Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-16 / 39. szám
6 rtt 3i megyei kKítUxp 1971. FEBRUÁR 16., KEDD Öngól Nem azért mondom, mert én is itt dolgozom, de mindig tudtam, hogy lapunk tárgyilagos sajtóorgánum. Körültekintő, elfogulatlan és mielőtt állást foglal egy kérdésben, megvizsgálja minden oldalát. Bizonyítékot parancsolnak? Tessék megnézni a lap február 14-i, vasárnapi számat. A hatodik oldalon fej beverő számadatokkal alátámasztott, meggyőző érvelés olvasható az alkoholizmus terjedése ellen. ,,Tíz milliárd alkoholra. Emelkedett az egy főre jutó alkoholfogyasztás”. Kis ország vagyunk — de sokat iszunk. (Ez nincs a cikkben, ezt én mondom.) „A testi sértések és em- , berölések nyolcvan százalékát Ittasan követték el”. És így tovább ... Ezt olvashatjuk a hatodik oldalon. Csakhogy — mi nem vagyunk híve a féligazságoknak. Audiatur et altera pars — hall- gatiassék meg a másik oldal is! — erre tanítottak bennünket a rómaiak. Ez esetben mi a másik oldal? A hetedik. Ezen ugyanis helyt adtunk — a kontrának is. Emelkedik az alkoholfogyasztás honunkban? Akkor nem árt megismerni a bortárolás korszerű eszközeit! Lehet, hogy maradi őseink beérték a gönci átalagban tárolt, enyhén bükkfaízű szamorodnival, a mai kor embere már igényesebb: csakis a cementhordókban vagy fémtartályokban dajkált, „üde, fiatalos ízű borokra” esküszik. Mentői üdébb, annál tartósabb a delirium. Akit még ez sem győz meg tájékoztatásunk sokoldalúságáról, az olvassa el harmadik cikkünket, a lap ugyancsak hetedik oldalán. Ebből megtudhatja, hogy a bor lassanként okosabb lesz, mint aki vedeli, mert „a magas cukorfokú tállyai és tolcsvai borokat nemes penésszel bevont falú pincészetekben iskolázzák tovább”. Nem ismerem ezeket a nagy- műveltségű, iskolázott borokat. Lehet, hogy ezektől már nem is illik négykézláb járni? Nem tudom. De egyet tudok: olykor nem árt, ha hagyjuk, hogy az érem másik oldalát bevonja — a nemes penész.. • Nyiri Éva — Diósdon, a Magyar Gördülőcsapágy Művek gyáregységében korszerűsítették a Churchill típusú vállköszörűgépet. A kedvező tapasztalatók alapján tipizált automatikai elemek beépítésével megkezdték már a második berendezés modernizálását is. 30 ezer tonna Cementtervek - cementgondok ÚJ MUNKÁSSZÁLLÓT KAP A DCM Vác nemcsak a DCM miatt került összeköttetésbe a cementiparral — itt van az országos irányító szerv, a Cement és Mészművek vezér- igazgatósága. Innen irányítják a lábatlani, a hejőcsabai, a selypi s más gyárakat: ez a hazai cementipar centruma. Végh József vezérigazgató múlt év végi tájékoztatójában elmondta, hogy 1969 óta nem tudtak megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyeket a népgazdaság velük szemben támaszt. Ez nem róható fel kizárólag a vállalat hibájának. A cementipar fejlődési üteme nem tudott lépést tartani az egész ipar, ezen belül is elsősorban az építőipar fejlődésével. A vezérigazgató derűlátó. A cementipar előtt nagy jövő áll. 1972-től 1976-ig minden évben két, egyenként 1—1,5 millió tonnás “j gyár lép működésbe. 1971 a IV. ötéves terv első esztendeje. Lakóházak, iskolák, gyárak és kórházak sora várja a nélkülözhetetlen építőanyagot. Megmarad-e a vecsési gimnázium? A feltételeket társadalmi összefogással lehet biztosítani Február 5-i számunkban közölték Fekete Gizella olvasójuk levelét Mi lesz a vecsési gimnáziummal címmel. A levélben feltett kérdésekre az alábbi tájékoztatást adjuk: A vecsési gimnázium az 1971 —72 tanévre is nyitva áll a jelentkezők előtt. Az elmúlt években évről évre a kis létszámú jelentkezések miatt merült fel esetleges megszüntetésének gondolata. Ha a most következő tanévre szólóan elegendően kérik felvételüket, akkor természetesen ismét indul I. osztály. Osztályunk megvizsgálja annak lehetőségét, htfgy a német nemzetiségi nyelv oktatását második idegen nyelvként bevezessék az iskolában. Az iskola hosszabb távon versenyképes működéséhez a jelenleg még nagyon hiányos és szegényes feltételeken keil javítanunk, amit elsősorban a helyi tanács és a nagyközség egyéb társadalmi erőinek moz- gósításávai lehet biztosítani. Egyetértünk a levél írójával abban, hogy a gimnázium a nagyközség kulturális életének lényeges gazdagító eleme, fontos tényezője — annál is inkább, mivel tanulóinak döntő többsége vecsési lakosok gyermeke. Reméljük, hogy az itt közöltek megnyugtató választ adnak a vecsésiek kérdésére. Hargitai Károly osztályvezető Pest megyei Tanács művelődési osztálya ZART KAPUKAT DÖNGETÜNK? Autóbuszjáratot a Cifrakertbe! „Hiába döngetünk kaput, falat” — a KPM illetékes őszA PEST MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT felvételre keres: épületgépész-mérnököt, épületgépész-technikusokat, építőipari technikusokat, elektroipari technikust, műszaki végzettséggel rendelkező, gyakorlott építőipari előkalkulátort. Jelentkezni lehet; Budapest XXI., Kiss János altb. utca 19—21. Személyzeti osztály. Sürgős belépésre keresünk: ■ gépészmérnököt ■ technológust ■ technikust ■ gyártmányszerkesztőt ■ gyártmányfejlesztőt FÓVÁROSI GÁZKÉSZÜLÉKGYÁRTÓ VÁLLALAT Budapest XIII., Révész utca 27/31. A váci központ 2 millió 950 ezer tonnára tervezte az idei cementtermelést. Ez 200 ezer tonnával jelent többet az előző évinél. Ezt a többletet jórészt a váci gyár, a DCM új, negyedik kemencevonala adja. Égetettmészből 487 ezer tonnát irányoztak elő. Az elmúlt évhez képest jelentkező, mintegy 50 ezer tonna termelésnövekedést a váci mész- üzem adja. Nem kis gondot jelent a munkáslétszám biztosítása. A váci gyár a város és környékének munkaerő-kutatása mellett, a nógrádi községekből várja az új munkásokat. A váci. gyár korszerű új munkásszállót kap. Papp Rezső Sártenger A szegedi szénhidrogén-medence hazánk legmélyebben fekvő területe alatt húzódik. Az olvadás után sártenger veszi körül a fúrótornyokat, amelyekhez csak emberfeletti küzdelemmel tudják bevinni a szükséges eszközöket, munkagépeket. A tályán, Nagykőrös nem kap rendszeres autóbuszjáratot központjából a Ceglédi útra — ahol a Cifrákért és a konzervgyár kettes telepe van. Arra hivatkoztak, hogy nincs elég kocsi, amellett kicsi az érdeklődés, reális alapja tehát nincs a kívánságnak. Azóta fölépült a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola, ahol ősszel közel ezer diák kezdi meg tanulmányait. (Jelenleg 710 tanulója van az intézetnek. Hozzá kell számítani a 230 tagú tanári és adminisztratív kart is.) Sok diák Kecsikemétről, a környékről jár be, és bizony nemegyszer elkésik az oktatásról, mert a Város központjától gyalog kell folytatnia útját a Ceglédi út végén levő iskoláig. A város lakosságának igénye tehát időszerű marad a rendszeres buszjáratra, amellyel arra Is lehetőség nyílna, hogy a ceglédi gyermekek és felnőttek kihasználhassák a Cifrákért adta pihenési és szórakozási lehetőségeket. Reméljük, ezek után a megismételt kérelem végre meghallgatásra és méltánylásra talál. (t. p.) Kőműveseket, kőműves segédmunkásokat, kubikosokat KERESÜNK budapesti állandó munkára Jelentkezés: az Április 4. Ktsz munkaügyi osztályán, Budapest Vili., Auróra u. 23. sz. alatt. z öregasszony egy gyékényszatyorban kivitt vagy tíz kiló körtét a piacra eladni. Pénteken jó piacok szoktak lenni. A körték szépek voltak, a kertjében termettek, s bár sok volt a gyümölcs a piacon, az övét elég jól vásárolták. Az öregasszony tíz óra után kezdte rosz- szul érezni magát. — Te Pista, nem jól vagyok, legyen már gondod erre a pár darabra, elmegyek az orvoshoz ... —- Menjen csak nyugodtan! A rendelőben sokan voltak. — Rosszul van a Juli néni — mondták, és beengedték soron kívül. Az orvos megmérte a vérnyomását, beadott egy injekciót és felírt valami tablettát. Háromszor egyet, evés után. A gyógyszertár után. hirtelen, nagy gyengeség fogta el, elszürkült körülötte a világ, meggörnyedt, a falnak támaszkodott. Ha nincs a fal, elesik. Aztán a háztartási bolt sarkánál összeesett. — Rosszul Tett a Juli néni! — kiabálták az asszonyok. — Menjen már valaki el a Szabó Pistáért, jöjjön azonnal! A piac közel volt, hamar jött Szabó Pista. — Mi az isten történt magával Juli néni! — Felrakta a kerékpár vázára és hazatolta. A kaputól ölben vitte be a szobába, és betette az ágyba ruhástul, mindenestül. A dunyhát is ráterítette, mert rázta az öregasszonyt a hideg. Ahogy lélegzethez jutott, megtörölte izza- ‘ dó homlokát, és egy nagyot káromkodott. Csúnyaszájú ember volt, ő szokta' megmet- szeni és megpermetezni a kertben a fákat. Fizetségért persze. — Nézek miár valakit, aki levetkőzteti, meg rendbeteszi magát. — Gaiambosnéra gondolt, az ért az ápoláshoz. Két évig ápolta az anyját, tudja ezt mindenki. Galambosáé otthon volt, szerencsére, répát pucolt. — Jézus isten! Ki hitte volna... — Menet közben törölte bele kötényébe a kezét. — ... egy ilyen szikár öregasszony ... A szikár öregasszony nehezen szedte a levegőt, lázrózsák ültek az arcán és mereven nézte a mennyezetet Levetkőztették, lehúzták a cipőit, fejéről a barna kendőt, a ruhával nehezen boldogultak. — Jól sejtettem — bólintott a szomszéd- asszony. — Juli nénit megütötte a guta. Az anyám is így járt. Két évig ápoltam ... Ahogy húzták le róla a ruhát, Juli néni bal keze és bal lába úgy hullott le, mint a fadarab. — A guta? ' — Hát nem látja! Rohanjon el azonnal az orvosért. Meg a fiának is adjon fel egy táviratot! Pista elrohant. Helyette azonban jött két másik asszony. Hallották, hogy mi történt, s jöttek megnézni a Juli nénit. •— Hát ezen nem sok néznivaló van, lassan már a szeme is felakad. — Sósborszeszt kell az orra alá dugni! — Vi'zesruhát a homlokára! — Ecetet. Hol az ecet... Mindenki jó tanácsot adott és mindenki segített. Az a három újabb asszony is, aki hazafelé a piacról benézett egy percre. — Ki hitte volna __ — Sose volt beteg ... — Az én anyám is így járt. Két évig, két teljes évig ápoltam. — Tejet kéne a szájába tölteni... Tárva-nyitva hagyták a szoba ajtaját, a konyha ajtaját, a kamra ajtaját, ki-be jártak, keresték a gyógyírt az asszonynépek. . — Cukor, meg teafű van-e valahol Juli néni? — Juli néni nehezen kapott levegőt. Kissné legymtett, ment a konyhába cukrot és teafüvet keresni. A konyhaszekrény fiókjában két asszony citrom, kiskanál után kutatott. — Juli néni, ezt a lábost elviszem, jó kis húslevest hozok benne... — Hogy Juli néni erre sem válaszolt, Kerekesné a többiek felé hozzátette: — Az kell Ilyenkor a betegnek. — És elvitte a literes, krémszínű zománcozott lábost. Horváth Rózsi a virágos, füles új tállal — s benne tojásokkal — ment ki az ajtón. Jó éjszakát! — Olyan madártej lesz ebből Juli néni, hogy csárdást táncol, ha megissza! — Ezt a bőrtáskát meg kisszáket tőlem kapta ajándékba — magyarázta Galambosaiénak egy alacsony, kövér asszony —, elviszem addig, míg rendbejön, mert még — s ezt súgta — ellopja valaki ... Galambosné látta, hogy mi megy kint, s nem tudta mit csináljon. Állt a beteg ágyánál és fogta a pulzusát. — Már nem nyitja ki a szemét — búcsúzott, karja alatt a kávédarálóval egy tanyasi asszony. Galambosné két évig ápolta az anyját. — Alszik — mondta határozottan. — Nagy a zaj. Nem hagyják pihenni. A ház előtt megállt az orvos autója — Csend! — kiáltotta valaki. Elhalkult, lecsöndesült a nyüzsgés. Becsukta a szobaajtót s hosszan vizsgálta az öregasszonyt. Injekciót adott neki. 1 — Csoda lesz, ha él még két órát — mondta és elment. — Szegény — mondták az asszonyok. — Dolgos volt egész életében. — Ki hitte volna... — Élhetett volna még sokáig... Szabó Pista ahogy megjött és meghallotta, hogy mi a kilátás, elkáromkoefta magát. Állt az ágy végénél és sokáig nézie az öregasz- szonyt. Juli néni kinyitotta a szemét, suttogott valamit. Nem értették. Szabó Pista fölé- hajolt. — Hangosabban mondja! — ... a fiam... — Meglesz a fia, ne féljen! Eddig már megkapta a táviratot. Estére ideér! Nem válaszolt. — Alszik — mondta határozottan Galam- bosná. Sóhajtott, lerogyobt az ágy melletti székre. Mindenki látta, milyen kimerült — Nem is annyira fizikailag — magyarázta —, mint inkább lelkileg ... Szabó Pista két asszonnyal kihúzódott a konyhába, suttogtak valamit, aztán a két asszony is elment Csend lett. — Tudja Pista, lelkileg, lelkileg meríti ki az embert — magyarázta Galambosné. Körülnézett a szobában. A szekrónyajtó nyitva volt, felállt, odament. — Volt egy vadonatúj ágyhuzata. Nem látom sehol. A damasztabroszt sem látom. S a három vadonatúj frottírtörülközőt... Sóhajtott, becsukta a szekrényt. Kiment a konyhába, majd — a zajokból ítélve — a kamrába. — A takarékbetétkönyvét sem találom. Pedig tudom, hogy volt neki..,. Nem hagvta nyugodni a gondolat, hogy falán az is kézen-közön eltűnt. Kihúzta az éjjeliszekrények fiókjait, átlapozta a leveleket, megemelte a szekrény tetején a lekvárosüvegeket. — Nincs. Hallja Pista, én hazamegyek, vacsorát kell főznöm az uramnak. Mindjárt itthon lesz. Majd átjövök. Addig is, ha valami baj van, csak szóljon ... — Én megvárom a fiát. Kilenckor érkezik egy vonat. Galambosné elment. Szabó Pista felgyújtotta a villanyt, az asztalhoz ült, szembe az öregasszonnyal. Az aludt, alig észrevehetően emelkedett és süllyedt a dunyha. Aztán Szabó Pistát is elnyomta, ott az asztal lapján, az álom. Juli néni fia a kilences vonattal megérkezett, fél tízre ért a házhoz. — Mi történt, édesanyám? Az öregasszony nem szólt egy szót sem, csak nézte' a fiát. — Na, idefigyelj Karcsi — indult kifelé Szabó Pista —, gyere, kísérj ki és zárd be utánam a kaput. Anyád minden percben meghalhat. Én beszéltem Tóthnéval meg a mellette iáit óval, ők majd megmosdatják és felöltöztetik. Zörgesd fel őket azonnal, bármikor is történik a baj. Én megyek, mert alig állok a lábamon. — Jó éjszakát. — Jó éjszakát neked is Karcsi. Deregán Gábor
