Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-07 / 5. szám
Vietnami vendégek Kisházi Ödönnél Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke szerdán a Parlamentben fogadta a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front 10. évfordulójának magyarországi ünnepségein részt vett küldöttséget, élén Pham Thai Than- nal, a DNFF Kelet-Nam-Bo zónái állandó bizottságának tagjával. Megjelent a fogadáson Harmati Sándor, a magyar szolidaritási bizottság elnöke. Jelen volt Dinh Ba Thi, a Dél-vietnami Köztársaság és Hoang Cuong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete. Január 20: a Nixon-politika elleni harc napja Szerdán Budapestre is megérkezett az Országos Béketanácshoz a levél, amelyet a Bé- ke-világtanács intézett valamennyi nemzeti békemozgalom vezérkarához. A levél felhívja a figyelmet arra, hogy 1969. január 20-án vette át az Amerikai Egyesült Államok elnöki tisztségét Richard Nixon. Választási kampányának annak idején a jelszava volt: a béke helyreállítása és az amerikai csapatok kivonása Vietnamból Az elmúlt két esztendőben — szögezi le a BVT levele — bebizonyosodott, hogy NixonHARCBAN A HÓVAL Ezekben a ^ mét a napokban ,is- legfontosább híradássá lépett elő majd’ mindenki számára a Meteorológiai Intézet előrejelzése, s a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium út- ügyeletének jelentése. Egy egész ország figyeli, hallgatja, hol, hogyan tombol a tél, miként támad emberre, értékre a hó, a jég, a hideg, a szél. Késett, de sokszoros erővel érkezett a tél, egyik napról a másikra hóförgeteg árasztotta el az országot, településeket vágva el a külvilágtól, mun- kásszállító buszjáratokat rekesztve meg, vasúti váltókat téve használhatatlanná. A tél: gondok regimentje. Mert ilyenkor még az sem könnyű, hogy időben takarmányt kapjanak az állatok a szövetkezeti majorban, hát még az, hogyha lelassult is, de ne akadjon meg az élet az ország egyetlen zúgában sem' Nem könnyű tehát azok dolga, akik reszprtja a tél; sokaknak nem könnyű. Mert éppen ebben van a hóval vívott harc lényege, a tél elleni küzdelem mozgósító ereje. Egy egész ország ügye, higy ne a tél, hanem az ember győzzön, hiszen mindenki munkája hiányzik valahol; a bányászé a széntermelésben, a szén az erőműben, a villa- mosáram az üzemekben, a lakásokban, s így tovább. Lelkesíteni szeretnénk? Nem hisszük, hogy szükség van erre. Az elkoptatott jelző, hogy áldozatos küzdelmet vív emberek sokasága a téllel, nem frázis, hanem tény. Elég lapunk egy-egy számába betekinteni, hogy az országutakat tisztító hókotrók kezelőiről, a vasutasokról, a buszok vezetőiről, az energiatermelés munkásairól, erőfeszítéseikről, helytállásukról megkapó képet kapjunk, s nem hisszük, hogy lelkesítésre lenne szükségünk. Annál inkább eszközökre, szervezettségre, segítségre és gondoskodásra. Mert ha lelkesíteni nem is kell, annál inkább szükséges figyelmeztetni'a tél támasztotta akadályok mielőbbi elhárításának egyetlen lehetséges módjára: a jól szervezett, pontosan irányított, a kellő eszközökkel ellátott sereg ésszerű harcbavetésére. S ami a jól szervezettséget, a pontos irányítást, a kellő eszközökkel való ellátottságot illeti, van mit tenni. IV em vigasz, de a hó, a-1* tél, a világ minden táján fölborítja az élet megszokott ritmusát. Nemcsak a magyar utakon akadnak el a gépkocsik, ugyanez a sorsuk Európa más országaiban, sőt, a motorizált tengerentúlon is. Nemcsak hazai városainkban kínozza a gyalogosokat a bokáig érő hó, nemcsak idehaza készteti csigatempóra az autósokat az úttesten terpeszkedő jég: így van másutt is. Ám mir Jez nem mentség arra, hogy szervezetlenség nehezítse a munkát, kapkodás szüljön zavart, s előre látható hiányok okozzanak fennakadást. Nem csupán a vaspálya adta biztonság, a töltések magassága magyarázza, hogy — mint minden télen — idén is a vasút állja legderekabbul a tél támadását, hanem az is, hogy itt a legnagyobb a szervezettség, a „katonás fegyelem”, az eszközök célszerű, koncentrált felhasználása. Az elmúlt években sokat javult a közutakon folyó téli harc eredményessége is; gyorsabb a tájékoztatás, nőtt a géppark, tervszerűbbek a tél fogadására tett előkészületek. A legtöbb baj a településeken belül, s közülük is elsősorban a városokban mutatkozik. A főútvonalat — ha van ilyen — még letisztítják a minisztérium felügyelete alá tartozó közúti szervek gépei, emberei, ám már a betorkollások is kerékakasztó hótömeggel készte- tik kínlódásra a gépkocsikat, ugrálásra, hóbamerü- lésre a gyalogosokat. Nincs gép, nincs jelentkező a hótakarításra — ez a magyarázat, de ettől még nem lesz kevesebb a baj. Ahogy nem lesz kevesebb a- hó sem a középületek, iskolák, intézmények előtt, azokon a helyeken, ahol emberek sokasága fordul még, hóban gázolva, beázott cipővel, mérgelődve. Mert igaz, hirtelen, s nagy erővel támadt a tél. Ám az is igaz, hogy évről évre ismétlődnek ezek a bajok a megye városaiban, nagyobb településein. (Mert a kisebbeken, mi tagadás, ez is benne van a hétköznapok megszokott eseményeinek sorában.) A gép sokba kerül? Igaz. Ám megoldás-e, hogy a hómunkásokra költhető pénz megmarad, jelentkezők híján? Hiszen évről' évre előre látható, hogy nem lesz ember. Talán jobb lenne inkább kevesebb emberrel beérni, s többet fizetni azoknak. Mert akkor legalább lenne valamennyi ember, akik a legfontosabb helyekről eltakarítanák a havat, akár Nagykőrösön, Vácott vagy Cegléden... Ahogy azt is a rrieghök■'* kentő furcsaságok közé sorolhatjúk, hogy a tanácsok egy része úgy tesz a közigazgatásilag hozzájuk tartozó területen dobozó téli munkásokkal, hómáró, hókotró kezelőkkel, szórókocsik embereivel, mint akikhez a világon semmi köze. A leváltott, holtfáradt, s hazatérni nem tudó emberek ilyen helyeken maguk keresgélnek szállást, ételt... A tél ellen nem lehet eredményesen küzdeni úgy, hogy mindenki csak a maga asztalát nézi, s a másokéra fütyül. A tél, a természet támasztotta nehézség összefogásra kell, hogy sarkalljon, s elsősorban a szervezők, az irányítók, minden rendű-rangú hivatalos ember összefogására. Mert az évszakok természet adta rendje szerint, a télre tavasz következik, ám, hogy jó tavasz legyen, azt éppen a tél okozta veszteségek elkerülésével, csökkentésével, az élet, a munka minél zavartalanabb körülményeinek megteremtésével szükséges megalapozni! nak a vietnami békére vonatkozó választási ígéretei üres szólamok voltak. Szavai a valóságban csalásnak bizonyultak, a világ és az USA közvéleményének /hegtévesztésére szolgáltak. Nixon a békés megoldás helyett kiterjeszti a háborút az egész lndokínára. Fokozódtak a Laosz felszabadított területei elleni bombatámadások. A Nixon-uralom alatt a CIA államcsínyt szervezett Kambodzsában a törvényes kormány ellen, és hatalomra juttatta a Lon Nol—Sírik Matafc-bábklikket. Ezt követte 1970. április 3-án a Kambodzsa elleni USA-agresszió, Ezek az események — állapítja meg a BVT — kezdetévé váltak az erőteljes Nixon-elle- nes megmozdulásoknak az egész világon, magában az Egyesült Államokban is. Nixon hogy elnyomja a háborúellenes megmozdulásokat, olyan megtorlásokkal élt, amelyek következményeképpen az amerikai Kent állam egyetemistái, Jackson állam és több amerikai város diákjai közül sokakat megöltek, több százat börtönbe vetettek. A világméretű tiltakozás nyomására Nixon megrendezte az USA-csapatok kivonását Kambodzsából. A valóságban azonban folytatódik az amerikai beavatkozás Kambodzsában; tovább pusztítanak az USA-légierők bombázói. (Folytatás a 2. oldalon.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI ECYESiiUETEK! ' AZoMSZMP PEST MEGYEIBIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1971. JANUÁR 7., CSÜTÖRTÖK Az !K külgazdaság: delegációja Budapesten Horst Söllének, az NDK külgazdasági njiniszterének vezetésével szerdán küldöttség érkezett Budapestre. A delegáció tagja Gerhard Nitz- schke miniszterhelyettes és a külgazdasági minisztérium több vezető beosztású munkatársa. A látogatás célja, hogy aláírják az 1971—75. évekre szóló új hosszú lejáratú árucsereforgalmi egyezményt, és a két ország 1971. évi forgalmát szabályozó, a múlt év decemberében már parafáit jegyzőkönyvet. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren dr. Biró József külkereskedelmi miniszter és Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes fogadta. Ott volt dr. Herbert Plaschkes a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. IKARUS-75 Az Ikarus gyár dolgozói szerda délután ünnepséget tartottak vállalatuk alapításának 75. évfordulója alkalmából. Az Ikarus Művelődési Házban rendezett jubileumi megemlékezésen részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Budapesti Pártbizottság titkára. Ott voltak a vállalat exportbuszait legnagyobb mennyiségben vásárló Szovjetunió és NDK budapesti kereskedelmi képviselői, részt vett az ünnepségen a gyár törzsgárdájának sok tagja. Pósa Györgynek, a vállalati pártbizottság titkárának megnyitója után Toldi József vezérigazgató mondott ünnepi beszédet, áttekintve az elmúlt háromnegyed század eseméFekete, fehér, szürke, piros, zöld Telefonokról — telefonon Pvc-hegesztőszálak: import helyett Zsámbékról Sok vállalatról szóltunk már az új esztendő apropóján. Nem volt rá hely: valamennyien panaszolták, hogy nagy nehézségeket okoz az időjárás, sokat késnek a munkások. Tegnap is ezzel kezdték a tájékoztatást — telefonérdeklődésünkre — a megkérdezettek. Nagy kát a, a Telefongyár gyáregységének vezetője, Ter- pinkó Mátyás: — Rengeteget késik a vonat, a busz, reggelt hat óra helyett sokszor 9—10 órakor kezdődik a termelés. Egyébként minden feltétel biztosított a folyamatos munkához. A múlt évben — annak ellenére, hogy a tervezett januári indulás helyett csak májusban startolt üzemünk — sikerült teljesíteni 74 millió forintos tervünket. Körülbelül 60 ezer telefonkészüléket gyártottunk, jelentős részét exportra. A tartalékkábelek és a hideg Feltámadott a szél... JÉGTÖRŐK SEGÍTIK A ZAJLÁST A DUNÁN Csaknem egy egész hét megfeszített munkája vált, szinte pillanatok alatt, semmivé Borsodban tegnap hajnalban, mert újból feltámadt a. viharos erejű szél. Szerda délig 20 út vált járhatatlanná, újabb hótorlaszok keletkeztek Miskolc és Szerencs között a főútvonalon, Gelej térségében és másutt is. Encs környékén a legtöbb ösz- szekötő és bekötő út, akárcsak Mezőcsát és Mezőkövesd vidékén, szintén járhatatlanná vált. — És mi a helyzet Pest megyében? A Budapesti Közúti Igazgatóság ügyeletesétől megtudtuk, hogy Tápiószele és Üjszász között reggel óta megfeszített munkában dolgoznak a hóelta- karítók. A délutáni jelentés szerint az egyik nyom már járhatóvá vált, estig újabb jelentés nem érkezett, mert megszakadt a nagykátai telefon-összeköttetés. Az előrejelzések szerint a Dunántúlon — mivel a szél ismét feltámadt — az M 7-es út környékén hófúvással kell számolni. Sok gondot okoz a hideg a vasútvonalakon is. Tegnap, nappal tízezer, éjjel pedig 3 ezer munkás tisztította a pályákat. A MÁV menetirányításán elmondták, hogy fél óránál nagyobb késések nem fordultak elő, s valószínűleg mára sem várható ennél rosszabb helyzet. A vagonkirakodásokat gondosan előkészítették. A hatalmas szél sok gondot okozott a postásoknak is. A (Folytatás a 2. oldalon.) — Az idén már több mint 80 ezer telefont készítünk fekete, fehér, szürke, piros és zöld színben. Hatszáz munkásunk az 1970-es „kísérleti évben” jól elsajátította a szakmai tudnivalókat, „berázódott” az üzem, s ez kellő biztosíték arra, hogy terveinket valóra váltsuk. Bugyi, a Telefongyár ‘gyáregységének vezetője,. Komáromi Lajos: — M:óta Nagykátára költözött a telefonszereidé, mi szolgáltatók vagyunk. Budapesti központunknak készítünk átviteltechnikai kereteket, tápegységeket, szintadókat és csatornafiókokat. Ezeket a nehéz nevű s bonyolult szerkezeteket telefonközpontokba és a 2—300 kilométerenként levő erősítőállomásokba építik be. Forintértékben ki sem számol(Folytatás a 2. oldalon.) 630 kidőlt távbeszélőoszlop A rendkívüli időjárás következtében Hajdú-Bi- har megyében 15 községgel megszakadt a távbeszélő- összeköitetés., A vezetékekre ráfagyott jégpáncél és az orkánszerű szél mintegy 630 távbeszélőoszlopot döntött ki. Az előzetes becslések szerint a postának egymillió forint kárt okozott a zord időjárás. A vasút távbeszélőhálózatában is jelentős károk keletkeztek. A Debreceni Postaigazgatóság Távközlési üzemének dolgozói már a károk helyreállításán, illetve az ideiglenes vezetékek kiépítésén dolgoznak. nyeit, utalva a vállalat nagy-- szabású terveire. A gyár őse az a kis műhely volt, amelyet 75 évvel ezelőtt Uhry Imre kovács- mester lovas kocsik javíJ fására alapított. Néhány év múlva nagyobb műhely váltotta fel a régit, rátértek teherautó-karosszériák javítására is, de még 1920-ban is mindössze 40 munkással dolgozott az üzem. A felszabadulás után 1948. január 30-án adták át az első öt buszt a fővárosnak. A gyár termelése azóta ugrásszerűen megnőtt: 1949-ben 175, 1968ban 3800, 1970-ben 6000 busz készült az Ikarusban. A magyar buszok külföldön is igen népszerűek. Az Ikarus termékeinek 80 százalékát exportálja. Legfontosabb partnere a Szovjeunió, amely 1971-re 3000, 1975-re pedig 6000 buszt rendelt. Az NDK-ba 1200— 1400 buszt szállítanak évente, de jelentős tételeket vásárol több más szocialista ország is. Az utóbbi években a nyugati piac is megnyílt az Ikarus' buszok számára. Az idén már körülbelül 500 kocsit szállítanak különböző nyugati országokba. Az igény olyan nagy, hogy a negyedik ötéves tervidőszakban több mint 40 000 buszt gyártanak, az előző cVt évben kibocsátott mennyiség kétszeresét. 1971-ben 6400-at, 1975-ben pedig már majdnem 11 000-et A vezérigazgató beszéde után Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a vállalat dolgozóit. — A Központi Bizottságunk — mondotta — nagyra értékeli a vállalat munkáját, s nagyon fontosnak tartja azt az ügyet, amiért dolgozik. A járműfejlesztés programja a vállalatnak is, s még inkább (Folytatás a 2. oldalon.) Tsz-einökök értekezlete Tegnap reggel a Pest megyei termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek elnökei foglalták el a Sportszálló szobáit. A megyei tanács és a megyei területi tsz-szövetségek ugyanis háromnapos továbbképző tanfolyamra hívták meg a közös gazdaságok vezetőit. Az előadássorozaton — melyet a Kertészeti Egyetemen tartanak, több mint kétszázan vesznek részt. Valamennyi elnök elfogadta a meghívást, hiszen a mezőgazdaság legidőszerűbb kérdései szerepelnek a napirenden. A megnyitót dr. B iró Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára tartotta. Röviden vázolta a megye mezőgazdaságának helyzetét, eredményeit. Beszélt az új szabályozó rendszer bevezetéséről, valamint az elkövetkezendő időszak feladatairól. Dr. László Ferenc, az OVH főosztályvezetője a termelőszövetkezetek vezetésének fontosabb elveiről és módszereiről tartott előadást. A mezőgazda- sági szövetkezeti mozgalom helyzetéről és a fejlesztéssel kapcsolatos megyei feladatokról dr. Pénzes János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese beszélt. A beszámolókat vita követte. A mai nap programja is érdekesnek ígérkezik. Az egyik előadás a korszerűsítésről és a jövedelmezőségről szól, a másik pedig a termelésfejlesztési lesik pedig az elkövetkezendő öt esztendő termelésfejlesztési lehetőségeit taglalja.