Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-09 / 7. szám

8 f*n utcrn K^drlap 1971. JAVDÄR 9., SZOMBAT NŐK KÖZSÉGE A kilencezer lakosú Pilis számtalan vezetője — a tanács végrehajtó bizottsága elnöke, az OTP vezetője, a postames­ter, a tsz párttitkára, a gyógy­szertár vezetője, az iskola igaz­gatója és több boltvezető — nő. Nemcsak a munkahelyükön, hanem a község életében is ve­zető szerepet töltenek be. Többször összejönnek a ta­nácsházán, és együtt döntenek a fontos ügyekben. Török Mária vb-eLnök megbeszélésre hívta meg a falu ve- «etőit. Iszlay Károlyné vezető gyógyszerész munkahelyén. Skrada Pátné az idén vette át a posta vezetését. CSIRKERECEPTEK Laboratóriumi körülmények között tartják a Fejér megyei Gabonafelvásárló Vállalat kí­sérleti telepén azokat a csir­kéket, amelyeken a vállalat szakemberei által készített kí­sérleti takarmánytápok haté­konyságát próbálják ki. A kor­szerűen felszerelt telepen ezer csirkét tartanak, s azt vizsgál­ják, hogyan reagálnak az új ,Receptekre”. Rendszeresein mérik őket, figyelik fejlődésü­ket A Fejér megyei Gabona­felvásárló Vállalat eddig hét­fajta tápot gyártott s most újabb 12 féle receptet próbál­nak ki a kísérleti telepen. AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZETNÉL Még egy hétig tartanak a választások KEVÉS A CSALÁDI ÜDÜLTETÉS - ALACSONY AZ ÚTIÁTALÁNY Az Orvos-Egészségügyi Dől­ik Szakszervezetének Pest ei Bizottságán érdeklőd­tünk Varga Erzsébet titkártól, hol tartanak a választással és milyen problémák jelentkez­nek a szakszervezetnél? — Rövid áttekintéssel kez­deném. Pest megye 7190 egész­ségügyi dolgozója közül 6977 szakszervezeti tag és 29 alap­szervezethez tartoznak. Az alapszervezetek 50 százaléka területi — járási, városi —, másik fele pedig intézményi. Egy járás valamennyi egész­ségügyi dolgozója egy alap- szervezethez tartozik s a kü­lönböző munkahelyeken — körzeti rendelő, szociális ott­hon stb. — osztálybizottságo­kat hozunk létre. A bizalmia­kat és az osztálybizottságokat mindenütt megválasztottuk, most az szb-ket és a szakszer­vezeti tanácsokat választjuk, január 15-ig befejezzük ezt a munkát is. — Milyen gondokat vetet­tek Jel a bizalmi választáso­kon? — A bizalmi választás álta­lában jól sikerült. A hozzászó­lók általában közérdekű prob­lémákat vetettek fel. Szinte valamennyien hiányolták pél­dául a családos üdültetést. Szóba került a munkaruha is, de már kevesebb helyen, mint korábban. A körzeti orvosok és nővérek az útiátalány ala­csony összegére panaszkodtak. Azt is többen elmondták, hogy a nyugdíjas egészségügyi dol­gozóktól megvonják a féláru vasúti jegyet, pedig ilyenkor kevesebb a pénzük s ekkor lenne több idejűik az utázásra. A középkáderek bérezése is napirendre került. Az ápolási pótlék bevezetése feszültséget teremtett, hiszen a körzeti nő­vérek fizetése ennyivel ala­csonyabb. Hadd mondjak el egy esetet, amit nemcsak a választásnál tapasztaltunk. A megyei kórház — közismert — munkaerőgondokkal küzd. Az ápolási pótlék nem változtatott ezen. Nagyon sok a belső helyettesí­tés. Egyes nővéreknél szinte bérkiegészítésként jelentkezik az állandó helyettesítés díja, számítanak a pénzre, s nem tö­rekszenek a létszám betöltésé­re. — Tapasztaltak-e olyan je­lenségeket a választásnál, amelyekkel korábban nem ta­lálkoztak? — Újdonság volt mindenek­előtt az, hogy a községek párt- bizottságának titkárai, a taná­csok végrehajtó bizottságá­nak elnökei részt vettek terü­letük egészségügyi dolgozói­nak bizalmi, osztálybizottsági választásain. — A másik dolog: mint tud­juk, az új gazdaságirányítási rendszerben Éghetetlen fa a szentendrei skanzenben Brazília őserdeiben az Ama­zonas felső vidékén él egy fa-, illetve cserjefajta, amit az ős­lakó indiánok vallásos tiszte­lettel öveznek. Ez a cserjeié; leség ugyanis „elpusztíthatat­lan”. Ha tűzbe vetik, nem kap lángra, ha vízbe kerül, nem indul korhadásnak, mert olyan anyagot tartalmaz, amely gá­tolja az égést s a korhadást előidéző gombásodást. A természet titkait rendre feltáró és reprodukáló tudo­mány ennek a brazíliai cser­jének „örök életű” tulajdonsá­gait ma már laboratóriumban, sőt nagyüzemi szinten vará­zsolja elő. Magyar vegyészek a Tokodi Fatelítő Vállalatnál olyan vegyszerkomplexumot állítottak elő, ami bizonyos mértékig minden faféleséget elpusztíthatatlanná tesz. A szakemberek látványos kísér­lettel bizonyították be imp­regnáló vegyszerük „csodaté­telét”. Két egyforma, miniatűr fenyőfa házikót építettek, s ezek közül az egyik impreg­nált fából készült. Mindkét építményre több liter benzint öntöttek, majd meggyújtották a modelleket. A natúr anyag­ból épült házikó tíz perc alatt hamuvá égett, míg a másik — a vegyszerrel impregnált — csak felületén szenesedett el, különben épségben vészelte át a lángokat. A speciális impregnáló vegyszer nemcsak az égést gá­tolja, de a fa gombásodását, korhadását is megakadályozza. Ennek a ma már nagyüzemi szinten végzett védő eljárás­nak a hajó- és vagongyártás­nál rendkívüli jelentősége van, de egyre több iparág alkal­mazza az éghetetlen fát. Most már többnyire ilyen, Tokodon impregnált fából készülnek a hajók, a vagonok faszerkezetei, újabban pedig az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség is éghetetlen fát kíván alkal­mazni a skanzenek, szabadtéri múzeumok építésénél, Szent­endrén is... Időben érkezik a tavasz? * Ágynemű­kölcsönzés A pécsi Patyolat Vállalat új­szerű szolgáltatást szervez. Az országban elsőként bevezetik az ágyneműkölcsönzést Elsősorban a fiatal házasok és az idős emberek igényére számítanak. A legnagyobb ér­deklődés azonban Dél-Baranya gyógyhelyén, Harkányban és a Balaton déli partja mentén várható. A sok-sok villatulaj­donosnak ugyanis előnyös lesz, ha nem kell ágyneműt hozni- vinni az üdülésre, s fáradságos munkával mosni a nyaralás alatt. A négy darabból — fej- és kispárnából, lepedőből, pap­lan- vagy dunnahuzatból — álló garnitúrát két hétre lehet igénybe venni. Az előzetes szá­mítások szerint 18—20 forint közötti használati díj ellené­ben. a szakszervezetek nagyobb hatáskört kaptak. A szakmai és gazdasági veze­tők egy része azonban nem ismeri azokat a jogokat, ame­lyeket törvényeink biztosíta­nak, s ebből konfliktusok adód­nak. — Szívesen vállalnak-e funkciót az értelmiségiek, mi­lyen a tisztségviselők aránya az orvosok és a középkáderek között? — A huszonkilenc szakszer­vezeti titkárból hét orvos, az szb-tagok között már jobb az arány. A bizalmiak többsége középkáder és nő. Harmincki­lenc megyebizottsági tagunk van, közülük tizennyolc orvos és gyógyszerész. s, L MEGGY Több mint tízéves kitárté munka eredményeként a sza­bolcsi meggytípusokból újfaj­tát nemesítettek ki a Nyírségi Mezőgazdasági Kutató Intézet újfehértói telepén. Az új gyü­mölcsöt újfehértói fürtös meggy néven fogadta el az Országos Mezőgazdasági Faj­taminősítő Tanács. A nemesí­tés elsősorban dr. Pethö Fe­renc és Pusztai Bertalan ku­tatók nevéhez fűződik. Az új .Jajta minősége megegyezik az ismert Pándi-meggyel, ter­méshozama pedig magasabb, mert termékenyülése bizto­sabb. A szemek nagysága el­éri a 18—20 millimétert, fo­gyasztásra és ipari feldolgo­zásra egyaránt alkalmas. A telepen megkezdték az új faj­ta szaporítását. A múlt év őszén tízezer csemetét adtak át az állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek. Ez év őszén már 30 000 csemetét ér­tékesítenek. Kevés a vevő — sok a tüzelő A gödöllői TÜZÉP-telepen nem nagy a forgalom ezekben a napokban. A metsző hideg­ben a lovas kocsik fuvarosai unottan beszélgetnek egymás­sal: nincs munka, kevés a ve­vő. A telepen pedig bőségesen van tüzelő. Bíró Zoltán, a gö­döllői TÜZÉP vezetője mond­ja: — Most, ünnepek után ki­sebb a forgalmunk. Az ellátás bőséges. Szinte minden fajtá­ból megfelelő mennyiség áll rendelkezésünkre: háztartási szénből 77 vagon, lengyelből 86 vagon, magyar brikettből 7 vagon, német brikettből 13 va­gon, míg kokszból 87 vagon. Berentei darabos ugyan nincs, de a berentei kockaszenünk a napokban fogyott eL — Tűzifa? — Jelenleg 60 vagonnyit tá­rolunk telepünkön. Nincs probléma. — Az eddigi forgalom? — Tavaly összesen 3325 va­gon tüzelőt értékesítettünk. Az eddigi adataink máris ked­vezőek, hiszen már 184 vagon­nal többet adtunk eL Gyermekbalesetek Kettler Tamásnak Vácott, Tóth Jánosnak Halásztelken, Hudák Károlynak Vecsésen, Gondos Évának Budapesten hiába kezdődött meg a máso­dik félév az iskolában, ők még hosszú ideig nem foglalnak helyet a padokban. Pedig szí­vesen ott ülnének, inkább mint... Inkább mint bekötött kar­ral, gipsszel díszített lábbal, vagy fejükön gézturbánnal várják a napok múlását, a gyógyulást. Pest megyéből, fő­leg a fővárost körülvevő gyű­rűből Budapestre a Költői An­na, a Heim Pál, az Apáthy István, a Madarász utcai és a Péterfy Sándor utcai kórhá­zakba viszik a mentők a bal­esetet szenvedett iskoláskorú gyermekeket. — Hosszú évekre vissza­menőleg nem volt még ilyen, viszonylag „csendes” szünidő, mint az idén — állították szinte egybehangzóan a kór­házak gyermeksebészetének vezetői. Dr. Szilágyi Ágnes ad­junktus a Péterfy Sándor ut­cai kórházban a rendkívül zord időjárásnak tulajdonítja a meglepően alacsony baleset­számot, a Költői Anna kór­házban a szokásos mértéket meghaladó hóesésnek, ami már nem szórakoztatást nyúj­tott, inkább akadályozta a gye­rekeket a mozgásban. Itt pél­dául mindössze egy békásme­gyeri fiút ápolnak, aki síelés közben nem tudott a lejtőn megállni. Az Apáthy utcai gyermekkórházba két megyei kisiskolást hoztak, máskor tíz felett volt a számuk — közölte az ügyeletes Dénes doktor. Nem szónoki kérdés ez, az alanti jugoszláv időjárás-elő­rejelző mutatja ezt. A meteo­rológusok ugyan tudományta­lannak tartják, mi azonban, olvasóink kérésére és Galam­bos Ferenc váci tanár jóvoltá­ból, már évek óta közöljük. A tapasztalatok azt mutatják, hogy pontosabb a 24 órás elő­rejelzésnél. E naptárt évtize­des megfigyelések alapján ál­lítják össze és Belgrád térsé­gére vonatkozik. A várostól északabbra fekvő területeken — természetesen — két-há- romnapos eltérés lehetséges az előrejelzésben. Mi reményke­dünk az ígért tavaszban, hi­szen olyan jólesik ez most, e zord napokon. 4 + 2.0* *i5’ ♦ 40' * 5* 0’ • • ? eső »- - * r hó J s hqvasésö s *kSd ( v « dér,zuzmóra A jelielj- homer*eleietekben 3-*l hapos elteres íehehseges ß.U.E.K: SotambűS Milyen balesetek érik őket a leggyakrabban? Milyen ve­szélyektől kell önmagukat vé­deniük? Az iskolásgyermeket ezer intelemmel engedik el ha­zulról, mégis rendre megtör­ténik a baj. Elsősorban a köz­lekedési balesetek vezetnek, amiről leghűbb képet az Ál­lami Biztosító kimutatásai ad­nak. Ezután a jeges-csúszós utak szedik áldozataikat így esett el például Vecsés-Felső­halmon a tízéves Hudák Ká­roly. Az agya úgy megrázkó­dott hogy semmire sem emlé­kezett, mi történt vele. Uhri Anikó a műjégre jött be kor­csolyázni. Elvágódott, a keze tört. Tóth Jancsi Halásztelken 22-én kiment szánkózni az ut­cára. Nem is volt addig semmi baj, amíg a szán fel nem bo­rult és egy másik gyerek rá nem esett a lábára. A mentők töréssel vitték be a Heim Pál kórházba, most engedték ha­za. Szabó János Vecsésen ad­dig csúszkált a jeges utcán, amíg szintén töréssel vitték haza a kórházból. Legalább hat hétig egyik sem mehet is­kolába. Sajnos, ettől súlyosabb bal­esetekről is számot adhatunk. Dr. Zala György visz oda Gondos Éva betegágyához, a Heim Pál kórházban. A tizen­három éves kislány arra gon­dolt, segít a szüleinek, leszedi mire hazajönnek a már hulló karácsonyfát. Az öccsével oda­húztak a fa mellé egy kerek asztalkát. 0 felmászott, az asz­tal megbillent, s a gyerek be­lezuhant az üveges vitrinbe... Igaz, az iskola megkezdő­dött, a gyerekeknek kevesebb a szabad idejük. De ilyenkor is közlekednek, falun gyakran az országutat kell használni jobb híján járdának. Soroksá­ron Dózik Máriát a HÉV- megállónál egy megcsúszott teherautó lökte fel úgy. Néha még az sem nyújt elég bizton­ságot, ha a szülő is ott van a gyerek mellett. Kettler Tamás apjával igyekezett haza autón Vácra. Egy előző traktor a másik oldalra szorította őket, így esett, hogy az útszéli ha­sábba ütköztek. A szélvédő üveg 15 helyen szabdalta fel az arcát. Még tart a tél, a rossz idő. Kérjük kedves szülők, adják oda ezt a rövid információt iskolásgyerekeiknek. Hiszen kézen fogva nem vihetik már őket, de pajtásaik példájából bizonyára okulnak. i— komáromi —• )

Next

/
Thumbnails
Contents