Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

2 ^'^Jiíriap 19«. FEBRUAR VASÁRNAP Uganda­sztori Kelet-Afrikában, a Viktória- tóra kuuyokm az 19u2-beu füg­getlenné vak Uganda. Körül­ölelő szomszédai: északról Szu­dán, keletről Kenya, délről Tanzánia, nyugatról a Kongo! Uemokratikus Köztársaság (Kinshasa-Kongó). A kilenc - milliós országosa a legnagyobb es legjelentősebb törzs a oantu- négeieké (bagandaké), kis a főváros, Kampala körüli terü­leten einek. Királyuk, a régi feudális Buganda volt kabaka- ja, Mutessza lett az 1963-ban Köztársasággá kikiáltott, egy éve független Uganda első köz­társasági elnoae. Mutessza uralmát 1966. május S-én buk­tatta meg a -Nuus vidékéről, északról jött (tehát nem bantu) lango törzsbeli Milton Apollo Obote, a szintén északi (nem bantu) nilota törzs segítségé­vel. Mutessza Angliába mene­kült. Obote kemény kézzel és akciódús programmal igyeke­zett áthidalni a törzsi ellentéte­ket, mely Afrika valamennyi friss szabadságot nyert orszá­gát belülről leginkább bom­lasztja. S elérkezett az eseményektől túlzsúfolt, mint utólag kide­rült, döntő — 1969-es esztendő. A Kelet-afrikai Gazdasági Közösség Ugandát, ha laza szá­lakkal Is, de a szomszédos Ke­nyához és Tanzániához kötöt­te. E két, szintén volt angol gyarmathoz igazodás belső el­lentmondást szült. Ezt Obote, Nyerere elnök Tanzániájának példáját követve, igyekezett feloldani: de Kenyatta elnök Kenyájának kárára. A központi tervgazdálkodás reális álma 1969 májusában szükségszerű államosításokhoz vezetett. Ideológiailag Obote mindezt „a kis emberek char­tájának’* meghirdetésével tá­masztotta alá: mely a javak igazságosabb elosztását, a munkanélküliség megszünteté­sét Ígérte — célként pedig a szocializmust. Ugandában a törzsi ellenté­teket még csak fokozta ezek vallási színeződése. A király- párti bantuk protestáns, a demokrata párti bantuk kato­likus, az északi, nem bantu törzsek mohamedán érdekeket is képviselnek. A protestánsok Mutessza király elűzetése óta, a katolikusok a demokrata párt felosztása (1966) óta ellen­zékbe vonulták, s a mohame­dánok is egyre gyanakvóbban figyelték a szintén nem bantu Obote politikai vonalvezetését. A vallási ellentéteket elsimí­tó harmóniát erősítette VI. Pál pápa 1969. nyarán tett látvá­nyos ugandai látogatása: s Obote joggal vélte, a törzsi el­lentéteket is sikerül megzabo­lázni az államosításokat köve­tő munkanélküliség-csökken­téssel. Ennek érdekében 1969. júliusában 80 ezer külföldi, jobbára kenyai munkaerőt uta­sított ki az országból. El is hi­degült Uganda baráti viszonya Kenyával, de Obote belpolitikai csatát nyert. Am újabb nehézségeket okozott, hogy 1969 novemoeré- ben az elűzött Mutessza kába­ka (király-köztársasági elnök) UonUonban váratlanul elhunyt. A hivatalos közlemény szerint halálra itta magát, de a bantuk elúzöjére, a nílusi ubotére gya­nakodtak ... S decemberben lövés dörrent — orvul — a kampalai stadion­ban. Az Ugandai Népi Kong­resszus Párt kongresszusán be­szédet mondó Obote ellen me­rényletet követtek el. A golyó alsó állkapcsát és a nyelvét ütötte át. A súlyosan megse­besült elnököt titokban egy maganautö a parlamentbe vit­te. A titkolózásra szükség is volt: hisz a stadionba kihívott mentőautó, mire megérkezett a Mulagó-kórházba, gépfegyver­lövések nyomait viselte. A me­rénylők, nem tudva, hogy a mentőkocsi üresen száguld a stadionból a kórházba, így akartak végleg végezni Obote- veL Obote válasza a bantukat súj­totta: betiltotta politikai (el­lenzéki) pártjukat -. • Es a történet csak esztendő­re rá folytatódott. ★ Üj-Delhiben egy afrikai dip­lomata mesélte, aki részt vett a Brit Nemzetközösség 1971. ja­nuári singapore-1 csúcsértékéi- létén. Még Singaporc-ban Obotét felkereste egy hozzá hű ugan­dai katonatiszt és tájékoztatta arról, hogy távollétében pucs- csot szerveznek megbuktatásá­ra. A puccs előjele az volt, hogy Amin vezérkari főnök, az Obotéhoz hű katonai egysége­ket elvezényelte Kampalából, s repülőterének, a fővároshoz kö- zclfekvő Entebbének körzeté­ből. Obote megtudta, hogy az összeesküvők le akarják tar­tóztatni, mihelyt január 26-an a tervek szerint hazatérve, Uganda földjére teszi lábát. Obote és kíséretének megbíz­csistákhoz húzó alakulatok kö­zött, mely végül is Amin ha­talomátvételével végződött. Idi Amin személyének fel­bukkanása az események sodrában, bár nem meglepő, de logikátlan volt. Logikátlan, ha döntően törzsi és ezen bur­jánzó vallási mozgatórugókkal magyarázzuk az eseményeket. A mohamedán, nubiai Idi Amin ugyanis éppúgy a Nílus vidékéről jött, mint Milton Obote, s az ugandai hadsereg tisztjeinek többsége. Az okokat tehát északon, a Nílus vidékén kell keresni, az északi törzsek házatáján. Ez a házatáj azonban erősen átnyú­lik Uganda északi szomszédjá­nak, Szudánnak területére is. És az Uganda-sztori kulcsa épp itt rejtezik. Szudán Kelet-Afrika fókusza. Gaafar Nimeri vezetésével ve­zető politikai és katonai hata­lommá fejlődött. Súlyának nö­vekedése még csak fokozódott, a Nasszer halálát követő né­gyes szövetség (EAK, Libia, Szíria, Szudán) által. Szudán belpolitikai ellent­mondása: észak és dél. Immár nyolc éve harcol a néger dél az arab észak ellen. A szudáni zendülő feketék — többször is térde kényszerítve — észak- ugandai testvéreikre támasz- krdva emelkednek fel újra és újra a földről, s folytatják harcukat az arabok ellen. Az észak-szudáni büntető ex­pedíciók — ezt tudva — az el­múlt évek során számtalanszor csaptak át ugandai területre. Erről azonban Obote elnök so­hasem beszélt, taktikusan hall­gatott. Nem így a katonák, kiknek többsége — ismétlem — idevalósi. Például két évvel ezelőtt az akkori ugandai had­ügyminiszter, Félix Onama eré­lyesen tiltakozott az észak- ugandai falvak elleni szudáni támadások miatt. Obote a mi­nisztert sürgősen le is váltot­ta: mert bár ő is idevalósi, de tudta, hogy jobb a békesség a „sugárhajtású” Szudánnal, melynek fegyveres erejével Kelet-Afrikában egyetlen or­szág sem kockáztathatja meg az összeakaszkodást. Obote veszte azonban épp e reálpolitika volt. Az északi törzsbeliek, kik magasba emel­ték, fordultak el tőle emiatt és náluk volt a fegyver. így már érthető a Dél-Szu­dánból származó Idi Aminnak — Obote fegyvertársának — felbukkanása az események sodrában. A tisztikar, élükön Idi Amin főparancsnokkal állt már az 1969. decemberi me­rénylet hátterében. Tervük egyszerű volt: a merényletet a bantukra fogják, s ők, mint Obote örökösei veszik át a hatalmat. A merénylet azonban nem sikerült. Obote pedig átlátott a szitán. Ereje azonban nem volt, hogy egyszerre leszámolhasson a merénylőkkel. Épp* ezért a merénylők meséjét hitelesnek nyilvánította: lesújtott a ban­tukra, mint a merénylet elkö­vetőire (betiltva pártjukat), s ezzel megpróbálta elaltatni az igazi merénylők éberségét. Ki­szorította fő ellenfelét, Idi Amint a főparancsnoki szék­ből: a politikailag jelentéktelen vezérkari főnökségbe. Az Obote—Amin párharcban azonban végül mégiscsak Amin győzött. A politikai háttérbe szorítottság árnyékában, 1970- ben észrevétlenül szöhette puccstervét, melyet 1971 janu­árjában, a legmegfelelőbb idő­pontban, Obote singapore-i tá­vollétét kihasználva hajthatott végre. Obote jelenleg földönfutó, s Amin immár minden: február 2-án feloszlatta a parlamentet is és betiltott minden politikai tevékenységet országában, melyben egyszemélyben ő az államfő és a fegyveres erők legfőbb parancsnoka. Amin jól tudja, hogy hatal­ma mitől függ. A szomszédok közül csak Szudán érdekli. Azonnal megvádolta Khartou- mot, hogy Uganda-ellenes tá­madásra készül. Khartoum cá­fol, s egyelőre csak diplomá­ciai „nagyhetet” tart. A szám­űzött Obote már járt Nimeri- nél. De Mobutu, a Kongói De­mokratikus Köztársaság elnök|e is. Az a Mobutu, ki először örömmel üdvözölte Amin hata­lomra jutását, ám váratlanul Khartoumba repült, ott cáfolta előző kijelentését (Amin elis­merését), s már tovább is rö­pült Kenyába: úgy néz ki, köz­vetíteni . • • Mert az Uganda-legenda he­lyett a tények: O Az új ugandai rendszert szombatig egyetlen afri­kai ország sem ismerte eL ajfim Amin uralma Uganda számára visszalépés, bel­politikai zsákutca, mely egy­ben fenyegeti a környező álla­mok nyugalmát, békés fejlődé­sét is. ható tagjai komolyan vették az információt. Az elnök kí­sérleteket tett az összeesküvés szétzúzására: parancsot kül­dött Kampalába, hogy a fon­tos centrumokból elvezényelt egységek térjenek vissza körle­tükbe. Ekkor törtek ki a har­cok az Obotéhoz hú és a pucs­Mihdezért Uganda sorsát je­lenleg nem Kampalában, ha­nem Dar Es Salamban, Nairo­biban, Addisz Abebában és el­sősorban Khartoumban írják. Az Uganda-sztori nem ért vé­get. Az Uganda-sztori tulajdon­képpen most kezdődik. Alacs B. Tamás Kirándulás a Holdon (Folytatás az 1. oldalról.) ban ülő geológusok számára a talajt és egyenetlenségeit. Eleinte finoman szemcsé- zett porban haladtak. Ké­sőbb a talaj egyre kavicso­sabb lett és arra emlékez­tetett, mint amikor a Földön egy zápor csomókban össze­kapja a port. Ütjük végcéljához köze­ledve egyre nagyobb kö­vek, majd 50, 100, 120 centi- méteres átmérőjű sziklák ke­rültek útjukba. Ezeket és a ki- sebb-nagyobb krátereket foly­tonosan kerülgetni kellett a holdriksával. A kráter dombjára halad­va összesen három pihenőt tartottak. Ilyenkor Mitchell felállított egy magukkal ho­zott magnetométert, amellyel a Hold mágnesességét mérte, az űrközpont számára. Az űrhajósok ezenkívül egy üre­ges fúrószerkezettel kőzet­mintát vettek a poros felszín alatti rétegből. Mitchell egy ízben felemelt egy nagy kö­vet, amit előzőleg lefényképe­zett, de a kő kezében dara­bokra tört. Összeszedte őket és feltette a holriksára. (Folytatás az 1. oldalról.) kai. Vöröshagymát pedig 49 hold helyett már 600 holdon termesztenek. A többi megyé­ben egyre kisebb a kertészeti terület. Jelenleg a 33 ezer holddal a Pest megyeiek vezetnek. A konzervgyár paradicsom- ellátásának gondja tehát meg­oldásra vár. Kedvezőbb híre­ket kaptunk azonban a pri­mőrtermesztésről. A sok nap­sütés miatt valószínűleg a tavalyinál két héttel ko­rábban kerül a piacra a saláta és a retek, de ko­rábban várják a paradi­csomot is. Ebbe már csak az időjárás szólhat bele... A gyümö Icsellátással sem lesz gond, hiszen a megye ég­hajlati adottságainak megfele­lően az elmúlt évek alatt meg­nőtt a csonthéjasok területe. Megigyből például három év alatt 190 holdat ültettek. Kaj­sziból pedig csak tavaly 315 \ A houstoni központ menet­közben harminc perccel meg­hosszabbította holdsétájuk időtartamát, mert a rendkí­vüli egyenetlen, kövekkel tar­kított talajon lassan haladtak. A kráter közelébe érve egyre meredekebben emelkedett a lejtő és az űrhajósok is egyre hallhatóbban ziháltak. She­pard szívverése percenként el­érte a 150-et, Mifchellé pe­dig a 128-at. A külső hőmér­séklet 52 C fokra emelkedett. Az erőfeszítések következté­ben a holdutasok űrruháju­kon belül is nagyon kimele­gedtek, ezért bekapcsolták a hűtőrendszert. Végül nagy erőfeszítések kö­zepette feljutottak a kráter nyugati peremére, de a csúcsig eljutni már nem maradt ere­jük. Az űrközpont parancsot A szovjet holdjármű kitűnő „közérzettel’’ fog nekilátni az új boldmunkanap feladatainak teljesítéséhez, jelentette ki a Luna—17 főkonstruktőre. Kü­lön kiemelte azt a tényt, hogy a november 17-e óta a hold­holdat telepítettek. Ez a legki­fizetődőbb gyümölcsök egyike, hiszen ha intenzív termesztést folytatnak a gazdaságok, a ha­zai piac szükségletén kívül minden mennyiség elkel az ex­portpiacon. Néhány napja megkezdődött a megye hét termelőszövetkezetében a szanálás. A kijelölt bizottságok azt vizs­gálják, mi okozta a vesztesé­ges gazdálkodást. Bár sokszor hangoztattuk, itt is megjegyez­zük: a szanálás nem büntető­jogi felelősségrevonás. Segít­ség a gazdaságoknak, hogy végre saját lábukra álljanak, ne szoruljanak állandó támo­gatásra. Továbbra is tartanak a ter­melőszövetkezetek zárszám­adásai. Szinte minden közös gazdaság többet fizet tagjai­nak, mint az elmúlt esztendő­ben, annak ellenére, hogy leg­többjüknek komoly károkat okozott a tavalyi szeszélyes időjárás. — m. kovács — adott, hogy forduljanak meg és további kőzetmintákat gyűjtve térjenek vissza a holdkomphoz. Shepard és Mitchell magyar idő szerint 13.55 órakor befe­jezte második holdsétáját és misszatért a holdkompba. A két űrhajós négy óra tizenöt percet töltött a holdkompon kívül. A holdkomp magyar idő szerint 20 óra előtt 14 perccel szállt fel a Holdról, s 22 óra­kor találkozott a holdkörüli parkolópályán keringő Kitty Havak anyaűrhajóval. A tervek szerint az Apollo— 14 rakétahajtóművét magyar idő szerint vasárnap éjjel, haj­nali 2.37-kor gyújtják be, hogy ezzel a Föld felé vivő pályára I állítsák az űrhajót. felszínen tartózkodó Lunohod számtalan műszere és alkatré­sze közül egyetlen egy sem mondta fel a szolgálatot, jól­lehet a holdjármű több mint 3500 méteres utót tett meg az Esők-tengerének körzetében, s nagy mennyiségű tudományos információt továbbított a Föld­re. Az embernek és az automa­tának a világűrkutatásban be- töltött szerepéről a főkonst­ruktőr így beszélt: Az „ember—automata”-prob­léma. a világűr meghódításá­nak vonatkozásában még so­káig vitatéma lesz. Különböző vélemények alakultak ki ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Mi, az automatikus űrállomások kimunkálói, egyértelműen azt valljuk, hogy az automaták a problémák nagyon nagy körét képesek megoldani. Bátran ki merem jelentem, hogy az auto­maták még azokat a műszaki feladatokat is megoldják, ame­lyeket a kozmonautákkal vég­zett expedíciók elé tűznek ki. Az automaták azonban ezeket a feladatokat lényegesen ol­csóbban és emberélet kockáz­tatása nélkül végzik él. Repatriálás Több éves tárgyalás ered­ményeképpen a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Japán vöröskereszt társaságá­nak képviselői Moszkvában, a szovjet vöröskereszt székhá­Korea 0 I //I védői A koreai nép holnap ün­nepli fegyveres ereje, a koreai néphadsereg meg­alakulásának 23. évforduló­ját. E hadsereg csak a fel- szabadulás után szervező­dött ugyan reguláris hadse­reggé, mégis közel 40 év forradalmi tradíciója áll mögötte. 1932. április 25-én hozta létre a koreai nép első for­radalmi fegyveres egységét, ' a japánellenes partizán­csapatot. A felszabadulás után megszervezett nép­hadsereg alapját ezek a partizánok, a japánellenes fegyveres küzdelemben viegedzőáött forradalmárok képezték. A koreai néphadsereg megalakulása után a bé­kés építés időszakában, napról napra visszaverte az amerikai imperialisták és csatlósaik szünet nélküli provokációit, védelmezte a köztársaság északi részének forradalmi, demokratikus bázisát. Amikor 1950. június 25- ének hajnalán az ameri­kaiak és zsoldosaik várat­lan, fegyveres inváziót in­dítottak a köztársaság észa­ki része ellen, a koreai nép a háborúk kemény megpró­báltatásait kényszerült el­viselni. S bár a támadók a pusztítás minden eszközét bevetették, mégsem sike­rült nekik térdre kényszerí- tcniök a koreai népet. A koreai néphadsereg, a szo­cialista országok segítségé­re támaszkodva, visszaver­te az amerikaiak és csatló­saik támadásait, megvédte hazáját az ellenségtől. A koreai nép azóta is szüntelenül védi szocialista vívmányait és küzd hazája egyesítéséért. E harcában pártja vezetésével szilárdan támaszkodik a megalakulá­sa 23. évfordulóját ünneplő koreai néphadseregre. ,r a KNDK-ba zában megállapodást írtak alá Japánban élő koreaiak haza- településéről a KNDK-ba. Idén 17 ezer koreai állampolgár te­lepülhet haza a KNDK-ba. Primőr — korábban LUNOHOD VAGY ANTARES? Fontos a vezetők jó kiválasztása Beszélgetés Novák Bélával, a Budai Járási Pártbizottság első titkárával A politikai-társadalmi élet­ben egyre hatékonyabb ténye­zővé kell hogy váljon a szo­cialista demokrácia továbbfej­lesztése. Ennek eredményessé­ge attól is függ, hogy milyen a káderpolitika. Minden politi­kai vezetés — bármilyen tí­pusú és célzatú is legyen — különleges fontosságot tulaj­donít annak, hogy megteremt­se törekvései megvalósulásá­nak személyi feltételeit. A szo­cialista társadalomban a ká­dermunka legfőbb célja: min­den vezetőposzton a munkás- osztály hatalmát erősíteni tu­dó és akaró, a párt vezető sze­repének érvényesítésére képes vezetők dolgozzanak. Ez ért­hető: a tömegek előtt elsősor­ban a közvetlen vezető képvi­seli a pártot. A dolgozók a po­litikát azon át érzékelik leg­közvetlenebbül, hogy a vezető milyen módszerekkel valósítja meg törekvéseit, milyen a munkája és magatartása. A vezető erősítheti a párt és a tömegek kapcsolatát, de sokat árthat is annak. Erről a fontos, mindenkor a figyelem középpontjában álló kérdésről beszélgettünk Novák Bélával, a Budai Járási Párt- bizottság első titkárával. — Pártunk számára a ká­derkérdés mindenekelőtt a munkáshatalom gyakorlásá­val szorosan összefüggő kér­dés. Az, hogy a munkásosztály helyesen tudjon élni a hata­lommal, jelentős mértékben az alkalmas vezető gárdától függ. Jól emlékszünk még az ötve­nes évek torzulásaira, amikor a kádermunkát a legnagyobb titokzatosság övezte. Akit le­hivattak a személyzeti osztály­ra, az el volt készülve min­denre, hiszen nem tudhatta előre, hogy mit is akarnak tő­le. Mindez ma már rossz em­lék csupán. A ma kádermun­kájára a nyíltság és az őszin­teség a jellemző. O Ki kerülhet vezetőbe­osztásba? — Aki megfelel a politikai, a szakmai és a vezetőkészség­beli alkalmasság hármas kö­vetelményének. Ez a hármas követelmény szoros egységet alkot: az egyes követelmények egymás rovására nem helyez­hetők előtérbe. Természetesen ez nem jelentheti azt, hogy mindhárom követelmény egy­forma szinten jusson kifeje­zésre, de az alapszinthez min­den követelmény tekintetében ragaszkodni kell. • A demokratizmus hogyan érvényesül a vezetők kiválasz­tásában? — Egy példával szeretném bizonyítani. Az elmúlt eszten­dőben lejárt a tárnoki Lenin Termelőszövetkezet elnökének mandátuma. Az elnök rende­sen, becsületesen végezte a dolgát, ennek ellenére a tag­ság még egy jelöltet kívánt ál­lítani. A jelölt szintén meg­felelt a vezetővel szemben tá­masztott hármas követelmény­nek, így semmi akadálya nem volt annak, hogy mellette is leadhassák voksukat az em­berek. Az eredmény: a jelölt, több szavazatával, elnyerte az elnöki tisztet és azóta is a tagság legnagyobb megelége­désére vezeti a szövetkezetét. Mindez szemléletesen bizo­nyítja: nem rossz gyakorlat, ha a vezetők kiválasztásánál több lehetőséget is figyelem­be vesznek, mert így mód nyí­lik arra, hogy az arra leg­alkalmasabb kerüljön a veze­tőposztra. Nem véletlen, hogy a közelgő tanácsi- és ország­gyűlési választások is biztosí­tani kívánják a több jelölt ál­lításának lehetőségéi. • Van-e valami sajátos vo­nása a járás káderpolitikájá­nak? — Igen. A főváros közelsé­ge nemcsak az agglomerációs övezet gondjait jelenti. A Bu­dapesttől távolabbi járásokban ritka jelenség, hogy a külön­böző szintű vezetők nem hely­ben laknak. Nálunk viszont gyakori példa, hogy a na­gyobb üzemek vezetői, sőt közigazgatási vezetők is a fő­városból kijáró emberek. S bár becsülettel végzik munká­jukat, érthető módon nem tudnak együtt élni az adott terület gondjaival, nem érzik teljes egészében a sajátjuké­nak. Ez meghatározza felada­tunkat: egyre több. a járásban felnőtt embert kell vezető posztra állítanunk, akik isme­rik területük gondjait, az ott élő embereket és azok is jól ismerik őket. Ez a folyamat megkezdődött. Az Mid járási titkára, Harniss Sómdor, esz­tendeje a járási KlSZ-bizott- ság javaslatára került funk­cióba és azóta is becsülettel végzi a munkáját. A napok­ban, ugyancsak a KISZ javas­latára lett a Hazafias Népfront járási titkára Inzsel Ottó, a budakeszi tanács titkára pe­dig Egyed Irén. Ez ugyanak­kor a helyi erők érvényre jut­tatása mellett a párt ifjúság­ról és a nőkről szóló határoza­tának az érvényesülését is je­lenti járásunkban. Ä Ezek szerint elégedett a sban folyó kádermunkával? — Ezt nem mondtam. Tény, hogy a Politikai Bizottság 1967. május 9.-i, a kádermun­káról szóló határozata óta je­lentős a változás,, elégedett­ségre azonban még semmi okunk. • Milyen hibák tapasztalha­tók még jelenleg is a káder- munkában? — Előfordul, hogy az adott vélemény nem egy testület

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents