Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-31 / 26. szám
Megszűnik-e az üldözéses verseny? Életbe lépett a Pest megyei Tanács kötelező munkaközvetítési rendelete A Pest Megyei Tanács 1/1970-es számú rendelete alapján — mint ismeretes — az idén január 1-től kötelező munkaközvetítés lépett hatályba. E rendelkezéssel párhuzamosan a Pest megyei Tanács külön megegyezett a Budapest Főváros Tanácsával e rendelet betartatására, mivel a két hatóságnak közös székhelye van. A rendelkezés célja, hogy megszüntesse a „vándormadarak” ide-oda költözését, magyarul, hogy ne lehessen büntetlenül bármely pillanatban felbontani a munkaviszonyt. Sikeres előadássorozat a nagyüzemi! zöldségtermesztésről A Magyar Agrártudományi Egyesület helyi szervezete és a konzervgyár nagysikerű előadássorozatot szervezett. Az eddigi előadásokon átlagosan 70—80-an hallgatták meg az előadót. Február 9-én, kedden, ismét érdekes előadás következik. Dr. Somos András Kossuth-dí- jas, a Kertészeti Egyetem tanszékvezetője a nagyüzemű zöldségtermesztés helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről tart előadást. Az előadás délelőtt 10 órakor kezdődik S művelődési otthon földszinti klubtermében. Ezek szerint 1971. január 1-től csak kötelező munka- közvetítés útján létesíthetnek munkaviszonyt azok a dolgozók, akiknek előző munkaviszonya „kilépett" munkakönyvi bejegyzéssel szűnt meg. A rendelkezés 10 paragrafusban rögzíti az erre vonatkozó jogszabályokat, illetve a végrehajtási utasítást. A többi között kimondja a rendelkezés, hogy a munkára jelentkezők kiközvetítését a tanácsi szervek munkaügyi osztálya végezheti. De vajon e rendelkezés életbe lépésével valóban megszűnik-e a „vándormadarak” gyakori munkahelycseréje? Erről vitatkoztak az előterjesztés alapján a városi tanács végrehajtó bizottságának tagjai legutóbbi ülésükön. Közismert tény, hogy azok, akik nem szeretnek dolgozni, illetve csak időszakosan, csak addig vannak egy- egy munkahelyen, ameddig — ahogy ők mondják — a „smír” lapjuk — utói nem éri őket. Az előző munkahelyen „szerzett” adósságuk (tartásdíj, OTP-részlet stb.) ugyanis ezen a lapon szerepel. S ha a régi vállalattól az új vállalatig eljut a MIL-lap, ezek az emberek azonnal odébbállnak. Üjabb munkahelyet keresnek és megkezdődik az üldözéses verseny, amelynek gyakorlatban soha sincs vége. Vajon a kötelező munkaközvetítéssel javul-e vagy rosszabbodik a helyzet, különösen a mezőgazdasági üzemekben, ahol közismerten időszaki alkalmazottakat keli felvenni egy-egy időszaki munkára ? Jó lesz-e vagy rosszabb az üzemeknek? Ezt most még nem lehet eldönteni. A tanulságokat az első időszaki munkák után lehet majd levonni. (t. p.) Született juhász A vásártérnél, a kocséri út mellett legel vag^ hatvan birka. Találnak egy kis harapni- valót, mert a hó már eltakarodott szinte az egész határból, SZEMLÉLŐDÉS A PIACTÉRÉN Mire szomjas a kis Juliska? Le kell vonni a tanulságot! A hetipiacon jártam... A télbe szökött tavaszias időben az egyik termelőszövetkezeti kocsin, a tanyavilágból három-négy év körüli Juliska leányát is behozta az édesanyja, egy kis városnézésre. A piacnál szálltak le a kocsiról és a mama mindjárt egy szép kis pirospettyes kendőt vásárolt a bazárosoktól a leánykának, aki azután megfogta az anyja kezét. — Anyu — mondta, vegyél nekem lángost... Tudod, sokszor mondtad, hogy milyen jó lángost sütnek a piacon... Odamentek a lángossütödé- hez, de annak ajtaját már a pók is beszőtte hálóval. Hónapok óta nincs üzemben. Szerencsére a sarki kenyérboltban kaptak finom mákos és diós kalácsot, amit a kislány jóízűen megeszegetett. A kalácsra azonban meg- szomj ázott a kis Juliska. — Szomjas vagyok — szólt az édesanyjának, aki odavitte a büféhez és szódavizet kért neki. A kislány durcásan eltolta magától. — Én tejeskávét kérek — mondta határozottan. A keresztapja is odament. Az meg málnaszörpöt kínált neki. De Juliska kitartott óhajtása mellett: — Tejeskávét kérek... Végignéztem és hallgattam ezt a jelenetet és elgondolkoztam azon, hogy a piacra járók közül bizonyosan nemcsak a kis Juliska, hanem nagyon sokan mások is meginnának egy-egy bögre tejeskávét. Eszembe jutott a kiskunhalasi piac, ahol a nyáron jártam, és ahol két helyen is mérnek tejesikávét. Kőrösön is meg lehetne ezt csinálni. Megcsinálhatná például a most megnyílt büfé is. Télen a meleg, nyáron a hideg tejeskávé kelendő lenne. Ha bor, sör, pálinka van a piacon —1 kicsinyeknek és nagyoknak egyaránt —, lehetne tejeskávé is. kopa Alkafrészgondok Tizennégy erőgép és hat gépkocsi a legértékesebbek a Rákóczi Termelőszövetkezet gépparkjában. A gépkocsik most is munkában állnak, többségüket a kecskeméti MÉK szerződtette szállításra. Az elmúlt esztendő szép fejlődést hozott a közös gazdaság gépparkjában, három új tehergépkocsit és négy traktort vásároltak, dupla pótkocsival, így tudták idejében a vetést elvégezni. Az új gépekkel nincs sok baj, annál több van a régiekkel. Nincs alkatrész. Jelenleg is négy traktor áll kibelezve, és nem tudják elvégezni rajtuk a javítást, hiába próbálkoznak erre is, árrá is az alkatrészvásárlással. Három szakember végzi a javításokat, amit tudnak, házilag pótolnak, mert szinte félnek kiadni kezükből a gépeket Hiába viszik el ugyanis nagyjavításra, csak a sok költség van, de a masinák továbbra is betegek maradnak. Közeleg a tavasz, a nagy munkák ideje. Csak egy a biztos, a szövetkezet vezetői a föld alól is elő akarják kotorni a hiányzó alkatrészeket. Nemcsak az ő jóakaratukon múlik...! csak néhány rongyos foltocska emlékeztet januárra. Bársony László, a birkák 36 éves juhásza is leheveredett a napsütésben, pihen, a munkát inkább pumijára hagyja. — 300 forintért vettem, meg kell szolgálnia az árát — kezdi a beszélgetést. — Kutya nélkül pedig ezt a munkát nem is lehet végezni... — Hogy lett juhász? — Ügy tartja a mondás, hogy úrnak és juhásznak születni kell. Én annak születtem, mert már 13 esztendős koromban elszöktem otthonról a Nyilasba, egy ismerős juhászhoz, akivel összebeszéltünk. Meg is maradok ebben a szakmában, amíg birka lesz a világon ... — Hol van a tanyája? — A Maros utcában, új ház. Jó élet a juhászélet... Szöveg és kép: Fehér Szilárd KÉT NAPIG TART ULESV városunkban a Hazafias Népfront megyei elnöksége Kedden és szerdán (február 2-án és 3-án) népes küldöttséget lát vendégül városunk. E két napon tartja soron következő ülését a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Két napig vendégeink lesznek a megye valamennyi járásának, városának HNF-titkára és elnöke. Az első napon baráti találkozón részt vesz a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége is. A program szerint kedden 9 órákor kezdődik az ülés, amelyen Horváth Lehel, a városi HNF elnöke beszámol Nagykőrös eredményeiről, a város további feladatairól és a HNF tevékenységéről. A beszámoló után a vendégek a konzervgyárral ismerkednek. Ebéd után délután 4 órakor, vendégül látják baráti találkozón az NDK küldöttségét, ahol a Centrum igazgatóhelyettese filmvetítéssel egybekötött előadást tart a nők szerepéről, társadalmi életükről, helyzetükről a Német Demokratikus Köztársaságban. A beszédet kérdések és hozzászólások követik. Majd az első nap közös vacsorával ér véget. Szerdán délelőtt, S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront megyei titkára előadást tart a HNF időszerű feladatairól. A tanácskozást ebéd követi, majd a vendégek hazatérnek. MOZIMŰSOR Szerelem. Déry Tibor forgatókönyvéből készült magyár film. Rendezte: Makk Károly. Főszerepben: Törőcsik Mari és Darvas Iván. Csak 14 éven felülieknek. Kísérőműsor: Requiem. Előadások kezdete: 3, 5 és 7 órakor. Matiné Én és a nagymama. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor Rachel, Rachel. Színes amerikai film. Paul Newman, népszerű színész első rendezése. Csak 16 éven felülieknek! Kísérőműsor: 66-os számú megye. Magyar híradó. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. Törzsgárdatagokért Készül a konzervgyár torzs- gárdatag-szabályzata, amely magába foglalja a törzsgárda- tagoknak juttatható kedvezményeket. Nagy szőnyegvásár - amíg a készlet tart! Importból származó szőnyegek. 200x300-as: 4480 Ft helyett 3140 Ft 170x235-ös: 2980 Ft helyett 2090 Ft 145x200-as: 2170 Ft helyett 1520 Ft BŐSÉGES VÁLASZTÉK Nagykőrös, Szabadság tér 10. szám alatti szaküzletünkben. ÍGY írunk mi? Űjsághlr: Energi Alfréd elnyerte a „Tűzkerék” érdemérmet. Kacsalábon forgó tanyáján meglátogattam Energi Alfré- dot, aki érkezésemkor éppen furulyát faragott. — Kell ez a kis kikapcsolódás a sok munka után — mondta, és előzékenyen egy karosszékbe ültetett — ott is tud írni. — Mi a foglalkozása? — A Nemzetközi Tudományos Bizottság Bolygóközi Energiaszolgáltatója, népszerű nevén napbafűtő vagyok. — Mióta dolgozik ebben a munkakörben ? — Ö, kérem, már nagyon régóta. Még az ötvenes évek elején, mikor mindenki tömegesen Pestre ment — olvastam egy újságban egy hirdetést, és azóta vagyok napbafűtő. — Milyen munka ez? — Kellemes, jól fizetik, meg aztán itt sose fázik az ember. Szoktam is mondcgü. jcább meghalok, de meg nem íágyok.-- Milyen jó ritmust!izéké vm. Szokott verseket is írni? — Persze. Különösen reklámverseket: Legjobb kávé Afrika ezt issza a Mancika. — Mondjon valamilyen érdekes esetet! — Még évekkel ezelőtt történt, hogy bejelentették, a hét végén fontos személyiségek fogják meglátogatni a kazánházat. Fűtöttem, mint az eszeveszett, de mi lett belőle? Napfogyatkozás. Elfelejtettem kikapcsolni a szintszabályzót. Végül is úgy vágtuk ki magunkat a bajból, hogy éjjelt csináltunk, éjjel meg telihold volt, és így nem lett semmi baj. — Látom, milyen szép kacsalábon forgó tanyája van. Ez volt élete célja? — Ugyan! Ez különben is beteg, akkora lúdtalpa van hogy szinte gágog, és csak egy irányban tud forogni. Most adtam be az igényemet egy kap- panlábon forgó rükverces házikóra. Befejezésül megkérdeztem Energi Alfrédot, hogy mit ajánl az olvasóknak. MIKLAY JENŐ: „Az volt ái Éppen megszokott sziesztámat végeztem a házunktól nem messze levő pádon egy verőfényes őszi vasárnapon, mikor egy fehér bajuszú öregember telepedett le mellém. Hozzámfordúlt és bemutatkozott: — Arany Ignác vagyok. Ha na ig3d! elmondom az életidő.' :ja csak — válaszoltam, mérv nem akartam bele- bonyolódni a riportba. — Látom, maga még fiatal, tapasztalatlan, okulhat az én esetemből. Én egy Szegény aranyműves családjából származom, apám korán meghalt, magával vitte minden reményemet, mert vele temettük el az aranyfogát is, ami nekem nagyon tetszett. Az öreg sodort egyet bajuszán, arcát a fény felé fordította és tovább okított. — Szegény anyám a milliomos Sükethy családból származott, mindent megtett, hogy embert faragjon belőlem. Drága ruhákban járatott, beíratott a I rgdrágább iskolákba, házitanítót fogadott mellém, de hiába. Amit egyszer hallotA napbafűtő — Egyenek sok vitamintablettát, és legyenek óvatosak. A napbafűtő is ember, lehet, hogy egyszer felrobban a Nap, és akkor legyen otthon gyertya. Elbúcsúztam a Nemzetközi Tudományos Bizottság Bolygóközi Energiaszolgáltatójától, és hazafelé vettem egy jegyzetfüzetet. ii a jó idő!” tam, rögtön megjegyeztem. Az egyetemet kitüntetéssel végeztem, kaptam egy tizenhat karátos aranygyűrűt is, fogorvos lett belőlem. Ezeknél a szavaknál az idős ember elővette zsebkendőjét, elmorzsolt néhány könnycseppet a szemében és kifújta az orrát. — Micsoda idők voltak azok! Mindenki az Arany Ignáchoz akart menni fogat húzatni, ami nagy szó volt. mert akkoriban sok fogorvos volt. Ha valaki azt mondta, megyek a Nácihoz, rangot jelentett. Divat voltam, mint mostanság a miniszoknya vagy minek hívják — de jó divat. Így ismertem meg én drága jó feleségemet is. Bejött az aranyos a 'rendelőbe, kitátotta a száját, 6? én rögtön tudtam, hogy ő lesz a feleségem. Tizenkét aranyfoga volt — emlékezett huncut mosollyal padtársam. — Megbízik maga bennem? — fordult hirtelen hozzám. — Persze — nyugtattam. — Adjon egy tízest elsejéig! Adtam neki. Most sóher vagyok. Ezért írtam ezt a cikket. <—tt—)
