Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-20 / 43. szám
4 1971. FEBRUAR 20., SZOMBAT |2f aBax> omBaT PEST MEGYEI GÁLAEST SVÁBBÁL POMÁZON FOTÓKIÁLLÍTÁS VÁCOTT Valósággal repül az idő, egyik hét kergeti a másikat s maris itt van a hétvege, a szabad szombat, a pihenés öröme. Rövid „hagyományunknak” megfelelően, ajánlatunkat most is a tánccal kezdjük, lévén még mindig farsang. Tehát: hol is lehet bálozni? Elsőnek Pomázra hívjuk fel a figyelmüket, ahol a művelődési házban ma este megrendezik a szokásos műsoros svábbált. A műsorban fellép a solymári német kórus, a helyi ifjúsági fúvós- együttes Papp Tibor vezetésével. A zenét a soroksári „Kék Duna” ifjúsági együttes szolgáltatja. Nagykőrösön ebben az évben is megrendezik a gimnáziumban a negyedikesek szalagavató bálját. Az ünnepélyes szalagfel- tűzés ma, a sportotthonban lesz. Zenéről beat-zenekar gondoskodik. Vácott a mezőgazdasági szakközépiskola rendez ma mulatságot, míg vasárnap este a tápiószecsöi Damjanich Művelődési Ház vidám farsangi bálján a népszerű Unipress-együttes zenéjére lehet táncolni. Tápió- györgyéről is kaptunk meghívót, itt szombaton este a községi művelődési házban az iskolával közösen cigányzenés szülök bálját tartanak, másnap délután az Orkán beat-együttes koncertet ad a falú fiataljainak, míg délután az ifjúsági klub látja vendégül az érdeklődőket „Mai magyar költészet” című klubdélutánjára. A ráckevei járásban a Csepel Autógyár művelődési házában szombaton is hálóznak A szigethalmi’ óvoda szülői munkaközössége vidám farsangi karnevált rendez. Az óvó nénik, a pa- pák-mamák hajnali négyig kaptak kimenőt a nagycsoportosoktól. Vasárnap sem fognak unatkozni, akik a művelődési ház programjára számítanak. Ugyanis délután öt órai kezdettel Pest megyei könnyűzenei gálaestet tartanak itt, amelyen közreműködnek a megye legjobb zenekarai és szólistái. A ráckevei járás hét végi programjából: szombaton este 8 óraikor a dunavarsányi művelődési otthonban a helyi ifjúsági kliub jelmezes farsangi bált rendez, amelyen a Martnán zenekar működik közre. Vasárnap Kiskunlacházán két helyen is lesz jelmezes farsangi bál: délután 3 órától a peregi művelődési otthonban az óvodások, este pedig az I. kerületi művelődési házban felnőttek számára. Az utóbbin a Rekord zenekar játszik. Miután a táncnak is vége szakad egyszer, nézzük tovább, milyen szórakozást nyújt a megye? Szombaton délelőtt 11 órakor nyitják meg Budapesten, a Mérleg u. 12. szám alatt a FORTE .bemutatótermében az Alfa 68 című kiállítást. A Dunakanyar Fotoklub bemutatóját Mezei Ottó művészettörténész nyitja meg. A kiállítás március hatodikáig lesz nyitva. Az állami Déryné Színház arról értesít, hogy vasárnap 19 órai kezdettel Ceg- lédbercelen Móricz Zsigmond „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” c. háromfelvonásos játékát mutatják be. A zene híveivel közöljük, hogy a Zeneakadémián szombaton este a Magyar Állami Hangversenyzenekar Anton Kersjers vezényletével és Gabos Gábor zongoraművész közreműködésével zenekari hangversenyt ad, míg vasárnap délelőtt a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara Lubik Hédi hárfaművész közreműködésével matinét rendez. A TIT az irodalom kedvelőinek vasárnap délelőtt a Kossuth-klubban, Múzeum u. 7. alatt neves előadók közreműködésével Nagyvilág matinét tart.. Aki kíváncsi rá — márpedig érdemes, mert felejthetetlen látvány—, megtekintheti délelőtt 9, 10, 11 és 12 órás kezdettel az Országház épületét — szakképzett idegenvezetővel. Jegyek elővételben Budapesten a Lenin körút 96. szám alatt válthatók, a TIT jegyirodájában. A Szépművészeti Múzeumban délelőtt 10 órakor dr. Urbach Zsuzsa művészettörténész vezetésével a németalföldi festészet szép alkotásait lehet megtekinteni. Javasoljuk: a szép tavaszi időt használják feí egy kellemes túrára. Gyalogtúrára hív a BSE egyesület a budai hegyekbe. Végigsétálnak Hűvösvölgyön, a Petneházi réten, a Ságvári ligeten és a Széchenyi-hegyen. Találkozás fél tízkor az 56-os villamos Moszkva téri végállomásánál, vezető Benkó Judit lesz. Azoknak, akik nem kívánnak sehová elmenni, érdekes könyvet ajánlunk: ha már megnézték a tv-ben a Dak- tari legújabb folytatását, végigizgulták az állatok kalandjait, vegyék elő Fóti Andor: Különös randevú c. kötetét. A nyugalmazott rendőrtiszt a felszabadulás utáni évtizedek nevezetes bűnügyei mellett kevésbé ismert esetek gyakran bravúros, nagy türelmet és kitartást igénylő nyomozásáról ad számot. Jelentős kordokumentum az ostrom utáni időszak és az 1956-os ellenforradalmi hetek jellegzetes bűnügyeinek krónikája. Ugyancsak figyelmet érdemel, hogy mennyire fejlődtek az utóbbi évek során a bűnözés modem technikai és tudományos módszerei. Komáromi Magda MÁSODÁLLÁSBAN A népművészek éves seregszemléjén három évvel ezelőtt Horváth László budapesti vasesztergályos nyerte a Kapolyi Antal pályázat első diját. A fiatal fafaragó — aki megtartotta eredeti foglalkozását — azóta minden évben díjat nyer alkotásaival, faragványai külföldön is keresettek. Lakásában, az alkalmi műteremben feleségével együtt dolgozik. Felderítőben a palócok nyomában öt megye — Borsod, Heves, Nógrád, Pest és Szolnak — szakemberei, muzeológusok, tudományos dolgozók fogtak össze a legnagyobb néprajzi csoport, a palócság anyagi, szellemi kultúrájának és társadalmi életének, azok történeti előzményeinek feltárására, felkutatására. A közös vállalkozás irányításának központja Eger. Az egy évtizedre tervezett gyűjtő- és feldolgozómunka lassan félidejéhez közeledik. Ezért kerestük fel Bakó Ferencet, a Heves megyei Múzeumi Szervezet igazgatóját, a palóckutatás szervező bizottságának vezetőjét, tájékoztasson bennünket a „palóckér- dés”-ről. Mi indokolja a palóckutatást? Mi indokolja az S.O.S. jelzéseket, a sürgető felhívásokat a fokozott ütemű és intenzív adatgyűjtésre? — „Több század óta laknak országunkban a »Palotzok«, s több század óta... ’s mai napig kévésé esméretes...” Kérek 154 éve vetették papírra e töredékesen idézett mondatot. Azóta is kiderítetlen a palócok rejtélye. Sem a néprajz, sem a történettudomány nem tudja kialakulásuknak, létüknek elfogadható magyarázatát adni. Történészeink a honfoglaló kabar törzs leszármazottainak tartják őket, de ennél sokkal többet alig tudunk. Inkább feltevés, mint történeti tény, hogy a kabarok óta egyéb népelemek, töredékek is telepedtek meg Palócföldön. Bizonyos azonban már az, hogy a török háborúk és a XVIII. század nagyméretű migrációi tovább alakították a terület népességét, hagy innen, a hegyek (Mátra, Bükk) védelme alól ezrek vándoroltak, rajzottak ki és népesítették be az Alföld elpusztult településeit. Valószínű, hogy a Palócfötd mai népességének kialakulásáról csak a XVIII. század végén beszélhetünk. Mindezt azonban csak feltételezzük, mert a történeti kutatások erre a kérdésre nem adnak kielégítő választ. A palócok története csak a múlt század végén foglalkoztatta a kutatókat, akiket a név megfejtése és az eredet kérdése izgatott. Sajnos, sem az egyik, sem a másik kérdés nem tekinthető lezártnak, csak annyi bizonyos, hogy a szláv eredetű név nem takart szláv nyelvű népet, a szlávok csupán a nevet adták a palócok valószínűleg tűrik őseinek. A néprajz eddigi eredményei is bajosan tennék lehetővé a palóc kultúra és életmód szabatos, részletekbe menő meghatározását, s még kevésbé az elterjedés határainak körvonalazását. Ezek a negatív jelenségek indítottak bennünket arra, hogy megkezdjük a palócok szervezett és tervszerű néprajzi kutatását. A fokozott ütemű és intenzív adatgyűjtést az idő sürgeti. Milyen a kutató munka ..menetrendje”, a gyűjtőterület földrajzi kiterjedése? Milyen módszereket alkalmaznak a felderítő munka során? — Nyelvészeti, néprajzi és történeti adatokra támaszkodva, a gyűjtőterület három övezetét jelöltük ki, s ezek egyúttal időrendi megosztást is jelentenek a kutatómunka során. Első lépcső: a történeti Nógrád megye egész területének, Borsod, Heves és Pest megyék északi részének, az itteni lakosságnak, kultúrájának és történetének vizsgálata. (A palóc néprajzi csoport szűkebb hazájának, határainkon belül, ez a terület tekinthető!) Második lépcsőben kiterjesztjük a kutatást Borsod, Heves déli részeire, Szolnok megye északi járásaira. Majd bekapcsoljuk a kutatásba azokat a palóc szórványokat, amelyek az Alföld egész területén (még a román és jugoszláv határon túl is) fellelhetők. Végül gyűjtőmunkát végzünk a palócság- gal együtt élő szlovák lakosság körében is, de kívánatosnak tartjuk a kutatást Szlovákia déli területeinek egyes magyarlakta vidékein is, ahol palóc néprajzi sajátosságok jelenlétével, illetve azok átmeneti formáival számolhatunk. Milyen eredményeket és ta- pasztalatokat lehet összegezni a szervezett és tervszerű néprajzi kutatás megindulása óta? — A munka eddigi tapasztalatai arra utalnak, hogy a részvevők száma sokkal kevesebb, mint amennyivel a palóckutatás megindulásakor számolni lehetett. Ugyanakkor vannak a népi kultúrának olyan ágazatai, amelyek kutatásától az etnikum meghatározását illetően kisebb eredmény várható. Ezért kívánatos a kutatási témák szűkítése, a kutatási program átszervezése. A kultúra és az életmód részterületeinek kutatói elkészítették a kérdőíveket, s ezekhez a gyűjtési útmutatókat. A tematikus kérdőívek mellett az egyes települések néprajzi monográfiájának összeállításához is útmutatók készülnek, s ezek tartalmazzák az anyaggyűjtés és feldolgozás szempontjait, módszereit. Egyes szakikutatók elké&zítették^a saját területükre vonatkozó bibliográfiákat. A palóc nyelvi specifikumok figyelembe vételével készül a nyelvészeti kutatók kérdőíve. Létrehozunk egy nyelvjáráskutató munkaközösséget is. A palóckutatás programja keretében már dolgoznak most, s melyek a további tervek, elképzelések? — Elkészült a „felderítő kérdőív” 3000 példányban, s ennek gyűjtése most a legnagyobb dolgunk. A felderítő kérdőív 57 kérdést tartalmaz FALSAI PONGRÁC: BAJOR GIZI JÁTÉKAI XVI. Móricz a bemutatóra a Pacsirtaszó dedikált kötetét küldi el a darab hősnőjének. Néhány nap múlva pedig így nyilatkozik: „Bajor Gizi Menyecskéjét magam is teljes szívvel vállalom.” Egyes körökben azonban idegesen fogadják a sikert. „Te, Duczi — újságolta Gizi a vőlegényének —, a színháznál majdnem kezet csókolnak nekem, a hátam megett meg utálnak, ahogy csak bírnak ...” Jászai Mari is megnézi az előadást, s a „tündéri kisfiú” hízelgő epitetonját átmenetileg erre a kifejezésre cseréld fél: „aszfaltvirág”. Rózsahegyi Kálmán, aki a darabban Miskát játssza, titokban dohog és méltatlankodik, ö mást választott volna partnerül. Pau- lay Erzsi rózsacsokorral állít be az öltözőbe — egyik kritikus barátját azonban felbátorítja egy burkolt célzatú támadásra. A vágás Ambrus Zoltánt jobban megsebzi, mint párt- fogoltját. Szavaival magamagát vigasztalja. A bor-1 emlegeti, amelyet a kritika lebunkózott, mégis állandó műsordarab. Dúsét hozza szóba, akinek csak húsz-huszonöt néző tapsolt a városligeti színházban. Majd arra gondol, hogy egy válaszé ikkben visszavág. Hiszen tudja, ki indította el a támadást, hová kell célozni. De Bajor egy simogatással lefogja az igazgató kezét. Szerinte a nyíltszíni hadakozással újabb ellenségeket szerezne. S másnap már Ambrus is higgadtan ítéli meg a helyzetet. „Nagyon ki vagyok fáradva — írja Gizi Vajdának a frontra. — Minden áldott nap próbám van, úgyhogy oly fáradtan jövök haza, hogy tanulni nem tudok. Csak végigfekszem a díványon és alszom. Este meg vagy játszom, vagy próbám van a házi színpadon.” A dadá-t próbálják, Hevesi Sándor rendezésében. Ambrus az október 5-i bemutatóval újabb kockázatot vállal. Igaz, A dada Bródy Sándor legerősebb s legnagyobb hatású drámája. Főhőse, Bolygó- Kiss Erzsébet, a falusi leányasszony, akit a főváros nagyságos társadalma magához édesget, majd elevenen befalaz és elemészt — fejjel magasabbnak tűnik fel a többi, erkölcsileg emancipált Bródy-hősnőnél; alakját a népballadák tragikus árnyéka növeli meg, hangja pedig az ószövetségi siratóénekek pátoszával s szinte rimes prózaritmusban visszhangzik a színpadon. De a dráma ' hősnőjének nincs iróilag végiggondolt jelleme. A dada csak végrehajtója egy célzatosan megkomponált sors utasításainak. Ráadásul a darabot most mutatják be harmadszor: 1902-ben Varsányi Irén játszotta a Vígszínházban, majd 1907-ben Mészáros Gizával a Magyar Színház újította fel. S itt a nagyobb kockázati vajon Bajor Gizi — elődeihez méltó, felfogásban tőlük mégis élütő — alakítása harmadszor is sikerre viszi-e a darabot? S az eredmény Ambrus merészségét igazolja. A döntő szót ezúttal H' tvany Lajos mondja ki: „Bajor Gizi szinte máról holnapra megnőtt, és színésznő lett a javából: ezen a terepen és ebben a színházban a legkülönbek közül való.” Ambrus másnap már reggel bemegy az irodába, s Gizit képletesen az ölébe ülteti. „És most kérjen tőlem, amit kíván!” A jövő hónapiban Molnár Ferenc új darabja következik, aztán Herczeg Árva László király-a, aztán Az aranyember, aztán egy Shakespeare-vígjáték. Lehet válogatni a főszerepekben. Ambrus örömében már-mán félrebeszél, ö minden nagy feladatot legszívesebben Bajor Gizire bízna. Vagy pihenni vágyik inkább, vidékre utazni, szabadságra menni? „Szédületes, nem? — írja Gizi a vőlegényének. — Különben most nem is lehet hozzám szólni, csak lóhátról. Milyen, jó, hogy Te tüzér vagy!” Molnár Ferenc Űri divat című darabja a máris világhírű író „lírai selejtjéhez” tartozik; afféle szentimentális pesti történet, amely a könnyet — a könny most olcsó, hiszen bőven ömlik — irodalmi „fogyasztási cikké” teszi. De Bajor Gizi, Paula szerepében, életet hoz a színpadra, el- mondva nekünk az összes ein nyomott kis egzisztenciák panaszait. Az ellenfél tehát oldalról támad. A teljesítmény minősége helyett a föllépések sűrűségét célozza meg. A Bons- szem Jankó című élclap — az irigyek, mellőzöttek és px»zí- ciófiéltők sugalmazására — az alábbi glosszát közli: „A Nemzeti Színház előadta Molnár Ferenc új színművét, Bajor Gizával a női főszerepben. A bemutatóig A dada és a Pacsirtaszó váltakoztak, Bajor Gizivel a főszerepben. A színház legközelebb bemutatja a János vitéz című magyar operettet és idegen szerzőnek Lear király című tragédiáját. Mindkettőnek címszerepé Bajor GizeUa fogja játszani. Ezeken kívül áriról is értesültünk hogy a színház egyik tehetséges, ifjú művésznője, Bajor Gizus, a Hamlet címszerepét tanulja. A nagysikerű nadrágszerepben alkalmunk lesz a sokoldalú művésznő minden oldalát megcsodálni... ’ Nem, a Hamlet valóban csak tréfa. De Ambrus legközelebb átad Gizinek egy Shakesp>eare-kötetet. Benne apró cédulajel. Ha a könyvet felütik, a lap»ok a Romeo és Julié-nál (a képen) nyílnak ketté. (Folytatjuk) Ezeket a palóc népi kultúra legjobb ismerői állították ösz- sze, nagyobb részt azokból a jelenségekből, amelyeket mai tudásunk szerint a p»alócságra legjellemzőbbnek tartanak. A gyűjtés során legalább három adatközlőt kell végigkérdezni; olyanokat, akik hatvan éven felüliek, s a falu törzslakosságához tartoznak. Terveink szerint a kérdőívet Észak-Magyar ország 600 községében dolgozzuk fel, majd azokban az alföldi falvakban ás, ahol palóc hatás feltételezhető. A beérkezett kérdőívek anyagát értékelve, térképre vetítve választjuk ki azokat a községeket (kutatópontokat), ahol szakképzett néprajzosok az egyes témákban alapos, részletes kutatást fognak végezni. Befejezésül még csak any- nyit: a jól összeállított gyűjtési útmutatók és kérdőívek lehetővé teszik, hogy nemcsak hivatásos nép»rajzi kutatók, hanem az önkéntes, társadalmi gyűjtők is részt vegyenek ebben a felderítő munkában. Számítanak a különböző honismereti, helytörténeti szakkörök segítségére és szívesen várják, fogadják minden olyan ember fáradozását, munkáját, aki szívügyének érzi a palóc népélet, a palóc kultúra és hagyomány emlékeinek, becses kincseinek megőrzését. Patak y Dezső Budapesten dolgozó szülők figyelmébe ajánljuk, hogy FIÚKAT TANULÓNAK FELVESZ R Vaséi;/* Budapest Vili., üllői út 32. Személyzeti Osztály A Ceglédi Építőipari Vállalat FELVESZ SZOBAFESTŐ ÉS MÁZOLÓ SZAKMUNKASOKAT Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: Cegléd, Damjanich utca 5. Kőműveseket, kőműves segédmunkásokat, kubikosokat KERESÜNK budapesti állandó munkára Jelentkezés: az Április 4. Ktsz \ munkaügyi osztályán, Budapest Vili., Auróra u. 23. sz. alatt
