Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-10 / 34. szám
8 1971. FEBRUAR 10., SZERDA Hullámzik a Balaton A napsütéses, szeles, idő tiibb helyen megtörte a Balaton még mindig mintegy 17 centi vastag jégpáncélját. Az elmúlt napok erős széljárása először a tihanyi öbölben tördelte darabokra és hordta a déli partra a jeget, kedden azonban már a keszthelyi öbölben is lezajlott ugyanez a folyamat. Most már ott is hullámzik a Balaton vize. Ezzel a magyar tengerre megérkezett a „tavasz”. Az utóbbi napokban a parton is több jelét látni a tavasz közeledtének. A déli lankákon, Aszófő közelében kibontotta szirmait a téltemető virága, s a szokottnál korábban pattant ki a barka is. NAPIRENDEN: A fiatal műszakiak és közgazdászok konferenciája Tanácskozás a KISZ megyei bizottságán Az idén május 15—31. között rendezik meg a fiatal műszakiak és közgazdászok első országos konferenciáját. A soron következő feladat most az, hogy mindenütt megszervezzék a helyi tanácskozásokat — február 15. és április 15. között Tegnap a KISZ Pest megyei Bizottsága mellett működő ipari bizottság ülésén ez volt az elsőrendű téma, amit Szviatovszki András ifjúmunkásfelelős ismertetett. Napjainkban a tudomány és fejlő... és lön homályosság 220 helyett 110 — Pislákoló közvilágítás Kabarcz Vilmos, Letíkés és Ipolytölgyes közös községi tanácsának vb-elnöke keserűen panaszkodik. Elmondja, hogy Ipolytölgyesre vagy húsz esztendeje vezették be az áramot, s akkor volt is világosság a községben. Csakhogy azóta jó egynéhány új ház épült, talán többen is gyújtanak este villanyt, rádió nélkül nincs család, soknál a tévé sem hiányzik, hát még a sok hűtőszekrény, porszívó, mosógép, meg mindenféle egyéb, a háziasszonyt segítő masi- aa. Mindenből több lett, csak az áram lett kevesebb. Már 65-ben ingadozott a feszültség, s azóta egyre ritkábban éri el a 220 voltot, sokszor legfeljebb a 110-et. Világosság helyett lön homályosság, néma a rádió, béna a tévé, meg a gépek motorja is. Ekkor érkezik meg a napi tű. Az elnök felmutatja az •^íyik borítékot, az Észak-dunántúli ÁramSzölgáltátö Vál- s^’attól érkezett. Izgatottan aontja fel. — Lássuk csak, mit mond. Ez lesz a válasz januári, esztendők óta nem is tudom már hányadik sürgető levelünkre. Valóban a válasz jött meg. Sok jó nem olvasható ki belőle. Azt mondja: „A több száz transzformátorkörzet közül a feszültségjavítást csak műszaki megfontolás alapján, fontossági sorrendben tudjuk végezni.” De melyik az az ipolytöl- gyesi, akinek minden megfontolás nélkül a rendes világítás, a gépek használata ne lenne sürgetően fontos? Jlohó, a vállalat levele ígéretet is tartalmaz. Olyasmit, hogy amennyiben megfelelő létszámkapacitása lesz, ebben az évben, de 1972-ben mindenképpen elvégzi a feszült- ségjavitó rekonstrukciót. — Sovány vigasz — szól búsan a tanácselnök. — Hat év után esetleg még két teljes esztendeig uralkodik a homály Tölgyesen és esténként a legizgalmasabb krimijelenetnél elsötétül a képernyő... — Letkésnek is van panasza. Ugyan nem a feszültségingadozásra. Viszont a közvilágítási lámpák legtöbbje pislákol. A község utcáinak1 fele sötét. Évek során nem csoda, ha elhasználódott a lámpafoglalat. Jóformán valamennyit ki kellene cserélni. Panaszunkra azt a választ kaptuk, hogy a raktárban van elég foglalat, csak el kell vitetni. Ugyan kinek? A községi tanácsnak vagy a vállalatnak? Ezt a kérdést persze tisztázni kellene. Meglehet ugyanis, hogy az áramszolgáltatásban is bevezették az önkiszolgálást. Ha igen, talán a transzformátorcsérét is gyorsabban le lehetne bonyolítani eképpen: Mondjuk a tsz fuvarozóbrigádja elhozná a megfelelő transzformátort, a növénytermesztők pedig elvégeznék a szerelési rnuhkálátokaí?B Persze, azért az áramszolgáltatási díjat továbbra is a vállalat szedné... Sz. E. a technika rohamosan dik, s ebben rendkívül nagy szerep hárul a fiatal mérnökökre, közgazdászokra és technikusokra. Felmérik szociális és anyagi helyzetüket, s mélyrehatóan megvizsgálják azokat a gátló tényezőket is, amelyek hátráltatják munkájukat. Ezzel egyidejűleg rögzítik a 'további feladatokat. Az országos tanácskozáson nyolc szekcióban üléseznek majd külön-külön az egyes iparágak képviselői. A február 15. és április 15. között sorra kerülő helyi tanácskozások színhelyeit már kijelölték. Ezeken megválasztják azokat a küldötteket is, akik megyénket képviselik az országos konferencián. Ezután az ipari bizottság idei munkatervét tárgyalták meg. A legfontosabb feladat az, hogy a KISZ termelést segítő tevékenységében az ifjúság minden rétege megfelelőképpen részt vegyen. Februárban — megyei szinten — megvizsgálják Gödöllő városban és járásban a munkásifjúsági tevékenységet, s a helyszínen elhangzott javaslatokat, észrevételeket a legmesszebbmenőkig figyelembe veszik. Márciusban Nagykáta, Nagykőrös, valamint a váci járás vizsgálata következik. —tg— Autósstrand Az M 7-es út mentén, a velencei kanyarban épül a Ve- lencei-tó legnagyobb autós- strandja. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei megkezdték a leendő strand partfalának építését, 24 millió forintos költséggel, másfél kilométer hosszan. Körforgalom . Szabó-hegyen Űj üdülőtelep alakult ki az Alpok magyarországi nyúlványainak egyik legszebb részén, a kőszegi Szabó-hegyen. Az üdülővároshoz közel, 350—400 méter magasan fekvő festői szépségű telepen étterem, szálló épült, s napról napra nő e létesítmények köré csoportosuló vállalati és magánnyaralók száma is. Kőszeg főteréről rendszeres autóbuszjárattal utazhatnak a hegyre a nyaralók, turisták. A megnövekedett forgalom követelményeinek azonban a hegyre vezető út már nem felelt meg, ezért a Meszes-völgyön át új szerpentinutat építettek. Az úttal a Szabó-hegyen kialakulhatott a körforgalom. LAKÁSFÓRUM Kérdések — válaszok A szerkesztőségünkhöz beérkezett, az új lakástörvénynyel kapcsolatos konkrét kérdésekre a válaszadást megkezdjük, s azt folyamatosan folytatjuk, természetesen helyt adva majd az elvi kérdések megválaszolásának is. A bérlő joga? Kelemen János, gödöllői (Thököly út) lakos a bérlők jogairól érdeklődik, s azt kérdezi: „A bérbeadó azt csinálhat a bérlővel, amit akar? . - . Most már a bérlőket ki lehet rakni az utcára?’* Kaiser László, a Pest me- gyei Tanács VB igazgatási Utak gödrökkel A rém: tengelytörés Rosszak a megyei utak. Rosszak és veszélyesek. Az utakon levő sok gödör és repedés a tél „károkozása”. A szakemberek szerint az enyhülés ellenére még mindig számíthatunk újabb útfelfagyá- sokra, hiszen az olvadás következtében a vékony burkolat alá folyik a víz, ami á legkisebb hideg hatására is megfagy — rongálja az utat. A Budapesti Közúti Igazgatósághoz tartozó 2476 kilométer hosszú útszakaszból csak 500 kilométernyivel lehetünk viszonylag elégedettek. Meg kell azonban jegyezni, hogy ebből az 500 kilométerből 165 az autópályához tartozik. Többé- kevésbé jó út van még Érd, Gödöllő és Szentendre környékén. Murányi József, a Közúti Igazgatóság munkatársa: — Már hozzáláttunk az útburkolatok javításához, azonban — .az újabb fagyok lehetősége miatt — az igazi munka tavasszal kezdődik el. Egyébként a megyében sok utat korszerűsítünk, többek között az Albertirsa és Abony közöttit, valamint a dabasit. Munkatársunk a minap a VIGYÁZNÁK EGYMÁSRA Őrségen a Konzervben KEVESEBB BALESET - JÓ MUNKAVÉDELEM A Nagykőrösi Konzervgyárban 77 három napon túl gyógyuló baleset történt az elmúlt esztendőben. Ez a szám nem magas, ha figyelembe vesszük, hogy háromezer-ötszázam dolgoznak itt. A gyárban mindenkinek szívügye a munkavédelem — informál Kovács Imre biztonsági megbízott, aiki az egyetlen függetlenített munkavédelmis. Az eredményeknek több összetevője van: magasszintű az oktatás, a legtöbb munkaA Beton- és Vasbetonipari Művek Szentendrei Gyára (Szentendre, Dózsa Gy. u. 34.) felvételre keres olajtüzelésű automata kazántelepére kazángépészeket kazánszerelőket gyakorlott kazánfűtőket olajtüzelésű kazánokhoz lakatosokat csőszerelőket segédmunkásokat FELVESZÜNK TOVÁBBÁ: elektroműszerészeket hőtechnikai műszerészt daruvillany-szerelöket tmk villanyszerelőket Jelentkezés a fenti címen, az enérgiaüzem-vezetőnél. védelmi felügyelő biztonságtechnikai vizsgát tett és komolyan veszik megbízatásukat a munkavédelmi őrök is. — Kik vállalják az őrséget? — Gyakorlatilag mindenki egyben munkavédelmi őr nálunk. Egy-egy önálló termelő egység dolgozói kéthetes váltásban őrködnek. Feladatuk, hogy ügyeljenek a körülöttük levők testi épségére, egészségére, észrevegyék a baleseti forrásokat, figyelmeztessenek a veszélyre. Tapasztalataikat az őmaplóba rögzítik. Fodor Pál sterilizáló a Konzerv I. üzemben dolgozik. Évente többször is vállalja az őrséget. Miért? — Jól ismerem az üzemet, 1958 óta itt dolgozom. Szívesen csinálom, ha megbíznak vele, mert látom, hogy nem felesleges munka. Nemrégimindátuben beírtam a naplóba, hogy csúszós a hústerem padozata, balesetveszélyes. Apró, rostált sódert döngölték a bitumenbe s azóta nem esett el senki. Egyébként át lehet nézni a naplónkat: a bejegyzések alatt dig ott a kijavítás ma. Nagykovács Istvánná hosz- szú évek óta munkavédelmi felelős a Konzerv IV. üzemben. Mit tart a legfontosabbnak? — Nyitott szemmel kell járni. Hányszor szólok munkatársaimnak, hogy vegyék fel a kötényt vagy a kesztyűt. Különösen a nyári szezonban kell sokszor figyelmeztetni a kisegítőket, a fiatalokat. Azzal is törődöm, hogy a munkavédelmi őrök bejegyzéseire az illetékesek minél előbb reagáljanak. ÖNELLÁTÓ DÁMSZARVASOK Eredménytelen befogási kísérletek Gyuláján kitűnő kondícióban telelnek a világhírű vadrezervátum dámszarvasai. A múlt évi kiemelkedően dús csermakkterr..ésből még mindig bőségesen táplálkozhatnak, ezért hozzá sem nyúlnak az etetőkbe kitett lucernaszénához, kukoricához, emiatt eredménytelen az élővadbefogás is a rezervátumban. Karámba- tereléssel, sőt, íjas-kábító- vadászattal is kísérleteznek a kapitális dámbikák foglyul ejtésére, hogy más vadaskertekbe is vigyenek belőlük. A nagy lapátosok azonban mésszire elkerülik a dús lakomával csalogató karámot és a rájuk le- selkedőket. A dámtrófeák sorozatos világrekordját tartó gyulaji rezervátum 8300 hektárnyi erdőségében mintegy 800 dámvad él,' s közülük szívesen vásárolnának vérfelfrissítésre, to- vábbtenyésztésre külföldi vadaskertek is. Budapest—Vác közötti 2-es és a Vác—Szob közötti 12-es számú úton figyelte meg az útviszonyokat. Sajnos, még a nemrég elkészült váci Lenin útról sem mondhatni el a legjobbakat, bár a többihez képest ez a szakasz kitűnő. Az építők több mint tízéves, garanciával készítették el ezt a szakaszt, s mégis, a látottak alapján, néhány éven belül újból javítani kell. Egyelőre még nem érkezett jelentés arról, hogy valamelyik kocsi tengelytörést szenvedett-e, de ilyen utakon (képünkön) erre is felkészülhetünk. ms Foto: Urban osztályának főelőadója kérésünkre elmondta, hogy a magántulajdonban levő házakban lakó bérlők jogai megegyeznek az. állami, illetőleg tanácsi tulajdonban levő lakások bérlőinek jogaival és kötelezettségeivel. A magán- tulajdonú ház tulajdonosa bérlőjének rendes és rendkívüli okok miatt mondhat fel. A rendes felmondási ok, ha a tulajdonosnak magának van szüksége a bérbe adott lakásra, de ebben az esetben a bérlőnek megfelelő, azonos minőségű cserelakást kell felajánlania. A csereként felajánlott lakás minőségét a bíróság dönti el, ezek szerint tehát ebben aiz esetben a bérlő semmilyen körülmények között nem kerülhet rosszabb vagy kényelmetlenebb lakáskörülmények közé. A rendkívüli ok (a bérlő rongálja a lakást, annak berendezési tárgyait, egyszóval megsérti a szocialista együttélés alapvető szabályait, s mindezt folyamatosan teszi) jogot ad a tulajdonosnak a bérlemény felmondására. Természetesen a felmondás után, amennyiben ez bírósági eljárást igényel, a bíróság döntésének megfelelően az illetékes terület lakáshivatali szerve tartozik a felmondott bérlőnek majd lakásról gondoskodni. Gondolom, a fenti válasz megnyugtatja Kelemen Jón ne olvasónkat, mert kiderült, hogy alaptalanul eddig sem és ezentúl sem lehet a bérlőt az utcára kitenni. Megkaphatják a lakást? Király László ceglédi (Délló utca 14.) lakos kérdése: Lánya, aki férjével és kétéves gyermekével 4 éVe egy tanácsi rendelkezésű lakásban lakik albérletben és rokona a főbérlőnek, aki feltehetően egy év múlva elköltözik: megkaphatja-e a főbérleti jogot?** Válaszadásra ugyancsak Kaiser László főelőadót kértük meg, aki elmondta, abban az esetben, ha az albérlő egyenesági rokona a főbérlőnek, annak elköltözése után, természetesen megkaphatja a lakást és a főbérleti jogot, amennyiben arra igényjogosult. Egyéb esetekben csak a helyileg illetékes lakásihiva- tal tud dönteni, amely feltehetően jól ismeri a helyi problémákat. A HORDÓ TÚLÉLI MESTERÉT A nagykátal kádármester, Bakondi Endre 63 éves, de fiatalos tartását és erejét megirigyelheti sok 20 éves fiatalember is. — Nincs ebben semmi különös —i mondja —, hiszen ebben a mesterségben a gyenge ember nem boldogulhat. Van, amikor kalapács helyett az öt kiló híján egy mázsás üllővel kell a hordóba a szöget beverni. Persze ezt az óriási súlyt nem egyedül emelem, hanem három-négy segítőm- meL — Kik segédkeznek a munkájában? — Ha kell, akkor az egész rokonság. A múlt nyáron például, amikor életem legnagyobb hordóját csináltam, meg se tudtam volna mozdulni segítők nélkül. Szerencsére édesapámtól nemcsak én, hanem a kisújszállási és cibakházi fivéreim is örökölték a szakmát... — Mennyi ideig tartott a 76 hektoliteres hordó elkészítése? — Majdnem egy hónapig. — És mennyit keresett ezen a munkán? — Literenként 4 forint 80 fillért kapóin — Azt tudom, hogy a felesége is ismeri a munkát. Hogyan tud ő segíteni? — Az asszony nélkülözhetetlen, képzelje csak el, menynyit eszik négy-öt nehéz munkát végző ember! Ha nem lenne aki főzne nekünk, el sem kezdhetnénk dolgozni. Ez az egyik. De van még más dolga is a feleségemnek: a hordó kozmetikázása. — Egyre kevesebb a kádár. Miért? — Hiába javultak a munka- körülmények, hiába segiti az embert a gép, sok olyan munkafolyamat van, amit ma is kézzel kell végezni. Kilenc embert tanítottam meg erre a mesterségre, a kilencből hét még ma is kádármunikát végez. Tavaly nyáron még volt segédem, őrá azonban most nem számíthatok, mert bevonult katonának. — Az édesapja is kádár volt. A fia vajon miért nem örökölte a mesterséget? — Nem akarta, de nem is engedtem volna. Ha nekem újra kellene választanom, én sem lennék kádár... — Azért az évek során csak- csak megszerette ezt a munkát? — Tehettem mást?! — Ha már csinálok valamit, akkor szíwel-Iélekkel csinálom, ez így van' rendjén. Aztán, tudja, jó érzés az, hogy az én termékem még száz év múlva használható lesz. A hordó túléli a mesterét... M. S.
