Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-06 / 4. szám
XV. ÉVFOLYAM, 4. SZÄM 1971. JANUÁR 6., SZERDA SOK GONDOT OKOZ A HAVAZÁS Szabálysértési eljárás indul a hóeltakarítást elmulasztó háztulajdonosok ellen A .vasárnap virradóra lezúdult nagy hóesés, főleg a reggeli órákban, szinte megbénította a város életét. Szorgalmasan dolgozott a főbb uta- •kon a Városgazdálkodási Vállalat hóekés traktora. A vállalat dolgozói pedig a köz- ■ térek és utak gyalogjáróit igyekeztek megtisztítani, de nem bírtak a kitartóan eső •rengeteg hóval, úgyhogy sok 'helyen estig sem tűnt el a járdáról a hó. Még , szomorúbb képet mutattak a város utcáiban az egyes házak előtti gyalogjárók, még a főbb utcákon is voltak olyan házak, 'amelyek előtt egyáltalán nem takarítottak havat. A Városgazdálkodási Vállalat nyilatkozata Megkérdeztük Kovács Ambrust, a köztisztasági munkákat végző Városgazdálkodási Vállalat igazgatóját, hogy a vállalat meg tud-e birkózni a vasárnapihoz hasonló nagy hóesésekkel? — Bizony az ilyen nagy hóesések sok gondot okoznak. A terek és nagyobb utak kocsiútjainak megtisztításához a Hunyadi Termelőszövetkezettől traktort béreltünk, amely hóekénket üzemelteti. Vasárnap is, este 10 órától járt a hótisztító traktoros eke, amely a nap folyamán a vasúthoz és kórházhoz vezető, és több más fontos utat háromszor is végigjárt. A gyalogjárdákat 15 emberünk tisztította. Többet hiába akarnánk felvenni, nincs jelentkező. Utcaseprőink fele nyugdíjas, akik télen nem igen dolgoznak. —, De azért remélem, hpgy meg tudjuk oldani a hóeltakarítás problémáját. Tavaly is sok hó esett, és nem volt hóeltakarító traktoros ekénk sem, mégis eltakarítottuk a havat. Igaz, hogy a múlt évben magára a hóeltakarításra 200- ezer forintot költöttünk, és a város az összes köztisztasági teendőik ellátásáért évi 400 ezer forint átalányt fizet, amely mellett 1970-ben 100 ezer fchintot ráfizattünk a köztisztaságra. Ezt nem tudjuk vállalni. (?!) Most is csak a hóekénket toló traktor munkájáért 70 forint órabért fizetünk. Azt szorgalmazzuk a tanácsnál, hogy komolyabb úttisztító gépeket szerezzen be és a tényleges költségeinket térítse meg. Mit mond a műszaki osztály? A műszaki osztályon is jártunk és megkérdeztük, hogy mit csinál a városi tanács, ha a Városgazdálkodási Vállalat a hóeltakarítást nem tudja kielégítően megoldani? — Nem valószínű, hogy az bekövetkezik, de ha ügy történne, hótisztító munkásokat veszünk fel, ha az sem sikerülne, helyi lakosokat rendelünk ki hótisztító közmunkára. — A lakosság figyelmét pedig máris felhívjuk: mindenki köteles a háza, vagy üzlete előtti gyalogjárdát tisztán tartani és arról a havat rend"seresen eltakarítani. (k) CHAPLIN ÉS A VÁGY VILLAMOSA Indul a filmklub második A jól bevált filmklub elindította második' sorozatát, kiig az- első összeállítás különböző országok filmjeit foglalta magába, a mostani csak amerikai filmeket tartalmaz. Ennek igen nagy előnye van. Mivel a filmklub *vetítéséíh: régi filmeket láthatnak a nézők, és lehetőleg olyanokat, amelyek klasszikus értékűek, a második sorozat nézői késorozata pet kapnak az amerikai filmgyártás fejlődéséről is, hiszen a sorozat darabjai érzékeltetik a változást. íme a hat film: Isten hozta és Navigátor;- Billy, a kölyök; Modern idők; Krisztina királynő; Becsületből elégtelen; A vágy villamosa. Egy-egy filmre még emlékezhetnek a régi mozilátogatók. Érdekes lesz az emlékek TÉLEN IS LEHET CSIBÉT NEVELNI felelevenítése, de minden bizonnyal sokat jelentek a filmek a fiatalabb generációknak is. Valapiennyi vetítést ismét rövid bevezető előzi meg. A Kárpát utca környékét a hótengerben nehezen lehet megközelíteni. Mégis elmentem, mert azt hallottam, hogy egy vállalkozó szellemű család a fagyos télben kiscsibéket nevel. Egy kis fehér házban találtam rájuk. A férfi, Barabás Ferdinand, a termelőszövetkezetek alakulása során belépett az Arany János Termelőszövetkezetbe, majd miután ä Petőfi Termelőszövetkezet munkaterülete közelebb van a lakásukhoz, 3 éve oda lépett át. Azóta ott dolgozik a szőlészetben, és alig várja, hogy elolvadjon a hó, enyhüljön az idő, és folytathassák az ősszel megkezdett előmetszést. A felesége nem volt otthon, így a gazda bevezetett a kiskonyhába, hogy megmutassa a kiscsibéket. A tiszta, jó meleg helyen vígan csipogtak a csibék. Régi parasztfajta jószágok: fehérek, sárgák és kendermagosak. A szép, fejlett kiscsibék alig múltak egyhónaposak, de már akkorák, mint egy galamb, és a kiskakasoknak egész nagy a taraja. — Hogy gondoltak rá, télen csibét nevelni? — Véletlenül cseppentünk bele. Egyik tanyán lakó rokonunk tyúkjai az istállóban elbújva, „orozva” keltették ki ezeket. Amikor előjöttek, a gazdasszonyuk nem törődött velük. — Nem lesz ezekből már semmi! — mondotta. ; — Feleségem elhozta a csibéket és a gondos, jó bánásmód mellett gyönyörűen fejlődnek. Kedvesen elcservognak körülöttünk. Minden délben megsétáltatjuk őket az udvaron. A dara mellé adunk nekik apróra vágott kelkáposztát, és még az ebédünkből is esznek. Főleg a tésztát szeretik. Éjszakára pedig egy nagy ládába, széna közé rakjuk őket aludni. Nem hullott el belőlük egyetlen egy sem. Julianna napra rántani való csibéink lesznek. kopa Leningrádi mérnökök 500 személy szállítására alkalmas óriás léghajó terveit készítették el. Az 500 000 köbméter űrtartalmú léghajó óránként 250 kilométeres sebességgel halad majd és az időjárástól teljesen független lesz. „... minket meg nem becsüli, íogháztatott, vert, taglóit...“ Az idézet ‘egy 1688-ból származó levélből való. A nemesek írták Kőrösön, s amint a sorból is kiviláglik, a nemeseknek sem volt mindig fenékig tejfel az éiet, főleg a török hódoltság idején. A dolog ott kezdődött, ‘ hogy a török elfoglalta megyénk mai területének jelentős részét. Ezután nemsokára megindult egy folyamat, amelynek során a falusi kúriák lakói városokban kerestek menedéket a török elől, elsősorban Nagykőrösön. A XVIII. század elején már szép számmal voltak nemesek a lakosság soraiban. ' A három város közül Kecskemétet polgárvárosnak, Ceglédet jobbágy városnak, Kőröst pedig nemes városnak nevezték. A közügyek intézésében igén sokáig nem tudtak pozíciót szerezni. Azonban a század vége felé már főbírák és másodbírák is kerültek ki a nemesség soraiból. Ennek ellenére többször került sor összetűzésre. Ennek lehetősége a vármegye névleges felügyeletéből fakadt. A nemesi kiváltságokat azonban még a vármegye sem tartotta tiszteletben. Ugyanúgy kellett a nemeseknek is fizetniük az adót, illetve taksát, mint a nem nemeseknek A taksát a város földesurainak fizették a robot helyett. Ezek a földesurak ugyanis távol laktak tőlük és így a robotot pénzzel kellett megváltani. A nemes urak tehát éppen úgy szolgáltattak robotot, mint a közrendűek — a telkei ti után. Megemlítendő, hogy ezek a telkek — bár mindegyiknek meg volt a földesura — szabad adás-vétel tárgyát képezték. A földesúr nem törődött azzal, hogy ki lakik a telkeken, csak azzal, megkapja-e a taksát. A nemesek száma azonban nemcsak a beköltözéssel növekedett, hanem a földesurak révén is. Akik szép összeg lefizetése fejében felszabadították tehetős jobbágyaikat. 1652-ben például Görei-Szabó István miskolci nemes fölszabadította körösi jobbágyai közül Páhy Lukács fiait, 300 magyar forintért. Ezután ha a felszabadítottnak még Megválasztották az új szakszervezeti bizottságot a pedagógusok Hétfőn küldöttgyűlésen vitatták meg a pedagógusszakszervezet alapszervezeti küldöttei a városi bizottság négyéves munkáját, és megválasztották az új bizottságot. Tóth Tibor titkár beszámolójában ismertette az elmúlt időszak eseményeit. Részletesen kitért arra, hogy ma már milyen nehéz elválasztani egy pedagógus esetében, mikor végzett iskolai, .és mikor végzett szakszervezeti munkát Egyebek között elmondta, milyen volt a segélyezés rendszere, milyen problémák voltak az üdülési beutalókkal. A küldöttek sok hozzászólással egészítették ki a beszámolót. Figyelmet érdemel néhány érdekes észrevétel. Többen szót emeltek a törzsgárda jobb megbecsüléséért, kiemelve, hogy a húsz-huszonöt éve egy helyen tanító pedagógusok nagyobb erkölcsi és anyagi elismerése mindenképpen segítené a pedagógushiányt. Szóba került a munkavállalás, a nyugdíjasok díjazása, a családi pótlék ügye egyetemi továbbtanulás esetén, továbbá a technikai dolgozók bérének sürgős rendezése is. Sok vitás kérdésre adott felvilágosítást Székely Ödön, a Pedagógusok Szakszervezete Pest megyei bizottságának elnöke, valamint Csípő Balázs, a városi pártbizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője. A küldöttgyűlés ezután megválasztotta az új városi bizottságot. Az „új” bizottság egy tag kivételével megegyezik a régivel, csalt a nyugdíjba vonuló Izsáki Zoltánná helyére választottak mást. Ä megválasztott bizottság tagjai: Kecskés István, Tóth Tibor, Becser Ernőné, Sulyok Séndorné, Papp Lászióné, Szabó Ferencné és Hegedűs Ká- rolyné. A bizottság titkára ismét Tóth Tibor lett. Kőcser kenyérellátását biztosítja a nagykőrösi sütőipar Jön a diós és mákos patkó, és az ízes hajtott Kocsér község lakosságát a Pest megyei Sütőipari Vállalat nagykőrösi üzemegysége látja "el naponta kenyérrel és péksüteménnyel. Megkérdeztük Kiss Sándor telepvezetőt, hogy a megnehezült szállítási körülmények közepette tudják-e biztosítani Kocsér község zavartalan ellátását? — Tudjuk. Bár nagy hóesés volt, egy kis késéssel vasárnap is kiszállítottuk a kenyeret és a péksüteményt. A vasárnapinál nagyobb hóesés pedig valószínűleg nemigen lesz. (?!) Elmondotta még a telepvezető, hogy két hét múlva elkezdik a diós és mákos patkó sütését és a baracklekvárral töltött, ízes hajtott süteményét is. Egyet fizet — mindig újat kap? EGY PÁR CIPÓ HELYETT - HÁROM § Kissé talán módosítani lehetne kereskedelmünk kedvenc jeligéjén, amely így vésődött már az agyunkba: „Egyet fizet, kettőt kap.” Csak az igazság kedvéért kényszerültem erre a megoldásra — mesélte egyik nőismerősöm —, amikor egy szép napon elindultam cipót venni. Még eszembe sem jutott ez az új, variáció: „Egyet fizet, mindig újat kap”. Nem akartam semmit sem változtatni, csak egy új cipőt kerestem. S találtam is. — Igazán szép, csau színű, modern vonalú cipő kínálta magát a legszembetűnőbb polcon. amikor betértem az egyik boltba. Sarka vastag, aránylag magas, és a kerek orr .díszeként nagv. négyszögletes csattal állt előttem a tervező műve. Sokalltam a 290 forintot e cipőcsodáért, de végül kinyitottam a pénztárcám. Örültem a szép új cipőnek. Azonban örömöm tiszavirágéletű volt. Az első napon, amikor felvettem, kénytelen voltam tudomásul venni, hogy a díszcsat belevág a lábam fejébe. Sebaj! vigasztaltam magam, majd hozzáedződöm. Egy hétig pihentettem, azaz megvártam, míg a seb begyógyult. Amikor ismét felhúztam, újabb sebesülés koronázta vállalkozásomat. így ment ez vagy két hétig, amikor cipőm harmadik hetes születésnapján érdekes felfedezést tettem: nemcsak az én bőróm nem bírja a díszcsat késpenge élességü széleit, a cipő sem. A bailábason a csat elvágta a bőrt. Visszavittem, vissza is adták a pénzem, mert egyetlen nekem tetsző másik cipőt sem tudtam választani. Ekkor másik boltban próbáltam szerencsét, de sajnos ismét a kedvenc márkám mellett döntöttem. Egy bordó lakkcipö mosolygott rám, így mellette kötöttem ki. Tíz forintot meg is spóroltam az üzleten, ez már csak 280 forintba került. Igaz, hogy már aznap leesett róla á masni és az azt fogó csal, de szerencsémre megtaláltam. Üjra felszereltem, sőt ragtapasszal belülről le is ragasztottam. De tegnap óta megint szomorú vagyok — folytatta ismerősöm —, a jobblábas cipő sarkán a lakkbevonat egyre távolabb kerül helyéről, és mind meztelenebbül áll előttem a sarok. Döntöttem! Visszaviszem, mert egy hét alatt mégsem mehet tönkre egy cipő! Szóval kivívtam magamnak azt a jogot, hogy egy hónap alatt három új cipőm legyen. Itt módosított a jelszó: egyet fizet, mindig újat kap! Szép, hogy a kereskedelem belátja: a vásárlók képtelenek utólag elvégezni azt a munkát, amit a ’gyárban elmulasztottak, és becseréli a rosszul sikerült cipőket. De azért lenne egy megjegyzésem! Ha egyszer kiszámítanak, hogy a gyárnak, a- kereskedelmitek mennyibe kerül az a rengeteg cipő, amelyet vissza kell cserélni, s rávarrnák a költségeket annak a nyakára, aki oka a hanyag munkának, talán mégis kevesebb kár érné a vásárlót és a. népgazdaságot. (m. j.) Naponta tízezer forint Decemberben rekordforgalmat ért el az édességbolt. Körülbelül 440 ezer forint értékű édességet, italfélét adott el. A két ünnep — karácsony és újév — közötti forgalom meghaladta a sok évi átlagot, napi 10 ezer forintos bevétellel. Hasonló bevétellel dicsekedett a Rákóczi úti ÁFÉSZ háziboli, vezetője, Soltész Lászlóné. A két ünnep között ebben a ki$ üzletben napi tízezer forint volt a bevétel. SPORT 1T • II 1 / 11 I M # * I 1 I csörgött néhány száz arany a tarsolyában, akkor nemes is lehetett. Csak le kellett pénzelnie a földesurát, aki pénzért vállalkozott arra, hogy megszerzi egykori jobbágyának a nemesi oklevelet. Ez a szokás a török hódoltság alatt, de még inkább a következő században, teljesen általánossá vált. Számtalan nyugta maradt fenn, amelyen a pénz átvevője elismeri, hogy ilyen és ilyen összeget vett át. Nemeseink jó része ily módon jutott kiváltságaihoz, és ezeknek a kiváltságoknak érvényt is akartak szerezni. Lázadoztak a megyéhez küldött folyamodványokban a közrend ellen, amint az a címben idézett sorból is kitűnik. Ugyanakkor szidták a nemesek a bírót és a tanácsot. A nemesek felháborodásukban még a királynak is írtak levelet. Tudatták, hogy mennyire sok terhet raknak a vállaikra, a tanács nem törődik a kiváltságaikkal, és úgy gyakorolja hatalmát velük szemben, mint a város többi lakosával. A folyamodvány végén védlevelet kérnek a királytól, akit biztosítanak arról hogy azt megérdemlik. Azt. hogy ügyüket hogyan intézték ,el, már nem tudhatjuk me? mert nincs semmiféle adat róla. Pesti László A Kinizsi felügyeleti szerveinek képviselője, Gáli Lajos, a Magyar Testnevelési és Sportszövetség Ceglédi Járási Tanácsának elnöke is részt vett az egyesület december végi közgyűlésen. Hozzászólásában ő is elmondta gondolatait. Néhány dologra érdemes felfigyelni. — Az 1970-es sporteredmények nem tartottak lépést Nagykőrös fejlődésével, bár ebben az évben a Kinizsi vezetősége sokkal többet, tervszerűbben, céltudatosabban dolgozott, mint azelőtt; a szakosztályok önállósága is beségített ebbe. Megalapozottnak kell lenni az utánpótlásnak, habár ez máról-holnapra nem ad eredményt. Ehhez a pedagógusok segítségét kellene megnyerni, mert Cegléden például 8 sportágban ők vezetik ezt. Ehhez pénz is kell. A Nagykőrösi Kinizsinek nagy a költségvetése, aránylag sok megy el bérre és fenntartásra. A módszertani bizottság megalakítása helyes volt. amelynek azonban az edzőkkel egyetértésben kell dolgoznia. Helyesnek találta azt a javaslatot, hogy az eredménye' szakosztályok kapjanak több oénzt a versenyzésre. Egyetértett azzal, hogy Nagykőrösnek is szüksége van sport- csarnokra. Ehhez is nénzre van szükség. A ceglédi kezdeményezést g Vasutas Szakszerrezet segítette. Ha van a sportkör mögött bázis és anyagi alap, társadalmi segítség, akkor a Magyar Testnevelési és Sportszövetség is segít valamennyivel. A városban sokkal nagyobb társadalmi összeto- gásra van szükség a sportélet fejlesztése érdekében. Feltű- nően nagy itt a széthúzás, ilyenre a járásban és Cegléden sincs példa. Nagykőrös és a Kinizsi sportéletének fejlődése érdekében tudni kell, jelenleg hol állunk, s az erők összegyűjtésével biztosan megindul a nagyobb fejlődés. Az elnökség határozati javaslatait egy ponttal kiegészítették és/ elfogadták a küldöttek, amely így fest az 1971-es évvel kapcsolatosan : 1. Sportiskolák további szervezése és fejlesztése. 2. A szakosztályvezetőségek kiegészítése. 3. Egyesületi szinten versenykiírás az év kiváló sportolója címért felnőtt és ifjúsági szinten. 4. A pártoló tagság folyamatos szervezése. — sulyok — MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? A félszemű seriff Színes, szinkronizált amerikai western. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Admirális. Előadás kezdete: 3, negyed 6 és fél 8-kor.
