken. Nagyon vártuk az új lengyel kártológépeket is, de csak ja­ba rútságban voltak. Gombos Antal már többször próbált disszidálni, összesen egy év és három hónapot töltött börtön­ben tiltott határátlépés kísér­lete miatt. Ügy látszik, nem szegték kedvét a kudarcok, mert új terveket kovácsolt, sőt, fiatalkorú barátját is rá­beszélte a disszidálásra. Elhatározták, hogy elbújnak egy német feliratú vagonban, ami Ausztriába viszi őket. In­nen Kanadába akartak utazni. Tervük csak félig sikerült. Négynapi utazás után a Német Demokratikus Köztársaság Sassnitz városában szálltak ki. A Váci Járásbíróság tiltott határátlépésért az elsőrendű vádlottat egy év és kéthónapi, társát hathónapi szabadság- vesztésre ítélte. Az ítélet jogerős. (cs. a.) MEGOPERÁLTAK a 24 éves texasi Johnson asszonyt, aki agydaganat következtében két méter negyvennégy cen­timéter magasra nőtt és 195 kilóra hízott. Az orvosok ki­jelentették, hogy az agydaga­nat eltávolítása következté­ben ugyan nem csökken az asszony súlya és magas­sága, de többé nem fenyegeti a vakság veszélye. nuárban értek ide, szerelőkkel együtt, s márciusban kezdték a termelést. — 1971 is a fejlődés éve lesz? — Az említett új gépek a régiekkel azonos alapterüle- fcen, négyszer annyit termel­nek. Szükség is lesz erre, mert az idei előirányzat szerint a FICE mennyiségben 29,2 szá­zalékkal, értékben 30,7 száza­lékkal kíván idén többet ter­melni, mint 1970-ben. Csupa korszerű, szintetikus fonalat. — önöknél nincs munkás­hiány? — A feladatokhoz nem kel­lene több munkáskéz, mint amennyi most dolgozik. Sajnálattal tapasztaljuk, hegy a lassú elvándorlás jelei nálunk is mutatkoz­nak. Nem is a bér játssza a szá­mottevő szerepet, hiszen az évi átlagkereset nálunk is 21 ezer forint volt. S ha örvendetes is a tény, hogy a dolgozók egy­ötöde szülési és gyermekgon­dozási szabadságon van, a sok munkáskéz nagyon hiányzik. Ennek ellenére a gyár vezető­sége úgy látja, hogy 1971 is az újabb, további előrelépés éve lesz — fejezte be tájékoztató­ját Bajna István főkönyvelő. (P. r.) Avatatlannak nem sokat mond Káldy-Nagy Gyula új tanulmányának címe — Ha- rács-szedők és ráják. Ám az alcím — Török világ a XVI. századi Magyarországon — már érdekes mondanivalót sej­tet. Még inkább felcsigázza ér­deklődésünket, amikor hosszú oldalakon át városunkról, a tö­rök kori Vácról olvasunk a szerző lebilincselő írásában. Igazi képét mutatja a hó­doltsági város, a könyv józan hangon, tárgyi­lagosan mondja el a török adószedés módját, aminek kö­nyörtelenségéről eddig sem volt kétségünk, ám Káldy- Nagy Gyula könyve végső bi­zonyítékát adja könyvtári le­írások hitelességének. A címben szereplő „harács" szó az adót jelenti. Másként „dzsizje”-adónak is hívták, amelyet minden családfőnek fizetnie kellett. Minden rója­nak, vagyis keresztény alatt­valónak. Elsősorban ezt a? adót hajtották be, ez volt a török állam gazdasági alapja. Számunkra különösen a vá­rosunkra vonatkozó fejezet értékes. Budával egyenrangú­nak áll’tja a szerző, és okfej­tését igazolja is. Kereskedelmi útvonalá­nak döntő fontossága mi­att sokszor még felül is múlja Budát. Hihetetlennek tűnik, hogy az 1560-as években 60 ezer szarvasmarhát szállítottak át a váci réven Bécs felé. Ha­sonló adatok fölsorolásánál is megragadóbb az a rész, amely­ből az akkori váci hétközna­pokat, a török megszállók és a magyar lakosság viszonyát ismerjük meg. Az érdekes egymásra utaltságot, amely gyakorta elmosta azt a határt, amit a távolban levő szultán törvényírói szabtak meg. Re­génybe kívánkozik a debrece­ni Szabó Máté alakja, aki a váci átmenő forgalom és ke­reskedelem egyik korlátlan ura volt. Fortélyos esze segítségé­vel még a váci török uraknál A közelmúltban a városi párt-végrehajtóbizottság úgy döntött, hogy a vasúton túl la­kó párttagok, főleg veteránok részére lehetővé teszi önálló területi alapszervezet létreho­zását. Az új alapszervezet a DCM kultúrotthonában, a Ság­iam Endre Kultúrházban ta­lált otthonra. Mintegy hatvanfőnyi a leg­újabb alapszervezet. A napok­ban megtartották a vezetőség­választó taggyűlést. A tagság Csemniczky Jánost választotta meg az alapszervezet titkárá­vá. Aki Csemniczky elvtársat is­meri, tudja, hogy megérdemli a tagság bizalmát. Negyedszá­zad óta pártmunkás, sokat tett a városért. Még országosan is alig kez­dett kibontakozni a kisipari szövetkezetek mozgalma, ami­kor ő Vácott már összefogta a Kisalag, Hegyalja út 29. Ko­pott, elhanyagolt külsejű la­kás. Az utcából meredek hegy­oldal nyílik, ahonnét a lezú­duló hó- és víztömeg süppe­déssé, járhatatlanná teszi az utakat. Különösen annak az itt lakó, magányos, idős asz- szonynak, aki már elmúlt 80 éves. Özvegy Bezella Lajosné hosszú ideje már, hogy bete­gesen, magányosain él. A Vö­röskereszt helyi képviselői rendszeresen; a szomszédok naponta meglátogatják. Bezel- lánénak jólesik a gondosko­dás, egy tányér meleg étel és emberi szó. Télen, ha „be­fagynak” az utak, tejet és ke­nyeret hoznak a boltból, jó időben ő maga ballag el nagy is nagyobb szava volt messze földön. Bizonyíték erre, hogy egyik útján ért háborgatásáért a budai pasa Rudolf császár­nál emelt szót érette... A török adóösszeírásokból pontos adataink vannak az ős­lakosság életmódjára, foglalko­zására vonatkozóan is. Fényt derítenek arra is, hogy a törökök biztonságos helynek tartották Vácot, számosán letelepedtek itt, an­nak ellenére, hogy a váci gaz­dasági biztonságot gyakran megszakította egy-egy császá­ri támadás, és a végváriak portyázása, ám ez akkor, az akkori ember életéhez tarto­zott — talán természetesnek is vették. Nem volt ez másként Vácott még akkor sem, ami­kor a XVII. században foko­zódó harcok után a város tel­jes pusztulásnak indult. De eb­ben a megszállók nem hittek, hiszen közülük családok sora telepedett le újból itt. Vác gazdag múltjának bi­zonyítéka is e tanulmány. Épületek és más emlékek nem maradtak e korból, de a most megjelent könyv is segít mél­tó történelmi helyére juttatni a várost. Csankó Lajos Ma és holnap látható a Ma­dách moziban A skarlátruhás nő című színes, francia—olasz film. Ügy kezdődik, hogy vala­ki bejelentést tesz a rendőrsé­gen: egy feltűnően csinos, ele­gáns nő öngyilkosságra készül. Ki ez a furcsa, titokzatos'asz- szony? Monica Vitti kölcsönzi báját, nagyszerű színészi egyé­niségét ennek a nőnek. Ö ad­ja a titokzatosságát, a vará­zsát. — Hétfőn, kedden és szerdán az Én vagyok Jero­mos! című, Szeberényi Lehel fodrász kisiparosokat. A váci Fodrász Ktsz az elsők között alakult a megyében, és segí­tette a helyi iparpolitikai fel­adatok teljesítését. Amikor néhány éve nyug­díjba ment, elkezdődött életé­ben a megérdemelt pihenés. Most újra pártmunkát, tisztsé­get vállalt. Az alapszervezet már dolgozik a munktervén: hogyan segítik majd a deák­vári választókerületben a jelö­lő gyűlések megszervezését, mit tesznek az április 25-i vá­lasztások sikeréért. Csemniczky elvtárs a veze­tőséggel együtt szervezi a párt­csoportokat, előadókat kér fel pártnapok tartására, s azon munkálkodik, hogy mind tar­talmasabb, eredményesebb le­gyen á munkájuk. Ilyenek az ő „nyugdíjas" évei... — papp — fekete kendőjébe burkolózva. Mindig akad, aki könnyíteni igyekszik törődött életén. Segí­tenek a favágásban, a vízlior- dástoan. De mindez bizony ke­vés. A néni állandó orvosi el­látásra szorul, s nem utolsó sorban társaságra, értő bánás­módra. Hátralévő éveit akarták szebbé tenni a vörös- keresztesek 1968-ban. Fölaján­lották, hogy menjen szociális otthonba. Az. elhatározást gyors tett követte. Néhány hó­nappal később a ráckevei szo­ciális otthonból értesítést ka­pott, hogy haladéktalanul fog­lalja el a számára fenntartott helyet. 1969. július 23-án el­jöttek érte a mentők, de nem találták otthon. (A mentősöket úgy tájékoztatták, hogy eluta­zott, pedig csak a boltban volt vásárolni.) Rövid várakozás után a mentő üresen visszain­dult Bezelláné az értesítőleve­let nem bontotta" fel, elfelej­tette. így azután újaibb, de im­már a mai napig tartó várakozás következett. — 1970-ben újra kérvényez­tük özvegy Bezelláné elhelye­zését — mondja Rajkó Lajos kisalagi párttitkár. — A járása egészségügyi csoport jogosnak találja kérésünket, és támo­gatja. De sajnos, egyelőre nincs hely. Az idős asszony egészségi állapota napról nap­ra romlik. Ezért a Vöröske­reszt jogos türelmetlenséggel siettetné az ügyet. Megegyez­tem a postással, hogy ha hiva­talos levél érkezik Bezelláné részére, akkor engem értesít­sen erről. Az asszony előtt föl­bontom és gondoskodom ar­ról, hogy elfoglalhassa helyét. Nyári Ferenc HALÁLOZÁS Nyolcvanegy éves korában elhunyt özv. Kőmives József- né szül. Ilőgyo Mária. Ma délután fél négykor temetik az alsóvárosi sírkertben. Az elhunytban Kőmives István, a Fővárosi Tanács vb-elnök- helyettesc édesanyját gyá­szolja. kisregényéből készült magyar film a Lenin úti mozi műsora. A film főzerepét a kitűnő Al­fonzt) játssza. Vasárnapi mati­né: A legtitkosabb ügynök. Az építők mozija ma és hol­nap a Szivárványvölgy című, kétrészes, színes amerikai fil­met vetíti, naponként egy — 17 órakor kezdődő — előadás­ban. A hétfő és a kedd mű­sora: Szerelem, 6’ — a nagy­sikerű színpadi vígjáték szí­nes, amerikai filmváltozata. (p. k.) Nézem a kisfiút, összeráncolja homlokát, barna haja még mindig csapzott a nagy sietségtől. Kék szemével hunyo­rog, amint az asz­talnál jegyzeteit lapozza. Nézem, s azon tűnődöm, hogy honnan veszik ezek a mai srácok ezt a határtalan lelkesedést? Hon­nan a kutatás lá­za, amikor mi számtalanszor szidjuk őket? A tizenéveseket, akikkel annyi baj van... Simony i Ákos VII. osztályos, a Báthori utcai álta­lános iskola tanu­lója. A vasárnapi nagy megyei egészségügyi ver­senyen részt vevő öt fős váci csapat egyik tagja ÁKOS — Tetszik tudni — hadarja izga­lommal —, a váci és a Vácon járt régi, híres orvoso­kat kutatom. A versenyen számot kell adnunk, hogy mit tudunk rólak. Szeretnék min­denkit fölkutatni és legalább két- két oldalas élet­rajzot írni életük­ről. Tudom, hogy Argenti volt a leg­híresebb váci or­vos, de szeretnék tudni valamit Szö- nyi Tiborról is, hiszen az új kór­ház az ő nevét vi­seli ... Tessék se­gíteni — fordul kérőre hangja. A lexikon ada­tait csak kevéssel tudom kiegészíte­ni, hiszen Ákos talán még nem ér­tené meg az ada­tok magyarázatát A sorsot, amely ma már csak szá­raz adatokkal fe­lel az utódok kér­déseire ... Ákos összecsuk­ja jegyzeteit és el­köszön. Búcsúzóul még megkérdem tőle, hogy mi a ked­venc étele? — A szilvásgom­bóc — ragyog fel tágranyílt szeme —, megenni!: be­lőle tán húszat is... Elkocog, s én a nyitott ajtóban tűnődöm.. Érde­kes ... Tragorról olvastam, ,ogy gyerekkorában neki is a gombóc volt a mindene... Lehet, hogy ab­ban van a varázs­szer, ami ösztökéli a srácokat az ilyen munkára? — Csankó — A pontos adófizetés közérdek Ma még be lehet vallani a mezőgazdasági jövedelmeket VÁCI NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM 1971. MÁRCIUS 13., SZOMBAT Új termékek, új gépek a Ficében Csak szintetikus fonalat gyártanak Lassú elvándorlás — a munkásnök egyötöde szabadságon Disszidensek a vagonban Kanadába akartak menni Harács-szedés Vácon KÁLDY-NAGY GYULA TANULMÁNYÁRÓL A levelet elfelejtette felbontani... Egyedül, de nem elhagyottan HÉT VÉGI FILMAJÁNLATUNK: Egy titokzatos asszony

Next

/
Thumbnails
Contents