Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-17 / 40. szám

Mff vár az ország az élelmiszer-gazdaságtól? VILÁC PROLETÁRJAI, KYESÜUETEKI Az állam segíti a nehéz helyzetbe szövetkezeteket Fehér Lajos felszólalása a szeghalmi Rákóczi Tsz zárszámadásán Kedden tartotta zárszámadá­lehetőséget ad néhány alapve­A VARSÓI SZERZŐDÉS I TAGÁLLAMAI KÜLÜGYMINISZTEREINEK TANÁCSKOZÁSA BUKARESTBEN A Varsói Szerződés tagálla­mainak külügyminiszterei február 18—19-én Bukarest­ben tanácskozást tartanak, amelyen megvitatják az eu­rópai biztonsággal és együtt­működéssel foglalkozó össz­európai értekezlet előkészíté­sével kapcsolatos kérdéseket. PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM ÁRA 80 FILLER 1971. FEBRUÄR 17., SZERDA si közgyűlését a szeghalmi Rá­kóczi Termelőszövetkezet, amelyen részt vett és felszó­lalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese is. Fehér Lajos tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága és a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány üdvözle­tét, rámutatott, hogy a terme­lőszövetkezeti tagok életében mindig fontos eseménynek saámitó zárszámadási közgyű­lések jelentőségét az idén megnöveli az a körülmény, hogy a zárszámadások olyan év adatait összegezik, amikor az ország egy részén, s éppen an­nak fő éléstárában — a Tisza völgyében — mintegy 600 ter­melőszövetkezetet súlyos ér­és belvízkár ért. Van egy má­sik sajátossága is az idei zár­számadásoknak : ezek összegezik a negyedik ötéves terv kiindulási alap­ját képező helyzetet. Mindezek következtében a zár­számadás — gazdasági jelentő­sége mellett — nagyon fontos politikai esemény is. Lebonyo­lítása — a múlt esztendőről készített számvetés, valamint az idei és további évek felada­tainak meghatározása és telje­sítése — csak akkor sikerülhet, ha ezt a munkát a vezetők a tagsággal közösen, azzal egyet­értésben végzik, s mindany- nyiuk felelősségteljes köteles­ségének tekintik. A mezőgazdaságot az elmúlt évben csaknem 3 milliárd fo­rint értékű ár- és belvízkár sújtotta. A termelőszövetkeze­tek 2,5 milliárd forint értékű kárt szenvedtek. Szövetkezeti parasztságunk megtette a magáét. A károk egy része azonban! üzemilég, tehát önerőleg semmiképpen sem pótolható. Az állam ép­pen ezért — az. adott lehetősé­geken belül — messzemenő segítséget nyújt a nehéz helyzetbe került szövetkezeteknek. A bajba jutottak segítésére megmozdultalt maguk a ter­melőszövetkezetek is'. A szövetkezetek veszteségei h támogatási segítség ellenére is tetemesek. Ennek hallatára egyesek esetenként a szövet­kezeti gazdálkodás „mélyebb problémáiról” beszélnek. Ezzel szemben egyértelműen le keil szögeznünk, hogy a kétségkívül nagy veszte­ségnek döntően tárgyi okai vannak. Első helyre kell tenni a már említett ár- és belvízkárokat, továbbá az egész ország mező- gazdaságát sújtó kedvezőtlen időjárást. Veszteségnövelő té­nyező volt továbbá az is, hogy az egész mezőgazdasági ter­melés színvonalának csökkené­se mellett — a termelési költ­ségek mintegy 10—12 százalék­kal nőttek. Ebbe az irányba hatott többek között, hogy az időjárás miatt többször s ne­hezebb körülmények között kellett elvégezni az időszerű munkákat. Közrejátszott _ né­hány ipari eredetű cikk árának emelkedése, valamint az is, hogy a gazdaságok egy részé­ben még mindig meggondolat­lan, esetenként pazarló gaz­dálkodás tapasztalható. Gondot okozott az is, hogy jó néhány termelőszövetkezet a kiemel­kedő 1969. év eredményeire alapozva tervezte meg az 1970. évi személyes jövedelmet és a termelés bővítését, de ugyan­akkor nem növelte biztonsági alapját. Hasonló problémát okoz, hogy néhány termelőszö­vetkezet saját erőforrásait, sa­ját jövedelmét jóval meghala­dó — tehát megalapozatlan — fejlesztésbe kezdett, és a saját erőforrás hiánya a zárszám­adásban alaphiányt eredmé­nyezett. A múlt év tapasztalatainak összegezése — hangsúlyozta a továbbiakban Fehér Lajos — tő következtetés levonására, így arra is, hogy valamennyi szövetkezet tagságával meg­értessék: a személyi jövedel­mek is a gazdálkodás színvo­nalának függvényében alakul­nak, és így a bizonyos idősza­konként — tavaly a természeti csapások hatására — bekövet­kezett ingadozást természetes­nek kell tekinteni. A jövede­lemingadozás mérséklésének, vagy kiküszöbölésének fő útja csakis a szövetkezetek (Folytatás a 2. oldalon.) Párizs Moszkvában Kommün centenárium Moszkvában kedden tudo­mányos értekezlet kezdődött a párizsi kommün 100. év­fordulója alkalmából. Az ér­tekezlet munkájában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió kép­viselői vesznek részt. Ma: Berlin Holnap: IVyngat-Berlin Az NDK fővárosában ma tartják az államtitkári szintű NDK—NSZK megbeszélések hatodik fordulóját. A négy nagyhatalom nagykövetei pe­dig csütörtökön ülnek össze tizenötödször . Nyugat-Berlin- ben, hogy a város helyzeté­nek rendezéséről tárgyalja­nak. ’ A megbeszélések e heti szakaszára, két, egymással bizonyos mértékig összefüggő tényező nyomja rá bélyegét. Az egyik tényező: a bizonyítási szándék — ha ellenkező előjellel is — mind az NSZK küldöttségénél, (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János az EVM-ben, Dunakeszin és Újpalotán Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára kedden látogatást tett az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztériumban. 1 Bondor József miniszter is­mertette, hogyan fejlődött, milyen eredményeket ért el az építőipar az elmúlt öt év­ben, s vázolta az elkövetkező időszak feladatait. Kádár János ezután — Bon­dor József kíséretében — a budapesti lakásépítkezés egyik fontos bázisát, a Duna­keszi határában levő III. szá­mú házgyárat kereste fel. Az üzem gazdájának, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat­nak a képviseletében Kisvári János vezérigazgató és más helyi vezetők üdvözölték Ká­dár Jánost, majd bemutat­Tegnap tartották az Élel-i mezésipari Dolgozók Szak­szervezetének megyei küldött­értekezletét az ÉDOSZ-szék- házban. Az írásos beszámolót és a szóbeli jelentést a kül­döttek konkrét példákkal, sa­ját tapasztalataikkal egészí­tették ki. Többen hangsúlyoz­ták — elsősorban a gabona­felvásárló és a sütőipari vál­lalatok küldöttei —, hogy az üzemi demokrácia nem érvé­nyesül maradéktalanul. A termelési tanácskozások elvesztik jelentőségüket, ha a dolgozók nem ta­pasztalják, hogy vélemé­nyüknek, javaslataiknak foganatja van. Meg^kell teremteni az egész­séges, Diztonságos munka fel­tételeit is. A szakszervezet egyik fon­tos feladata a termelés segí­tése. Hivatásukat teljesítet­ték a küldöttek, amikor felve- 'etté:: a szakmai gondokat., Többen hangsúlyozták, hogy kevés a húsipari és a tejipari szakmunkás s mindjárt ja­vaslatot .is tettek a létszám- hiány enyhítésére. Munkaidő­fényképezéssel fel !. etne szá­molni a veszteségidőket, s így, ugyanakkora kapacitással na­gyobb eredmények elérését tennék lehetővé. A kenyérel­látás központi kérdés. A kül­döttek elmondták, hogy ma már Pest megyében kevesebb a panasz a mennyiségre, a minőségre. A sütőipar fejlődésének azonban még: mindig gátja, hogy lyncs egységes mű­szaki fejlesztés. Ahány üzem, annyiféle ke­mencével dolgozik, s ez sokba kerül. A megnövekedett elő­állítási költségeket nem há­ríthatják a fovvasztókra, hi­szen a sütőipari termékek 80 százaléka fix áras. Ez jó hogy így van, de ugyanakkor arra is törekedni kell, hogy emiatt a sütőipari dolgozóknak ne legyen kisebb a nyereségük,, alacsonyabb a fizetésük, s hiá­nyosak szociális létesítménye­ik. 1 (Folytatás a 8. oldalon) Vetik már ••• Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára a budapesti 3. számú Házgyárban. Kádár János mellett Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter és Kis­vári János, a 43. számú Állami Építőipari Vállalat vezérigaz­gatója. ták a tavaly üzembe helye­zett gyárat, amely \ csaknem teljes kapacitással dolgozik már, s ebben az évben négy­ezer lakás elemeit készíti él. A többi házgyárral szem­ben újdonság ebben az üzem­ben, hogy itt a fürdőszobát is készre szerelik, s a hely­színen már csak hozzá kell „illeszteni” a lakáshoz., A ven­dégeknek az egyik üzem­(Folytatás a 2. oldalon.) Konzerves hétköznapok, tmk-s rohammal Borsó vonal május 15-re Új bébiétel Csendes konzerves hétköz­napoknak kell elkönyvelni a téli, tavasz eleji időszakot a tartósítással foglalkozó gyá­rakban. Ez a látszólagos nyu­galom azonban j offenzívát is jelent: a tmk-sok rohamoz­nak. A dunakeszi Gyümölcs­ös Főzelékkonzerv Gyár vasa­sai, lakatosok, esztergályo­sok, szerelők és más szak­mabeliek felfrissítik, fiatalítják a zöldborsóvonalat, azaz azt a hosszú gépsort, amely a májusra várható ter­Májusban borsót szüretelnek a szőlőben. Most vetik a sorok közé, mire virágzik a szőlő, már nyoma sem lesz a borsónak a farmosi Üj Élet Tsz százholdas szőlőjében. ' Foto: Gábor mést éjjel-nappal, teljes biztonsággal dolgozhatja fel. Ezzel el is készülnek, legké­sőbb május közepére. Űjabb 15 nap múlva készen állnak a gyümölcsvonalak is. Du­nakeszin 60-an munkálkod­nak azon, hogy időben rend­behozzanak mindent. Az esztendő első hónap­jában rengeteg tojásport ké­szítettek, ezzel télen-nyáron foglalkozhatnak. Gondolnak a mindig várt újdonságokra is. Mivel jelentkeznek? Az egyik új terméknek a füstölthúsos kelkáposzta ígér­kezik. A másik, a már gyár­tott szárnyaskrém összetételé­nek variálása, sertés-, illetve marhahússal. A rfagyobb rész, az alap változatlanul a ba­romfi marad, inkább ízesítés­ként tesznek hozzá, más hús­félét. Kilátásban az eddigi 12 féle bébiételen kívül a 13. megszületése is. A mostani főzelékzöldség alapanyagot baromfihúsos vál­tozattal tálalják majd a leg­kisebbeknek. Valamennyi terméknek még előbb ki kell állnia a KERMI próbáit is. A házi zsűri jónak ítélte, mégis a felsőbb dön­tésre kell várni. Mindehhez még annyit teszünk hozzá, hogy a bébiétel és a húskrém a dunakeszi központtal műkö­dő gyár, budapesti üzemében készül. — t. gy. — ÉDOSZ-küldöttértekezlet Segítséget a dolgozó nőknek

Next

/
Thumbnails
Contents