Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-04 / 29. szám

1971. FEBRUAR 4., CSÜTÖRTÖK «ST hegyei '&&rSap Hazaérkezett Kubából a SZOT küldöttsége Szerdán hazaérkezett Ha­vannából a SZOT küldöttsé­ge, amely Földvári Aladár­nak, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa elnökének veze­tésével a Kubai Szakszerveze­ti Szövetség baráti meghívá­sára tartózkodott Kubában. A küldöttség kéthetes útja során látogatást tett a Kubai —Szovjet Barátság nevű autó­javító üzemben, a Juero ten­gerjáró hajón és az Űj Világ nevű kísérleti kávéültetvé­nyen. A látogatás végén Hector Ramos Latour főtitkár és a Kubai Szakszervezeti Szövet­ség Titkársága fogadta a küldöttséget. A baráti légkör­ben folyt megbeszélés során a magyar delegáció egyez­ményt írt alá a kubai test­vérszervezettel a két ország szakszervezeted kapcsolatai­nak fejlesztéséről. MHSZ-értékelés Február 1—3. között ren­dezte meg a Magyar Honvé­delmi Szövetség Országos Központja a szervezet megyei titkárainak tanácskozását, amelynek napirendjén az 1970-ben végzett munka érté­kelése és az idei esztendő feladatainak ismertetése sze­repelt. A háromnapos értekezlet befejezéseként Kiss Lajos ve­zérőrnagy, az MHSZ főtitkára érjékelte a megyei MHSZ- szervek 1970. évi tevékenysé­gét, s a kiemelkedő ered­ményt elért megyéket elisme­résben, jutalomban részesí­tette. Bérkedvezmény a javító- és szolgáltató vállalatoknál A Magyar Közlöny legutób­bi számában megjelent a munkaügyi miniszter rendele­té a lakosság részére javítási, szolgáltatási munkákat vég­ző vállalatok bérkedvezmé­nyéről. A rendelet értelmében az érintett vállalatoknál, szövet­kezeteknél — a lakosság ré­szére végzett javítások, szol­gáltatások arányában — vállalati szinten átlagosan 3 százalékkal növelhetik a dolgozók keresetét anél­kül, hogy a bérszínvonal emelése után bérfejlesz­tési adót kellene fizetni, vagyis 3 százalékkal emelik a vállalatoknál a bérszínvonal kiszámítási alapját, az úgy­nevezett bázis bérszínvonalat. Az emelés, amelynek ösz- szege eléri az évi 50—00 millió forintot, arra ösz­tönöz, hogy minél többen vállaljanak munkát az egyébként kevésbé nyere­séges szolgáltató iparban. A rendelet 1971. január 1- íől érvényes, s nem érinti a javító-szolgáltató vállalatok­nak nyújtott egyéb kedvez­ményeket. Továbbra sem kell tehát például eszközle­kötési járulékot és a fejlesz­tési nyereségrész után adót fizetniük a vállalatoknak a lakosság részére végzett szol­gáltató, fejlesztő munka ará­nyában. Mindettől függetle­nül az állam a XV. ötéves terv időszakában másfél milliárd forint vissza nem térítendő ösz- szeggel támogatja a tex­tiltisztítóipari, lakáskar­bantartási, személygépko­csi javítási és karbantar­tási munkák színvonalá­nak emelését, továbbá az elmaradottabb te­rületeken a szolgáltatásoknak az átlagosnál gyorsabb fej­lesztését. Számítógépek sorozatban Az Elektronikus Mérőkészü­lékek Gyárában 1969-ben ad­ták át az első magyar gyárt­mányú számítógépet a meg­rendelőnek. Most már sorozat­ban gyártják az EMG—830 tí­pusú, közepes teljesítményű, a második generációs családba tartozó számítógépeket. Lakótelep- kicsiben és nagyban i. Vác, DCM (Csákvári) lakó­telep ... összesen 464 lakást épített itt eddig a Dunai Ce­ment és Mészmű — azok tíz százaléka tanácsi a többi szol­gálati. Az első családok vagy egy évtizede költöznek ide. A vállalat szakmunkásokat és tanfolyamon képzett betaní­tott munkásokat telepített le a városból, s az ország különbö­ző részeiből. A középmagas épületeken kívül iskolát, -rendelőintézetet, földszintes üzletsort — ABC áruház, étterem, fodrászat, ci­pőjavító stb. — s különálló könyvtárépületet találunk. Egy összetákolt házacska, kárpitos­műhellyel, derűt kelt környe­zetében; annak idején e terü­letet parcellázták, és az egyik telektulajdonos gyorsan rá­épített. Most egyezkednek a tanáccsal, vállalattal a telken, költözésen. A szomszédságban KISZ-házak, OTP-házak. Rácz Istvánék a Gyöngyös melletti Petőfibányáró! érkeztek Csákvári, telepre. A családfő lakatos és szerelő, fe­lesége építőipari vállalatnál raktári dolgozó. A kétszobás lakásban szimpatikus embe­rekre utalnak a tárgyak is. Az asztalon fényképhalmaz őrzi a férfi mongóliai utazásának s a Munkaerő — korlátok között? Éhség helyett igényesség — Nem tudok elhelyezkedni Pesten — toppant be egy férfi a Gödöllői Városi Tanács munkaügyi csoportjához. — Ilyen se volt mostanában, hát akkor itt helyben próbálko­zom. Igen, emberünk munkaköny­vének tanúsága szerint ő az a „munkavállaló”, aki „az azt megelőző 12 hónapon belül három... esetben változta­tott munkahelyet.. ", sőt „munkaviszonya , kilépett’ munkakönyvi bejegyzéssel szűnt meg’’. A rendeletet idéz­tük, amely a többi között ilyen esetekre kötelező mun­kaerőközvetítést ír elő. Emberünk munkát kapott az árammérőgyárban Gödöllőn, oda közvetítette ki a munka­ügyi hivatal, mert idézett be­jegyzései miatt csak közvetí­téssel vállalhat munkát. Mtért? „... a munkaerővel való ésszerűbb gazdálkodás, az élő munka hatékonyabb felhasz­nálása, az egészségtelen mun­kaerőmozgás megszüntetése érdekében...” Gödöllőn például a legfon­tosabb üzemekben lépett fel munkaerőhiány, amelyet se­hogyan sem tudtak csökken­teni. Az új rendelet alapján a közvetítendő munkaerőt el­sősorban ezek a jelentős üze­mek kapják — a gépgyár, az árammérőgyár, a GÜFÉM — s ha ezek az üzemek nem tartanak igényt a kiközvetí­tett munkásra, akkor mehet máshová. A rendelet hatása Gödöllőn még alig érezhető, de máris kilencen jelentkeztek helyi lakosok, akik eddig Pesten dolgoztak, s ha már közvetí­tik őket, akkor — úgy gondol­ják — itthon közvetítsék... o A Beton- és Vasbetonipari Művek Szentendrei Gyára (Szentendre, Dózsa Gy. u. 34.) (elvételre keres olajtüzelésű automata kazántelepére kazángépészeket kazánszerelőket gyakorlott kazánfűtőket olajtüzelésű kazánokhoz lakatosokat csőszerelőket segédmunkásokat. FELVESZÜNK TOVÁBBÁ: elektroműszerészeket hőteghnikai műszerészt daruvülany-szerelőket tmk villanyszerelőket Jelentkezés a fenti címen, az energiaüzem-vezetőnél. — Állandósult a munka­erőhiány — mondja Hidas Pál, a Pest megyei Tanács munka­ügyi osztályvezetője — a me­gye iparában 3—5 százalékos a hiány, egyes szakmákban — marós, esztergályos,- lakatos, öntő, formázó — 6—7 száza­lék, az építőiparban 5—7 szá­zalékos a hiány, általában a szakmunkások 6 százaléka, a segédmunkások 11 százaléka hiányzik. — A kötelező munkaerőköz­vetítés változást hoz? — Reméljük, de önmagában nem orvosolhatja a hiányt. Ezt a rendelettől nem is lehet vár­ni. Az a réteg, amelyet a ren­delet érint, elenyészően cse­kély számú, a hiány megol­dásához kevés lenne. Ám, nem is a hiányt, hanem a fluktuációt szeretnénk meg­szüntetni, csökkenteni. Az iparban 30 százalékos, az épí­tőiparban 50—70 százalékos volt a vándorlás. Persze, en­nek teljes megakadályozásá­hoz sem elég a rendelet. — Azt hiszem, adminiszt­ratív beavatkozás sohasem le­het elég hatásos. — Ez az adminisztratív be­avatkozás nem is célunk. A közgazdasági szabályozók is változnak úgy, hogy a válla­latokat érdekeltté teszik a tervszerű létszámgazdálko­dásban. Eddig a vállalatok­nak érdeke volt a csábítás ígérgetésekkel, most már nem lesz az, megváltozhat a maga­tartásuk. — Mit segít elő a rendelet? — Hogy a vándorló munka­erő oda áramoljon, ahol a leg­nagyobb szükség van rá; hogy aki állandóan munka­helyet változtat, az ne járjon jól, mint eddig sokszor. — Mit szólnak a Vendelet- hez a vállalatok? — A reagálás szélsőséges. Egyes helyeken azt várják, hogy ettől minden gondjuk megoldódik, anélkül, hogy bármi mást tennének érte, s van az ellenkezője, hogy a rendelet nem jelent semmit. A kettő között van a lényeg... Néhány vállalat már kért a rendelet alól mentesítést, in­dokolt esetben megkaphatja. — Hogyan reagálhat a ren­deletre a „munkaerő”? — Erkölcsi visszatartó ha­tása lesz a munkaerőre. De már mopdtam, hogy nem le­hetnek sokan, akikre a rende­let vonatkozik, nem hiszem, hogy a megyében a munka­erő akár 10 százalékát is érintené a közvetítés, ahogy egyesek állítják... A Csepel Autógyárban azt várják, hogy — mivel kiemelt kormányprogramot valósíta­nak meg — sok embert irá­nyítanak majd hozzájuk. Azon gondolkoznak: mi lesz akkor, ha valakit hozzájuk közvetí­tenek és mégsem jön ide, an­nak ellenére, hogy elfogadta az ajánlatot? Ezt még pon­tosan meg kell tárgyalni. A vállalat már csökkentette munkaerőigényét, mivel az ösztönzési módszer, az alapok felosztása megváltozott, mert a létszám befolyásolja a bér- színvonalat. Tehát a gazdasági ösztönzők miatt a munkaerő­éhség csöklcent. Ezért aztán korlátlanul nem lehet elhe­lyezkedni. Esetleg már egy erkölcsi minimumot is felál­líthatnak: megtehetik, hogy esetlég nem vesznek fel min­denkit. Az idén 500 munkás­sal kevesebbet terveztek ele- ■"e. Így most csak 140 a lét­számhiányuk — tavaly átlag­ban 8 )0 volt. Tehát megtörténhet, hogy valakinek belenéznek a mun­kakönyvébe, összeszámolják eddigi munkahelyeit — s szé­pen elbúcsúznak tőle. S ez az utóbbi években nagyon ritka volt... — berkovits — [ hétvégi országjárásoknak em- ! lékeit, szótárakból német ta­nulmányaira, a több száz kö- i tetnyi — jó — könyvből is tág érdeklődésre, egy hegedűáll­ványból a kislányuk leckéire következtetünk. De milyen nagyobb anyagi befektetést tervez egy rendesen berende­zett, új lakással bíró, intelli­gens mai munkáscsalád? — A férjem először gépko­csit szeretett volna minden­áron. Most már hallani sem akar róla — telekre, családi házra gyűjtünk! A városainkat környező la­kótelepek mind a sürgős igény, az anyagi, technológiai lehető­ségek és a távolabbra is néző humán elképzelések egyezteté­sében születtek. Azok az úttö­rő építészek, akik évtizedekkel ezelőtt elvetették a beépített utcákat, és különálló emeletes házak, toronyházak, földszin­tes csoportozatok szerves, de laza egységét jelölték ki mo­dem emberi lakhelyül, első­sorban több teret, fényt, leve­gőt, növényzetet terveztek áz ember számára. Kompromisz- szum itt is született, hiszen a növényzetet lakótelepeinken kevés gyep, pár fa, néhány vi­rágágy, bokor jelenti. De még ahol valóban a természetbe építkeztek — mint például Stockholm környékén, ahol a tömeglakásépítés mintájának tekintett, és joggal tekinthető lakótelepeket, amelyeken ma­gam is jártam, kivitték az er­dőkbe, tavak mellé — ot)t is megtalálható a modem lakóte­lep néhány árnyoldala. Először is, e telepek, túl a terv, anyag, kivitelezés minőségi különbsé­gein, meglepően hasonlítanak egymásra. A váci DCM lakó­telepnek is sokkal több köze van a Stockholm mellettihez, mint a hazai építészeti hagyo­mányokhoz, vagy Vác táji, Vá­rosképi jellegéhez. És nemcsak építészeti megjelenésről van szó. Közös például a délelőtti s a vasárnapi kihaltság. A hagyományos középkori vagy polgári, kapi­talizálódó város beépített ut­cáit, a tereket, parkokat, középületeket már az egyéni kivitelezés és az egyedi funk­ció révén is a sokarcúság jel­lemezte, de a hagyományos falu is megteremtette a vál­tozatosságot az egyéni gaz­dálkodásban, építkezésben. S túl a sokarcúságon, az épüle­tek, a telepüidpek, szándékol­tan vagy akaratlanul kifejez­ték, szemléltették az ember viszonyát természethez, társa­dalomhoz, céljait, vágyait, hi­tét, szépségeszményét. A ne­mesi vár, kastély uralta a tá­jat, a gótika felfelé mutatott, és maradandóságra töreke­dett, a polgári építkezés józan eszményt követett, de teret adott az individualizmusnak, a falu a természettel való együttélésről adott képet, a szecesszió pedig úgy .nyúlt a fantáziához, mintha az is kő, fém, üveg, tégla, malter lenne. A modem építészet a szép meghatározásában a funkciót tette kánonná. Szép az, ami a célnak leginkább megf elel. A díszítés szerepe lecsökkent Ez. az elv . követi — elvben — a mai bútor, követik a használati tárgyak, a közle­kedési eszközök, de ehhez igazodik — elvben — öltöz­ködésünk is. A funkcionaliz­mus tulajdonképpen korunk vezető stílusa, a század embe­re igyekezett életéből kire- keszteni a haszontalannak ítélt fölösleget. Ha el is fogadjuk a funk- cionalista elvet — nézzük az eredményt. A felszabadulás utáni magyar architektúra vá­ratlanul magas esztétikai tel­jesítményt nyújtott — első­sorban az ipari építészetben. Ezek az eredmények, a meg­született szépség a funkcio­nalizmust igazolják. Terv, forma, megjelenés, mind a célt, és csakis azt szolgálja. Az épületek őszinték, az üveg, acél, alumínium, beton, tégla nyers és Szigorú együt­test alkot. Két összetevőre vezethetők vissza ipari építé­szetünk stop eredményei. Az egyik, hogy a gyártásra, tá­rolásra, szállításra való alkal­matosság igénye egy-egy épü­leten, épületcsoporton belül elég változatot hoz létre. Az egyszerűség nem csap át egy­hangúságba. A kivitelezőmun­ka bizonyos része is megma­rad itt egyedinek. A másik, hogy a beruházók lassan rá­ébredtek arra: a legolcsóbb beruházás az, ha nem igye­keznek mindenben takarékos­kodni, és időtálló anyagokat alkalmaznak. A modern építőipar — egyre inkább szerelőipar. Lakótelepeink an­nál szebbek, minél őszintéb­ben megmutatkozik a mai technológia. Minél több a nyers betonfelület, mennél kevesebb a vakolás. És mi­nél inkább figyelembeveszik, egy lakóház nem az első tíz évre szóL A legdrágább épü­let az, amelyről pereg a fes­ték, mállik a vakolat, törik a kilincs, reped a beton, görbül a fa, esik a csempe. Lakótelep. Némi gyep, pár fa. Étterem, ÁBC-áruház, szolgáltatóházak. Iskola, óvo­da, orvosi rendelő. Amiről ke­veset tudunk meg egy lakóte­lepből, mint építészeti pro­duktumból: minek örül, mit keres, mit tagad, miért szen­ved, miről álmodik, mit tart szépnek a mai ember? Mindez nem von le annak óriási értékéből, hogy Ma­gyarországon alig több, mint tíz év alatt emberek nagy tö­mege juthatott tömeges la­kásépítés által, jószerínt lakó­telepek révén, egyrészt szo­rongató albérletekből vagy embertelen zsúfoltságból vég­re a saját otthonéba, más­részt az eddigi városi vagy fa­lusi átlagos lakásoknál sok­kalta egészségesebb, szebb, ci­vilizáltabb lakásokba. Ha egyebet nem is veszünk, csak a földes, nedves, sötét laká­sok, udvari lakások számának csökkenését, ha mást nem is, csak a fürdőszobás lakások számának meghatványozódá- sát, a vívmány óriási! Padányi Anna Bazaltgyapot lávából Bazaltgyapot előállítására készülnek fel a Kömnyűbeton- és Szigetelőanyagipari Vállalat tapolcai gyáregységében. A technológiát a Veszprémi Vegyipari Egyetem szilikát tanszékén dolgozták ki. A kor­szerű technológiai folyamat lényegében az ősi állapotot ál­lítja vissza. A bazaltot kohó­sí tjálc: ismét folyékonnyá, lávává változtatják az egykori tűzhányók évezredek alatt megszilárdult kőzetét. A kokszágyban izzó bazalt a magas hőmérsékleten megol­vad és levegő befuvatással egy centrifugára kerül, ahol a gyapotszálak kialakulnak. Az újból megszilárduló láva — e folyamat után — adalékanya­gokkal együtt alakul bazalt- gyapottá. A rendkívül jó hang- és hő­szigetelő bazaltgyapotot az épí­tőipar nagy mennyiségben igényli. A hagyományos fel­használási mód mellett nem­rég sikeresnek ígérkező kísér­leteket kezdtek a bentonáttal kevert, ugyancsak bazaltgya­potból készülő keménylemez előállítására. A fontos anyag gyártását — tekintettel a Balatontól északra fekvő lelőhelyekre — Tapolcán kezdik meg. Itt. a már működő perlit gyárban rendezik be a bazalt- gyapotot előállító üzemet. Az üzemcsarnok szerkezete rész­ben már elkészült, átadását ez év végére tervezik. Az új üzem a jövő esztendőben évi 10 000 tonnás kapacitással kezdi meg a miunkát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents