Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-10 / 8. szám
«ST UlGYtl ^Mtrltzp 1971. JANUAR 10., vasarnap Kisiparosok másodállásban A lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítésére előnyös „másodállásokat” szervezett a Vas megyei horvát nemzetiségű Horvátzsidány község tanácsa. A faluban nem voltak olyan kisiparosok, akik a szerelési, javítási munkákat elvégezzék. A tanács vezetői, élve a lehetőségekkel, rugalmasan segítettek a gondon. A hozzáértő embereknek iparengedélyt adtak, hogy munkaidejük után mellékfoglalkozásként szabadon gyakorolhassák szakmájukat. Két bérfűrészelő, egy lakatos, egy tetőfedő, egy festő és egy női szabó kapott ilyen iparengedélyt. Tölgyek- az akácok rovására A debreceni városi tanács határozatot hozott a nagyerdő védelmére. Ennek értelmében jelenleg 1048 hektáros területét a jövőben csökkenteni nem lehet, ezenkívül biztosítani kell a faállomány felújítását. A feladat az őshonos kocsányos tölgy arányának növelése az akác rovására. Ezer lakosra 400 négyzetméter Hogyan kell bővíteni a főváros környéki községek kereskedelmi hálózatát ? Senki, az érdekelt vállalatok és szövetkezetek sem állítják, mintha Pest megye kereskedelmi hálózata teljes mértékben kielégítené az igényeket. A boltok áruellátottsága az utóbbi években mindenesetre sokat javult, általában a legtöbb helyen megfelelő, de — és ebben a kereskedelem szakembereinek véleménye azonos a fogyasztókéval — nem mindenütt elég a bolt. Célszerű az áruház Csak hát — hangsúlyozza Vajda Lajos, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője — egyáltalán nem bizonyos, hogy több kis bolt jobb ellátást nyújt, mint például egy áruház. Sőt. A kis bolthelyiségben kevés a hely ahhoz, hogy bőséges áruválasztékot találhasson a vevő. Aztán a szűkebbre szabott árukészlet sem halmozható fel kellő mennyiségben, és ha valamiben hirtelen nagy a kereslet, átmenetileg egy-két napra itt- ott esetleg olyasmi is felkerülhet a hiánycikklistára, ami Csökken az utánpótlás Az idén mintegy 71000-ren fejezik be tanulmányaikat a szakmunkásképző iskolákban. Ezek a harmadéves tanulók május végén, június elején osztályvizsgákon vesznek részt, majd ezt követően kerül sor a szakmunkás vizsgákra. Az 1971-es év első fele számukra tehát a tanulás utolsó erőpróbáját jelenti, hogy minél jobb eredményekről adhassanak majd számot, minél jobban elsajátíthassák mesterségük tudnivalóit. Az utánpótlásból — többek között —, 5000 forgácsolót, 12 000 gépszerelőt, 4000 villanyszerelőt, 3500 autószerelőt, 3800 kőművest kap a2 ipar, míg a mezőgazdaság 3500, a kereskedelem és a vendéglátóipar pedig együttesen körülbelül 6400 ifjú szakmunkás munkába állására számíthat az idén. Amint a Munkaügyi Minisztériumban elmondották, a végzősöknek nem lesz elhelyezkedési problémájuk, hiszen változatlanul nagy a munkaerő-kereslet, a népgazdaság nagy számban igényli a jól képzett fiatal szakmunkásokat. De ellentétben az igények növekedésével — mivel a demográfiai hullám ezeknél a korosztályoknál már túljutott tetőpontján —, a következő években csökken az utánpótlás. Nem lehetett ezt figyelmen kívül hagyni az új felvételi tervek kialakításánál sem. Ennek megfelelően az 1971—72-es tanévre — az idei 82 000-rel szemben —, már csak 75 000 elsőévessel számolhatnak, holott vannak megyék, ahol kétszer annyi szakmunkás képzését igényelték, minit amennyi fiatal területükről tanulónak jelentkezhet — Az élelmiszeripar kiváló dolgozói lettek: Sereg Pálné, a Budapesti és Pest megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat kiszerelő csoportvezetője, Márki Szabolcs tervezőmérnök és Hor- nyák Sándor, az Országos Sertéshizlaló Vállalat pilisi hizlaldájának molnára. — Házasságkötésük 50. évfordulóját ünnepelte Nyíregyházán Bogár János 76 éves nyugdíjas és 72 éves felesége: Rohály Mária. KC—125 Nemrég állt munkába a diósdi csapágygyárban a KC— 125-ös görgököszörű. A korszerű masina — sok új testvérével együtt — hozzájárul a termelékenység javításához. egyébként nem szerepel rajta. Különösen amikor az időjárás szállítási nehézséget okoz. A kereskedelem egyébként is szűkös raktározási lehetőségei kis boltban még fokozottab- bak. — Vagyis a nagyobb bolt, ha kevesebb, akkor is több a sok kicsinél? — így valahogy. Persze, ez távolról sem azt jelenti, mintha a város vagy község központjától távolabb eső lakott területeken ne kellene fenntartani kis boltokat, mert a vásárló kényelmére feltétlenül gondolni kell. Az a helyes, ha a lakhelyéhez közel beszerezheti a mindennapi árukat. Nemcsak az élelmiszert, de a házban és a ház körül szükséges mindenféle egyéb holmit is. — Nehogy Pestről kelljen i hazacipelnie, ahogy a Pestme- ' gyei ingázók tekintélyes része a kenyértől kezdve a fűtőolajig sok mindent. Igaz, hogy a vidéki boltokban az áru- és minőségi választék meglehetősen hiányos volt esztendőkön át, s nem könnyű visszahódítania a kereskedelemnek a fővárosba szokott vevőt. — Inkább kényelmi szempont készteti az ingázót arra, hogy az áruk egy részét Budapesten szerezze be. Különösen, ha munkaideje vége és a vonat vagy a busz indulása között fél, vagy esetleg egyórás a különbség. Gyakran már csak azért is, mert mire hazaér, az otthoni boltot zárva találja. Emiatt is megfontoltabban kell rendezni boltjaink nyitva tartási idejét. Kevés a bolt — A kereskedelmi ellátottságra legtöbb a panasz a főváros környékén, az úgynevezett agglomerációs övezetben. Erősen keveslik a boltok számát. — Jogosan. Ebben az övezetben a lakosság rohamos növekedésével a kereskedelem valóban nem tudott lépést tartani. Költséges beruházásokra nem állt mindig rendelkezésre elegendő fedezet. A helyzet azonban távolról sem olyan súlyos, mint ahogy a ráckevei járás hat községére, Dunaharasztira, Taksonyra, Szigetszentmiklósra, Halásztelekre, Szigethalomra és Töikölre vonatkozóan sajtónk legutóbb megállapította. Azt írta ugyanis, hogy ezekben a községekben egy-egy boltra két és félszer több lakos jut, mint az ország más vidékein. Nos, az arány az országosnál valóban rosszabb, de távolról sem 250 százalékkal. Az országos átlag boltonként 334 fő. Ebben a hat községben pedig 449, ami körülbelül 33 százalék többletet tesz ki és ez is éppen elég sok. — Remélhető, hogy ez az arány rövidesen javul? — Igen. Szigetszentmikló- son, a lakótelepen már épül, sőt, igazság szerint már el is készülhetett volna, ha a kivitelező nem kér határidőmódosítást, a Nyugat-Pest megyei Élelmiszerkisikereskedelmi Vállalat ABC-áruháza. Még ebben az évben nyilván megnyílik. A községben iparcifck-kisáruház építésébe fognak rövidesen. Dunaharasztin pedig a takso- nyi ÁFÉSZ épít ABC-áruhá- zat. Ez azonban nem minden. Kidolgoztuk a megyei kereskedelem 15 éves távlati fejlesztési tervét és ebben különös gondot fordítunk az agglomerációs övezetre, ahol már jelenleg is a megye áruforgalmának egyharmada bonyolódik le. Tab is lehetne, hiszen a megye lakosságának 39 százaléka él a fővárost körülvevő agglomerációs gyűrűt alkotó két városban és 43 községben. Hosszú távon — Ha több lenne ezeken a helyeken a bolt, nyilván a kereskedelem forgalma szintén növekedne, tehát a boltok számát kell emelni. — Természetesen. Ennél is fontosabb azonban, hogy az eladótér, vagyis a boltok alapterülete növekedjék. Az eladótér nagysága a lakosság számához viszonyítva adja meg a kereskedelmi forgalom lebonyolító képességének reális arányát. Az egész megyében ez idő szerint ezer lakosra csak 352 négyzetméter eladótér jut. Ez az arány pedig az agglomerációs övezetben még kisebb, mindössze 312. Ebben az övezetben számolni kell a lakosság további "vors növekedésével és ezért is szükséges a nagy alapterületű bolthálózat sürgős fejlesztése. De 1985-ig nemcsak itt, hanem az egész megyében el kell érnünk, hogy 400 négyzetméter eladótér jusson ezer lakosra. Ezért az elavult boltok korszerűsítése és ahol lehet, megnagyobbítása mellett, ösz- szesen 110 ezer további négyzetméter új eladóteret kell építeni. — Hol és mikor? — A „menetrend” készül, de már az idén is több új bolthelyiség építését kezdik meg. Az a cél, hogy teljes élelmiszerszükségletét mindenki kielégíthesse lakóhelyén és a nagyobb községekben megtalálja az étkeztetés lehetőségén kívül az igényes szórakozást is a vendéglátóiparban. Továbbá, ruháért se kelljen túl messzire mennie, és a szállításra kényes iparcikkeket — például bútort, televíziót, rádiót — szintén megvásárolhassa a lakóhelyén vagy ahhoz közeli nagyobb községben. Főleg új ABC-áruházakra, melegkonyhás vendéglátóegységekre, kis- áruházakra és szakboltokra van szükség a nagyobb településeken. A kisebbeken pedig a meglevő kisboltok korszerűsítésére. Sz. E. Szeged 90 ÉVES A KOSSUTH-KAKTUSZ A szegedi József Attila Tudományegyetem botanikus kertjének legnagyobb becsben tartott növénye, a Kossuth- kaktusz. Most kétszeresen jubilál: 90 évvel ezelőtt ültette el Kossuth Lajos száműzetése idején torinói kertjében és 40 évvel ezelőtt került a szegedi fűvészkertbe. A Cerdus peruvianas nevű oszlopkaktusz eredeti példányát Helfy Ignác politikus — aki a szabadság- harc alatt Kossuth irodájában dolgozott — az 1800-as években, vitte Erdélybe Kossuth barátjának, Rosenberger Bernátnak. A Rosenberger család később a kolozsvári botanikus kertnek ajándékozta és innét került Szegedre az egyik sarja, amely az idők során számtalan viszontagságon ment keresztül. 1940-ben 4 méternél is magasabb és 15 centiméter vastag voit s csak úgy fért el az üvegházban, hogy annak tetejét kupolával bővítették ki. 1944-ben, amikor a front Szegedhez érkezett, ágyúdörgés közben szállították Újszegedről a kaktuszt Szegedre, az egyetem pincéjébe. Az úton az egyik oldalhajtás letört. A kerttel szomszédos ház lakója ezt észrevette, de már nem tudta a szállítók után vinni a csonkot, s így elültette. Ez volt a szerencse, mert a kaktusz-óriás az egyetem betört ablakú pincéjében megfagyott, tönkrement. A letört maradvány viszont megmaradt. Visz- szaadták a fűvészkertnek, ahol ma is őrzik. Az utódaiban 90 esztendőt megért kaktusz hajtásaiból az ország több intézményének küldtek, többek között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemnek is. A nagyon ritkán, legfeljebb 20— 30 évenként nyíló kaktuszfajta Szegeden két ízben virágzott. Pipálnak a halak A havas zúzmarás hideg télben öt-tíz centiméteres jég képződött a Körös-vidék halastavain. A napfénytől elzárt halak kevés oxigénhez jutnak, s halásznyelven szólva „pipálnak”. A halászok mindenütt megkezdték a jégtáblák lékelését. A biharugrai halgazdaságban, Szarvason, Gyomén és a Körös-vidék más tájain jégfűrészekkel, illetve csákányokkal készítik a lékeket. Éjjel-nappali ügyeletet tartanak, s amint a friss léken újabb jégréteg képződik, ismét feltörik a jégpáncélt. Vidrales Az Alföldön irtóhadjáratot indítottak a dúvadak eúen. A hóval borított erdők, mezők most alkalmasak a kártékony ragadozók csapdázására. A rókákat mérgezett vadhússal csalják tőrbe. A szarkák így is esnek a vadászok áldozatául. A rókák ravaszságára jellemző, hogy nem minden esetben „kóstolják meg” a csalétket. Szaglászás után továbbállnak. A Duna menti vadászoknak külön izgalmat jelent a vidrales. Kárvallott károsultak Betétkönyv vagy befőttes üveg? „Személyi tulajdon sérelmére elkövetett lopásért bűnvádi eljárás kezdődött...” A megyei főkapitányság bűnügyi osztályán, az alezredes előtt felhalmozott papírlapok géppel írt vagy géptávírón érkezett szövegei rendszerint ezzel a mondattal kezdődnek. A kötegnyi jelentés bűnügyek válogatott gyűjteménye. A sokféle ügy egy pontban megegyezik: ismeretlen tettesek lakásokból loptak — főként pénzt. Az utóbbi hónapokban ezek a bűnügyek szaporodtak el Pest megyében. Vendégek — zakóban Válasszunk ká néhány esetet a bőséges példatárból. Nagykőrösön történt. Egy idős, rokkant embert betegsége miatt tavaly májusban kórházba utaltak, s csak december közepén térhetett haza lakásába. Első dolga volt, hogy megnézze pénzecskéjét, amit nyugdíjas korára gyűjtögetett. Ám, a pénznek csak hült helye volt... Az ismeretlen tolvaj lopott vagy hamis kulcscsal hatolhatott be a házba, s vitte magával a pénzt az utolsó fillérig. Könnyűszerrel tehette. A szorgosan spórolt 40 ezer forint ugyanis a szekrényben volt, egy faládában... Ugyanebben a városban szilveszter éjszakáján két lopás helyszínére is hívták a rendőrséget A tolvajoknak egyik esetben sem kellett sokat töprengeniük, hogyan kövessék el a bűntettet. Álkulcsot, vagy lopott kulcsot használhatott az a bűnöző, aki az egyik nagykőrösi ház köny- nyen nyitható ajtaján át jutott a lakásba, s távozott onnan 8800 Ft értékű ruhával és ágyneművel. „Kollégájának” nem kevésbé egyszerű dolga volt. A lakásban, amelyet kiszemelt, népes vendégsereg szórakozott éppen, vidáman köszöntve az új esztendőt. Hogy vidámságuk hajnaltájt megcsappant, s a fagyos időben télikabát helyett zakóban baktathattak hazafelé, nemcsak a besurranó tolvaj rovására írható. Az utcai kapu és a lakásajtó is nyitva fogadta a szemfüles tettest, aki az előszobából csent három kabáttal, kesztyűikkel, sapkákkal melegíthette magát az új év hajnalán... A dugdosók S a listának még nincs vége. Október 29-én Kistarcsa egyik lakásából 3400 Ft és egy Sokol táskarádió tűnt el. A tettesnek csupán egy szekrényajtót kellett kinyitnia, a polcon ott pihentek a bankjegyek ... December 29-én Dunakeszin egy az egyben ismétlődött ez az eset, csak a kár volt nagyobb: 9200 Ft... Maglódon egy idős tanár kertje távoli sarkában dolgozgatott, házának ajtaját nyitva felejtette. Mire visszatért a lakásba — jóval szegényebb lett. Több tízezer forint értékű ékszerét lopták el... A tulajdonos mérgesen korholta magát feledékenységéért. Később hálásan mondott köszönetét a rendőrségnek. A tolvajt elfogták, az ékszereik is előkerültek. Mi ebből a tanulság? Alkalom szüli a tolvajt, s ilyen alkalmakat gyakran ad a felelőtlenség, a feledékeny ség. Ha a háztulajdonosok megelégszenek például avval, hogy biztonsági zár helyett egyszerű, rossz ajtózárak mögött őrzik értékeiket. Ha eltávoznak hazulról, s csupán kilincsre csukva hagyják a kaput, ajtót. Ha a kulcsot a lábtörlő alá, ablakrésbe, virágcserépbe rejtik, ahol nemcsak a hozzátartozók találhatják meg. Ha hosszabb távollétük idejére nem kérik meg a szomszédot, nézzen körül olykor portájukon, mert a hetek, hónapok után felfedezett lopások, betörések ugyancsak nem növelik a tettes elfogásának esélyeit. Ha nagyobb összegeket otthon dugdosnak — s ez faluhelyen nagyon gyakori —, ruhásszekrényben, matrac alatt, kredencfiókban, uborkásüvegben ... Sok még a variáció. Ez nem propaganda, hanem tanulság: pénznek OTP- ben van a helye. Mert a tolvajok is tudják, betétkönyvet nem érdemes lopni, aki ezzel próbálkozik hamar kézreke- rül, különösen, ha a tulajdonos gyorsan értesíti a rendőrséget és letiltják a pénzkiadást. De vajon mit tilt le a tulajdonos, ha betétkönyv helyett befőttes üvegben halmozta bankóit?... — Uram, az emberek butaságára mindig lehet alapozni — mondta kihallgatásán minap egy rutinos, öreg tolvaj. Sajnos, igaza volt! Késő bánat A legutóbb történt esetek közül még egy példa kívánkozik ide. A karácsony előtti napokban Gödöllőre riasztották a főkapitányság bűnügyi osztályának munkatársait. Egy magánlakásból nagyobb pénzösszeget loptak el. — Tipikus ügy lesz — jósolta a nyomozást vezető őrnagy, ezért elkísértem őket. Jól sejtették. Az egyszobás kis lakásban egy idős asszony él, betegeskedő élettársával. A pénzt az asz- szony sok-sok éven át kupor- gatta, öreg napjaira gondolva. Ara hetedhét határon is tudtak vagyonáról, kölcsönözge- tett is belőle, a bankókat naponta számolgatta, dugdosta. Hol? Most sírva mutatta: egyik részét a vastag paplanok alá ágyazva, másik részét a sublód teteje alatt. Aztán egy nap, amikor néhány órára elment hazulról, valaki belökte a gyengén záró ajtót s elvitte a pénzt. Közel 90 000 forintot. — Miben bízik most? — kérdeztem az asszonyt. — Abban, hogy elfogják a tettest — sírdógált. — És főleg abban, hogy nem költötte még el az egész pénzt... Sovány vigasz. — Szitnyai — \
