Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-30 / 25. szám
PEST MEGYEI s^CírSap 1971. JANUAR 30., SZOMBAT A TŰZJELEKTÖL A MAGYAR HÍRMONDÓIG A hírközlés krónikája A műholdak segítségével korúik! embere sokezer kilométernyi távolságot képes pillanatok alatt áthidalni. Például a mexikói olimpia eseményeit a játékokkal egyidőben közvetíthették az európai televíziós állomások. A fejlődés még merészebb távlatokat, szinte korlátlan lehetőségeket ígér. Kicsit játékból is, a tanulság kedvéért is vessünk néhány pillantást a múltra, nézzük meg, honnan, milyen ötletek kitalálásától és alkalmazásától jutott el a hírközlés a rövidhullámú mikroláncokig, a szovjet automatikus holdjáró televíziós közvetítésééig. TUDÓSÍTÁS TRÓJÁRÓL Az emberek közötti gondolat- és vélemény csérét a muu- lia tette nélkülözhetetlenné. Anélkül a legelemibb együttműködés is elképzelhetetlen. Nem is szólva a munka- és élettapasztalatok továbbha- gyomanyozásáról, a generációk .cözötti érintkezésről. Hosszú fejlődés eredménye az emberi nyelv, az emberiség fejlődésének egyik legfontosabb eszköze, hajtóereje. A nyelv sem segíthet azonban, ha például a sötétben és nagyobb távolságból kell közölni valamit. A pásztortársadalmak emberei ilyenkor a tüzet hívta segítségül. Fáklyajelei áthatottak az éjszakán, és sok kilométernyi távolságon át is célhoz juttatták a törzs számára fontos információt. Nappal pedig egyezményes füstjelek bizonyultak alkalmasnak a hírtovábbításra. Használtak továbbá az emberi hangnál nagyobb távolság áthidalására alkalmas eszközöket: dobot vagy kürtöt. A tűz a társadalmi fejlődés magasabb szintjén is hasznos eszköz maradt. Ennek már irodalmi emlékeit is idézhetjük: A legenda szerint Trója elestét a diadalittas görögök a hegycsúcsokon gyújtott tü- zekből álló jelzőlánc segítségével üzenték meg az otthonmaradottaknak. Aiszkhülosz az Agamemnon című tragédiájában mondja el a tűzhíradás útját: „ ... Láng, láng után röpült s futá a pályatért: / Lem- nosz Hermész hegyére külde fényt Ida / S harmadszor a sziget hatalmas láng jelét / Zeusznak hegyfoka az Athosz veszi át. / őrsége nyomban kész volt messze küldeni. / És hírmondó tüzét égig lobogtatá. / ... Így érkezik meg a Kit- hairon ormaira. / S a váltakozva őrködőket kelti fel. / Újítva szítja messze lángoló tüzét. / Az őr. A tiszta fény magasra fellobog, / Világosan sugárzik át, amíg elér / Arachnaion ormáig városunk felett...” (Csiky Gergely fordítása.) Aiszkhülosz arról is tudósít, hogy a Trója melletti Ida hegycsúcsról nvolc óra alatt jutott el a nyolcszáz kilométerre fekvő Argoszba a győzelmi hír. így volt-e valóban? Nem tudjuk, de a legenda — irodalmi formában — így maradt ránk. „HARSOG VALA EGY SZÓ” Magyar irodalmi példát is említhetünk a korai hírtovábbításra. A keleti birodalmakban szokásos kengyelfutólánc helyett a húnok, az avarok és a honfoglalás előtti magyar törzsek is — ugyancsak a legenda szerint — hangláncot alkalmaztak. Működését — Attila hún birodalmába helyezve — Arany János verselte meg: „Harsog vala egy szó nyugatról keletig, / Etele nagy király, hogy már közeledik. / Adria tengernél utolsó szem őre / Kezdé a kiáltást és adta előre. / Széles birodalma országain átal, / Nyilallék a szózat emberi hang által, / Minden nyíllövésre más vitéz fogadta; / Mint felhő a dörgést tovább-tovább adta. /Tudniillik egész nagy birodalmában, / Őrállói voltak, széltében, hosz- szában. / Akik éjjel nappal egymást rendre váltsák, / Mi esik künn, vagy benn: egyszerre kiáltság.” (Csaba királyfi.) ÖSÚJSÁG A. FÓRUMON Volt központi hírszolgálat Egyiptomban, Perzsiában, Kínában, de egyik sem jutott el a fejlődésnek arra a magas fokára, amire a római birodalom a példa. Julius Caesar konzul- ságának idején már hivatásos levelezők szövegezték a provinciák híradásait, amelyek elsősorban az áru- és árviszonyokról tájékoztatták a vezért és barátait. A birodalmi fővárosban már újság is volt, vagy legalábbis az újság őse: az Acta Diurna. A hivatalos hírgyűjtemény a büntetések- ,ről és a jutalmakról, a háború eseményéiről és főleg a diadalmenetekről tájékoztatták a Fórum nyilvánosságát. ÁRA: EGY GAZETTA . A középkori Európában az úgynevezett levélújság terjed. Egy-egy fontos városból küldi az írástudó férfiú megbízóinak, akik kíváncsi természetűek, vagy érdekből tudni kívánják, mi történik az országban. Angliában már a XIII. században ilyen levelek tájékoztatják a vidéken lakó főnemeseket a fővárosi élet eseményeiről. Németországban, Olaszországban is hódít a levélújság. A műfaj darabjai vásári árucikké is válnak. S mivel az olasz piacokon — itt kíváncsi a korán fejlődésnek induló városi polgárság is a világ dolgaira — gazetta nevű aprópénzért árulják, rajta marad, sőt a későbbi nyomtatott újságokra is átmegy a név: gazetta. A XV— XVI. században terjedő újságlevelek és nyomtatott röplapok egyebek között a magyarországi háborúról, a török elleni harc fordulatairól is beszámolnak. TINÓDI LANTJA Németországba, az akkor ismert világ legtávolibb sarkából is befutottak a fontos információkat továbbító levelek. Magyarországon viszont a XVI. században — a háborús viszonyok és az ország elmaradottsága miatt — sajátos műfaj, a krónikás ének vállalja magára a végvári vitézek, a mezővárosi parasztpolgárság és általában a hírszomjas nép kielégítését. Ennek mestere, a török elleni harc propagandistája, szervezője: Tinódi Lantos Sebestyén. Járja az országot, hírül viszi a győzelmeket és a vereségeket. A maga szerezte dallamra mindig úgy versel, hogy a csüggedőkbe remény, a bizakodókba nagy erő költözzön a honvédő harc folytatásához. A sajtótörténet nem veszi sz4mba Sebestyén deák vitéz fáradozásait, s valóban: a krónikás ének inkább az irodalom, mint a hírszolgálat történetéhez tartozik. Mégis emlékezésre méltó, mert volt idő, amikor Magyarországon csak a lantszóra írt vagy rögtönzött szövegből tudhatták meg a népek, mi történt Budán vagy Egerben. Az újságok tömegesebb terjedésének kezdetei Európában a XVIII. századra esnek. A Spectator, amely néhány éven át napilapként jelent meg, átlagosan • tízezer, kivételes alkalmakkor huszonöt- harmincezer példányban terjedt. Anglia legtávolabbi sarkaiba is eljutott, előfizetett rá Anna királynő, és sok neves politikus, egyházi méltóság. A Spectator nem politikai újság volt, hanem irodalmi. Sikerét annak köszönhette, hogy a polgárság és a polgárosodó nemesség igényeit kielégítve, az új városi életforma szokásait, erkölcseit, kedvteléseit terjesztette. A Spectator a családi és az üzleti életben egyaránt józan mérsékletre, a tisztes haszon és a zavartalan egyensúly biztosítására intette minden olvasóját. A kor kutatói egyetértenek abban, hogy a klubok és kávéházak mellett a napi és az időszaki sajtó gyors kibontakozása játszotta a legnagyobb szerepet az angol középosztály, az új polgári szellemiség kialakításában. 320 PÉLDÁNYBAN... Magyarországon a fejlődésbeli hátrány következtében, városok és polgárság híján más útra kényszerült a sajtó fejlődése. Az első sajtószerú kiadvány, II. Rákóczi Ferenc Mercurius Hungaricus című hadilapja, a Habsburgok elleni háború eseményeiről, a fejedelem hatalmának jogi alapjairól kívánta tájékoztatni az európai udvarokat. De a Mercurius Hungaricus ritkán, s latin nyelven jelent meg. A XVIII. században utána is még jó ideig német és latin nyelvű a sajtó. Az első magyar nyelvű újság kiadására csak az évszázad végén kerülhetett sor. Rát Mátyás Magyar Hírmondója 1780- ban, Pozsonyban indult. Nyolcadrét nagyságú, fél ív terjedelmű minden egyes száma; hetenként kétszer, szerdán és szombaton indul el postakocsin az előfizetőkhöz. Előfizetési ára' helybeliek részére évi hat, távol levők részére nyolc forint., A háromszázhúsz példányban nyomtatott lap rovatcímei: Hazánkbéli történetek, H^di dolgok, Tudománybéli dolgok, Hiteles hírek, Hihetetlen dolgok stb. Előfizetőként — többek között — kilencvenöt földbirtokost, negyvenöt katolikus papot, harmincnyolc mágnást, tizennyolc protestáns papot és tanítót, kilenc városi polgárt, tizennyolc ügyvédet és három orvost tartottak nyilván. Rát egyedül végzett minden munkát. Maga írta az egész lapot. 1781 májusában így panaszkodott: „Elég légyen azt mentségemre mondanom, hogy énné- kem, távoly lakozó tudósító jó-akaróimon kívül abban semmi segítő társom nem volt, s most sintsen”. Ezek a tudósítók azonban a korszak legjelentősebb magyar írói. d. Betatron Az Országos Onkológiai Intézet Radiológiai Osztályán -az Orvostovábbképző Intézet On- ko-radiológi-'i Tanszékének létesítményeként nagyteljesítményű, szovjet gyártmányú Betatron elnevezésű besugárzóberendezés kezdte meg működését. A hagyományos kobaltágyú gammasugárzásával szemben a Betatron nagy energiájú X-sugárral vagy elektronnyalábbal gyógyítja a betegeket. A 25 millió elektron-volt csúcsenergiájú berendezésből kilépő sugárkévéket nagy' pontossággal lehet irányítani, ezáltal jól kímélhető!! az egészséges szövetrészek. Az X-su- gár az első olyan sugárforrás, amelynek segítségével a kívánt szövetmélységben hozható létre a legnagyobb dózisú besugárzás. A képen: előkészítik a berendezést a sugárkezeléshez. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Mezőgazdasági termelőszövetkezetek, illetve tagok peres ügyében több irányelvű szolgáló állásfoglalás hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Egy perben az a probléma merült fel: ha a tsz nőtagjának az első gyermeke után járó gyermekgondozási segély folyósítása ideje alatt újabb gyermeke születik, jár-e neki szülési segély? A kérdést a járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság nemlegesen döntötte el, mégpedig azzal az indoklással, hogy az asszony a szülést megelőző egyéves időszakban mindössze hetven 10 órás munkanapot dolgozott, holott legalább száz 10 órás munkanapot kellett volna teljesítenie. A legfőbb ügyész óvására a Legfelsőbb Bíróság törvényességi határozatában ellentétes álláspontra helyezkedett és a fsz-t a szülési segély fizetésére kötelezte. A társadalmi munka érdemes mestere Otthonom egy gerlefészek, ahova én még ma is turbé- kolni járhatnék. Ha ... Nejem nem végez termelő- munkát, e fészek karbantartásán fáradozik. Fáradozott! Széles körű ismeretségünk van, ez hivatásommal együtt jár, így nem csodálkoztam, mikor egy napon este azzal fogadott, hogy itt voltak a sajtosok. Ismerőseinket szakmájuk szerint katalogizálják, e megjegyzés magyarul azt jelentette, ■ hogy szerkesztők, újságírók és ebbe a kategóriába tartozó egyéb népek tették tiszteletüket. E közlemény különösképpen nem rázott meg, annál inkább, mert napok óta egy új erőmű építési tervei foglalkoztattak. Másnap este nejemet a konyhában találtam, vacsoraalkotás közepette. Meglepett. Máskor ilyenkor már terített asztal, gőzölgő étel fogadott. — Ne haragudj, bementem délelőtt a sajtóba egy kicsit segíteni. Tudod sok a beteg, a munka meg áll, igazán segíthetek a barátainkon. Tényleg segíthet, morfondíroztam és a tűzrőlpattant levessel pillanat alatt odaforrasztottam szájpadlásomhoz a nyelvemet. Nem mondom, de máskor van ideje hülni... Talán két hét telt el, nejemet közben csak szórványosan láttam. — Hogy vagy? — kérdezte és rohant, míg egy este... Már az előszobában éreztem, hogy fészkemmel baj van. Feldúlta a kánya, netán réti sas vagy kakukkmadár tojt bele?! A nyitott konyhaajtón át láttam, hogy nincs főzve. De nemcsak úgy. Agresszívan nincs főzve. Még csak nyers ételt sem látok. Hideg, tárgyii lagos a konyha, mint egy bú- torkiállítás a BNV-n. íróasztalomnál a nejem ült és valamit termelt. Rajzasztalom a falnak nyomva, helyén kisasztal, rajta írógép. Tervrajzaim zilált kupacban a földön. Uram atyám, az erőművön! És szerteszéjjel mindenütt kéziratok, kefelenyomatok, kőnyomatok", telexárkusok és újság, újság, újság. Rémült agyamba, mint egy dikics, hasított a gondolat. Nejem távollétemben kiadta a lakásunkat egy szerkesztőségnek és én ezentúl még azt sem tehetem, ami minden léleknek szuverén joga: hogy hálni járjak bele ... — Mit tettél, asszony!?!... — Egy pillanat, drágám, de holnap slussz van és még ezt a... — és lázasan írni kezdett. Még aznap este — szervusz, erőmű — kiköltöztem a konyhába, az egyetlen épeszű helyre lakásomban. Felhoztam a pincéből öreg tábori ágyamat és mint katonakoromban — két ütközet között —, felnyitottam egy konzervet. Azóta így élünk. A múltkor véletlenül összefutottunk az előszobában: — Jó napot, Buznyák elvtárs — üdvözölt nejem szórakozottan. aztán bocsánatot kért —, ne haragudj, de annyira hasonlítasz az Olvasószerkesztőre ,.. És végül: olvasom az újságot, benne egy hirdetést: „Házassági évfordulónkra szívből gratulálok, bővebbet levélben: Mucikád.” Mennyire lenne elfoglalt, ha nem szívességből segítene? Deák Gusztáv — Az alkotmány a szülő nő érdekeinek fokozott védelmét írja elő — hangzik a határozat indokolása. A SZOT szabályzata értelmében a termelőszövetkezeti tag részére járó anyasági segélyre való jogosultság megállapításánál azokat a napokat, amelyekre gyermekgondozási segélyt folyósítottak, közös munkában eltöltött napoknak kell tekinteni. Ugyanilyen a miniszteri rendelkezés is, kormányrendelet pedig kimondja: nem köteles közös munkában részt- venni a tsz-tag, ha gyermek- gondozási segélyben részesül. Mindezekből következik: a tsz- tagot megillető különféle szolgáltatásokra való jogosultság elbírálásánál a gyermekgondozási segélyben való részesülés idejét közös munkában eltöltött időként kell figyelembe venni. Helytelen az olyan értelmezés, amely szerint az ismételten szülő nő nem részesülhet szülési segélyben, mert a korábban született gyermeke után gondozási segélyt folyósítanak részére. Ilyen értelmezés a tsz nőtagját hátrányos helyzetbe hozná a szövetkezeti munkaviszonyban. Ezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az illető tsz- tag jogosult a szülési segélyre. ★ Egy tsz az egyik fővárosi értékesítési vállalattal szerződést kötött, amelyben a vállalat részére igen nagy mennyiségű zöldség- és főzelékfélék téli tárolására és tavasza átadására kötelezte magát. A vállalat 1200 00 forintot kifizetett, a tsz azonban 500 ezer forint értékűvel kevesebb árut szállított. Ezért ennek az összegnek visszafizetéséért per indult ellene. A tsz azzal védekezett, hogy a vállalat nem tett eleget együttműködési kötelességének: nem látta el tanácsokkal és ennek következménye volt, hogy a téli tárolás alatt nagymennyiségű áru megromlott. Végsőfokon most döntött az ügyben a Legfelsőbb Bíróság, amely a védekezést nem fogadta el és a szövetkezetét a peresített összeg megfizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint va 'terményértékesítési szerződés értelmében a tárolási vesztesé? a tsz-t terheli. A szövetkezet nem hivatkozhat az egvüttműködési kötelezettség elmulasztására, mert a felperes vállalat kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik és termények tárolásával kapcsolatos szaktanácsadás nem tartozik hatáskörébe. Nem.fogadható el a tsz-nek az az érvelése sem, hogy a vállalatnak, mint tulajdonosnak kell viselnie a bekövetkezett kárt, mert a vállalat a termények átadása előtt azokra nem szerezhetett tulajdonjogot. Ugyanis a szerződés alapján csupán meghitelezte a termények vételárát, azaz előre fizetett. Ebből következik, hogy a szövetkezet azoknak a terményeknek a vételárát, amelye- j két nem szállított le, nem tarthatja vissza. ★ Egy tsz szőlőtelepén felállított támaszoszlopokra vastag, kemény drótot feszítettek ki. Munka közben az egyik tsz- tag kezében a drót megperdült és a szerencsétlen ember szemébe vágódott. Oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy az egyik szemét el kellett távolítani, sőt másik szeme is erősen meggyöngült, a baleset óta ismételten kórházi kezelésre szorul. A balesetet szenvedett ember a tsz ellen kártérítés fizetéséért pert indított. A járásbíróság az igazságügyi szakértő véleménye alapján — megállapította, hogy a szövetkezet a munkavédelmi előírásokat nem tartotta be. A munkában résztvevő tagok balesetvédelmi oktatásban nem részesültek. Mindezt fokozta, hogy a munkát senki sem irányította. Mulasztás terheli a szövetkezetét abban is, hogy a dolgozókat védőszemüveggel nem látta el. A Munkaképességcsökkenést Véleményező Elsőfokú Orvosi Bizottság a tsz- tag munkaképesség csökkenését 55 százalékban állapította meg. Mindezek alapján a bíróság a szövetkezetét kártérítésre és — a sérült megmaradt munkaképessége figyelembe tételével — havi járadék fizetésére kötelezte. Ezt az ítéletet a megyei bíróság Is helybenhagyta. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a tsz-t kártéri isre kötelező ítéleti döntést helybenhagyta, a havi járadék összegének megállapítására vonatkozóan azonban a megyei bíróságot új eljárásra és új határozathozatalra utasította. — Ebben az esetben — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság — nem lett volna szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a károsult 61 éves, tanyán lakó - termelőszövetkezeti: tag, aki a földművelésen kívül máshoz nem ért. Munka- képesség csökkenése alig tíz százalékkal marad alatta annak a foknak, ami már teljes rokkantságot jelent. Ezért orvosszakértők bevonásával «1- engedhetetlénül szükséges annak tisztázása, hogy a Sérült életkorára, iskolázottságára, szakképzettsége hiányára és nagyfokú látásromlására tekintettel jelenleg milyen munkakörök betöltésére alkalmas. Azt is vizsgálni kell, hogy lakóhelyén vagy annak közvetlen környékén van-e olyan munkaalkalom, ahol az orvos- szakértő által véleményezett munkakörben foglalkoztatható, s végül e munkakörben mennyi lenne az elérhető havi keresete. Csak ezeknek a körülményeknek alapos felderítése után lehet a munka- képesség csökkenésének mértékét teljes pontossággal megállapítani, s a sérültet megillető havi járadék összege felől dönteni., Hajdú Endre
