Pest Megyi Hírlap, 1971. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-11 / 35. szám

Lekerült a lakat az ajtóról Több anyagi segítséggel Gomba is fölsorakozhatna — Bényét hívtam telefonon. A bemutatkozás után azt kér­tem, szóljanak a volt népitán­cosoknak, jöjjenek le ... Hal­lottam az ujjomgást a vonal másik végén. Azt mondták: végre! És a boltban, a postán, mindenütt ezzel kezdik: végre! Meg: két fiam van, egy lá­nyom, most már nem kell ide­genbe mászkálniuk, ha szóra­kozni akarnak ... Ennek per­sze csak örülhet az ember, hi­szen azt jelenti, várták, igény­lik a munkáját Kardos Imrénével, a gombai művelődési ház új igazgatójá­val beszélgetünk, fent, a kas­tély padlásszobájában. A ro­zoga íróasztalon iratok tornyo­sulnak, mellettük egy zoipán- cos lavór... Hát igen, a por nemcsak képletesen rakódott rá a kul túrházra. Ha a könyvtár könyveihez nyúl­nak, öt perc múlva kezet kell moSni. — — ki volt törve az ab­lak. Sehol egy függöny, egy darabka szőnyeg ... Csak por, piszok és kongó üresség. Nem új ez az állapot. Végig­nézem a klubtermet, a játék­termet, s hirtelen visszajön a kép: az egyikben a Nautilus együttes próbált, a másikban pingpongcsata zajlott, a har­madikban a klubtagok vetél­kedtek — csokoládédíjakért. És a rongyosbál, ahol Csicsó és Ica kapták a Nagy Tarka Rongyos Érdemrendet... Meg a népitáncosok és a 'színját­szók péteri vendégszereplése! Hirtelen lett vége a sorozat­nak, és nem először. ' Sok ilyen csalódás érte már a gombai fiatalokat. Éppen akkor, amikor már „be­lejöttek'’. Nem lenne hát cso­da, ha most némi fenntartás­sal fogadnák az új hívást: gyertek, várunk benneteket! — Igen ... Ahhoz, hogy föl­ébresszem álmából az itteni „kul túréle tét”, kell egy kis erő. Azt is tudom, hogy egyedül nem válthatom meg a világot. Szükségem lesz segítségre. Tervek vannak, bőven, hiszen itt annyi mindenre van igény... Szerződést kötöttünk a Déryné Színházzal, így az új színházterem nem marad ki­használatlanul. Most megyünk Pestre, hogy laszerződtessünk egy zenekart, a bálokhoz, öt­órai teákhoz. Újra szervezünk ifjúsági klubot... Persze ahhoz, hogy a csaló­dott gombaiak bejöjjenek a művelődési házba, meg kell teremfeni az otthonosabb környezetet is. Az anyagi lehetőségek, azon­ban meglehetősein gyérek. Jó lenne, ha a helyi szervek is magukénak éreznék a gombai művelődési ház ügyét. Kevés olyan község van a járásban, ahol ennyire adottak lennének a feltételek a pezsgő kulturá­lis élet megteremtéséhez. Szín­házterem, klubszobák. Park és kézilabdapálya a kastély mö­gött ... És lelkes fiatalok. Akikre eddig mindig lehetett számítani. Nemrég írtunk a monori já­rás kulturális életéről, példá­nak állítva a gyömrői műve­lődési házat. Gomba is „fel­sorakozhatna” mellé. Csak akarni kell. Persze 4- nem egyetlen embernek, nemcsak a művelődési ház igazgatónő­jének ... Mindenkinek. Hogy ne legyen többé kényszerszü- I net! (koblencz) „PITI ÉLET” A monori MÁ- VADT pályaudva­ron két férfi han­gos éljenzéssel, öleléssel üdvözli egymást. — Oh, de rég, ezer éve nem lát­talak! . — Hát igen, ki­csi a világ, most mégis látsz. — Mikor is? Ja igen, ötvenhat előtt találkoztunk. Hol voltál azóta? — Világ járni, világjárni. — Csak nem? — De, de öre­gem! Tudod, öre­gem, én, nem bí­rom a piti életet! — Na és hol, merre jártál? — Túl a tenge­ren, kiskomám. De most már elég volt! — Elég? Meg­gazdagodtál? — Hát éjjpen nem, de... szóval, hazatértem, már két éve. Csak hát __ Te mindig kl assz haver vol­tál, gondoltam is rád sokat. Haza­jöttem, bár itt bi­zony loholhat az ember, csupa ro­hanás vagyok... Te hová? — Pestre. Te? — En is Pestre, de én a gyorsjá­rattal megyek. Na, akkor viszlát! — Várj egy per­cig! Ha jól em­lékszem, te tarto­zol nekem egy százassal. Rég volt, igaz, de a tartozás csak nem évül el... — Persze, per­sze, de kiskomám, tudod, most... De ha adnál még egy százast... Majd együtt visz- szakapod a ket­tőt. .. — Ne haragudj — mondja ez. A „kiskomám” lángvörös arccal elsiet a gyorsjá- rat felé. Fekete Gizella OB'VUlftE sEQEEESZ XIII. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1971. FEBRUÁR 11.. CSÜTÖRTÖK Kétszeresére nő a baromfigazdaság Kiváló repcetermés — Tizmilliós tehermentes vagyon Ki segített Vecsésnek? A Pest megyei Hírlap feb­ruár 3-i .számában Hudi Mik­lós pilisi intéző sérelmezte ja­nuár 27-i Üllő segítsége Ve­csésnek című cikkünket. Való­ban igaz, hogy Rabi jelenleg még a Pilisi KSK labdarúgó- csapatának játékosa, s ha va­laki 'átengedi őt a Vecsési VI- ZÉP-nek, akkor az a pilisi sportkör. De van ennek az ügynek egy másik oldala is. Rabi előzőleg állást kapott Ül­lőn és mivel a Pilisi KSK nem adta ki őt az üllői csapatnak, a játékos a kötelező 18 hónap­ból már eddig is több mint egy évet kivárt. Rabi, a pili­siek jóváhagyása nélkül is játszott volna már az idén Ül­lőn. Ahhoz, hogy Vecsésre ke­rüljön, a vecsésieknek feltét­lenül meg kellett egyezni az üllői vezetőkkel. így ' volt az ügy sportszerű. A pilisi sport­kör jóindulatát nem vonjuk kétségbe, de nem lehet kétség­be vonni a bajnokságra törő üllőiekét sem, akik az átiga­zolás előtt néhány hónappal lemondtak Rabiról. —szatti— Megjegyzés: A vitát lezárjuk azzal, hogy Pilis és Üllő segített Vecsés­nek. S tulajdoniképpen ez a se­gítség a lényeg, ezt hangsú­lyozzuk ismételten ki. Elisme­résre méltó, hogy a járás sportkörei között nem ritka a megértés, az egymás iránti jó­indulat. A szerk. i r A sülyi Virágzó Tsz zár­számadó közgyűlésén a tagsá­gon kívül részt vettek a me­gyei, járási és környékbeli községek képviselői is. Szabó János tanácselnök üdvözlő szavai után felolvasta azokat a táviratokat, amelyekben gratuláltak a tsz szép gazda­sági eredményeihez. Távira­tot küldött Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke is. Benkó József tsz-elnök be­számolójában vázolta a külön­böző bizottságok tevékenysé­gét, majd ismertette a tsz terméseredményeit. Az őszi búza a 12,5 mázsa helyett 13, a kukorica pedig 20 mázsa helyett 22 mázsát termett holdanként. Kiemelkedő volt a repce­termés. A 80 hoidrói a tervezett 6 vagonnal szem­ben 14 vagon magot taka- ' rítottak be. Ez a növény 350 ezer forint többletjö­vedelmet hozott. Jó eredménnyel zárta az évet a tsz Grósz-tanyai ba­romfigazdasága, ezért a veze­tőség úgy határozott, hogy 10 ezerről 20 ezerre emeli a tojó­állományt. A sülyi Virágzó Tsz-ben egy munkaegység értéke 56 fo­rint. Azok a dolgozók, aJkik munkájukat jól látták el, ezenkívül nyereségrészese­dést is kapnak. Egy dolgozó tagra eső ré­szesedés 24 ezer 590 forint, egy munkanapra eső munka- díj pedig 97 forint. A tsz össz­vagyona meghaladja á 15 millió forintot, ebből a teher­mentes vagyon 10 millió fo­rint. Az elmúlt év folyamán a tsz gépkocsiparkja 3 ZIL te­hergépkocsival gyarapodott. Az 1970. év nyeresége: 2 mil­lió 88 ezer forint. Benkó József végül megem­lítette: a jövőben fejleszteni kí­vánják a kertészetet. Ed­dig 260 ezer forintot for­dítottak erre az üzemág­ra. A Lencseföldön fóliasátrakat állítanak fel, s már ebben az évben szeretnének a piacon primőráruval jelentkezni. Az elnöki beszámolót az el­lenőrző bizottság jelentése kö­vette, majd a tsz vezetősége a kultúrteremben ebédet adott tagjai és meghívott vendégei részére. (krátky) Avatás előtt Születésnap a klubban Hová lesz az utánpótlás? (Tudósítónktól) Sikeresnek mondható évet zárt a mendei önkéntes tűzol­tótestület közelmúltban meg­tartott közgyűlésével. Derz- bach Kálmán tűzoltóparancs­nok beszámolójában hangsú­lyozta, a múlt évi, Ecseren megrendezett járási tűzoltó- versenyen eredményesen sze­repeltek a mendeiek, két mo­toros felnőtt- és négy ifjúsági rajukkal. Az általános iskola. Szalai és három társa Szalai Imre és három társa. Majdnem úgy hangzik, mint a bíróságon egy bűnügy tárgya­lásakor. Pedig nem bűnügy, csak újítási ügy. Szalai Imre és három társa: a vecsési VIZ- ÉP technológiai csoportjának dolgozói, 1968-ban elvállaltak budapesti felettes vállalatuktól egy tervezést. A megbízatás lényege: a gázcsövek, gerincvezetékek le­fektetésekor a csöveket előző­leg szigetelni kell. JK szigete­léshez egy bizonyos bitumenes masszát, illetve habarcsot használnak (ez karfádból, mészből, bitumenből stb.-ből áll). Ezt a szigetelő habarcsot azelőtt kézi erővel kenték rá a csövekre. A munka hossza­dalmas volt, s ezáltal meglas­sult a csőfektetés is. Szalai és hirom társa tehát azt a fel­adatot kapta, tervezzenek egy gépi berendezést, amellyel a csövek szigetelését meg lehet gyorsítani, azaz: mellőzhessék a hosszadalmas, kézi erővel történő munkát. A budapesti VIZÉP kikötöt­te a tervezési díjat: 16 ezer forintot, a tervezők pedig munkához láttak. Munkaidő után, szombaton és vasárna­I pönként végezték a tervezést, I el is készültek vele időre, a gé­pet elkészítették, kipróbálták, az jónak bizonyult, s a terve­zők felvehették a 16 ezer fo­rintot, azaz személyenként 4 ezret. Mivel a szigetelési munka meggyorsult, több csövet is tudtak most már lefektetni, s ezáltal a budapesti vállalat évente 2 millió nyereségtöbb­lethez jutott. Ezt a tervezők is tudták, s úgy érezték, új tech­nológiájukat újításnak is lehet minősíteni. Be is nyújtották mint újítást a vállalathoz. Ek­kor kezdődött a vita. A vál­lalat ugyan elismerte, hogy a habarcsgéppel gyorsabban megy a munka, de arra hivat­koztak: a gépesítés megdrágí­totta azt. Ekkor került az ügy a ve­csési VIZÉP munkaügyi dön­tőbizottsága elé. Azóta több tárgya s, sok-sok huzavona történt az ügyben, halomnyi akta "rzi Szalai Imre és három társa újítási javaslatát. A vál­lalat felajánlott ugyan időköz­ben 20—30 ezer forint körül „eszmei díjat”, amit Szálaiéi keveselltek, tehát nem fogad­tak el. Az ügynek ugyanis van egy homályos és kusza szála: az a bizonyos „habarcs”, ami bitumen stb.-ből áll, nem volt elég tartós, azaz nem szigetelt hosszú ideig. Ezért időközben üvegtextilt is kevertek a ha­barcsba, ezáltal a szigetelés „élettartama” jóval meghosz- szabbodik. A vecsési tervezők újítás­ként benyújtott tervezetükbe már ezt a mozzanatot, az üveg­textil belekeverését a masszába, is feltüntették. (A halomnyi aktában, ami a vecsési VIZÉP döntőbizottságán van, ez meg­található.) Ezek után — vagy előtte? — valaki a budapesti vállalattól az üvegtextil szige­telést önálló újításként adta be, s úgy hírlik, több mint 100 ezer forint újítási díjat kapott érte. Szalaiék ezért sérelmezték az „eszmei díj” kis összegét, s ezért hozott a vecsési VÍZÉP munkaügyi iontöbizottsága ez év január 8-án olyan határo­zatot. amely nekik adott iga ~.at. A budai esti vállalat, az 'íz: a felettes VIZÉP megfel 'ebbezte a határozatot. így most már a bíróság lesz kény télén foglalkozni ügyükkel. (fogarasi) komoly gpndot fordít a tűzol­tó-utánpótlásra. De a felnőtt ifjak elmennek katonának, az ifjú lányok férjhez mennek, s így végül is nem kellő mérték­ben fiatalodik a testület. A ke­vés fiatalra viszont lehet szá­mítani, az idősebbekkel össze­fogva eredményesen tevékeny­kednek. Maga Derzbach Kálmán 25 éve önkéntes tűzoltó, fáradha­tatlanul irányít, szervez, hihe­tetlen munkabírással. A mendeiek az idén ismét szeretnének jó eredményeket elérni a járási versenyen. Emellett ott vannak a minden­napi feladatok. Az idén külö­nös figyelmet akarnak szentel­ni a lakóépületek tüzetes át­vizsgálására, a gáz- és olaj­kályhák, -palackok szabályos használatának ellenőrzésére készülnek fel. Jurányi Anna Már többször hírt adtunk a gyömrői művelődési házban észülő TÖVÁLL KISZ-klub építéséről. A fiatal építők szombaton tartották első ren­dezvényüket a csaknem kész helyiségben, amelyet egyéb­ként pénteken avatnak. Ben­sőséges esemény volt ez a szombati, Szabó Sándor, az építők egyik legjobbja — aki jó munkájáért három hónap­ra érvényes ingyenes belépőt kapott a művelődési ház min­den rendezvényére — tartotta 18. születésnapját. (furuglyás) VB-ULES lesz ma délután 2 órakor Va­sadon, ahol a február 18-i ta­nácsülés anyagát tárgyalják meg. 140 bé!yeggyűjtő Vasárnap tartja évzáró köz­gyűlését a művelődési házban a vecsési bélyeggyűjtőkör. Szervezetüket 1952-bem alakí­tották meg, akitor alig néhá- nyan voltak, ma több mint 140-en foglalkoznak Vecsésen bélyeggyűjtéssel. Jövőre 20 éves jubileumukat egy közös kiállítással szeretnék megün­nepelni. KÉTÉVI nyugalom után va­sárnap ismét „működésbe” lé­pett az Etna. A kisebb láva­ömlések nem jelentenek ve­szélyt a környék falvaira. MA: járási párt-vb A ma délelőtt fél 9 órakor kezdődő ülésén a járási párt- vb értékeli a járási munkásőr­ség múlt évi tevékenységét, és meghatározza az idei feladato­kat. A továbbiakban dr. Ben- csik Mihály, a járási tanács vb-elnöke a tanácsok előtt álló feladatokról számol be. Számítógép a tsz-ben Hollerith-rendszerú számító­gépsort állítanak fel március elején áz üllőt Kossuth Tsz központi irodájában. Ilyen rendszerű gépsor a monori já­rás területén még egy terme­lőszövetkezetben sem műkö­dik. Az értéke 6 millió forint MM M C S O R Tudományos ismeretterjesztő előadások Közlekedési ismeretterjesztő előadássorozat. Ecser, 4 óra: A gépjárművezetői igazolványok kiadásának és bevonásának feltételei, Péteri, 5 óra: A köz­lekedési szabálysértések és bűntettek, Mcnde, 2 óra, Pilis, Hunyadi Tsz, 4 óra: Vezetés- technikai és műszaki biztonsá­gi tájékoztató, Pilis, Űj Élet Tsz, 4 óra: Az orvostudomány a baleset-megelőzés szolgálatá­ban. Elsősegélynyújtás a bal­eset színhelyén, Űri. 5 óra: Közlekedési" szabályokból ve­télkedő. Az előadások nyilvá­nosak, azokon bárki részt ve­het. MOZIK Gomba: Befejezetlenül llo- nor: Fehér farkasok. Űri: Egy férfi, aki tetszik nekem. Ve- csés: Szerelem. Felkészülés a megyei tornaversenyre (Tudósítónktól) A hét végén barátságos tor­naversenyt rendeztek Monoron a helyi gimnázium és a nagy­kőrösi élelmiszeripari techni­kum csapatai. A versenyt tu­lajdonképpen edzésnek is ne­vezhetnénk, hiszen mindkét csapat a ‘március 21-i, Pest megyei középiskolák versenyé­re készüL A verseny kitűnő lehetőséget adott a tornataná­roknak ahhoz, hogy kiválasz­szák, kiket érdemes majd Ceglédre küldeni. De jelentős volt ez a találkozó maguknak az ifjú sportolóknak is, hiszen közülük jó néhányan most es­tek át a „tűzkeresztségen”. Igen, mert több kezdő tornász is indult, mint például a mo­nori Ecsedy Éva, aki még soha életében nem versenyzett, és most az összetett versenyben az igen előkelő harmadik he­lyet szerezte meg. Jól szere­pelt még Benkő Edit és Jam- bér Klári is. Benkő és Ecsedy előtt a győz­tes a nagykőrösi Búzás Mar­git lett. Hamar Mária Megyei bajnok kosarasok Tóth Mária al- bertirsai kislány tavaly érettségi­zett a monori gimnáziumban. Két sportágnak is hódol, az atlétiká­nak és a kosár­labdának. Szép eredményeket ért el az atlétikában is: 400 és 800 mé­teres síkfutásban. Nehezen döntött a kosárlabda mel­lett. Tehetséges játé­kos, rugalmas, mint védő, gyors indításokkal külr di rohamra a csa­tárokat. Tudja, mikor, melyik csatárnak kell to­vábbítani a lab­dát. Erejéből még arra is futja, hogy kosárra dobjon. Fő része volt a. megye bajnoki cim megszerzésé­ben és hogy beke­rültek az ország 24 legjobb csapata közé. Tóth Mária Pi­lisen képesítés nélküli tanítónő, a kosárlabdacsa­pattól így nem szakadt el, lehető­sége van arra, hogy rendszere­sen járhasson ed­zésekre Monorra. I

Next

/
Thumbnails
Contents