Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-19 / 42. szám

JEGYZET Az italboltban A csévharaszti vegyesbolt ajtaján plakát: „Szombaton farsangi bál az italboltban”. Farsangi bál — az italbolt­ban? Első pillanatra meghök­kentő. Az italbolt régi kastélyépü­let, kis- és nagyteremmel, udvarias üzletvezetővel és nem mindennapi árukészlet­tel. Minden van, még friss habos cukrászsütemény is, amit egy monori járási ital­bolttól még legvérmesebb re­ményeivel sem várna el az ember. És rend és tisztaság, a IV. osztályhoz mérve szinte hihetetlenül kulturált hely, ezt minden túlzás nélkül ál­líthatom. És a forgalom? Na­gyon, nagyon kevés — mond­ja az üzletvezető —, mert itt, Cséven, minden második házban italt mérnek. Vagyis: a főutca végesteien végig bögrecsárda. A pilisi ÁFÉSZ ezért nem is nagyon tartja érdemesnek áldozni az üzlet szebbé tételére. Csak a ren­dezvényeken van forgalom, olyan jó közepes bevétel. Ha az alkoholfogyasztás el­leni küzdelem szemszögéből nézi az ember — ez nem is olyan nagy baj. De a korlát­lan hitelt biztosító bögre­csárdák! Mert az italboltban verekedés, garázdálkodás még nem volt. De a bögre­csárdák előtt igen. A leg­utóbbi késelés tárgyalására éppen mostanában kerül majd sor. Hát ilyen is van. Vajon csak Csévharaszton? (k. zs.) VASÜTI JEGYZETEK Víz Gyakran elromlik a maglódi vasútállomáson a vízcsap. Pe­dig — miért is építhették azt oda? Nyilván azért, hogy a szomjas utasok ihassanak. Eh­hez viszont meg kell a vízcsa­pot javítani. Irka-firka Szép az aluljáró Maglódon, Gyomron. Jól megépítették, tisztára festették. De hamaro­san megjelentek rajtuk külön­böző idétlen feliratok és — ami még felháborítóbb — be­vésések! A naponta bejárók joggal bosszankodnak emiatt. Ideje lenne már egyszer el­kapni egy-két irka-firkálót. A büntetés összegéről szívesen adnánk hírt Ami jó Nemcsak hibákon bosszan­kodhatunk a vasútállomáso­kon örülnek például az uta­sok annak, hogy a peront lebe­tonozták Magilód-nyaralón, E cseren és Mendén, hogy Gyomron, az IBUSZ-pavilon- ban már reggel öt órakor friss újság, feketekávé várja az utasokat, és ugyanitt me­leg a váróterem, kellemes a könnyezel (g. j ) Sorompó A vasúti átjárók többségé­nél ma már fénysorompó mű­ködik. Ecseren is. Ez az ecse­ri sorompó azonban gyakran elromlik. Ilyenkor aztán akkor sem zár le, ha vonat közele­dik. Az Egyesült Ecser—Gyöm- rő Petőfi Tsz központi major­ja felé naponta nagyon sok autó, lovas kocsi megy. Leg­utóbb is csak az utolsó pilla­natban tudott egy lovas kocsi átmenekülni a síneken, a vo­nat elől. Ennél az átkelőnél már volt szerencsétlenség. Jó lenne viszont, ha nem lenne több! De akkor az elromlott sorompót gyorsan meg kéll ja­vítani. S addig is, valami más úton jelezni, ha tilos az átjá­rás. Ajtó A maglódi vasútállomáson van egy ajtó a két sínpárt el­választó drótkerítésen. Azért van, hogy a vasutasok ott szolgálati ügyben átjárhassa­nak. Újabban az utasok is ott közlekednek. Le kell zárni ezt az ajtót előlük, mielőtt még baleset történik 1 Bosszúság A maglódi bejáróik panasz­kodnak, hogy bár van az állo­máson IBUSZ-pavilon, de az állandóan zárva van. Valóban, az ablakában ott a tábla: Pa­vilonért felveszünk, jelentkez­ni i tt és itt... Nem értjük, eddig hosszú év­tizedeken keresztül mindig volt mindenütt pavilonos, most nincs? Olyan rossz üzlet ez? Villog A Budapest és Monor között köz­lekedő autóbusz- járat pontos, meg­bízható. Már ami az indulását ille­ti, mert az érke­zés ugye... Az időszámítás utáni 1971. év 11. havá­nak 12. napján is pontban reggeli 7.40 órakor indít­tatott missziós út­jára a budapesti Nagyvárad térről, hogy elvigye az ügyes-bajos dol­gaikat intéző em­bereket céljukhoz. Eredeti érkezési ideje Monorra 5.40 órakor van. Az igazhitűek azt hitték, hogy el is érnek időben, ahová az Ur e na­pon elrendelé az ő érkezésöket. És jőve sorompó Kis­pesten, a traktor­gyárnál, s az igaz­hitűek boldog, halk imát küldé- nek Mekka, azaz p szemű Monor felé, mert szabad volt az út. És jőve sorompó Vecsés határában is és átsegíté őket ott is szerencsésen az ő hitök és a „drága jó bakter úr”. És ekkorra feljőve a nap és az igazhitűek most a ragyogó napba néztek, csak hunyorogva tekintettek az ö órájukra és hit­ték, ahogy az a Koránban megíra­tott, hogy még korán meg is ér­kezének az ő ren­deltetésüknek színhelyére. És jőve sorompó Monoton. Sorom­pó, mely tűzsze- mét ide-oda já­ratva tiltá ottan az átkelést. öt perc is beletellett és csendes áhítat­tal nézegették a villogó fényt, mely nem akart szörny semmiképp se zöldre váltani az ő szemök láttára. Erre halk ima- mormolást lehe­tett hallani innen- onnan, s a zarán­dokok vezetőjének jeladása: tü, tű, tütütü, tü csak pusztába kiáltott szó volt. És az igazhitűek már nem hitték, hogy a „szent várost”, időben meglátják, mivel a haszonta- lanságban eltöl­tött 20 perc már a nap 9. óráját is betölteni segítette. Aztán meggondol­ta magát a villo­gó szemű szörny. S az igazhitűek késve érkezvén céljukhoz, hitetle­nek módjára hagyták el a buszt és még mindig hangos imádságo­kat küldének a villogó szemű szörny felé. Fekete Gizella MAI MÖSOR Tudományos ismeretterjesztő előadások Közlekedési ismeretterjesz­tő előadássorozat. Mende és Monor, Üj Élet Tsz, 2 óra: Az orvostudomány a balesetmeg­előzés szolgálatában. Elsőse­gélynyújtás a baleset színhe­lyén, Pilis, Hunyadi Tsz, 4 óra: Közlekedési szabályokból vetélkedő. Az előadások nyil­vánosak, azokon bárki részt vehet. Mozik Monor: Arc. Nyáregyháza: Lány a pisztollyal. Pilis: A nyolcadik. Vecsés: Idegen a cowboyok között I—II. HONOS °vm£a A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1911. FEBRUÁR 19., PÉNTEK ECSER, GYÖMRŐ Sikerült az első év az egyesülés után 114 forint egy napra — Nagyarányú gépesítés Az első évet zárta az egye­sülés után az Egyesült Ecser— Gyömrő Petőfi Tsz. Nem volt könnyű az év, nagy tartozáso­kat kellett kigyenlíteni. Sike­rült, sőt — mint Tabányi Já­nos elnök beszámolójában el­mondotta — a közös gazdaság tiszta va­gyona az előző évhez ké­pest 4 millió forinttal nőtt. A növénytermesztés tervét nem sikerült teljesíteni. Az ál­lattenyésztés tervét 100 száza­lékra, a melléküzemek tervét is csaknem 100 százalékra tel­jesítették. A tiszta nyereség 5 millió 200 ezer forint, ebből több mint 4 milliót fejlesztésre fordítanak, 850 ezer forintot pedig most, a zárszámadáskor szétosztottak kiegészítő része­sedésként. A tsz-ben év közben valamennyi tsz-tag és -alkal- inazott 100 százalékos munka­bért kapott. Egy dolgozó napi átlagkeresete 114 forint volt, 15 forinttal több, mint 1969- ben. 1969-ben 16 ezer 200, ta­valy csaknem 19 ezer forintot keresték átlagosan a tagok és az alkalmazottak. Tavaly 1 millió forintért vásároltak lánctalpas trak­torokat, nagyrészt ennek köszönhető, hogy az őszi munkákat csaknem másfél ezer holdon időben elvé­gezték. Nagy a szövetkezet területe, több mint 3 ezer hold, szük­séges tehát a géppark további növelése. Az idén 10 Super Zetort és ugyanennyi vontatót akarnak vásárolni. Ennyi az elmúlt év — dió­héjban. Azt szokták mondani, az első év mindig a legnehe­zebb, a második már köny- nyebb lesz. így látják Ecseren, Gyomron is. G. J. Hova lett a magabiztosság? A pilisi ruhá­zati ktsz monori boltjának kiraka­ta mindig vonzó. Szép árukkal, ka­báttal, kosztüm­mel, bundával és egyéb holmival ékesített. A na­pokban ide is ki­került a megszo­kott 30 százalék árengedmény fel­irat. A múlt hét vé­gén jártam arra. A divathölgy a ki­rakatból büszkén, magabiztosan te­kintett a járóke­lőkre, elegáns ru­hát, s fölötte igen szép szürke teddi- bundát viselt. Igaz, leértékelték az általa viselt holmikat is, de mindez semmit sem vont le a hölgy értékéből. Magabiztos ma­radt, s egy kicsit úgy tűnt, mintha felülről nézne az utcáin szatyrokat cipelő, vonatra, buszra siető nő­társaira. így volt ez még a hét utol­só napján is. S mi történt hétfőre! Garázda elemek tették, vagy vá­sárlók? A hölgy ott áll a kirakat kellős közepében, félre fordított de­rékkal, szégyenlő­sen elfordított fej­jel, levetkőztetve. Hol van a múlt heti magabiztos­sága? Most mint­ha egy kicsit szé­gyellne, hogy any- nyi férfi és ka­masz veti rá, sőt rajta is felejti te­kintetét. Fekete Gizella ÜNNEPI TANÁCSÜLÉSEK A választások előtt utolsó, ünnepi tanácsülést tartanak ma délelőtt 9 órakor Magló­Cigány tabán Befejezéséhez közeledik a monori OTP-iakóház építkezése A telepnek két neve van Mo- noron. Cinka Panna utca — és Cigánytabán. Az emberek inkább az utóbbit használják. Azok is, akik ott laknak. Ha idegen téved a telepre, mintha vészharang kondult volna meg, pillanatok alatt a viskók elé állnak az emberek, gyerekhad rohan az idegen elé, s el nem mozdulnak mellőle mindad­dig, amíg újra ki nem lép az utcából. Gyerekek mezítláb, lyukas kezeslábasban, csíkos nylonruhában, kisfiúk női csiz­mában, kislányok otromba, ki­taposott bakancsban. — Maguk doktorok? Hoztál: tűt? De nehogy azt higgyék, hogy félünk a szurkálástól! Nem is hagynánk magunkat! — Nem szurkálunk. Ki is­meri Radics Piroskát? Egyszerre zeng a kórus: — Én, én! — Egy hatéves, fekete kislány a gyűrű köze­pén hozzáteszi: — Azt, aki ilyen? — És apró kezeivel dombot kerekít a ha­sa fölé. — Hogyhogy ilyen? — Ha­hotába törnek ki. — Hát maga nem tudja? Nemsokára gyereke lesz! A monori főtéren épül az OTP 21 lakásos lakóháza. A munkák jól haladnak, valószí­nűleg sikerül betartani a határidőt, s így a tulajdonosok július 1-én már beköltözhet­nek. Péterífy felvétele A viskók előtt szemétdom­bok sokasága. Rongyok, rossz edények, beborítva narancs­héjjal. Délután van. Egy asz- szony rongymadzagot teker az ajtót tartó szögre, lábával helyrerúgja a deszkákat. A gyerekhad visongva jön titá­nunk: Kopogunk egy vályogház aj­taján. Álmos szemű férfi lép ki, a szomszédból szélvészként rohan elő az asszonya. Mellé áll, támasztja a falat. — Nincs itthon a lány ... De már elintéztem, hogy ad­janak neki személyi igazol­ványt. És aztán bemegyünk a gyárba, kiváltok két munka­könyvét. Neki is, magqgnnak is. Mer’ hogy most én se dol­gozok. — ... a foltozás nem megy. Nem kell a foltozott edény már senkinek. Én is munka­könyvét váltok. Jobb az, ha gyárban dolgozik az ember. Sovány asszonyka szalad fe­lénk, a ruha alig takarja lilás bőrét. — Nem adnak segélyt! Mer nem adnak segélyt? Azelőtt adtak, és njost hiába megyünk fel a tanácshoz, az a szőke, aki ott van, mindig elküldi az em­bert ... Baktatunk, kerülgetve a szemétdombokat. Érdekes mó­don senki nincs itthon azok közül, akikkel beszélni szeret­tünk volna. De aki itt van, az mind mondja, mondja a pana­szát, mintha azt remélné, hogy ott nyomban el lesz intézve minden. Nagy szemű kislány rántja meg a kabátomat. — Maga szokta nézni a Dzsudit? Hirtelen nem tudom, miről van szó, elbiggyeszti a száját. — Hát a majmot, a tv-ben! Tudja? A Daktarit, na! — Szereted nézni? Kitágulnak a szemei, meg­pördül maga körül. — Nagyon! — Kinek van tv-je? A tömeg felé nyújtja az uj­ját. — Annak, a! — Hány éves vagy? — Nyolc. Iskolába is járok. — Szeretsz itt lakni? — Nem én. Nem szeretek én. — Miért nem? Szalad már, visszafelé kiált­ja: — Mer itt cigányok laknak! ' (koblencz) don, a művelődési otthonban, Pilisen 9 órakor a tanácshá­zán, Sülysápon, ugyancsak 9 órakor az ÉMÁSZ székházá­ban. Mindhárom községben értékelik a tanács, a vb, az ál­landó bizottságok és tanácsta­gok tevékenységét, a tanács tömegkapcsolatát, a III. öt­éves tervben elért eredmé­nyeket, az 1967. évi választá­sokat megelőző jelölő gyűlése­iden elhangzott közérdekű be­jelentések intézését és a IV. ötéves terv főbb célkitűzése­it. Maglódén beszámolnak még az 1970. évi költségvetési és fejlesztési terv végrehajtá­sáról, a Micsurin Tsz 1970. évi zárszámadásáról. A pilisi ta­nácsülésen szó lesz még az egészségügyi és szociális ál­landó bizottság választás óta végzett munkájáról, az 1970. évi költségvetési és fejleszté­si terv zárszámadásáról. Süly­sápon is az 1970. évi költség- vetési, fejlesztési és adóterv végrehajtását értékelik, ezen­kívül beszámolnak az 19701 évi tanácstagi beszámolókom elhangzott javaslatok végre­hajtásáról. Változatos sportélet Belelapozva az idei verseny- naptárba, azt láthatjuk, hogy eléggé sokszínű, gazdag. Ezek­ben a napokban folynak a községekben a téli spartakiád küzdelmei asztaliteniszben és sakkban. A járási döntő 28- án, jövő vasárnap lesz. A spartak iád versenyeket a kü­lönböző üzemeknél, vállala­toknál is megrendezik április­ban, májusban. Ha asztalite­niszről esik szó: az év legje­lentősebb eseménye a járási tizek bajnoksága lesz Mono- ron, augusztus végén. Kevéssé népszerű sport az atlétika. Évről évre jó hírverő verseny a mendei mezei futó­verseny, amelyet az idén is március 21-én rendeznek meg, a Tanácsköztársaság évfordu­lója tiszteletére. Á nyár fo­lyamán a legjobb atléták spartaikiád-versenyen mérik össze tudásukat. A járásban egy birkózó­szakosztály működik, Mono- rom. A tehetséges fiatal bir­kózók kiválasztó és házi ver­senyeken szerepelnek, megyei szinten és meg}’én kívül is. A legjelentősebb esemény az augusztus 20-1 Tápió menti Kupa lesz. A kosárlabda NB Ill-ban szereplő monori női és férfi- csapat számára a bajnokság március 7-én indul. Ezen kí­vül a tervek szerint verse­nyeznek az MNK-ban is. A sportlövészek számára is az MNK-ban való részvétel a legnagyobb esemény. A sak­kozók számára járási bajnok­ik/ Ságot rendeznek/ (gér) Monori-erdőn is készülnek a rajtra A monori-erdei labdarúgó- csapat is készül a járási baj­nokság rajtjára. Tavaly szin- te egy teljes csapatra való ve- csési játékos játszott Erdőn, a most készülők zöme hazai és fiatal. Mi lett a tavalyiakkal? Csabai és Szalai a Törekvés edzéseit látogatja, Romhányi, Czinkos és Bujáki Vecsésre igazol, Szalontai J. még nem döntött. Hívják Vecsésre is, Üllőre is. Az idősebbek visz- szavonultak az aktív játéktól, a jövő a fiataloké. (—0

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents