Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-07 / 5. szám

Szűkmarkú naptár Ismét vége tehát egy öt­éves tervnek, a népgazda­ság fejlődéséről korábban közzétett adatok bizta­tóak voltak, nem is ma­radt el a mindenkit meg­illető jutalom, a pihe­nés. Háromnapos ünnep karácsonykor, kétnapos új­évkor. De hát régen vége már az ünnepeknek, dol­gos hétköznapok várnak ránk. Talán az eddiginél i§ dolgosabbak, hiszen újabb céljainkat csak 4—5 év múlva érhetjük el, ami­kor ismét a tervidőszak végét járjuk. S akkor újra nyugodtabban pihenhe­tünk' meg, hogy ismét újult erővel kezdjünk munkához. Apropó! Ünnepek..: Vé­gigfutottam új naptára­mon. Március 21: vasárnap. Április 4: vasárnap. No­vember 7: vasárnap. Nem­hiába az ötéves terv első évébeh még keményen meg kell dolgozni az eredmé­nyekért. Még szerencse, hogy a húsvét hétfő nem vasár­napra esik... (—ó) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A ceglédi járás es XV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1971. JANUÄR 7., CSÜTÖRTÖK ÁLLÓ KISVONATOK A vasút ellensége a hó és a fagy A helyi járatok időben indulhatnak Az utazóközönség sokat bosszankodik a téli hónapok­ban, fagyoskodva toporog a pályaudvarokon, kíváncsian hallgatja, mennyi késést je­lent a hangszóró? A kemény Az általános jövedelemadó- bevallásról HATÁRIDŐ: JANUÁR 15. A ceglédi városi tanács vb pénzügyi osztálya tájékozta­tást adott arról, hogy kiknek, és hogyan kell általános jöve­delemadó-bevallást adniuk legkésőbb január 15-ig, a múlt évben elért adóköteles tiszta jövedelmükről. Ezek szerint az iparosok, ke- resikedők, sziikvízárusítók, az önálló szellemi, és egyéb fog­lalkozásúak kötelesek adóbe­vallást adni, hogy múlt évi, végleges jövedelemadójukat megállapíthassák és az idei előleget meghatározhassák.' Nem kell bevallást adnjuk arról a jövedelemről, amely adóköteles tiszta jövedelmük húsz százalékát nem haladta meg a múlt évben'. Azok az adózók, akik 197Ó-ben adóáta­lányt fizettek ugyán, de jöve­delmük a 48 ezer forintot tisz­tán meghaladta, bevallást kö­telesek készíteni, tintával, vagy írógéppel kitöltött űrla­pon. ők ugyanis egy rendelet alapján 1971-ben adóátalányt nem kapnak. Bevallást kell készíteni azoknak is, akik az általános jövedelemadót ta­valy átalányban fizették és egy, va>gy több alkalmazottat foglalkoztattak — még ha rö­vid ideig, akkor is. Az adóbevallási íven feltét­lenül ki kell tölteni azokat a rovatokat, amelyek az árukész­letre vonatkoznak — ha ez a szakmával szorosan összefügg. Az áruelőállító, illetve a szol­gáltatásból származó bevéte­leket egymástól elkülönítetten kell feltüntetni. Aki ipari tanulót alkalmaz, igazolnia kell az adóbevallá­son. Az igazolást a helyi KI- OSZ-nál, vagy az ipari cso­portnál kell kérni. A kitöltött íveket a városi tanácsháza el­ső emeletén, a 26-os helyiség­ben kell beadni. tél próbára teszi a vasutat is. A MÄY ceglédi állomásá­nak vezetőjétől a Ceglédről induló és ide befutó szerelvé­nyek érkezéséről, indulásáról, a pályaudvar és a vágányok állapotáról kértünk tájékozta­tást. — Nemcsak a hó okozta ne­hézségekkel kell megbirkóz­nunk — mondottá —, ennél súlyosabb gondot és többlet- munkát okoz a fagy. 102 váltó tartozik hozzánk, amelyeket szinte óránként kell tisztítani, olvasztani a fagyás miatt. Ezek három kilométer hosszúság­ban húzódnak, üzembe helye­zésükhöz negyven munkást kell foglalkoztátnunk. A pá­lyafenntartók mellett ezekben a napokban moz­gósítanunk kellett az iro­dai és egyéb dolgozóinkat is. Újabb tanyai iskolákat szüntettek meg Csongrádiban Üjabb hat tanyai iskola meg­szüntetését határozták el Csongrád megyében. A féltu­catnyi kis oktatási intézmény korábban a megye északi ré­szén levő községek külterüle­tén működött, tanulóik száma azonban alig haladta meg a harmincat. A községi tanácsok kezdeményezésére á szülők az idei tanévre már a legközeleb­bi szakrendszerű oktatást nyúj­tó iskolákba íratták be gyer­mekeiket. A korábban külte­rületen foglalkoztatott peda­gógusokat is ide helyezték át. A most megszüntetett tanyai iskolák némelyikét lebontják, s az épületanyagokat eladják. Nagymágócson a központi is­kola tornatermének építésére, Fábiánsebestyénen a művelő­dési ház korszerűsítésére kí­vánják fordítani a kapott pénzt. Akad olyan épület, ame­lyet a helyi tsz-nek adnak át és olyan is, amelyet korsze­rűsítenek és művelődési cé­lokra, többek között könyvtár­nak használnak majd a jövő­ben. Debrecen — gyógyhely A debreceni hőforrás vize — amelyben radiumemanáció is kimutatható — kiválóan alkalmas mozgásszervi és idegrendszeri betegségek gyógyítására. Ezért már korábban üdülőhelyi te­rületté nyilvánították a gyógyfürdő környékét. Most a városi tanács előterjesztés­sel fordult az egészségügyi miniszterhez, amelyben kéri, hogy az üdülőterületen -belül a nagyerdei gyógyfürdő, a kli­nika és a parkerdő területét nyilvánítsa gyógyhellyé. Tegnap például 140-en vonul­tak ki a sínekhez. — A budapesti főközleke­dési vonalon a Szolnok, Sze­ged felől érkező szerelvények 20—40 perces késéssel érkez­I nek. A helyi járatok időben I indulnak. Sajnos a december elejére ígért előfűtő-berende- I zés — anyaghiány miatt — nesm készült el, és arra az a helyzet, hogy az idei hideg napokra sem tudjuk biztosítani a vona­tok előfíitcsét, — Ennél is nagyobb gondot okoz a Hantháza és Törtei vo­nalán a keskenynyomtávú, úgynevezett kisvonatok közle­kedtetése. Kedden reggel tud­tuk ezeken a vonalakon elin­dítani a szerelvényeket. Tör­tei és Jászkarajenö között vi­szont még most is . hóakadály van, itt talán a hét végén in­dulhat meg a közlekedés. — A természet okozta ne­hézségek leküzdése mellett mesterséges akadály is jelent­kezett a. Városgazdálkodási Vállalat „jóvoltából”. A Kossuth Ferenc utca tisztításánál a hótömeget a sínekre lapátolták a kivezényelt munkások. Hétr főn egész nap negyven vasutas — köztük nem egy három át­dolgozott éjszaka után — hányta el innen a havat, hogy megindulhasson a forgalom. Nehéz napok után és előtt állnak a vasutasok. Áldozat- készségük, helytállásuk dicsé­retet érdéinél. — csat — AZ EV TERVEI Programdús klubélet VEZETŐSÉGI ÜLÉST TARTOTT AZ AUTÓKLUB A ceglédi autósok gazdag, színvonalas programot kaptak az idei esztendőre. Az Autó­klub vezetősége legutóbbi ülé­sén a sport- és túrabizottság javaslata alapján összeállítot­ta 1971. évi eseménynaptárát. A változatos programok közül mindenki megtalálhatja a neki legkedvesebbet, és így úgyszól­ván senki sem marad program nélkül ebben az esztendőben. Januárban a KRESZ-akadé- mia keretében ismétlik át az Autóklub tagjai a közlekedés tudnivalóit, ismerik meg az esetleges változásokat. Február 13-án rendezik a hagyományos autósbált, amely ismét érdekes eseménye lesz városunknak. Március közep>e táján „Buda­pesti vasárnap”-ot tartanak, amikor meglátogatják az Or­szágházat, majd színházba mennek. Április közepén részt vesznek a már hagyományos kőszegi nemzetközi autóstalál­kozón, ahonnan a klub már több nemzetközi győzelmet ho­zott el az évek folyamán. Az autóstalálkozó alkalmával nemzetközi autósbált rendez­nek a Jurisifs-var lovagtermé­ben. Április 19-én, á klubesten „Az északi fény országai’’ cím­mel Báli Ferenc tart színes­diaképes élménybeszámolót az északi országokban tett útjá­ról. Május 1-én autósaink részt vesznek a hagyományos ünne­pi felvonidáson, majd 16-án országos meghívásos ügyességi versenyt rendeznek a vásártér melletti legelőn. 30-án egyna­pos túrára mennek autósaink a pilisi parkerdőbe. Június 19- én és 20-án kétnapos túrát rendeznek a Bakony leggyö­nyörűbb részén, a Cuha-patak völgyében, Gézaházán és a Kő­ris-hegyen. A nyári szünet után szeptember 5-én a „Ki a legügyesebb autóversenyző?” országos meghívásos ügyessé­gi autóversenyt tartják a ver­senypályán, amely az országos bajnokság elődöntője lesz. Szeptemberben másfél napos túrára mennek Debrecenbe és a Hortobágyra. Október 3-án Egert és festői környékét né­zik meg. Novemberijén klub­esten számolnak be autósaink nyári élményeikről. December 6-án disznótoros vacsorával egybekötött összejövetelt ren­deznek. Azok a klubtagok, akik kül­földi túrákon szeretnének részt venni, az Autóséletben meg­hirdetett utakra* jelentkezhet­nek. Tájékozódni a klub helyi csoportjánál lehet. Örömet szerző vállalat ÖT TV-RE FUTOTTA VOLNA... A Ceglédi Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat üzleteiben igen nagy örömöt okozott a kis jövedelemmel rendelkező nyugdíjasoknak az ünnepek előtti kedvezményes vásárlási lehetőség. A vállalat egyik szocialista brigádja javaslatá­ra ugyanis a korábbi évekhez hasonlóan az elmúlt hetekben ismét megtartották ezt a ked­vezményes vásárt: a decembe­ri nyugdíjszelvény felmutatá­sával a nyugdíjasok egy “héten át egy alkalommal tízszázalé­kos árkedvezménnyel vásárol­hattak. A vállalat árrése is tízszázalékos — erről mondtak le a nyugdíjasok javára. Az akció igen eredményesen zárult. A citromházbeli tan­boltban például 101 600 forin­tért vásároltak a nyugdíjasok. A város első önkiszolgáló bolt­jában, a 12-esben 73 ezer fo­rintra futott az összeg. Mint az év végi számítások igazolták, a vállalat a vásárló nyugdíja­sok javára olyan összegről mondott le, amelyért 5—6 te­levíziókészüléket lehetne vá­sárolni. A vállalat vezetője a szak- szervezeti titkárral és a veze­tőséggel most arról tanácsko­zik: hogyan lehetne hasonló akcióval örömet szerezni pél­dául anyák napja alkalmából a sokgyermekes édesanyák­nak, hogyan segíthetnek a kis fizetésűeknek azokkal, a sajá­tos eszközökkel, amelyekkel a Ceglédi Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat élhet. M. T. Fiatalodó falvak HÍREK, SZÁMOK A JÁRÁSBÓL ' Százéves lakások A ceglédi járásbeli közsé­gekben az utóbbi években igén sok új családi otthon épült. Jelenleg száz lakásra 311 lakó jut. A meglevő csa­ládi othonok mintegy öt szá­zaléka már több mint száz­éves: ezek az 1850-es évek­ben készültek. és egyúttal új városlakónak a Cegléd környékieket is. A feltételezések szerint a követ­kező öt évben az elvándorlás mértéke nem változik — a születések száma viszont 15 százalékkal növekszik a já­rásban. Így a lakosság létszá­mában lényeges változás nem lesz, de életkor szerint fia­talodik a járás. — A Kisalföld 29 vadásztár­saságának tagjai 523 ezer hol­dat kitevő vadászterületükön 180 nagy- és 450 apró vadete­tőt létesítettek. Ezekbe#! a na­pokban több tucatnyi szán és vontató hordja a takarmányt az etetőkbe. — A Heves megyei Selyp községben átadták rendelteté­sének az ipari szakmunkás- tanuló intézet új épületét A beruházáshoz szükséges két­millió forintot hét környék­beli vállalat adta össze. Ezen­kívül jelentős értékű társa­dalmi munkával segítették az építkezést az intézet tanárai és diákjai. Egy nővért keres valaki 1944 NOVEMBERÉBEN történt: a mentő­osztag új betegeket hozott Ceglédre, a kór­házba. Repeszek, bombád, volt békés családi házak omladéka sebezte őkét. Volt, aki a sír­ba vitte a háború „miért?”-jének meg nem értett, örök kérdését. Volt, aki megmaradt, az emberfeletti küzdelmet vívó orvosok, ápolók örömére, hogy majd új életet kezdjen. Iga­zabban szólva újra életet kezdjen, sorsát be­építve a mindennajjok gépezetébe. Azon a novemberen hoztak a kórházba egy kisfiút is. Pötyike, a műtősnő és ápolónő­kollegája, akikre a gyereket bízták, bizony megsiratták Ernőkét. Apolgatták, ajnározták a szegény kis árvát. Kitaláltak százegy me­sét, történetet, csakhogy mosolyra bírják a fiúcskát, akit egy pillanat alatt megvénített a háború. Megvénített és megrokkantott. Fél kéz — fél ember — így szól a mondás. De hisz’ Ernőkének ahhoz még egyáltalán ember­ré kell cseperednie! Emberré — és a keze, az oda van. Pötyike legjobban a tekintetét jegyezte meg. Hogy tudott nézni az a sebesült! Máig sem felejtette el. Néha sajnálta, hogy nem időzhetett vele többet, nem lehetett mellet­te, mint kolleginája, akire a kis beteg gon­dozását bízták. Mikor a kórházból elenged­ték, mint gyógyultat, még sokszor visszatért a gyerek, felkereste őket. Aggódtak érte, talál-e helyet a világban, az életben? Hiszen tekintetében neki is ott az Örök „miért?” és ott fog élni örökké gondolataiban is. Néha olyan furcsákat mondott, mintha nem is eb­ből a világból Való volna. És a keze, — a jobb keze örökre oda van. HÓNAPOKKAL EZELŐTT történt, hogy a kórház nyugdíjas műtősnőjének, Kollár Ilo­nának, a mindenki Pötyikéjének eszébe jutott Ernőké. Pötyike nyugdíjas napjaiban is gyak­ran bejár a kórházba. Ott volt akkor is, ami­kor egy idegen kiejtéssel beszélő férfi érke­zett és egy ápolónőt keresett. — Az a nővér már nyugdíjas, nem is él Cegléden — közölték vele. — Hol él? Hol van? Ki tudja megmonda­ni? — kérdezett halhatatlanul a férfi, — Huszonöt éve ... azt mondta, huszonöt éve volt itt? Ejnye... Ilonka nénit, a Pötyi- két keressétek csak meg valahol! ö talán tudja... ★ EVEK, EVEK — évtizedek: de megváltozik egy arc! De megváltozik egy ember! Pötyi- kgt köszönti, Pötyike kezet nyújt — az ide­gen is, a balját. — Az a nővérke már nyugdíjas, mint én magam. Nem él Cegléden. De ha akarja, fel­kutatom a címét, Ernőké. Ugye, Ernőké?! Megismerem a tekintetéről, a szeméről. Nem a kezéről. Hát mi lett magából, fiatalember? — Ezzel a fél kezemmel, ugye, nővérke? — bólogatott a férfi. Igen, ő volt: Szegedi Er­nő. Az Ernőké. — Hol lakik? Mi lett magából? — Hazajöttem, látogatóba. Huszonöt éve... Hát így emlékszik ... Meg, akarom keresni azt az ápolónőt, aki anyám helyett is anyám volt, védőm, őrzőm, gyámolítóm azok­ban a rettenetes napokban. Nem itthon, ha­nem Angliában élek. Szobrászművész vagyok. Szobrász, bal kézzel. És most megköszönni jöttem... (Eszes) Világosabb falvak A községek belterületének villamosítása után a követke­ző öt év alatt a sűrűbben la­kott külterületi helyek köz- világításának fejlesztése 'lesz soron. Ebben a lakosság is sokat segít, anyagiakkal és önkéntes társadalmi munká­val egyaránt. A járásban 80 kilométernyi villanyhálózat­bővítést terveznek. Mcgkii’önbözti t tt nagyközség A távlati fejlesztési tervek alapján a következő öt évre három csoportba osztották a járás községeit. Abonyt, mint nagyközséget, ütemesebb fej­lődése, bizonyos fokig váro­siasodó jellege miatt megkü­lönböztetik a többi település­től. Külön kategóriába került Albertirsa és Ceglédbercel is, mivel ezek körzeti funkciót betöltő települések lesznek a távlati tervek szerint. Ezt nagyságuk és elhelyezkedésük egyaránt indokolja. Több fiatal A járás lakosságának szá­ma a legutolsó felmérés sze­rint 56 ezer. I960 óta csökke­nést mutat a szám, mivel a környező nagyobb városok „elszippantják” munkaerőnek ZÁRSZÁMADÁS VÁROSUNK SPORTJÁBAN Teke-Bem SE Sporteseményekben és sike- t rekben gazdag év végére ért I el a Bem SE tekeszakosztálya. I 1971-ben az egyesület első | NB-s együttese az övék. Kér­déseinkre a csapat vezetősége adott választ. — Milyenek voltak a bajno­ki év előzményei? — Az április elején kezdődő bajnokságra februárban kezd­tük el a felkészülést. Az ala­pozás után főleg idegenben edzőmérkőzéseket vívtunk, A célunk az volt, hogy meg­nyerve a megyei bajnokságot, kíséreljük meg a feljutást az NB II-be. — A bajnokságot veretlenül (még döntetlen sem volt) vív­tuk végig. A tavaszi és őszi idény között a nyári szünet­ben több versenyre utaztunk el, ekkor már az NB II-be jutásért küzdöttünk. — A szolnoki Alkotmány Kupán a csapat a III. helyet szerezte meg. A kecskeméti Hírős Kupán Rimaszécsi egyé­niben harmadik. A megyei bajnokság október elején be­fejeződött és a Bem SE kihar­colta a részvételt az osztályo­zom A Bem SE nagy fölény­nyel, 351 fával nyerte meg a döntő összecsapást és így az NB II-be jutott. A hat osz­tályzó csoport elsői között is a Bem SE érte el a legjobb eredményt. — Kik nyújtottak kiemelke­dő, jó teljesítményt az év fo­lyamán? — Átlagban Czira István, Lázár László és Osgyáni Benő nőtt társai fölé, de végered­ményben a bajnokságot és az osztályozót a csapat nyerte, amelynek az említetteken kí­vül tagjai voltak: Rimaszécsi, Tóth, Tornyosi Lajos . (aki egyébként az ifjúsági váloga­tott keret tagja), Zuggá és Tarjáni. — Milyen terveik vannak? — A pálya felújítása már elkezdődött, ha elkészül, NB Il-es színvonalú lesz. A baj­nokságban elsőrendű célunk a bennmaradás. A március ele­jén kezdődő küzdelmekre a felkészülést január 12-én kezdjük el. (-reán)

Next

/
Thumbnails
Contents