Pest Megyi Hírlap, 1971. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-12 / 60. szám
mi. MÁRCIUS 12., PÉNTEK '“i&Círlap 3 mrnmrnm A szervezett dolgozók képviselői meghatározták a jövő feladatait (Folytatás az 1. oldalról.) megyei Pártbizottság tagja, a Váci Kötöttárugyár küldötte, &z értekezlet levezető elnöke. Az SZMT írásos beszámolójához dr. Dobi Ferenc, vezető titkár adott szóbeli kiegészítést. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának jelentése alkotó évek krónikája. Méghozzá nem is akármilyen esztendők tükrében vizsgálja e mozgalom fejlődését, hanem életünk dinamikus, eredményes változásának bonyolult korszakában. A politika, az ideológia, a gazdaság, s ez I nemtetszésüket fejezték ki amiatt, hogy ezekből a fizikai dolgozóknak csak kis hányada I részesült. A termelés segítésére hivatottak az üzemi demokrácia fórumai, a közös ügyek közös megvitatására alkalmas műszaki konferenciák, termelési tanácskozások. Ezeken sok hasznos javaslat hangzik el, amelyek meg is valósulnak. Nem hallgatták el azonban a küldöttértekezleteken: még mindig szép számmal előforA szakszervezetek tagságának több mint egyharmada 30 éven aluli fiatal. A szakszervezetekre sok feladat vár az ifjúság körében is: építsenek jobban a fiatalok lendületére, vegyenek részt a pályaválasztási tanácsadásban, a szakmakezdési gondok csökkentésében, képességük és továbbképzésük fokozásában. Sokat kell tenniük a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásának segítéséért is. A küldöttértekezleten ezek- után a béren kívüli juttatások nagyságával, elosztásával, a közétkeztetéssel, az üdültetéssel stb. foglalkoztak, majd a szakszervezetek kulturális tevékenységét elemezték. Megállapították, hogy az oktatásban előtérbe kerültek a közgazda- sági, műszaki témák. Az 1970 összegezése, hanem a már lezajlott különböző szintű választási gyűlések tapasztalatainak, javaslatainak közzétevője is. A beszámolót tartalmas vita követte — 16 küldött kapott szót. Mivel a szakszervezeti munka politikánk, ideológiánk, gazdaságunk szinte minden területéhez kapcsolódik, a hozzászólások sokszínű képet adtak az elmúlt évek eredményeiről, gondjairól és körvonalazták a jövő feladatait átfogó fogalmakon belül a mindennapok munkája új és új feladatokat rótt és ró a szervezett munkásság különböző testületéire, fórumaira. Meg is kapták e testületek, e fórumok az új jogokat, lehetőségeket, teendőket, s az ezekkel együttjáró nagyobb felelősséget Milyen felelősséggel éltek e jogokkal? — erről ad képet a beszámoló. Előbb azonban álljon itt a szakszervezeti testületek, fórumok sokrétű munkásságának összképe. A szervezett munkásság, s vezetőik minden területen sokat tettek azokért a ragyogó megyei eredményekért, amelyek az elmúlt évben valósultak meg. Kivették részüket az alkotásokból, s mindig a helyükön voltak, ha a dolgozókért, a kollektívákért tenni kellett. A tudósító csak jellemző példák kiragadására vállalkozhat Eredmények a termelés segítésében Hogyan segítették a megyei szakszervezeti szervek a termelést? Mielőtt választ adnánk e kérdésre, írjunk le két adatot: a beszámolási időszakban Pest megye • iparának termelése 10,9 százalékkal, a mezőgazdaságé pedig 3,3 százalékkal növekedett, s ez az ütem meghaladja az országos átlagot. A szakszervezeti munka is része ezeknek az eredményeknek, s ez a munka rendkívül összetett. Része a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom szervezése, amelynek sikerét egyetlen tény is szemlélteti: a megye dolgozóinak 90—95 százaléka vesz részt munkaversenyben. A vállalásokból értékek születnek, annak ellenére, hogy a verseny, formalitására is van példa, s hogy több helyen az anyagi elismerést nem követte az erkölcsi megbecsülés. A termelés segítésének maiik területe: a termelékenyséf fokozása. És itt van teentí« bőven, ugyanis 1965—69 kő srött a megyében a termeié növekedésének csak 52,8 szí zaléka származott a termeié Kenység emelkedéséből, azaz nem sikerült a III. ötéves tervben meghatározott célt elérni. Az okok feltárása a megoldás kulcsa. Például ilyen ok « többi között az indokolatlannál nagyobb munkaerővándorlás, amelyben nemcsak az anyagiak, hanem a nem megfelelő üzemi légkör, a bánásmód, a dolgozók javaslatainak figyelmen kívül hagyása is közrejátszott. A termelékenység fokozásáért sürgetik a szakszervezeti tagok és vezetők a műszaki fejlesztés meggyorsítását, a munkaerőgazdálkodás hatékonyabbá tételét, a munkafegyelem megszilárdítását, a törzsgárda nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülését, az ösztönzőbb, differenciáltabb bérezést. A bér- problémákról külön is szólt a teszámoló. Egyetértett azzal, bogy az elmúlt esztendőkben a vállalatok egy részénél a részesedési alap terhére bérfejlesztést hajtottak végre, prémiumot, jutalmat osztottak, de —71-es években 74 akadémia- rendszerű előadássorozatra kerül sor, többre, mint bármikor. Napirendre került az olvasóvá nevelés gondja, s nem feledkeztek meg a szakszervezetek sporttevékenységéről sem. A balesetmentes műnkéért Feladat: az élet- ' es munkakörülmények javítása Csokorba szedtük a hozzászólások azon gondolatait, amelyek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását célozták. A küldöttértekezleten elhangzott e témában a mezőgazdasági munkás, a pedagógus, a gyári dolgozó, az egészségügyi káder és az élet más területein tevékenykedő észrevétele, bírálata, javaslata. Érdemes először távirati stílusban szólni a témákról: a munkahely, munkahelyi ártalmak, éjszakai műszak, baleset, egészségügyi ellátás, szakképzés stb. Példaszerűen néhány észrevételről számolunk be. Több küldött szólt arról, hogy mekkora anyagi áldozatok árán javítják az emberek munkakörülményeit, modernizálják az üzemeket. Mások eredményeikkel is büszkélkedtek, de sok hozzászóló a további korszerűsítés, jobb munkaszervezés, modernebb technológia, jobb munkavédelmi eszközök szükségességére hívta fel a figyelmet. Szinte mindnyájan úgy szóltak, hogy a munkahelyi körülmények javítása egyenlő a termelés segítésével, a termelékenység fokozásával. években még nagyobb erőfeszítést. Mivel pedagógus vagyok, hadd fogalmazzak szakterületem nyelvén: minél több sikerélménye legyen Pest megye dolgozóinak a jövőben i&t Még jobb együttműködést a társszervekkel Külön fejezetbe kívánkoznak azok a gondolatok, amelyek a szakszervezetek és a különböző társadalmi szervek együttműködésének javítására hívták fel a figyelmet Az együttműködésre nagyon sok a lehetőség, a küldöttek is szorgalmazták e kapcsolatteremtések bővítését. A Hazafias Népfront küldötte hangoztatta, hogy számítanak a politikailag érett, szervezett dolgozók aktivitására a jelölő gyűléseken. Kérik a szak- szervezetek testületéit és fórumait : végezzenek politikai munkát, hogy minél több fizikai dolgozó kerüljön az államhatalmi szervekbe, fokozódjon közéletiségük. A szákszervezetek és a KISZ egy ü Um i---désének lehetősége i szinte kimeríth esetlenek. Az egyik küldött javasolta, hogy a szakszervezet is kapcsolódjon be hatásosabban ax ifjúság világnézeti nevelésébe, a fiatalok közéleti aktivitásának fokozásába és az ifjúság speciális érdekvédelmébe. A tanácsok és a szakszernek zetek jó együttműködésére i* sok példa van. Ilyen a vád, ahol a tanács és a szakszervezet együtt rendez az üzemekben képzőművészeti kiállításokat, hangversenyeket, irodalmi esteket, vetélkedőket. A vállalatok és a tanács összefogásából épül fel majd a váci új művelődési ház. Szinte kimeríthetetlen erőforrás a szak- szervezeti szervek és a tanácsok együttműködése. A sokszínű vita és a hozzászólásokra adott válasz után a küldöttértekezlet elfogadta a szakszervezetek megyei tanácsának beszámolóját és a jövő feladatait körvonalazó határozatokat. A küldöttértekezlet ezután megválasztotta a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának 61 tagját. A szavazás után a tanács megtartotta első ülését, és megválasztották az SZMT elnökségének 19 tagját. At SZMT elnöke: Gálbicsek Károly, vezető titkára: dr. Dobi Ferenc; titkárai: Só falvi Zoltánná és Kovács István lettek. Az elnökség tagjai: Csipái György, Franyó János, Gazdik István, Hrehus Sándor, Hontvá- ri József, Kiss Béláné, Lippai József, Major Péter, Mátravöl- gyi Mária, Soltész Lajos, Sütő István, Szilágyi Sándor, Szondi Györgyné, Holló János és Varga Erzsébet lettek. Dr. Dobi Ferenc beszámolóját tartja. dúl, hogy a tanácskozásokat rendszertelenül tartják meg, ott csak a látszat kedvéért adnak felületes tájékoztatást a gondokról és teendőkről, a dolgozók véleményét sem mérlegelik kellő alapossággal... Az üzemi demokrácia fontos tényezője a vezetők és a beosztottak kapcsolata. Éppen ezért — hangoztatta az előadó — a szakszervezeti szervek éljenek jobban az ellenőrzés jogával: értékeljék a vezetők munkáját, alkalmasságát. A dolgozók érdekeit képviselik A dolgozók sokat várnak a szakszervezetektől érdekvédelmükben, életszínvonaluk állandó emelésében. Nos, a szakszervezetek állandóan figyelemmel kísérik az életszínvonal-politika alakulását, s ugyanakkor aktív részesei is formálásának. Soroljunk fel e ‘émában is néhány tényt: a III. ötéves tervben a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 24—26 százalékkal nőtt. Az áruforgalom növekedése pedig a megyében meghaladta az országos átlagot. A szak- tervezetek jelentős szerepp* vállalnak az áruellátás, az áruk minősége és az árak ellenőrzésében. 1966-ban 123 társadalmi ellenőr, ma pedig már kétszáz dolgozik a megyében. öt éve 280 esetben, tavaly pedig ötezerszer végeztek vizsgálatot, több esetben eljártak a hiányosságok megszüntetése érdekében. A szak- szervezetek a jövőben is harcolni fognak a minöségrontás, az árdrágítás, a választék szűkítése, a tisztességtelen haszonszerzés ellen. „A megye szervezett munkásainak közel 40 százaléka nő” — mondta az előadó. A szakszervezetek feladata, hogy harcoljanak a nőit társadalmi egyenjogúságáért, védelmezzék az anyák és a sokgyermekes családok érdekeit, követeljék az' „egyenlő munkáért egyenlő bért” szocialista elvének érvényesítését, kezdeményezzék a nők vezető funkcióba állítását, a közéletbe való bevonásukat, akadályozzák meg a dolgozó nők túlzoU túlóráztatását, segítsék elő az éjszakai műszakok csökkentését. A dolgozók joggal várják a szakszervezettől, hogy tegyenek meg mindent az optimális munkakörülmények biztosításáért, a balesetmentes munkáért. A munkavédelmi bizottság melle., ergonómiai bizottság működik, amelynek fő feladata a nők munkahelyi körülményeire vonatkozó határozatok végrehajtásának ellenőrzése és segítése. A beszámoló statisztikai adatokat is felsorakoztatott: tavaly az ezer főire jutó balesetek száma S3 volt. az előző évekhez képest csökkent. A halálos balesetek száma viszont emelkedett. Az iparban — a fejlődés ellenére — a balesetek mintegy fele még mindig az anyagmozgatás korszerűtlenségéből, a kézi anyagmozgatásból ered. Növeli a balesetek számát a rossz munkaszervezés, a technológiai fegyelem megsértése is. Beszédes adatok hangzottak el a küldöttértekezleten a társadalombiztosítás és az egészségvédelem fejlődéséről is. Javult az orvosi ellátás — bár teendő még van bőven —, nőtt a biztosítottak száma, 1966-hoz képest 31 százalékká!. A szak- szervezetekre nagy feladatok várnak e témákban is. A küldöttértekezlet írásos anyaga és szóbeli kiegészítése nemcsak négy év munkájának Sokan kifejezték elégedettségüket az egészségügyi ellá- tés javulása miatt, s örömmel üdvözölték, hogy a IV. ötéves terv időszakában tovább bővül a körzeti gyermekorvosi hálózat. Javasolták, hogy ennek mintájára szervezzék meg a körzeti nőgyógyászati hálózatot is. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének képviselője hangsúlyozta, hogy a megyei KÖJ ÁL-székház megépítése halaszthatatlan. Péter Ernő köszönti a megyei küldöttértekezletet. elégedettek lehetünk-e az ereaményekkel? Erre egyetlen ! válasz adható: el kell ismerni azt a nagy és sikeres munkát, amelyet a megye dolgozói végeztek, s nem elégedetlenségből várunk az elkövetkezendő Többen foglalkoztak a mezőgazdaságban dolgozó nők és fiatalok helyzetével. Különösen azt emelték ki, hogy veszélyben van e fiatalok továbbtanulása. A szakszervezet támogassa a mezőgazdasági ifjúságot, hogy télen szakmát biztosító tanfolyamokon vehessenek részt. Az életkörülmények javulásától elválaszthatatlan a szolgáltatások mennyiségének és minőségének fokozása. Sajnos e területen nem lehetünk elégedettek az eredményekkel — mondotta több küldött és felhívta a szakszervezeti vezetők figyelmét: tegyenek meg mindent a nők második műszakjának könnyítéséért. Péter Ernő felszólalása A tanácskozás délelőtti óráiban kért és kapott szót Péter Ernő, a SZOT elnökségének tagja, a Pedagógusok Szak- szervezetének főtitkára. Bevezető mondataiban üdvözölte a megye legmagasabb szakszervezeti fórumát, majd elemezte a beszámolási időszak munkáját. — Azok az eredmények, amelyek a beszámolóban elhangzottak és amelyekről a hozzászólások adtak hírt, mind bizonyítják, hogy Pest megye szakszervezeti mozgalma méltó az elismerésre. Ez a tanácskozás azonban nemcsak az értékelésre hivatott, hanem a cél kijelölésére is. A küldöttértekezlet a megoldandó kérdések egész tárházát tárja fel, célt, tartalmat, feladatot ad a szak- szervezetek megyei vezetése és minden szervezett dolgozó számára. — Feltehetjük a kérdést:
