Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-26 / 48. szám

1971. FEBRUAR 26., PÉNTEK rts» tu evei iJúrlaD 1.7 EVES AZ NDK NÉPHADSEREGE A Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagy- követségének katonai és lég­ügyi attaséja, Willi Meurer al­ezredes — hazája nemzeti néphadserege megalakulásá­nak közelgő 15. évfordulója alkalmából — csütörtökön sajtótájékoztatót tartott a nagykövetségen. Egyebek közt beszámolt arról, hogy a meg­alakulás óta végrehajtott kor­szerűsítés, fejlesztés eredmé­nyeként ma a nemzeti nép­hadsereg képes arra, hogy szö­vetségeseivel együtt hatéko-r nyan védelmezze az NDK szo­cialista építőm unkájának biz­tonságát és békéjét. MHSZ-MÉRLEG Honvédelmi előképzés — magasabb szinten A Pest megyei MHSZ járási titkárainak legutóbbi értekez­letén az elmúlt évi munka ér­tékelése szerepelt a napiren­den. Szakmát adó kiképzés Az MHSZ-szervezetek sok­rétű feladataikat eredménye­sen teljesítve, együttműködve a KISZ-szel és az 0ttörő Szö­vetséggel, az elmúlt évben is jól szolgálták a honvédelmi előképzést, sok fiatalt vontak be a gépjárművezetői képzés­be, a rádiá-távirász és búvár­képzésbe, s tovább nőtt a nép­szerűsége a rádióirányítású TcpiiHőmodellezésnek. A gép­járművezetői oktatás már az iskolákban kezdődik az MHSZ jóvoltából, a gépjárműbarát szakkörökben alapvető mű­szaki tudrnvalókíkal ismerked­nek meg a diákok, s ez a kép­zés egyben balesetelhárítási célokat is szolgál. A sorköte­les fiatalok részvételével tar­tott tanfolyamok olyan elmé­leti és gyakorlati tudást adnak, amelyeket a hallgatók kivá­lóan hasznosíthatnak bevonu­lásuk után, a honvédségben. A gépjárművezetői oktatás azért is jelentős, mert sok szakkép­zetlen fiatalnak ad — arány­lag rövid időn belül — szak­mai képesítést, s ezzel az MHSZ nem kis mértékben já­rul hozzá a gépkocsdvezető- hiány enyhítéséhez. A sorkötelesek képzésén kí­vül több ezren vettek részt a magánautósofc vezetői tanfo­lyamain, e téren különösen eredményes volt a Budai já­rási MHSZ és a Csepel Autó MHSZ-szervezetének tevé­kenysége. Kapcsolat 200 országgcl Szaporodott tavaly a rádió- klubok és az adóengedéllyel rendelkezők száma. Az amatőr rádiósoknak nem kevesebb, mint 200 országgal sikerült kapcsolatot létesíteni az éter hullámain, bizonyítja ezt az összeköttetéseket igazoló több mint 10 ezer QSL-lap. Pest megyében tavaly bontakozott ki egy új sportág, a rádiós rókavadászat, amely csakha­mar nagy népszerűséget vívott ki. A megyei bajnokságon Vác, Szentendre és Oegléd csapatai jeleskedtek, a megye újonc válogatottja pedig egy értékes kupát is szerzett az országos versenyen. A rádiós képzés és sportmunka terén elért ered­ményeikért a budai járási, va­lamint a szentendrei járási MHSZ-szervezet kapott dicsé­retet a tanácskozáson. A modellezés kedvelt sport­ága már az iskolákban sok hívet toboroz, s a képzés si­kereit jelzi, hogy megyei ver­senyzőink autó- és hajómodel­lezésben, az országos bajnok­ságon kívül, Európa-bajnoksá- gon is kiválóan szerepeltek. Az értékelés szerint e sikerek főként a váci, gödöllői és nagy­kőrösi modellezőket dicsérik. Társadalmi összefogással Mint a titkári értekezleten megállapították: az e’ ilt év­ben az MHSZ valamennyi munkaterületén jelentős volt az előrehaladás, s ez biztosí­tékot nyújt az általános hon­védelmi előképzés, a lövész­és tömegsport, a honvédelmi tömegversenyek színvonalá­nak további emelésére, amely már az idei év feladatai közt szerepel. Szászi Béla, az MHSZ megyei tátikára értékelésében elismerését fejezte ki a szövet­ség klubtitkárainak, aktívái­nak eredményes munkájukért, megemlítve, hogy az MHSZ- nek nagy segítséget nyújtot­tak a megyei katonai alakula­tok, a munkásőrség, a KISZ- szervezetek és a sporttanácsok, amelyek támogatására a fia­talság mind magasabb szintű honvédelmi nevelése érdeké­ben továbbra is számítanak sz. j. A nem mindig pontos posta A posta sok elismerést kap. A postát sok bírálat éri. Mind­kettő igaz, s mindkettő termé­szetes. A posta nem egy intéz­mény a társadalom sokféle in­tézménye között, hanem olyan szervezet, amelynek működése gazdaság és társadalom egé­szére hatást gyakorol. A pos tának mindenki ügyfele. Ha tetszik, ha nem. Az esetek túl­nyomó többségében a postán múlik, hogy az ügyfélnek tet­szik-e, vagy nem tetszik sajá­tos kiszolgáltatottsága. Mert hisz’ kiszolgáltatott. Levelét, csomagját, hírlapjait a posta hozza, pénzét a posta továb­bítja, amikor a telefont föl­emeli, a posta egyik szolgálta­tását veszi igénybe ... E sajá­tos kiszolgáltatottság azután sokféle félreértést és félreér­telmezést szül. Elsősorban és döntő mértéltben nem az ügyfelek körében. Hanem a postánáL Az ügyfél köteles... Levelet kaptam a napokban. Az Állami Biztosító küldött 12 darab csekket, befizetési lapot. A borítékon egyforintos bé­lyeg. Azután — egy kétforin­tos. Portóként. Miért? A ked­ves, idős postás bácsi szerint talán a súlytöbblet miatt. Ta­lán. Panaszkodik. Negyvenhá­rom ilyen, portos levelet hor­dott ki ma. Valamennyi föl­adója a biztosító. Mindenütt azt felelte, hogy talán súly­többlet miatt. Mert eligazítást, magyarázatot ők nem kapnak. Holott ők találkoznak a cím­zettel ... Jó, mondjuk ebben az esetben az egyik ügyfél — a föladó — mulasztást köve­tett el. Nem mérte meg a le­velek súlyát A másik, s telje­sen ártatlan ügyfél — a cím­zett — fizet. Mi mást tehetne? Tagadja meg a küldemény át­vételét? Már csak a postás bá­csi miatt sem tenné. Valaki mulasztott, valaki nem adott magyarázatot; én fizettem, s azt gondolok, amit akarok. Azután: sorra portózza a le­veleket a posta, mert a borí­tékban rejlő iratot, papírlapo­kat tűzőgéppel fogták össze, vagy gemkapoccsal. Valahogy csak össze kell fűzni a külön­böző méretű papírlapokat. S ha nem lehet, ki tudja ezt? Hol tudatták az ügyféllel, aki­nek kötelessége, hogy ponto­san, s a megjelölt helyre írja a címet, ragassza a bélyeget, szabvány borítékot használjon, ne használjon viszont tűzőgé­pet ... Sorra portózza a leve­leket a posta, mert — a cím nem pontos. „Csak” a gyár ne­ve és a helység szerepel cím­ként, A helységben két gyár van összesen. Nevük összecse- rélhetetlen. Mégis. A posta portóz. Tanulja meg az ügyfél a rendet. Szerezzen be cím­jegyzéket. (Hol?) Olyat, amelyben az ország összes in­tézményének pontos címe ben­ne van? Utca, házszám? S ha közben elköltöznek? Ha köz­ben — postai utasításra — kénytelenek postafiókot bérel­ni? Az ügyfél köteles arra is, hogy a lapok előfizetési díját időben lerója. Rendben. Ám nem furcsa: minden negyedév­ben én figyelmeztetem az egyéni előfizetési osztályt, hogy ennek meg annak a lap­nap az előfizetési papírját nem küldték ki a postás bá­csival? Én telefonálok, szalad­gálok amiatt, mert nem ha­gyom magam „lebeszélni” az előfizetésről a pontatlan előfi­zetési díjbeszedés miatt? Ami­ben csak az a pontos, hogy a pénzért már a „tárgyhó” előtti hónap első napjaiban jön a posta ... Ezt soha nem feled­ték még el. Egyéni panaszok ? Ügy tűnhet, a föntebb leír­tak egyéni panaszok. Ahogy „egyéni” panaszok előfizetőink reklamációi is: nem kapják meg időben a lapot, nem kap­ják meg egyáltalán, négyet- ötöt egyszerre kézbesítenek ki... (Mit ér egy háromnapos újság?) Egyéni panasz az is, hogy az express-levelet a ren­des küldeményekkel együtt kézbesítik ki. Késik — s ez már végképp meghökkentő — a táviratok továbbítása, ki- kézbesítése. Holott a távirat létezésének értelme a gyorsa­ság! Három-négy órákat kell várni egy egyszerű, nagykő­rösi, ceglédi kapcsolásra, Vác- ról már szólni sem érdemes, mert sűrűn a reggel hívott szá­mot még délután háromkor sem kapcsolják ... Először az interurbán sürgető, azután a kapcsolótermi ügyeletes ... Telefonok, újabb telefonok — egyetlen telefonbeszélgetés ügyében. S a hívó ne moz­duljon a szobából, ne menjen ebédelni, mert reggel óta bár- . mikor jöhet a kapcsolás... őz elvesző levelekről már nem i is szólva. Mert vannak azok is ... 1 Az egyéni panasz — egyéni panasz. Ám ha sok és sokféle igyéni panasz érkezik ugyan­ira, az már tünet, jelzés, imit aligha lehet elintézni kézlegyintéssel. Az már nem ;üneti kezelést igényel! Nem szükséges e sorok író- át meggyőzni a posta rendkí­vül nagy munkájáról. Tudja, íogy évente 600 millió körül ár az ún. közönséges levél- iostai küldemények száma, s i3 millió felé az ajánlottaké, ■íegyvenmillió postautalvány, 2 millió csomag, egymilliárd űrlap... Tudom, hogy a pos- ai hálózat túlterhelt, a sze- nélyzet rendkívüli igénybevé- elnek van kitéve, a berende- ések nagy része elavult, kor-, _ Sok. az ól©isi" és a vegyszermérgezés 7 7 határosat, négy bírságolás, rgg üavmhessüntetén A mumkásegészségügy célja elsősorban az egészséges mun­kakörülmények biztosítása és a foglalkozási ártalmak meg­előzése. Szervezetileg Pest me gyében is a Közegészségügyi Járványügyi Állomásra hárul ez a feladat. Az állomás mun kaegészségügyi csoportjának létszáma kicsiny. Mindössze egyetlen orvos, dr. Zimmer- mann Frigyes, a vezető és két közegészségügyi ellenőr tartja az ellenőrző szemléket. Mun­kájukkal sok vegyvizsgálat is jár, aminek azonban határt szab, hogy a Pest megyei KÖJÁL-nak nincsen megfele­lő otthona és saját laborató­riuma sem. Vegyészei ven- dé~sér ^en dolgoznak az Or­szágos Közegészségügyi Inté­zetben. Az ipar munkaegészségügye Jelenleg a megye szocialista szektorában 771 ipari üzem működik, ennyinek az ellen­őrzését a kis létszámú cso­port természetesen nem lát­hat'a el. Csupán 159 kiemelt nagyüzemet ellenőriz rendsze­resen, a többit pedig — egyéb sokoldalú munkásságuk mel­lett — ajárásd és városi köz­egészségügyi felügyelők. Nekik azonban, legalább szúrópróba­szerűen a magánkisiparosok műhelyeit is fel kell keresni­ük időnként. A mérgező anyaggal dolgozó kisiparoso­kat, például a kelmefestőket és tisztítókat viszont rendsze­resen. . Elegendő légtérben és alap­területen, tehát nem rossz le­vegőjű, zsúfolt műhelyben dolgoznak-e a munkások? Megfelelő-e a hőmérséklet, hű­teni vagy fűteni kell a mű­helyt? Milyen a világítás, nagy fény vagy homály ront­ja-e a dolgozó szemét, s van-e lehetősége tisztálkodásra, át­öltözésre? Ezek a fő szempon­tok. Ahol azonban az egész­ségre ártalmas anyaggal dol­goznak, ott különösen figyelni kell rá, betartják-e a védő­rendszabályokat. Mert éppen ezeknek a szabályoknak be nem tartása okozza a legtöbb gondot a KÖJÁL-nak. Néhány példa erre a múlt évből. Az Egyesült Izzó váci üzemének üveghutájában két éve ólomüveget is előállíta­nak. Az anyagot a keverőbői nyitott csillében szállították, es ennek három-négy ólom­mérgezés lett a következmé­nye, valamint az, hogy a KÖ­JÁL a munkát, amíg a szállí­tást nem alakítják át zárt rendszerűvé, megtiltotta. A gyár az áralakítást végrehaj­totta és arról is gondoskodott, hogy az ólom-üveggyártással foglalkozók az előírt, de nem szívesen hordott légzőkészü­lékkel dolgozzanak. Akit raj­takapnak, hogy a készüléket nem viseli, az nem részesülhet jutalomban. Ezáltal saját egészsége védelmében a mun­kást „anyagilag érdekeltté” tették. Pomázon, a budapesti Epí- tőanyagipari Ktsz kerámia­üzemében is előfordult tavaly év elején két ólommérgezés. Mire a ktsz szentendrei üze­mében a pomázival egyidejű­leg egy fél éven belül nagy költséggel szintén végrehajtot­ta a KÖJÁL utasítása szerint a veszély elhárításához szük­séges beruházást. Sok a por, nagy a zaj Tápiósülyön az Unitechnika Ktsz akkumulátorbontó üze­mében az egyik munkás rövid időn belül kétszer szenvedett ólommérgezést. Nem egészen a saját hibájából. Senki sem ellenőrizte ugyanis, hogy egyik-másik dolgozó munka közben ó'ómtól szennyes kéz­zel fogja meg és teszi szájába cigarettát, s étkezés előtt sem mos kezet, holott az üzem­ben nemcsak megfelelő öltö­zők vannak, de tisztálkodási lehetőség is. Az új vagy a korszerűsített üzemek építésénél és beren­dezésénél — a terveket a KÖJÁL is látja — általában messzemenő figyelmet szentel­nek a munkaegészségügyi kö­vetelményeknek. Úgyszólván egyetlen kivétel a váci DCM, ahol többszöri javítás ellenére a porelszívó készülék műkö­dése még mindig nem kielé­gítő. Teljesen újat kell besze­rezni, már meg is rendelte a gyár, csakhogy nagyon lassan készül. Másik, régebben fennálló kifogás a Diósdi Csapágygyár sajtoló műhelyére vonatkozik, ahol a présgépek zajártalmát nem sikerült kiküszöbölni. Az ott dolgozók viszont az egyéni zajvédőt nem szeretik fülükre tenni, s hogy használják-e vagy sem, azt úgyszólván nem ellenőrzik. Mezőgazdasági munkaártalmak Sok a panasz a tsz-ek kiegé­szítőüzemeire, amelyeket mun­kaegészségügyi szempontból csak két esztendeje ellenőriz a KÖJÁL. Ezek az üzemek több­nyire átalakított régi gazdasá­gi épületekben működnek, leg­többől hiányzik az öltöző és a tisztálkodási lehetőség is. Ami­re néhol azt mondják, nincs is szükség rájuk, az emberek amúgy is hazamennek átöltöz­ni és mosakodni. Természete­sen ez a kifogás elfogadhatat­lan. A vegyszeres gyom- és kár­tevőirtás elterjedése arányá­ban a mérgezés elleni védeke­zés is fokozódik a mezőgazda­ságban. Rendkívül hatásosan veszik ki részüket a megelő­zés munkájából a méregellen­őrzéssel megbízott gyógyszeré­szek. Rajtuk kívül a közegészség- ügyi felügyelők és beosztott­jaik szintén sokban hozzájá­rultak ahhoz, hogy viszony­lag kevés a vegyszer mérgezés Pest megye mezőgazdaságá­ban. összesen 2300, méreggel foglalkozó tsz-tag, állami gaz­dasági dolgozó és egyéni gazda vérét vizsgálták meg tavaly. Közülük százötvenet, amíg vé­rükből el nem tűnik a méreg nyoma, időlegesen eltiltottak a vegyszeres munkától. Ettől származó mérgezéssel 1969 fo­lyamán 18 ember szorult kór­házi ápolásra. Viszont múlt evben már 28. A zsámboki tömeges mérge­zés esete intó jel a permete­zők számára. Az történt ott, hogy amíg az égjük táblán permeteztek, a szomszédos táb­lán paradicsomot palántázott egy asszonybrigád. Nem fi­gyeltek a széljárásra, a lég­mozgás felkapta a permetet és odavitte az asszonyok közé. Nyolcán betegedtek meg mér­gezésben, szerencsére nem sú­lyosan. Múlt évben egyébként a Köjál a munkaegészségügyi előírások be nem tartása miatt 77 határozatot hozott, négy esetben bírságot szabott ki. Póton pedig felfüggesztette egy tsz-közi vállalkozás nikkel- szulfátot előállító üzemének munkáját. Itt négy dolgozó kapott bőrevulladást a mér­gező anyagtól. Szokoly Endre A PEST-N0GRAD MEGYEI ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALAT ceglédi gyára or 1971/1972-es tanévre telvesz húsipari szakmunkástanulókat. lelentkezés az általános iskolákban illetve a ceglédi gyái munkaügyi irodájában: Cegléd. (V., Dohány utco 14 100. születésnapján Megemlékezések Achim Andrásról kezdődő tudományos ülés­szak vezeti be. Békéscsabán március 15-én a Hazafias Népfront Honismereti Bizott­sága a Magyar Történelmi Társulattal, a Párttörténeti In­tézettel, szakmai testületekkel és más társadalmi szerveze­tekkel közösen emlékülést rendez. A békéscsabai I. szá­mú általános iskola felveszi a jeles parasztpolitikus nevét, s felavatják a városban Achim mellszobrát, amely egy később létesítendő szoborsétányon az első alkotás lesz. Sajtótájékoztatón ismertette csütörtökön a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának székházában Bencsik István főtitkár azt a programot, amellyel március közepén megemlékeznek a nagy pa­rasztpolitikus, Achim L. And­rás életútjáról, szerepéről a progresszívvá lett magyar pa­rasztmozgalmakban — szüle­tésének 100. évfordulója al­kalmából. Az eseménysoroza­tot a Magyar Tudományos J Akadémián március 12-én I , szerűtlen, öregek a postahiva- I talok — főleg falun — sár van, rengeteget kell gyalogol­ni, a városokban emeletet jár­ni... Nincs utánpótlás, ser­dülő gyerekekre kell rábízni a táviratok kihordását... Mind- | ezt tudóm, mert igyekeztem a j témát a megírás előtt alapo­san körbejárni. Tudom azt is, hogy a posta fejlesztési ter­veire nem kapta meg hosszú időn át az anyagiakat. A ba­jok, a gondok egy részére mindezekben meg is lelhető a magyarázat. Az alapvető for­rás mégsem ez. Hanem az a torz szemlélet, amely kínos erőfeszítéssel igyekszik — s igyekezett a múltban is — egy szolgáltató intézményt, szervezetet hatósági szerep­körrel felruházni, s ráadásul a ! rossz, idejétmúlt hatósági stí- j lust véli üdvözítőnek. I Feladó, címzett - vevő j Induljunk ki abból a nagyon egyszerű tényből — amiről I azonban feltűnően kevés szó I esik —, hogy a posta ügyfelei, legyenek akár feladók, cím­zettek, hívók, hívottak, bár­milyen kapcsolatban állók is a I postával: vevők! Pénzük fejé- I ben bizonyos szolgáltatásokat | vásárolnak meg — vesznek ! igénybe —, akárcsak az elekt­romos áramot, a közlekedési eszközöket, a gépjavítást... Az ügyfél tehát — vevő! Ám a posta egész szervezete, mű­ködési mechanizmusa ügyfél­ként fogja fel, akit regulázni kell, akivel utasításokat kö­zölnek, akinek nem sokat szá­mít a véleménye... (Gondol­junk csak vissza a kapu alatti levélszekrények fölszerelésére, s a körötte támadt viharra, a bejelentésre, hogy még a reg­geli lapokat sem dobják be a lakásba, majd az ellenbejelen­tésre, hogy mégis bedobják...) Az ügyfélnek kötelességei vannak, ám, nem az ő dolga számontartani a — posta kö­telességeit. Hanem hát akkor kié? '.-wo', j'Sí" A legkisebb fönntartás nél­kül egyet lehet érteni azaal, hogy a posta emelte a díjsza­bást, hiszen a korábban érvé­nyes taksákat hosszú eszten­dőkkel ezelőtt állapították meg. Nagyon helyes az is, hogy a posta rendet, szerve­zettséget kíván teremteni, kor­szerűsíteni óhajtja a munkát, ám meggyőződésünk: rossz helyen, rossz oldalon kezdték el. Az „ügyfélnél” — most már idézőjelbe kívánkozik —, aki fizessen többet, tartsa be ezt, meg amazt, vegye tudomásul.. Holott rendet az követelhet, aki először maga rendet tart. Szervezettségre az taníthat, aki először megteremtette e szer­vezettség minden föltételét, s bizonyságát is adja a szerve­zettség értelmének. Szankció­kat — a lap kézbesítésének beszüntetése, a telefon kikap­csolása, portó, a beszélgetési idő arányában progresszíven növekvő telefondíj a távolsági hívásoknál stb. — az alkalmaz­hat, aki mindent megtett a zavartalan működés érdeké­ben, a szankciót kiváltó hiba. mulasztás, fönnakadás tehát nem rajta múlott. A rendre, a szervezettségre, a postai munka korszerűsítésére nagy szükség van. Ahhoz, hogy mindez sikeres legyein, fordí­tani kell az eddig követett sorrenden. Fordítani, mert mindazért, ami hiba, rossz, baj a posta munkájában, amiért bírálat éri a postát, nem as ügyfél felel. Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents