Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-19 / 42. szám

fEST MEG) t^ííirfflD 1971. FEBRUAR 19., FENTEK Távfűtés a kerengőben Eldöntötték: távfűtéssel me­legítik majd a Déli pályaud­varnál, a Magyar jakobinusok terén készülő aluljárót. A Ba­ross térihez hasonlóan kikép­zett, nagy, nyitott kerengős aluljárót hóolvasztő fűtési rendszerrel is ellátják, amely­nek csöveit a fedetlen tér be­tonpadozatába ágyazzák. A csőkígyóban vizes oldató etilén- giykol folyadék kering majd, amelyet 50 Celsius fokra me­legítenek. így sohasem lesz gond a hóeltakarítás, mert a pillanatok alatt elolvadó havat csatornarendszerek szívják le az aluljáróból. (MTI) B—12 A Kőbányai Gyógyszerárugyár a IV. öt­éves terv időszakában jelentősen fejleszti dorogi gyáregységét. A B—12 vitamin gyártását a fővárosból ide telepítették, és az idén már a tava­lyinál 20 százalékkal többet állítanak elő ebből a fontos készít­ményből. ÉLETSORSOK Monori-erdő. Minden utcája az erdőben ér véget. Csodála­tos kis falu — vagy inkább üdülőtelep. Rozi és kisfia Magasban futó utca legtete­jén, a dombon áll egy vályog­ház. Ház? -Vityillő. Póznákra kifeszített kötélen ruhák szá­radnak. Fiatal lány szalad ki az ajtó elé: ő Rozi. Olyan szép, hogy ha a rá vonatkozó összes jelzők el nem vkoptak volna, most mind elmondanám. Óriá­si fekete szemei kicsit ijedtek, nem is ő — az anyja tessékel be a házba. Az ajtó mögött meghökkentően apró konyha, a gőz mindent belep, áramlik a falba vágott nyíláson, a má­sik helyiségbe, a szobába is. Mindenütt ruhák, szakadt ron­gyok a földes padlón, a lavór­ban, szétszórva az ágy tetején. A rongyok között, pólyában a kicsi: Rozi kisfia. — Háromhónapos! —mond­ja büszkén, aztán kevésbé büszkén azt is hozzáteszi —, most volt szegénykének tüdő­Sürgős belépésre keresünk: El gépészmérnököt ■ technológust Q technikust * 9 gyártmányszerkesztőt 9 gyártmányfejlesztőt F ÓVÁROSI GÁZKÉSZÜLÉKGYÁRTÓ VÁLLALAT Budapest XIII., Révész utca 27/31. MŰSZAKI PÁLYÁRA KÉSZÜL«, VIII. OSZTÁLYOS FIATALOK! Vár benneteket a Villanyszerelőipari Vállalat, amely az 1971/72. tanévre villanyszerelő szakmunkástanulóival vesz lel A budapesti és Budapest környéki fiatalokat Budapesten, a vidékieket pedig Miskolcon, Tatabányán és Dunaújvárosban képezzük ki. Budapesten a vidéki tanulókat- havi 70 Ft térítésért - tanulóotthonban helyezzük el. A TANULMÁNYI IDŐ: 3 ÉV Emeltszintű oktatás. A jó előmenetelű ifjú szakmunkások- kétéves esti középiskolai továbbtanulással - érettségi bizonyiványt szerezhetnek. A tanulmányi ösztöndíjon telül a vállalat a tanulmányi szerződés keretében HAVI 250 FT TÁRSADALMI ÖSZTÖNDÍJAT fizet, amely a tanulmányi eredménytől független. Kiváló tanulmányi előmenetel esetén külön jutalom és soron kívüli szakmunkássá minősítés. A III. éveseket, megfelelő tanulmányi eredmény esetén, az utolsó félévben teljesítménybéres munkában foglalkoztatjuk. jelentkezés a részletek megbeszélésére és a levélcím: VILLANT SZERELŐIPARI VÁLLALAT Munkaügyi Osztálya Budapest VII., Sip utca 23. szám. gyulladása ... Most meg ép­pen gennyes mandulagyulladá­sa van ... A rongyok közül papírt ke­res elő: — Megjött a házassági en­gedélyünk. Tizenöt napot kell várni... Rozi anyja nevet. — Pedig a férje azt mond­ta, hogy amint ez a papír meg­jön, már szaladnak is házasod­ni! De hát várni kell. Rozi 18 éves lesz. nem dol­gozik sehol. A férje hazaadja a keresetét — „bárcsak minden férj ilyen lenne”, mondja az anyja. Tehát Rozi sorsa, hosz- szú huzavona után, rendeződ­ni látszik. Veszélyeztetett kis­korú volt, most már anya, fe­leség lesz. és csak rajta múlik, kikerül-e valaha is a vályog­házból, a köhögtető gőzből. „Nekem kettő apukám vau“ ötgyérmekes családanya lett öngyilkos a nyáron. Végső két­ségbeesésében a halált válasz­totta, a vonat kerekei tettek pontot szenvedéseinek végére. A gyerekek állami gondozásba kerültek, de egy közülük — a hároméves Hajnalka — itthon maradt. Rokonok fogadták magukhoz, apjának öccse és annak fiatal. 21 éves felesége. Hajnalka jó helyre került. — Az apja rá sem néz. De itt lakik a szomszédban, amikor a kicsi meglátja őt, azt kérdezi: nekem miért van ket­tő apukám? Hiányoznak neki a testvérei. Mindig a legkiseb­bet, a Pistit emlegeti... Ha lehet, kihozzuk a kisfiút az ál lami gondozásból. Fölneveljük őt is. Ha kitavaszodik, hozzá­látok az építéshez, mert, saj­nos, nagyon kevés itt a hely. De aztán már elférünk mind­annyian. Attila otthon maradt Attila 12 éves. Szülei elvál­tak, anyjával maradt egy ro­zoga, életveszélyes kis vályog­épületben. Az apa csak akkor fizetett tartásdijat ha letiltot­ták a fizetéséből, de ragaszko­dott hozzá, hogy a gyerek ál­lami gondozásba kerüljön. Az anya azonban — a kisfiával közösen — kibőjtölte, amíg fel­épült az új házuk. — Anyukám csak későn jön haza. Nem járok napközibe, mert itthon nagyon sok a mun­ka. Látja, most is azt a kis épületet téglázom alá. A lec­kém? Már megtanultam. Ez az, itt a könyvben Tudja, ar­ról szól, hogy a sikló mit csi­nál egész nap. meg hogy él. Reggel én magamtól felébre­dek. Amikor anyukám hajnal­ban elmegy, én bezárom utána az ajtót, és azután minden 25 percben nézem az órát, hogy mikor kell felkelni. Ma kelká­posztát ebédeltem reggel meg szalonnát szoktam enni, az jó ám! Apu? Nem szokott jönni. Karácsonykor sem volt. és nem vett semmit. A múltkor talál­koztam vele a Mókus előtt. Csak azt kérdezte: hogy va­gyok ... Az Öreg ... Mindi§ átver­------------—----- te a családot. Mi ndig mindent megtett, hogy gyarapodjon a családja, de lé­nyeges dolgokról, amik vele történtek, csak évekkel vagy napokkal később beszélt. Min­dig konok, makacs volt — de mégis rendes ember, aki a gürcöléssel, a tevékenységgel és csak ritkán a simogatással bizonyítja szeretetét. Szóval, rendes, klassz em­ber volt. Élt 71 évet, a pap nagyon meghatóan, ízléssel búcsúztatta, Sírt a család, sír­tak a somogyi rokonok, sírtak az öreg szomszédok, szóval minden megható volt, csak ne mondta volna a pap, hogy el­távozott körünkből az anya- szentegyház hú fia. így mondta. De miért ne mondja? Ezért kapja a stóla­pénzt. Megrendelik nála a te­metést. Az öreg ve je odamegy: .Meghalt az apósom, úgye, na­gyon jó ember volt, nagyon vallásos a család, szeretnénk, ha pap temetné”. Valahogy így volt. A vő nem mondta, hogy az asszonyok küldték oda. A pap meg kifaggatja; a vő el­mond minden szépet, a pap megjegyzi ezeket, eljön a teme­tésre és meglátja a gyászoló­kat. Ha edzett pap is, ha ez a hetvenezredik temetése, akkor is, ha meglátja azt a szegény kis öreglányt, meg azokat a szegény öreg somogyi rokono­kat, akkor is úgy meghatódik, mintha ő is gyászolna. Az anyaszentegyház hú fia. Az öregnek persze ez teljesen mindegy. Ö a családja halott­ja, főleg a szegény kis öreg­lány halottja — őt már akár buddhista vagy szombatista rí­tussal is temethetik. Az Öreg ... Átverte sze­-------------------gény kis öreg­lányt ... A húszas évek elején jöttek fel Pest határába, és jó húsz évig a másik dologról nem is tudott az öreglány. Mert az öreg tiszta képlet volt. A gürcölő-szerző típus. Értel­mes fiatalember, két szakmá­val, ács és kőműves. És ez a fiatalember a csóró testvéreire hagyja a csóró somogyi házat és följön Pest peremére, fele­séggel. kislánnyal. Másnap már talál munkát, : kétv*lh'ét múlva már Pesten dolgozik, nagy cégnél, nagy fizetéssel, legalábbis nagyjából nagy fi­zetéssel. A cégnél hajtja ma­gát. Reggel és este sokat gya­logol, hogy spóroljon a közle­kedésen. Hajtja magát az épí­tőcégnél — egyre nagyobb az órabére: tíz év alatt műveze­tő lesz É s gürcöl otthon is a felesé­gével, A zsugorgatott pengők­ből először telket vesznek, ar­ra felhúznak egy szerszám­kamrát, aztán felhúzzák a szo- ba-konyhás házat, de úgy, hogy még egy szobát hozzá lehessen ragasztani Közben művelik a kertet, etetik a csir­kéket, malacokat, hogy a hús­ra, meg a zöldségre se kelljen pénzt kiadni. A lényeg: 10—15 év és az öreg már nem gyalo­gol, csak dolgozik bent, meg otthon reparálgat; esténként olvasgat a feleségével a beren­dezett kétszobás házban. A lány érettségire készül, beszél­tetik, kérdezgetik, ha van ide-- jük. elolvassák a tankönyveit — szóval, ahogy fölengedett a nyomás, szellemiekben is igye­keznek gyarapodni. Harminckilenc éves az öreg, amikor férjhez megy a lánya. A vő érettségizett, aztán kita­nult villanyszerelőnek, jó he­lye van a MÁV-nál. A vő kü­lönben nem gazdag, de szép hozománya van: ott, a Pest melletti faluban a családja a jobbak közé számít Odaköltö­zik az öregékhez, egy évre megvan az első unoka — szó­val negyvenéves az öreg. ami­re teljesen befutott. Jó állás, rendes ház. unoka társadalmi rang, műveltség ... Az öreg .. Ah°sy Pest' hez közeledett a front, a család lement So­mogyba a rokonokhoz. Az öreg is lelépett a seregtől. 6 Is odahúzódott. Aztán, hogy nem voltak már németek, bement Kaposvárra Két nap múlva hazament. A vejét visszaküld­te Pestre, hogy vigyázzon a házra, meg ott többet tehet a vasútért. Aztán fölpakolta a családot és elmentek, még ott. Somogybán, tíz faluval arrébb. Egy járási székhelyre mentek, ott beköltöztek egy fenenagy SEB házba, s az öreg bejelentette, hogy mától ebben a járásban ő a rendőrkapitány. A kis öreglányból kiszaladt a vér. Ezért voltak az elma­radások? Mert a húsz év alatt az öreg el-eltúnt egy-két nap­ra, de a nagymama mindig azt hitte, hogy valami külön­munkán volt. Az öreg olyan­kor azt mondta: dolgom volt, Erzsiként, és kivágott egy húszpengőst, volt, hogy 50 pengőst is — ki gondolta vol­na, hogy az ő ura, az ő ren­des ura olyan „különmunkát” végzett, amiért börtönbe csuk­hatják. A szegény kis öreglány na­pokig kóválygott. A szörnyűsé­geket ízlelte, amik a 20 év alatt az ő szép gyarapodásu­kat, az ő békességes együttlé- tüket állandóan veszélyeztet­ték. Csóválgatta a fejét: „Nem értem én ezt, fiaim”. Aztán egy véres esemény feledtette a múltat. Az urát átlőtt karral támogatta be egy rendőr. Súlyos volt a seb. A kis öreglány rögtön látta, hogy áld kilőtte a golyót, az nem az ura bal karját, hanem a szívét akarta eltalálni. Próbálta rá­venni az öreget, menjen be Kapósba, kórházba, de az csak morgott: hagyj: És két nap múlva fölkelt. A szomszéd fa­luban két rendőrt agyonlőttek. Kiment, aztán már vissza sem feküdt Éjjelenként néha jaj­gatott. Ebből a korszakból még egy eset. Nem volt hús a környé­ken. Az öreg — akkor már nagyjából rend volt — csak biztosítást hagyott, aztán az egész állományt kivezényelte az erdőbe. Hajnaltól délutánig lövöldöztek, s megjöttek két szekér vaddal. Persze, a csa­ládnak is jutott nemcsak a falubelieknek. Az öreg.. Inften már Jegyszerű. A fordulat éve után fölrendelték a megyéhez, ő irányította a rendőrségi építkezéseket. Csak a felesége maradt vele, a csa­lád visszament Pestre — ak­kortájt csatolták Pesthez az ö falujukat is. Szóval az öreg lent bütykölt Somogybán, a veje meg karriert csinált a MÁV-nál, de nem tudta a fi­zetéséből eltartani a négy gye­rekét; az öreg folyton dugta, ruhával, pénzzel, ennivalóval. Meg nyaranta lehívta magá­hoz a gyerekeket Valamikor, 52-ben az öregék is felköltöztek Pestre. Az öreg azt mondta, nyugdíjazták. De jött három civilruhás és ház­kutatást rendeztek. Csak két könyvet vittek el, különben rendesek voltak, egyikük pí- maszkodott az öreggel, más különösebb nem volt Másnap elment az öreg és délután be­jelentette otthon: kínos félre­értés volt elnézést kérnek a családtól. Két hónap után végre ki­húzták belőle az igazságot Ez a házkutatás tulajdonképpen csak figyelmeztetés volt, mert a Belügyben megmondták, hogy megúszta, nem lesz baja. Igaz, nyugdíjat nem kap, igaz, nem dolgozhat sehol, de nem vitték el, a családot sem bánt­ják; igazuk van, tényleg meg­úszta. Az egész különben azért volt, mert egyszer, még kapi­tány korában, Rajk felrendel­te kihallgatásra — most elő­került az a papír; igazuk van, tényleg megúszta. Rohadtul élt az öreg. Két év múlva a veje becsempészte a MÁV-hoz. S egédrn u i ikásn ak. Dolgozott rogyásig. ötvenhat után építésvezető lett, de hát betegeskedni kezdett, 60 éve­sein nyugdíjba ment, 1200 fo­rintért. Az öreq ötvenhatban ------------M ' " fegyveres kül­döttség kereste. „Sándor bátyám, mi ismerjük ma­gát, tudjuk, hogy félrerúg­ták, parancsnokra van szüksé­günk, legyen a parancsno­kunk.”------------------------------i Az öreg nagyon szelíd voít. Szelíden küldte el öltét. Hall­gatta a rádiót, nem mozdult ki otthonról. Csak akkor ment el, amikor munkára jelentke­zett. Amikor a párt újjáalakult, az öreget is meghívták. Úgy Készült a gyűlésre, úgy borot­válkozott ... ahogy a szegény kis öregiány mondta: „ügy borotválkozol, te vén, mint ré­gen, vőlegény korodban.” Elment — rögtön visszajött. Egy hét múlva húzták ki be­lőle, hogy „az az ávós” ült. mellette. Volt neki esy barátja. ------------- igazi, hiva­talos veterán. Ott lakott a környéken, de nem is­merte a család. Szóval, ez a veterán minden hús veikor megjelent; húsvét hétfő dél­előttjén, 10 óra után, 11 táj­ban. Jött, köszönt, erőt, egész­séget, aztán leültek a fa alá, ha hideg volt, a kisebb szobá­ban. Megittak egy pohár bort, beszélgettek a régi időkről, a nagy építősztrájkról, meg a ré­giekről. Amikor megitták a bort, az öreg barátja felállt, elköszönt a családtól, s az öreg kikísérte. A család mindig marasztal­ta. Kínálták sonkával, hívták ebédre. De ő köszönt és ment. Neki még sok dolga van, neki még sok helyre el kell menni, beszélni kell a többiekkel is. akikkel akkor, régen... A régiekkel, akik még él­nek. Murányi József Ipari tanulónak felveszünk 14-16 éves. általános iskolai végzettségű fiatalokat az alábbi szakmákra; KŐMŰVES, ACS-AUVANYOZO. VAS- ÉS FÉMSZERKEZETI LAKATOS ÉPÜLETASZTALOS, FAPADLÓZÖ ÉS * MOANYAGBURKOLO KOZPONTIFÜTÉS-SZEREIÖ VIZ- ÉS GÁZVEZETÉK-SZERELŐ VILLANYSZERELŐ. ÜVEGEZŐ ÉPULETBURKOLO (hidegburkolatok) MÜKÖKÉSZITÖ, VASBETONSZERELŐ VÍZSZIGETELŐ BÁDOGOS, TETŐFEDŐ Tanulószállást, teljes ellátást, munka- és védőruhát, szerszámot, ösztöndíjat o vállalat ad. lelentkezés levélben vagy személyesen a kővetkező címen: Pesf megyei Állami Építőipari Vállalat Budapest XXI.. (Csepel), Kiss János altábornagy utco 19-21. (koblencz)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents