Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-09 / 33. szám

Szerdától árusítják az új lakásrendeletekét A lakásépítés fejlesztéséről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló jogszabá­lyok megjelentek a Magyar Közlöny hétfői számában. Ezúttal a szokásosnál 40 ezer­rel több példányban nyom­tatták ki a közlönyt, hogy ne csak az előfizetők, hanem a vállalatok, a közületek és a magánszemélyek is megvásá­rolhassák. A csaknem száz­oldalas közlönyt szerdától áru­sítják a Posta Központi Hír­lapiroda boltjaiban. MÉG CSAK rÉUDŐ E héten kilencvenegy zárszámadó közgyűlést tartanak sok a mámmá záró tsz Százhatvanhárom mezőgaz­dasági termelőszövetkezet, egy halászati szövetkezet, harminc szakszövetkezet és huszonnyolc társulás — közös vállalkozás és vállalat — készít idén zár­számadásit tavalyi munkájá­nak eredményeiről. Eddig 53 tsz, 5 szakszövetkezet és 11 T érv jelentés, jelen időben A Központi 'Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődé­séről 1970-ben —; amelyet a lapok vasárnapi számukban közöltek —, ugyan a múlt esztendő legfőbb jellemzőit foglalja össze, de minden erőltetés nélkül megállapít­hatjuk: o tervjelentés fé­nyeiből következő feladatok jelen idejűek. Nem tarto­zott a könnyű esztendők közé 1970. A mezőgazdaság nehéz harcot vívott az idő­járással, az árvíz az egész népgazdaságra rendkívüli terheket rótt, s ez a legfőbb magyarázata annak,, hogy a nemzeti jövedelem ugyan megközelítette, de nem érte el a tervezett növekedési mértéket. A nemzeti jövedelem elő­állításában legnagyobb sze­repet játszó ipar termelése viszont a tervezettnél na­gyobb mértékben, hét szá­zalékkal emelkedett, s az 1969. évi minimális növeke­dést, valamint azt figye­lembe véve, hogy az ipar termelésnövekedésének szinte teljes egésze a ter­melékenység javulásából származott, az eredményt jó teljesítményként köny­velhetjük el. A gazdasági források bő­vülése, a vállalatok hatéko­nyabb gazdálkodása előse­gítette, hogy a lakosság életkörülményei tovább ja­vuljanak. A jövedelmek átlagos növekedése azon­ban nem fedi el azokat a gondokat, amelyek a társa­dalom egyes rétegeinél, s különösen a nagy családo­soknál fönnállnak, s ugyan­csak további erőfeszítések­re van szükség, hogy az egyéni jövedelmek még in­kább szoros kapcsolatban álljanak a teljesítménnyel. em nehéz a múlt esz­tendő eredményei kö­zül olyanokat kiválasz­tani, amelyekkel jól igazol­ható az elv: a gazdasági erőfeszítések legfőbb célja a lakosság életkörülményei­nek javítása. A fölépült mintegy 60 ezer lakás, az iparcikkek forgalmának 14 százalékos emelkedése, az élelmiszerellátásban a hús­áruk nagyobb mennyisége bizonyítja, hogy a jobb munka gyümölcseinek él­vezete az egész lakosság joga, s a továbbiakban is csak a jobb munka érlel­heti a gyümölcsöket. Mert bármennyire is sokrétűek a múlt évben elért eredmé­nyek, nem adnak okot tét­lenséget szülő elégedett­ségre. A munkaerő egészsé­gesnél jóval nagyobb mér­tékű vándorlása, a beru­házások egy részénél a ki­vitelezés elhúzódása, az iparban a termelőberende­zések alacsony kihasznált­sága, mint kiragadott pél­da is rávilágít a teendők seregére. Arra, hogy az 1970. évi terv teljesítésének elemzése nemcsak népgaz­dasági összességben érde­mes az elemzésre, hanem minden termelőágazatban, iparágban, üzemben. Most, hogy az országos . adatok, tények ismertek, még in­kább mód van a helyi és az általános teljesítmény összevetésére, arra az elem­zésre, amely a jelenbeli teendők sorrendjét, sőt, ha ^kell, irányát módosítja. IV Mezőgazdasági és ipari üzemekben, kereskedelmi, szállítási vállalatoknál ugyanis nem ritka az a né­zet, hogy a tegnap már olyan múlt, amivel nem szükséges különösebben törődni, hi­szen a nyakukon a jelen, a mostani teendők serege. Az a szemellenzősség, amely nem találja meg az össze­függéseket a tegnapi gon­dok és a mai bajok között, amely a tanulságok levoná­sát nem szorgalmazza, so­kat ártott és árt helyileg éppúgy, mint általános ér­telemben. A gyorsabb fej­lődés, a termelés bővülésé­nek útja ugyanis csak ak­kor válhat minden közös­ség számára járhatóvá, ha képes múltat és holnapot összekapcsolni, s ahhoz iga­zítani a jelent. Előre látni annyit, mint az elért ered­mények, gondok és a teen­dők, a lehetőségek össze­hangolása; ez az összehan­golás ugyan a termelőhe­lyeken már nem ismeret­len, de nem is általános. lkészültek, illetve ké­E' szülnek az iparvállala­tok mérlegbeszámolói, folynak a termelőszövetke­zetekben a zárszámadási közgyűlések. Azaz napvi­lágra kerül a múlt év min­den mozzanata, jellemzője, kudarca és eredménye. Nagy hiba lenne, ha a té­nyek, a munka menete semmi mássá, csak számok­ká szürkülne a mérlegbe­számolókban, a közgyűlési jelentésekben. A számokra nagy szükség van, de első­sorban a vezetés az, amely képes a számokból is kiol­vasni a lényeget. A mun­kás, a kisebb beosztású ve­zető, a termelőszövetkezet tagja, a bolti pultnál álló eladó passzívvá válik, ha tájékoztatás vagy be­számoló címén számok tengerével traktálják, s nem azt mondják el ne­ki, hogy személyes szerepe mi volt az eseményekben, s mi lesz a tervek végrehaj­tásában. Rossz utat járnak ott, ahol úgy vélekednek, hogy a tervteljesítés elem­zése a szűkebb vezetőség és senki más dolga. Az ilyen helyeken titokként kezelik azt, amit mindenki­nek tudnia kellene: hol vannak bajok, hol van szükség nagyobb erőfeszíté­sekre, kezdeményezésre, az egész közösség aktív közre­működésére. A nyíltság, a gyár, vállalat, a termelő- szövetkezet minden ügyé­nek köntörfalazás nélküli megvitatása, a szó szoros értelmében mozgósítja az embereket, erősíti ben­nük azt a tudatot, hogy nem utasítások mechanikus végrehajtói, hanem aktiv részesei a teendőknek. S még nagyobb baj, ha nem­csak a gazdasági vezetés vélekedik így, hanem áldá­sát adja erre a pártszerve­zet s a szakszervezet is. A terv jelentés közzététe­le megszokott eseménye minden esztendő elejének. Váljék megszokottá az is, hogy országos és helyi té­nyek összevetése nyomán közös akarattal gyürkőzze- nek neki az új teendőknek munkások, tagok, vezetők minden iparvállalatnál, minden termelőszövetkezet­ben. társulás fejezte be a manuális munkát, azaz elkészítette az elnöki beszámolót. A számok azt tükrözik, hogy a tavalyinál lassabb ütem­ben haladnak a zárszám­adások, különösen, ha azt is figyelem­be vesszük, hogy végleges eredményről, a közgyűlés jó­váhagyásáról eddig mindössze csak 39 tsz, 2 szakszövetkezet és 10 társulás tudott beszá­molni A határidő sürget, a köziponti utasítás szerint feb­ruár 20-ig valamennyiüknek el kell készíteniük múlt évi gaz­daságuk mérlegét: ismertet­niük kell tagjaikkal. Néhány biztató adatról is beszámolhatunk. Ezen a héten 91 helyen tartanak zárszámadó köz­gyűlést, s ezzel február 13-ig a gazda­ságoknak több mint a fele teljesíti kötelezettségét. Az eddigi közgyűlések ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy a gazdaságok vezetőd nyíltan feltárják azokat a té­nyezőket, melyek befolyásol­ták az elmúlt esztendei mun­kát. Nem egy helyen a túlzott munkadíjazás, a szervezési hiányosságok és a munkamo­rál is napirendre került. Emellett azonban konkrét ter­veiket is a tagság .elé tárták, amelyekkel idén javítani szc­(Folytatás a 2. oldalon.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP REST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI XV. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM ARA 80 FILLER 1971. FEBRUÁR 9., KEDD Laosz lángtengerben Washingtonban újabb bot­rány robbant ki amiatt, hogy lehallgatják a szenátorok te­lefonbeszélgetéseit. Komoly esély van arra, hogy azok, akik mostanában ezzel az il­lusztris tevékenységgel fog­lalkoznak, meglehetősen he­ves mondatokat továbbíthat­nak főnökeiknek. A Fehér Ház és a Pentagon ugyanis Indokínával kapcsolatban im­már naigyon sokadszor ismét kész helyzet elé állította az amerikai törvényhozást: egy­értelmű, deklarált agressziót követett el Laosz felien. Ezt az alapvető tényt nem homályosatják el a washingto­ni—sa igemi propagandagépe­zet által hangoztatott szóla­mok, amelyek szerint nincs és a jövőben sem lesz szó ame­rikai szárazföldi csapatok lao­szi benyomulásáról, valamint hogy a saigoni rezsim egysé­geinek támadása „időben és térben korlátozott”. Ennél is vérlázítóbb Thieu Tervek a Dunakanyar fejlesztésére Téli-nyári lour'mßotei Börzsönyi sportközpont Új kirándulóhely: a Szentendrei-sziget Elkészült egy vázlatos prog­ram a Váci járás és város ide­genforgalmi fejlesztéséről. E hét péntekén tárgyalnak róla a Hazafias Népfront és a DIB. Néhány érdekességet az el­képzelésekből. Vác városáról nemcsak azt állapítják meg, hogy 1975-ben ünnepli fenn­állásának 900. évfordulóját, hanem az is, hogy a gyorsan fejlődő ipar sok bejárót vonz ide; nappal megkétszereződik a város népessége. Egyébként Vác négy milliárd forintos termelési értékkel já­rul a nemzeti jövedelemhez. Évente 5—6 milliót fordítanak a légi objektumok, műemlék­jellegű épületek felújítására. A parkosítás, a zöld övezet 15 milliót igényel, míg az utak javítása, bővítése, a köztiszta­ság gépesítése 20 milliós be­ruházást tesz szükségessé. Nö­veli a hazai és külföldi turis­taforgalmat a szobi vonal vil­lamosítása és a MÁVAUT autóbuszjáratok 25 százalékos emelése. A kempingtáborok közül a járásban a legnagyobb forgal­mat a kismaros—verőcei Ex­press ifjúsági tábor bonyolít­ja le. Tavaly 28 ezer vendé­gük volt. Az idén épülő 180 helyes téli-nyári touringhotel és (Folytatás a 2. oldalon.) Hahó, farsangi dél-vietnami elnöknek az a kijelentése, hogy rezsimje „tiszteletben tartja Laosz füg­getlenségét, semlegességét és szuverenitását”. A politika történetében mindig is elhang­zottak groteszk, olykor a tra- gikomifcum határát súroló nyilatkozatok, de a bábrefesim vezetőjének a Laosz szuverfe­ni tasának tiszteletben tartá­sáról szóló manifesztuma az agresszió pillanatában — ez még a legcinükusabb nyugati kommentátoroknak is sok. A hivatalos bevonulási pa­(Folytaiás a 2. oldalon.) NYUGAT-BERLIN Szakértői megbeszélések következnek A Nyugat-Berl in státusát tárgyaló négyhatalmi nagykö­veti értekezlet hétfői fordulóját megelőzően vasárnap a fran­cia nagykövet rezidenciáján előzetes tanácskozást tartott a tárgyaláson részt vevő három nyugati hatalom bonni nagykö­vete Klaus Schütz nyugat-berlini kormányzó polgármesterrel. Képünkön: balról jobbra Klaus Schütz, Sir Roger Jackling, Anglia, Kenneth Rush, az Egyesült Államok és Jean Sauva- gnargues, Franciaország nagykövetek Két és háromnegyed órát tartott hétfőn Nyugat-Ber- linben a négy hatalom nagy­követeinek 14. találkozója. A kiadott közlemény szerint tár­gyilagos megbeszélést folytat­tak a napirenden levő kér­désekről. x Elhatározták, hogy legkö­zelebbi összejövetelüket feb­ruár 18-án tartják. A közbe­eső időben szakértői szinten tartanak megbeszéléseket Farsang: bálok, vidámság. Felújított régi népszokások. Ipolydamásdon például eltemették Farsang Tóbiást. Igaz, hivatalosan még korai a temetés — de a jókedvet, szerencsére, nem búcsúztatták vele. Lapunk 3. oldalán hírt adunk a temetésről, a bunyevác fonóünnepről s a pesti farsangi bálokról. MÁR CSAK ÖT Vasárnap Svájcban nép­szavazást tartottak annak eldöntésére, hogy kiterjesz- szék-e a szavazati jogot a nőkre is. A szavazásra jo­gosult férfiak 2:1 arányban úgy határoztak, hogy elfo­gadják a szövetségi alkot­mánynak a kormány által is javasolt módosítását és a nyugat-európai polgári de­mokráciák között utolsónak megadják a nőknek is a voks jogát. A végleges hivatalos ada­tok azt mutatják, hogy 621403 szavazat esett az al­kotmánymódosításra, míg csak 323 596 szavazat a módosítás ellen. Az ered­mény automatikusan meg­változtatja az alkotmányt. A női szavazati jog ellen­zőiből alakult svájci bizott­ság elnöke savanyúan je­gyezte meg egy riporter­nek, hogy szervezetének tagjai mint „demokraták” elfogadják a demokratikus módon létre jött ered­ményt. A női szavazati jog hí­veinek szervezete viszont — mint szóvivője közölte —. igen elégedett az ered­ménnyel. V Thant ENSZ-fötitkár közölte, hogy a világszerve­zet tagországai között még öt olyan van, ahol a nők nem szavazhatnak ,illetve nem foglalhatnak el válasz­tott tisztségeket. Ez az öt ország: Jordánia, Kuwait, Szaud-Arábia, a Jemeni Arab Köztársaság és Nigé­ria, ahol az északi> tarto­mányokban fosztják meg a nőket szavazati joguktól.

Next

/
Thumbnails
Contents