Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-31 / 26. szám

Megszűnik-e az üldözéses verseny? Életbe lépett a Pest megyei Tanács kötelező munkaközvetítési rendelete A Pest Megyei Tanács 1/1970-es számú rendelete alapján — mint ismeretes — az idén január 1-től kötelező munkaközvetítés lépett ha­tályba. E rendelkezéssel pár­huzamosan a Pest megyei Ta­nács külön megegyezett a Budapest Főváros Tanácsá­val e rendelet betartatá­sára, mivel a két hatóság­nak közös székhelye van. A rendelkezés célja, hogy megszüntesse a „vándorma­darak” ide-oda költözését, magyarul, hogy ne lehessen büntetlenül bármely pilla­natban felbontani a munkavi­szonyt. Sikeres előadássorozat a nagyüzemi! zöldségtermesztésről A Magyar Agrártudományi Egyesület helyi szervezete és a konzervgyár nagysikerű elő­adássorozatot szervezett. Az eddigi előadásokon átlagosan 70—80-an hallgatták meg az előadót. Február 9-én, kedden, ismét érdekes előadás következik. Dr. Somos András Kossuth-dí- jas, a Kertészeti Egyetem tan­székvezetője a nagyüzemű zöldségtermesztés helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről tart előadást. Az előadás délelőtt 10 óra­kor kezdődik S művelődési ott­hon földszinti klubtermében. Ezek szerint 1971. január 1-től csak kötelező munka- közvetítés útján létesíthet­nek munkaviszonyt azok a dolgozók, akiknek előző mun­kaviszonya „kilépett" munka­könyvi bejegyzéssel szűnt meg. A rendelkezés 10 paragra­fusban rögzíti az erre vo­natkozó jogszabályokat, il­letve a végrehajtási utasí­tást. A többi között kimondja a rendelkezés, hogy a munkára jelentkezők kiközvetítését a tanácsi szervek munkaügyi osztálya végezheti. De vajon e rendelkezés élet­be lépésével valóban meg­szűnik-e a „vándormadarak” gyakori munkahelycseréje? Erről vitatkoztak az előter­jesztés alapján a városi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak tagjai legutóbbi ülésü­kön. Közismert tény, hogy azok, akik nem szeretnek dol­gozni, illetve csak időszako­san, csak addig vannak egy- egy munkahelyen, ameddig — ahogy ők mondják — a „smír” lapjuk — utói nem éri őket. Az előző munkahelyen „szer­zett” adósságuk (tartásdíj, OTP-részlet stb.) ugyanis ezen a lapon szerepel. S ha a régi vállalattól az új vállalatig eljut a MIL-lap, ezek az em­berek azonnal odébbállnak. Üjabb munkahelyet keresnek és megkezdődik az üldözé­ses verseny, amelynek gyakor­latban soha sincs vége. Vajon a kötelező munka­közvetítéssel javul-e vagy rosszabbodik a helyzet, külö­nösen a mezőgazdasági üze­mekben, ahol közismerten időszaki alkalmazottakat keli felvenni egy-egy időszaki munkára ? Jó lesz-e vagy rosszabb az üzemeknek? Ezt most még nem lehet eldönteni. A tanul­ságokat az első időszaki mun­kák után lehet majd levonni. (t. p.) Született juhász A vásártérnél, a kocséri út mellett legel vag^ hatvan bir­ka. Találnak egy kis harapni- valót, mert a hó már eltakaro­dott szinte az egész határból, SZEMLÉLŐDÉS A PIACTÉRÉN Mire szomjas a kis Juliska? Le kell vonni a tanulságot! A hetipiacon jártam... A télbe szökött tavaszias időben az egyik termelőszövetkezeti kocsin, a tanyavilágból há­rom-négy év körüli Juliska leányát is behozta az édes­anyja, egy kis városnézésre. A piacnál szálltak le a ko­csiról és a mama mindjárt egy szép kis pirospettyes kendőt vásárolt a bazárosoktól a le­ánykának, aki azután meg­fogta az anyja kezét. — Anyu — mondta, vegyél nekem lángost... Tudod, sok­szor mondtad, hogy milyen jó lángost sütnek a piacon... Odamentek a lángossütödé- hez, de annak ajtaját már a pók is beszőtte hálóval. Hó­napok óta nincs üzemben. Szerencsére a sarki kenyér­boltban kaptak finom mákos és diós kalácsot, amit a kis­lány jóízűen megeszegetett. A kalácsra azonban meg- szomj ázott a kis Juliska. — Szomjas vagyok — szólt az édesanyjának, aki odavitte a büféhez és szódavizet kért neki. A kislány durcásan eltolta magától. — Én tejeskávét kérek — mondta határozottan. A keresztapja is odament. Az meg málnaszörpöt kínált neki. De Juliska kitartott óhajtása mellett: — Tejeskávét kérek... Végignéztem és hallgattam ezt a jelenetet és elgondolkoz­tam azon, hogy a piacra já­rók közül bizonyosan nemcsak a kis Juliska, hanem nagyon sokan mások is meginnának egy-egy bögre tejeskávét. Eszembe jutott a kiskunhala­si piac, ahol a nyáron jár­tam, és ahol két helyen is mérnek tejesikávét. Kőrösön is meg lehetne ezt csinálni. Megcsinálhatná pél­dául a most megnyílt büfé is. Télen a meleg, nyáron a hi­deg tejeskávé kelendő lenne. Ha bor, sör, pálinka van a piacon —1 kicsinyeknek és na­gyoknak egyaránt —, lehetne tejeskávé is. kopa Alkafrészgondok Tizennégy erőgép és hat gépkocsi a legértékesebbek a Rákóczi Termelőszövetkezet gépparkjában. A gépkocsik most is munkában állnak, többségüket a kecskeméti MÉK szerződtette szállításra. Az elmúlt esztendő szép fej­lődést hozott a közös gazdaság gépparkjában, három új te­hergépkocsit és négy traktort vásároltak, dupla pótkocsival, így tudták idejében a vetést elvégezni. Az új gépekkel nincs sok baj, annál több van a régiek­kel. Nincs alkatrész. Jelenleg is négy traktor áll kibelezve, és nem tudják elvégezni raj­tuk a javítást, hiába próbál­koznak erre is, árrá is az al­katrészvásárlással. Három szakember végzi a javításokat, amit tudnak, há­zilag pótolnak, mert szinte fél­nek kiadni kezükből a gépe­ket Hiába viszik el ugyanis nagyjavításra, csak a sok költ­ség van, de a masinák to­vábbra is betegek maradnak. Közeleg a tavasz, a nagy munkák ideje. Csak egy a biz­tos, a szövetkezet vezetői a föld alól is elő akarják kotor­ni a hiányzó alkatrészeket. Nemcsak az ő jóakaratukon múlik...! csak néhány rongyos foltocska emlékeztet januárra. Bársony László, a birkák 36 éves juhásza is leheveredett a napsütésben, pihen, a munkát inkább pumijára hagyja. — 300 forintért vettem, meg kell szolgálnia az árát — kez­di a beszélgetést. — Kutya nél­kül pedig ezt a munkát nem is lehet végezni... — Hogy lett juhász? — Ügy tartja a mondás, hogy úrnak és juhásznak szü­letni kell. Én annak születtem, mert már 13 esztendős korom­ban elszöktem otthonról a Nyi­lasba, egy ismerős juhászhoz, akivel összebeszéltünk. Meg is maradok ebben a szakmában, amíg birka lesz a világon ... — Hol van a tanyája? — A Maros utcában, új ház. Jó élet a juhászélet... Szöveg és kép: Fehér Szilárd KÉT NAPIG TART ULESV városunkban a Hazafias Népfront megyei elnöksége Kedden és szerdán (február 2-án és 3-án) népes küldött­séget lát vendégül városunk. E két napon tartja soron kö­vetkező ülését a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Két napig vendégeink lesznek a megye valamennyi járásá­nak, városának HNF-titkára és elnöke. Az első napon baráti talál­kozón részt vesz a Német De­mokratikus Köztársaság kül­döttsége is. A program szerint kedden 9 órákor kezdődik az ülés, ame­lyen Horváth Lehel, a városi HNF elnöke beszámol Nagykő­rös eredményeiről, a város to­vábbi feladatairól és a HNF tevékenységéről. A beszámoló után a vendé­gek a konzervgyárral ismer­kednek. Ebéd után délután 4 órakor, vendégül látják baráti találko­zón az NDK küldöttségét, ahol a Centrum igazgatóhelyettese filmvetítéssel egybekötött elő­adást tart a nők szerepéről, társadalmi életükről, helyze­tükről a Német Demokratikus Köztársaságban. A beszédet kérdések és hozzászólások követik. Majd az első nap közös vacsorával ér véget. Szerdán délelőtt, S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront megyei titkára előadást tart a HNF időszerű feladatairól. A tanácskozást ebéd követi, majd a vendégek hazatérnek. MOZIMŰSOR Szerelem. Déry Tibor forga­tókönyvéből készült magyár film. Rendezte: Makk Károly. Főszerepben: Törőcsik Mari és Darvas Iván. Csak 14 éven fe­lülieknek. Kísérőműsor: Requiem. Előadások kezdete: 3, 5 és 7 órakor. Matiné Én és a nagymama. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor Rachel, Rachel. Színes ame­rikai film. Paul Newman, nép­szerű színész első rendezése. Csak 16 éven felülieknek! Kísérőműsor: 66-os számú megye. Magyar híradó. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. Törzsgárdatagokért Készül a konzervgyár torzs- gárdatag-szabályzata, amely magába foglalja a törzsgárda- tagoknak juttatható kedvez­ményeket. Nagy szőnyegvásár - amíg a készlet tart! Importból származó szőnyegek. 200x300-as: 4480 Ft helyett 3140 Ft 170x235-ös: 2980 Ft helyett 2090 Ft 145x200-as: 2170 Ft helyett 1520 Ft BŐSÉGES VÁLASZTÉK Nagykőrös, Szabadság tér 10. szám alatti szaküzletünkben. ÍGY írunk mi? Űjsághlr: Energi Alfréd el­nyerte a „Tűzkerék” érdemér­met. Kacsalábon forgó tanyáján meglátogattam Energi Alfré- dot, aki érkezésemkor éppen furulyát faragott. — Kell ez a kis kikapcsoló­dás a sok munka után — mondta, és előzékenyen egy karosszékbe ültetett — ott is tud írni. — Mi a foglalkozása? — A Nemzetközi Tudomá­nyos Bizottság Bolygóközi Energiaszolgáltatója, népszerű nevén napbafűtő vagyok. — Mióta dolgozik ebben a munkakörben ? — Ö, kérem, már nagyon régóta. Még az ötvenes évek elején, mikor mindenki töme­gesen Pestre ment — olvastam egy újságban egy hirdetést, és azóta vagyok napbafűtő. — Milyen munka ez? — Kellemes, jól fizetik, meg aztán itt sose fázik az ember. Szoktam is mondcgü. jcább meghalok, de meg nem íágyok.-- Milyen jó ritmust!izéké vm. Szokott verseket is írni? — Persze. Különösen rek­lámverseket: Legjobb kávé Afrika ezt issza a Mancika. — Mondjon valamilyen ér­dekes esetet! — Még évekkel ezelőtt tör­tént, hogy bejelentették, a hét végén fontos személyisé­gek fogják meglátogatni a ka­zánházat. Fűtöttem, mint az eszeveszett, de mi lett belőle? Napfogyatkozás. Elfelejtettem kikapcsolni a szintszabályzót. Végül is úgy vágtuk ki magun­kat a bajból, hogy éjjelt csi­náltunk, éjjel meg telihold volt, és így nem lett semmi baj. — Látom, milyen szép ka­csalábon forgó tanyája van. Ez volt élete célja? — Ugyan! Ez különben is beteg, akkora lúdtalpa van hogy szinte gágog, és csak egy irányban tud forogni. Most ad­tam be az igényemet egy kap- panlábon forgó rükverces há­zikóra. Befejezésül megkérdeztem Energi Alfrédot, hogy mit ajánl az olvasóknak. MIKLAY JENŐ: „Az volt ái Éppen megszokott sziesztá­mat végeztem a házunktól nem messze levő pádon egy verőfényes őszi vasárnapon, mikor egy fehér bajuszú öreg­ember telepedett le mellém. Hozzámfordúlt és bemutatko­zott: — Arany Ignác vagyok. Ha na ig3d! elmondom az élet­idő.' :ja csak — válaszol­tam, mérv nem akartam bele- bonyolódni a riportba. — Látom, maga még fiatal, tapasztalatlan, okulhat az én esetemből. Én egy Szegény aranyműves családjából szár­mazom, apám korán meghalt, magával vitte minden remé­nyemet, mert vele temettük el az aranyfogát is, ami ne­kem nagyon tetszett. Az öreg sodort egyet baju­szán, arcát a fény felé fordí­totta és tovább okított. — Szegény anyám a millio­mos Sükethy családból szár­mazott, mindent megtett, hogy embert faragjon belőlem. Drá­ga ruhákban járatott, beíratott a I rgdrágább iskolákba, házi­tanítót fogadott mellém, de hiába. Amit egyszer hallot­A napbafűtő — Egyenek sok vitamintab­lettát, és legyenek óvatosak. A napbafűtő is ember, lehet, hogy egyszer felrobban a Nap, és akkor legyen otthon gyer­tya. Elbúcsúztam a Nemzetközi Tudományos Bizottság Bolygó­közi Energiaszolgáltatójától, és hazafelé vettem egy jegy­zetfüzetet. ii a jó idő!” tam, rögtön megjegyeztem. Az egyetemet kitüntetéssel végez­tem, kaptam egy tizenhat ka­rátos aranygyűrűt is, fogorvos lett belőlem. Ezeknél a szavaknál az idős ember elővette zsebkendőjét, elmorzsolt néhány könnycsep­pet a szemében és kifújta az orrát. — Micsoda idők voltak azok! Mindenki az Arany Ignáchoz akart menni fogat húzatni, ami nagy szó volt. mert akko­riban sok fogorvos volt. Ha valaki azt mondta, megyek a Nácihoz, rangot jelentett. Di­vat voltam, mint mostanság a miniszoknya vagy minek hív­ják — de jó divat. Így ismer­tem meg én drága jó felesé­gemet is. Bejött az aranyos a 'rendelőbe, kitátotta a száját, 6? én rögtön tudtam, hogy ő lesz a feleségem. Tizenkét aranyfoga volt — emlékezett huncut mosollyal padtársam. — Megbízik maga bennem? — fordult hirtelen hozzám. — Persze — nyugtattam. — Adjon egy tízest elsejéig! Adtam neki. Most sóher va­gyok. Ezért írtam ezt a cikket. <—tt—)

Next

/
Thumbnails
Contents