Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-23 / 45. szám

6 "x^jWop 1971. FEBRUÁR 23., KEDD xuj ij Leutezp ara KORDA GYÖRGY NAGYLEMEZE LPX 17 413 SUTTOGVA ÉS KIABALVA Kovács Kati LPX 17 411 66,- Ft ÉJSZAKAI ORSZÁGÚTON Ómega-együttes LPX 17 414 70,- Ft EGY ESTE A METRÓ-KLUBBAN Metró-együttes LPX 17 417 70,- Ft GULLIVER ÉS A HAT TÖRPE Koós János LPX 17 415 66,­Nem értem a kutyát... Múlt csütörtökén lapunkban «»Erika tragédiája’» címmel, megrázó hír jelent meg. Elve­szett és meghalt egy két és féléves kislány. Hogyan ma­radhatott szülői felügyelet nél­kül? Hogyan vesztetett el? Erika mamája csak tíz per­cig hagyta felügyelet nélkül a kislányát, de a tíz perc elég volt ahhoz, hogy hűséges ku­tyájával útra keljen. A kutya mindig mellette volt, Íriszen együtt nőttek fel, játszótársa lett Erikának. Ezen a tragikus napon is mellette baktatott szántóföldeken, legelőkön, er­dőn-bokron át, lejtős, dombos, úttalan-utakon. Eltévedtek, egyre és egyre távolabb kerül­tek a szülői háztól, a falu szé­létől, ahol laktak. Sötétedni kezdett, de a kis­lány csak ment, míg több ki­lométert nem gyalogolt, és a kimerültségtől egy szőlőkaró­ban megbotolva, össze nem esett. Csak másnap találtak a halott kislányra. Hűséges ku­tyája mellette állt, őrizte a holttestet — mozdulatlanul. Erika mamájának szíve alatt már ott dobogott a második gyermek szíve is. Nyolc hónap­ra szülte meg, a megrázkódta­tás idő előtt indította el a szü­lést. Az újszülött is kislány lett. Angélának hívják. — Nem akartam Erikának el­nevezni a kislányt, mert akkor mindig eszembe jutott volna róla ez a tragédia, amit, míg élek, nem heverek ki —, mon­dotta az édesapja. Nem értem a kutyát. .. Ezt a címet adtam az írásomnak. A kutya okos, hűséges, nagy­szerű ösztönnel rendelkező ál­lat. Miért nem jelezte valami­lyen formában, ugatással, csa- holással, nyüszítéssel, hogy baj van, miért nem vezette haza a kislányt, hiszen a kutya haza­talál, ha messzire elkóborol is, miért nem feküdt rá a meleg testével, akkor bizonyára nem fagyott volna meg Erika. Vári Mária Utókezelés Hócsata után, békeidőben Hetek óta, valóságos tavasz van. Mit csinálnak ilyenkor a KPM monori kirendeltségének hóekés és sószóró autói? Az irodahelyiség apró, fris­sen készült épülettoldalék. Egyetlen íróasztal, körülötte vaságyak. Inkább pihenőhely ez, mint iroda. Mégis, kény- szerűségből iroda is. Nyugalom itt talán soha nincs. Állandóan jönnek-men- nék az emberek, szolgálatból vagy éppen szolgálatba. Kér­dések, eligazítások ... Szalóki | László kirendeltségvezető mondja: I — Ne higgye, hogy lazítha­tunk, még ha most féle any- nyi. erőt, energiát is kell be­vetnünk, mint a havas napo­kon. Most a mi dolgunk az utak utógondozása. A tél, a jég, a fagy jócs­kán megrongálta a monori járás útjait. Sok — főleg Gomba, Nagykáta felé a felfagyás, a kátyú, a domborulat. Bénye belterüle­tén valóságos iszapmező volt, s hasonló a helyzet egy kicsit még most is Vasad, Csévha- raszt és Nyáregyháza környé­kén. Szinte óránként csörög a telefon, itt ez a baj, ott az a baj, elakadt, megrekedt, be­süppedt egy autó, egy munka­gép ... Mi megyünk, töltjük az utakat. Hol salakkal, höl ho­mokkal. i Bényén például a sárten­ger fölé valóságos új utat kell építenünk. Átmeneti, mondhatnám kény­szermegoldás ez, ide tényleges útépítőket kellene mozgósíta-j ni. Mi voltaiképpen hóeltakarí­tásra vagyunk specializálva. — Nagyon vigyázunk arra, hogy teherautóink állandó üzemkész állapotban legye­nek. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy minden kedvező jel, enyhe idő ellenére sincs vége még a télnek. A lecsa­pódó köd, egy esetleges ónos eső, vagy ki tudja, talán még havazás is bármikor riadóké­szültségbe helyezhet minket. Gép, só, homok készenlétben van. Baky László KŐRÖSTETETLEN Megnyitó: május 1-én Nagyobb lesz a színpad Sürgős belépésre keresünk: villanyszerelőket szerszámkészitöket szerkezeti és géplakatosokat forgácsoló és sajtoló gépmunkásokat női és férfi segédmunkásokat takaritónőket műszerészeket FŐVÁROSI GÁZKÉSZÜLÉKGYÁRTÓ VALLALAT Budapest XIII., Révész utca 27/31. Nemrég írtunk arról az ör­vendetes eseményről, hogy kényelmes, igényesen beren­dezett új könyvtárnak ör­vendezhet Kőröstetétlen la­kossága. A napokban, ami­kor ismét arra jártunk, meglepetéssel tapasztal­tuk, hogy építők dolgoz­nak az öreg művelődési ház épületén. Megérdeklődtük: mi történik itt? Kőröstetétlen kulturális el­látottsága igen mostoha volt — mondották. — Az emberek inkább a szomszédos község­be, vagy a kisvasúttal Ceg­lédre utaztak, ha művelődni, szórakozni akartak. Az itteni színházterem korszerűtlen volt — hiába fogadhatott vol­na be akár kétszáz nézőt is. A nézőtér ezután is kétszáz személyes lesz, de a színpadot átalakítják, szélesítik úgy, hogy akár a Déryné Színház vagy más társulat is tarthat előadást rajta. Az átalakítá­sokra összesen 296 ezer fo­rintot fordítanak. A felszere­lésekhez a községi és a já­rási tanács ad nagy segítsé­get. A továbbiakban a helyi Vörös Csillag Tsz évente 5 ezer forinttal támogatja a művelődési ház tevékenységét. A korszerűsített művelődési házat május 1-én akarják át­adni a közönségnek. Meghonosodtak a muflonok 80 szarvast hoznak a Börzsönybe A vadimport 1969 őszén kezdődött: összefogtak a bör­zsönyi vadásztársaságok, s 14 muflont telepítettek le er- deikben. Az ország más vidé­keiről érkező kényes vad azóta meghonosodott. S hogy jól érzik magukat, mi sem bi­zonyítja jobban, mint gyors szaporodásuk: ma már 35—40-re tehető a számuk. Csupán egy hullott el a nagy télben. Most a szarvasállományt szeretnék javítani a vadászok. A trófea mutatja a minősé­get: nyolc kilónál súlyosabb agancs ritkaság a Börzsöny­ben. Az igazi, díjazott agan­csok 10—13 kiló körül jár­nak. A Telki Erdő- és Vad­gazdaságból, és Gemencről 80 szarvast hozatnak az idén. Megjelölik őket, s figye­lemmel kisérik fejlődé­süket. Attól nem kell tartani, hogy elvándorolnak. A megfigyelé­sek szerint 30—50 holdas te­rületen élnek, a megszokott körből nemigen mozdulnak ki. S nemcsak váltóikat, csa­pásaikat ismerik jól a vadá­szok, hanem agancsukat is — évről évre azonos helyen vetik le fejdíszüket. Tű, cérna, szövet ÜZEM A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN Az újszilvási művelődési ház színházterme hétköznap sem üres, már kora reggel pezsgő élettel telik meg. Pedig a szín­padot a függöny eltakarja, s székekből emelt tornyok külö­nös dekorációja díszíti a néző­tér szélét. Középen pedig szé­les, nagy asztaloknál fiatal nők ülnek, előttük halomban szövet, azt vizsgálgatják, öltö- getik. Az újpesti gyapjúfonógyár másfél éve bérli a művelődési házat kivarró üzeme részére, de csak nappalra. Ha este előadás van, a munkaasztalo­kat tolják a fal mellé, az ülő­alkalmatosságok pedig visz- szakerülnek eredeti helyükre. Előadást viszont többnyire csupán szombaton meg va­sárnap tartanak. Legfeljebb pénteken is, másodhetenként, amikor az üzemiek szabad szombatosak. Csupa fiatalasszony és lány javítja a kelmék szövés! hi­báit. Negyven éven felüli egy sincsen közöttük. Ezen a na­pon negyvenhetén jelentek meg, de a létszám ötvenhá­rom. Csakhogy egy-kettő be­tegállományban, a többi hiány­zó szülési szabadságon van. — Eredetileg nyolcvanan voltunk, lemorzsolódtak, — világosít fel Bató Tiborné, üzemvezető. — Volt, akinek Téli sportesemények Sokan kifogásolják, hogy a téli hónapokban kevés az igazi sportesemény. Mint napjainkban is. Na igen, igen, van benne valami, bár van benne túl­zás is. Jóllehet a szorosan vett téli sportok hazai ese­ményei csakugyan nem men­nek eseményszámba. De amúgy nagyon is akad­nak sportesemények, ha nem szűkítjük le a kört és to­pább értelmezést adunk a sportjellegnek. A Szűk utcai Domborulat­lakásban például már há­rom napja tart egy sakkpar­ti, amelyet a 40 évi házasság után Domborulat bácsi ellen beadott válóper sem zavart szét. Az öreg nyugdíjas el­lenfele az ugyancsak, nyug­díjas Evetke Vendel, aki a 30. lépésre kereken 24 órát használt fel. Igaz, ebből 8 órát átaludt, de így is szép teljesítmény, ha meggondol­juk, hogy miután a két bá­tyó csak a sakkra tud gon­dolni, mesterségesen táp­lálják őket. Hatalmas esemény a Pisti­ke köz 3. szám alatti ház­mesterlakásban zajló gomb- fociviadal is a házmester két fia között. Anti a mama téli- kabátjáról veszi le a játékos­utánpótlást, Karesz a papáé­ról. Csak a verésnél nincs munkamegosztás, a szülők válogatás nélkül szórják az elorzott gombok miatti pofo­nokat, s szerelik fel a biz­tosítótűket, hogy mégis az utcára tudjanak menni. Több totózóban még fut- baleseményekre is sor ke­rül. „Lejátsszák” az őszi idény legjobb meccseit, de a sztár változatlanul az MTK—Torino összecsapás. Aki védi az olaszokat, an­nak gyakorlati bemutatót tartanak az aszzurri /ufbáli­ból. S bár általában elíté­lik az egész cécót, akadnak, akik azt állítják vagy leg­alább is gondolják, nem is olyan unalmas az ökölvívás­sal kombinált foci. És ol­csó. Na hallják, egy jeggyel — két sportág mutatja be, milyen látványos a foci, és milyen látványos az ökölví­vás. Egy pesti italboltban mű­értő alkoholisták szurkolása mellett ismét nagy gyufa­csaták dúlnak. A lényeg — hasra, oldalra vagy fejre áll a pöckölt gyufásdoboz? De van, hogy koróba kell beletalálni. A győztes tele korsók leszopásával válik alkalmatlanná a további já­tékra, igy az utánpótlás automatikusan biztosítva van. S ha már az automatáknál tartunk, lényegében van valami sportos a játékauto­maták működésében is. Igaz, it‘ sem amatőr alapon megy a játék, csak ha rendőr van a láthatáron, tartják be az Avery Brundage által elő­írt szabályokat, különben hatóságilag kitiltott snó b- lizókat megszégyenítő mó­don vágják meg a tehetség­telenebbeket az ebből élő professzionisták. És mi van még? Sok min­den. S ha a sportnaptárban nem is jegyzik, nem keve­sen jó sportnak tartják az ultit is. Én nem, na per­sze, tíz elbukott betli, bt clfuccsolt rebetli után (50 filléres, forintos alapon) ez nem is csoda. Hanem az ellenfeleim bá­mulatos matadorok! Eskü­szöm. kár, hogy nem szer­vezünk ultitúrákat, megfe­lelő alapon több valutát hoz­nának haza. mint a focisták! Nagy S. József nem tetszett ez a munka, volt, aki nem tudta megtanulni. A kezdeti idő óta csekély a fluktuáció. Egyébként az utánpótlás biztosítása nem túl nehéz feladat, Újszilváson nincs va­lami bőséges munkalehetőség nők számára. Most is hat ta­nuló igyekszik az üzemben el­sajátítani a kivarrást. Három hónap a tanulóidő, első felé­ben négy forint 35 fillér az órabér, a második félidőben 4,90. Aki pedig a szakmát 12 hét alatt kitanulta, többnyire 1500—1600 forintot megkeres havonta. Olyan sem ritka azonban, aki kétezernél többet visz haza. Gyalog, avagy ke­rékpáron, hiszen a munka­helytől nincs messze egyikük otthona sem. És ez a közelség a nagy dolog. Kora délután kisgyermekeivel és háztartásá­val törődhet az üzem vala­mennyi dolgozója. Helyesli is az egész község, hogy amikor különben be lenne zárva a művelődési ház, nappal sem üres, üzemel — mégpedig a szó szoros értelmében. Sz. E. (Foto: Gábor) A pécsi Eiffel-torony A Mecsekalján, Pécs ürögi városrészében, a párizsi Eiffel- torony arányosan kicsinyí- telt mása díszíti az egyik lakóház udvarát. Készítője, ifjabb Molnár József 22 éves géplakatos 960 órát dolgo­zott rajta és 120 kg vasat használt fel az építkezéshez. A százszorosán kicsinyített, azaz 3 méter magas mini Eiffel-toronynak sok bámu- lója akad. A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregysége (Vác, Derecske-dűlő) FELVÉTELRE KERES tervezőmérnököket, tervezömérnöki beosztásba. Jelentkezni lehet: a gyáregység személyzeti osztályán. (Tel.: 223.)

Next

/
Thumbnails
Contents