Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-03 / 28. szám

TEHETSEGKUTATAS A ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskola és zeneiskola azoknak a gyerekeknek köré­ben, akik 1964. szeptember 1. és 1965. augusztus 31. között születtek, zenei tehetségkuta­tást tart. Azok közül, akik a kutatáson megfelelnek, har­minc gyerek a Táncsics iskola zenei tagozatán kezdheti meg .általános iskolai tanulmányait. A tehetségkutatást február 17 —18-án tartják, délelőtt 9—12 óráig és délután 15—19 óráig, a Zeneiskola földszinti tanári szobájában. (Cegléd, Ságvári utca.) Kérdőíves postások A Népszabadság kérdez, az olvasó válaszol A napokban levélhordó pos­tások kopogtattak be a laká­sokba — kezükben kérdőívek­kel. Az íveken számos kérdés szerepelt, amelyre választ kel­lett adni: mennyi a család havi jövedelme? Ki olvas, és ki nem olvas újságot a csa­ládban, milyen könyvek sora­koznak a könyvespolcon, mi­lyen „beruházások” vannak tervbe véve? — Milyen céHail gyűjtik az adatokat a postások? — kér­deztük a postahivatal helyet­tes vezetőjétől. — A kérdőíveket a Népsza­badság szerkesztősége bocsá­totta ki. Az olvasók nemen­kénti. és koronkénti megosz­lására, a különböző anyagi helyzetekben élő családok ol­vasottságára gyűjtik az ada­tokat. A név nélkül beirt ada­tok összegyűjtését e hónap elején fejezik be postásaink, s hogy a statisztika minél pon­tosabb lehessen, kérjük a fel­keresett családokat, hogy a kérdésiekre megfelelő választ adjanak. Mennyire futottak az Egyetértésben? A ceglédberceli Egyetértés Termelőszövetkezet szomba­ton, február 6-án délelőtt 8 órai kezdettel tartja zárszám­adó közgyűlését a községi mű­velődési házban. Megnyitó be­szédet Fekete Antal párttitkár mond, és megemlékezik a tsz 10 éves fennállásáról. A zár- számadási beszámoló előadója Balázs Antal tsz-elnök. A hozzászólások után a múlt évi munkaverseny értékelésé­ről tájékoztatják a tsz tagjait, majd a törzsgárdajelvényeket és a jutalmakat adják át a ta­goknak. PEST MEGYEI HSPLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6L XV. ÉVFOLYAM, 28. SZÄM 1971. FEBRUAR 3., SZERDA ELSŐ FOKÚ KÉSZÜLTSÉG Működik a szivattyú a Csengeriszélen A tsz-ek ismét segítenek, ha szükség lesz rá Január 29-én a Ceglédi Vá­rosi Tanács építési és közle­kedési osztálya megkapta az utasítást a megyétől: az idő­járás következtében elsőfo­kú belvízvédelmi készültsé­get rendeltek el Cegléden. A (készültség elrendelése óta el­telt napok eseményeiről Hár­tyám László műszaki előadó­tól kaptunk tájékoztatást. — A belvízveszély elég korán jelentkezett az idén. Szerencsére a helyzet nem rosszabbodott, még másodfokú készültséget nem kellett elrendelni. Így időben megtehettük az óvó­intézkedéseket. Egybehangol­tuk a tennivalókat a Város­gazdálkodási Vállalattal, a ta­nács igazgatási osztályával és értesítettük azokat a terme­lőszövetkezeteket, amelyek már a múlt években is tanú- bizonyságát adták segítőkész­ségüknek. A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet, a Kossuth és az Alkotmány termelőszövetkezetek gépeiket, szivattyúikat fel­készítették a munkára, és ha szükség lesz rájuk, azon­nal igénybe vehetjük azokat. MA—90-es és MA—200-as szi­vattyút bocsátanak rendelke­zésünkre. Ceglédén — mint általában tavaszonként — most is a szé- rűskerti területet, a Kernács telepi részt, a kenyérgyár környékén a Sáska utcai, Gém INNEN - ONNAN Csak egy kupica Subások Subaszőnyeg, subapárna. Ez most a divat, Horgolják, cso­mózzák is a lányok, asszonyok városszerte. Újabban egy maxi hosszúságú sálat viselő leány­zóval találkozhattunk a város főutcáján. Ha ez így megy to­vább, felkészülhet a pamut­ipar. Már most kevesebb sző­nyegfonal van a boltokban, mint amennyit elkötögetnének az ügyes női kezek! Senki utcája Hála a jótékony, szeles időnek, városunk utcáiról — nagyjából — eltűntek a sár-pocséták. Nem úgy a MÁVAUT pályaudvar kör­nyékéről, ahol még most is bokáig érő sárban taposnak az arra járók. Arrafelé ta­lán a böjti szeleket vár­ják? A rendőrség közlekedésren­dészeti alosztályának statiszti­kájából: a város területén az elmúlt esztendőben 247 gép- járművezetőt büntettek meg ittas vezetésért. Kristályszilánk Más program után néz­het az, aki a Kristály presszó hangulatos helyisé­gében akar vasárnap egy feketét, 'vagy egy pohár italt elfogyasztani. Ugyanis hiába a pontos tájékoztatás a kis táblán, hogy vasár­nap 6-tól 20 óráig tartják nyitva, bizony teremtett lé­lek nem várja a vendéget. Legalább egy ragasztósza­laggal tüntetnék el a téves információt... Szolgáltatóipar Kevés a kisiparos, sok a fusizó VAROSUNKBAN a kis­ipar a szocialista szektor mel­lett úgynevezett kiegészítő te­vékenységet folytat és ennek 70—80 százaléka szolgáltató és javító jellegű. Elromlott egy zár, hívunk egy lakatost, a vi­har megrongálta, leszórta a cserepeket, szólunk a tetőfedő­nek, pöfög a gáztűzhely, szó­lunk a ... kinek is szólunk, no itt már bajban vagyunk, ki is ennek a szakembere? Három­négy napig érdeklődtünk, ide küldenek, oda irányítanak, de a javító csak nem akar ház­hoz érkezni. Meg kellene javí­tani a villanykapcsolót, egy új leágazást is kellene készíteni. Két iparengedélyes kisiparos van a városban. Egyik sem ér rá. Van ktsz is. Ott előjegy­zésbe veszik a dolgot. Pár nap múlva ki is érkeznek, ketten. Szemrevételezik a javítandó kapcsolót, felmérik a vezeték hosszát és ezzel elvonulnak, másnap újra megjelennek, de akkor a kapu zárva. A meg­rendelő is ember, dolgozó em­ber, a nagymama pedig éppen a boltban vásárol. A félórás javítási munkát így elhalaszt­ják. Persze, ha nem lehet bezár­ná a kaput, ha nem ég a vil­lany a szobában, ha robbanás veszélye fenyegeti a főzőcské- ző nagymamát, akkor kezdő­dik a hajsza. Ha kontár, ha üzemi fusizó, ha bárki is, csak jöjjön és segítsen. Mibe ke­rül? Az se számít. A KíOSZ-szervezet titkárá­nak beszámoló jelentése sze­rint több területen és szakmá­ban a lakosság igénye nincs kielégítve, itt különösen gon­dolhatunk a szabó, cipész, órás, kőműves, ács, üveges, vegytisztító, szobafestő és a vízvezetékszerelő foglalkozás­ra. Az elmúlt év végén a képe­sítéshez kötött iparok, szabad, házi és vándoriparok gyakor­lóinak száma Cegléden 315 volt. Másfél év alatt a vissza­adott iparigazolványok száma 36 volt és ugyanebben az idő­szakban 21 személy főfoglal­kozásként kért és kapott ipar­igazolványt, másodállásként és nyugdíj meghagyása mellett pedig ugyanekkor 20 személy kapott működési engedélyt. Néhány szakmában és néhány iparosnál magas a kereset. A kisiparosok sok ré­sze mégis az iparengedély le­adásának gondolatával foglal­kozik, mivel a jövedelemadó progresszív kulcsai egy bizo­nyos tiszta jövedelem után olyan magasat ugranak, hogy a kisiparosnak napi 12—14 órai munka után nem marad annyi tiszta jövedelme, mint amennyit egy szakmájában jártas üzemi dolgozó napi 8 órai munkával keres. A jelenségek arra engednek következtetni, hogy Cegléden a kisipar 1 gyakorlása nem vonzó terület. A fusizók na­gyon elszaporodtak. A felelet, minden esetben ugyanaz: dol­gozom a munkahelyen 8 órát, utána 4—5 órát „maszekotok”, van szabad szombat és vasár­nap, ekkór is ugyanazt teszem. Ugyanannyit megkeresek a maszekolással, mint az üzem­ben, a vállalatnál. Minek vált­sak iparengedélyt, mikor így is találok munkát, és még adót sem kell fizetnem? A KISIPAROSOK létszámá­nak növekedésére Cegléden a jövőben sem lehet számítani. Egyes szakmák képviselői pe­dig kiöregedőben vannak. A pénzügyi osztálytól kapott információ szerint a kisiparo­sok adóbefizetési készség« ál­talában jó, állampolgári kö­telezettségüket időben és rendben teljesítik. Sz. I. és Kővágó utcai városnegye­det veszélyezteti á belvíz. A kórház mögötti területen, a Csengeriszélen már munkába i.-> állt a rögzített szivattyú, mivel a veszélyt egy hete je- j élezték. Ha családi ottho­nokat veszélyeztet ismét a belvíz, szükséglakásokról az igazgatási osztály gondosko­dik. E. K. NYÁRSAPÁTI HORDÓK A tágas helyiségben szinte visszhangzik a beszéd. Falak és hordódongák verik vissza a hangot. Nem is szokás itt kiabálni: a Magyar Állami Pincegazdaság nyársapáti pin­cészetében hordóóriásokba töltve pihennek a borok. A motoros szívóberendezés is tisztelettudó hangot ad, ha működésbe fog: nemes ita­lokat rejt minden hordó. Zöl­desen csillogó, jófajta homo­kit, aranyló ezerjót, tüzfé- nyű kedvderítőt. A készlet­ből szinte naponta indítják útnak a szállítmányokat, és palackba zárva kerül azután a bor a fővárosi és a ceglédi boltokba. A vásárlók már is­merik a „Nyársapáti fehér” jellegzetes címkéjét. Téli dá- ridókra, otthoni, baráti talál­kozókra, ünnepi asztalok koc­cintás poharaiba gyakran ke­rül belőle. Foto: Péterffy Új lakások — Fürdőszoba, vízvezeték, több szoba Mindennapjaink állandó problémája a lakáskérdés: év­tizedek óta megoldatlan, pedig évről évre egyre többen vál­lalják az új lakások építteté­sének nem kis gondját. A múlt évben a ceglédi járásban kö­zel ezer r1 lakás építéséhez kértek engedélyt. Albertiriín 241, Abonyban 236, Ceglédber- celen 156 és Törteién 102 épí­tési engedélyt adtak ki. Ceg­léden 790 otthon építését igé­nyelték. Érdemes megemlíte­ni, hogy a szomszéd városban, Nagykőrösön 1058 új lakásépí­tését kezdték el. Ami a tervek megvalósítá­sát illeti, ebben Abony jár az élen, azzal a 79 új lakással, melyekbe már beköltözhettek tulajdonosaik. Albertirsán 29 lakást tudtak átadni, Cegléd- bercelen és Törteién sem töb­bet húsznál. Cegléden 155 la­kásba költöztek be az új la­kók. (Nagykőrösön tavaly 218 új otthonnak örvendezhettek tulajdonosaik. Míg Cegléden az építtetők 47 százaléka vál­lalkozott saját erőből lakás- építtetésre, Nagykőrösön ezt az anyagi áldozatot az igény­lők 62 százaléka vállalta.) A ceglédi járás községeiben az építkezések több mint felét OTP-hitel segítségével vég­zik. Az épülő lakások a kommu­nális ellátottság szempontjá­ból még bizony kifogásolha­tók. Ebben a szokások — de emellett a helyi adottságok játszanak közre. Abonyban például vízvezeték egyetlen lakásban sincsen, Albertirsán is csak egy új otthonban van vízvezeték, „falon belül”. A járásban a használatba vett 220 új lakásból mindössze 9- ben van vízvezeték. A laká­sok 15 százalékához ugyan építtettek fürdőszobát, de ézt egyelőre nem tudják hasz­nálni, hiába felel meg a szak­szerű előírásoknak. Cegléden az új lakáso’: fele vízvezeté­kes és majdnem ugyanennyi a fürdőszobás. Nagykőrösön az új lakások 60 százalékában benn a víz és használhat a fürdőszoba. Ezek a számok nem az igé­nyesség jellemzői — hiszen az, hogy vízvezeték hol és mikor lesz egyes községekben, nem füst a közművesítéstől. Annál többet mond az, hogy a laká­sok méretével, helyiségeinek számával mennyit törődnek építtetőik. A járásban az új lakások ^?5 százaléka, a ceglé­di új otthonok 82 százaléka, a nagykőrösieknek pedig 67 szá­zaléka két- vagy több szobás. Ahhoz, hogy a gondok még tovább enyhüljenek, még több magánépítkezésre lesz szük­ség a következő években is. BIRKÓZÁS Az év első eredményei A Ceglédi VSE birkózói rö­vid szünet után ismét sző­nyegre léptek. Nagykörösön országos úttörőversenyt ren­deztek. A 82 induló között kilenc ceglédi indult. Egyes súlycsoportokban feltűnően népes mezőny gyűlt össze. A ceglédiek közül hárman szereztek helyezést: 35 kg-ban Kovács Béla 2., Halasi Sándor 3. lett, míg nehézsúlyban Uta- si István ugyancsak bronzér­met nyert. A felnőtt versenyzők Kecs­keméten II. és III. osztályú kötöttfogású versenyen mér­hették össze erejüket. Az egyé­ni bajnokságon 5 ceglédi kép­viseltette magát, közülük Sá­pi F., valamint Nagy Miklós egyaránt a második helyen végzett. (—reán) B. P. ceglédi olvasónknak üzenjük: bíráló észrevételét közölni nem tudjuk — mivel nevét és címét megírni elfelej­tette. Névtelen levelet pedig nem közölhetünk. Zárszámadás városunk sportjában NŐI KÉZILABDA - CEGLÉDI ÉPÍTŐK A Ceglédi Építők női kézi­labda-csapata egész évben a kiesés ellen küzdött — hiába. Az elmúlt évi eredményről Csendes György edző tájékoz­tatott: — A felkészülést nagy am­bícióval kezdtük, a vezetőség újraválasztása és megerősí­tése után úgy éreztük, ilyen jól még egyik esztendőben sem indultunk. Tavasszal igen gyenge teljesítményt nyújtot­tunk, három ponttal sereghaj­tóként zártuk a félévet. A nyá­ron több lehetőségünk volt a felkészülésre. Ősszel kilenc pontot szereztünk, de még ez is kevésnek bizonyult. Kies­tünk. — Idegenben öt egygólos ve­reséget szenvedtünk, és a há­rom hazai döntetlen is alakul­hatott volna másképpen. Az idény folyamán 80 büntetőt dobhattunk. Abból 37-et érté­GYAKORI A GARÁZDASÁG Kocsmai szóváltásból utcai verekedés Jakab Pál 36 éves fuvaros és Jakab László 18 éves vállalati segédmunkás, ceglédi lakosok ellen garázdaság miatt indult eljárás. A két Jakab betért az egyik italboltba többedmagával, és ott hangosan vitatkozott, ifivel italosak voltak, a boltvezető megtagadta kiszolgálásukat. Erre Jakab Pál öklével verni kezdte az asztalt, és kiabált: „Azért nem szolgálnak ki, mert cigányok vagyunk ..Ebből vita támadt a felszolgáló és a vádlottak között, amelybe be­leszólt egy férfi, megjegyez­vén, hogy a felszolgálónak igaza van. Amikor a közbeszóló társa­ságával az italboltból távozott, utánuk mentek a Jakabok is. Az utcára érve Jakab Pál a férfihoz lépett, és szó nélkül ököllel az arcába vágott úgy, hogy a szemöldöke felrepedt, vérezni kezdett, és el is esett. Amikor a megtámadt ember és társasága az italboltból ki­lépett, Jakab László az isme­retlen társaságának egyik tag­ját meglökte. Jakab Pál a bírósági tárgya­láson mindent tagadott. A bíróság a bizonyítékok alapján Jakab Pált 10 hónapi börtönre, Jakab Lászlót 800 forintra ítélte. Az ítélet Jakab Lászlóra vonatkozóan jogerős. kerítettünk, a többi kimaradt. Ezek értékesítésével lényege­sen előbb végezhettünk volna. — A legnagyobb hiányossá­gok a fizikai ~ képességekben voltak. Ez érthető, hiszen az NB II-ben a legfiatalabb kor­átlagú csapát a mienk. Tech­nikailag a középmezőnyhöz, taktikában és küzdeni akarás­ban a gyengébbekhez tartoz­tunk. — A legtöbb gólt szerezte: Szalisznyó (38), Bálint (33), Csendesné (20), Szűcs (18), Kiss (17). — A csapat egy-egy őszi kiugró teljesítményen kívül általában a vártnál gyengéb­ben szerepelt. — Együttesem kieséséért — mint edző — én vagyok a fe­lelős, de a kiesés elkerülésében kik és hogyan segítettek? — Hátráltatta a munkánkat, hogy a tavalyi csapatból Sza­lisznyó I., Balogh, Boros és Deli kivált, a Szalisznyó 11. is csak az ötödik fordulótól sze­repelt. A helyükre beállított fiatalok ingadozó formája tör­vényszerű volt. A kezdeti si­kertelenség miatt egész évben nagy volt az idegfeszültség. — A szakosztály vezetőd egyetlen játékosértekezleten sem jelentek meg. Á hanyag­ság és nemtörődömség érthe­tetlen. — Az 1970-es évet, sport­egyesületen belül, még érté­keltük. így egyelőre a szakosz­tály. évi munkáját, gondját, baját az egyesület elnöksége is csak az újságból tudja meg. (—reán) A PAKISZTÁNI RÁDIÓ Üj- Delhiben lehallgatott adása szerint a pakisztáni kormány politikai menedékjogot adott annak a két kashmiri fiatal­embernek, akik szombaton el­térítették az indiai légifor­galmi társaság egyik repülő­gépét.

Next

/
Thumbnails
Contents