Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-28 / 23. szám
8 ‘"cJűrtap 1971. JANUÄR 28., CSÜTÖRTÖK Részjegyek ötvenezerért Márciusban alakul az új MÉK A HASZON A TERMELŐÉ - MARAD A TÖBBCSATORNÁS KERESKEDELEM „Néhány évvel ezelőtt a , zöldség- és gyümölcsfelvásár- I lássál kizárólag a MÉK foglalkozott. Előfordult, hogy 5—6 j kézen keresztül került az áru ; a fogyasztóhoz. A MÉK sokszor olyankor is belépett az áru útjába, amikor arra semmi szükség sem volt, s csak bélyegzőjét adta 6—15 százalékos árrésért” — állapítja meg az MSZMP Pest megyei Bizottságának jelentése. A MÉK — régi formájában — betöltötte funkcióját, elavult. Olyan új vállalatnak kell átadnia helyét, amely alkalmazkodik a gazdaságirányítás új elveihez. Március első leiében, a MÉK mérlegbeszámoló közgyűlésén a jelenlegi vállalat megszűnik, helyébe utóda, a termelői és fogyasztói érdekeket védő Pest megyei Mezőgazdasági Termékértéke, sítő Szövetkezeti Közös Vállalat lép. Milyen lesz az új kereskedelmi szervezet, mi az előnye a termelők és a fogyasztók szemszögéből? Erről beszélgettünk Nánási Györggyel, az Észak-Pest megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének titkárával, aki egyben a MÉK megyei korszerűsítő bizottságának titkári tisztét is ellátta. — Szinte az új gazdasági mechanizmus bevezetésének kezdete óta foglalkozunk a MÉK „haszonelvonó és áremelő” szerepével. Tanulmányokat, elemzéseket készítettünk, hogyan lehetne változtatni a helyzeten. Végül — sok vita után — kialakult a legjobbnak ítélt megoldás. Legyen a MÉK termelői érdekeltségű szövetkezeti vállalat. Ez összhangban van azzal az országos célkitűzéssel: bővüljön a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tevékenységi köre a kereskedelemmel és az éleim i szeri éld olgozással. Ez a gazdaságok közötti együttműködést is elősegíti éppen úgy, mint az ÁFÉSZ-ek és tsz-ek kapcsolatának javulását. — Mit jelent az új MÉK esetében a termelői érdekeltségű kereskedelmi vállalat forgalma? — Az alapító okirat, a társasági szerződés szerint a MÉK-nek minden termelőszövetkezet és ÁFÉSZ tagja lehet, amelyik 50 ezer forintos részjegyet vált. A fejlesztésre és a fenntartásra szánt összegen kívül a tagok a nyereség 40 százalékát részjegyeik, 60 százalékát pedig a forgalmazásra átadott és átvett áruik értékének arányában kapják meg. — Az új szervezet feladatai? — Közös kockázat szerinti értékesítés esetén a vállalat igazgatósága dönti el, hogy nyersen vagy feldolgozva adják-e el az árut. Ha a gazdaság csak megbízási szerződést köt, a MÉK az értékesítést vállalja, a kockázatot nem. A közvetítői díj levonása után a tsz kapja a teljes nyereséget. Az értékesítés harmadik formája a bizományosi tevékenység. A MÉK azonban nem csak eladni segít, hanem a gazdaságok kiskereskedelmi boltjainak áruválasztékát is bővíti, kiegészíti a saját termelésű árukészletet. — Mi történik a régi vállalat berendezéseivel, feldolgozó üzemeivel, raktáraival? — Oszthatatlan szövetkezeti vagyonként megkapják a tagszövetkezetek, s ezentúl közösen, saját céljaikra használják. A további beruházásokhoz pedig már a gazdaságok hozzájárulása kell. — Nem sorvasztja el az új szervezet a többcsatornás értékesítési rendszert? — A tagszövetkezetek az önálló értékesítésről a belépéskor nem mondanak le. Kiskereskedelmi boltjaikat nem szüntetik meg, konzervgyári kapcsolataikat bizonyára nem borítják fel az új lehetőségek miatt. Az biztos azonban, hogy az eddigi MÉK-forgalom növekszik, hiszen az új szervezet haszna egyben a gazdaságok magasabb árbevételét jelenti. — A vásárló baszna? — Elsősorban az, hogy a friss áru azonnal a boltokba kerül. A másik, hogy az új MÉK fogyasztói érdekeket is védi, tisztességes haszonnal dolgozik. — mka — SZENTENDRE Idegenvezetők a Danubiusban Szentendrén, a Danubius Szállóban idegenvezetői tanfolyam kezdődött. Április közepéig hetente két alkalommal 35 fiatal ismerkedik meg elsősorban a Dunakanyar történelmével, földrajzával, műemlékeivel, régészeti kincseivel és számos egyéb tudnivalóval. A népszerű tájon ugyanis évről évre növekszik a látogatók száma — tavaly például már csaknem ötmillió hazai és külföldi vendég járt ott —, és sokan hiányolták a szakképzett idegenvezetőket. RÉSZBEN KÉREGVASUT Négy légakna Jövőre kezdik az észak-déli metróalagút fúrását Megkezdődtek Budapest második, észak—déli metróvonalának előkészítő munkái. Mélyítik a légaknákat a Kun Béla téren, az Üllői úton, a Károlyi-kertben és a Deák téren, a vonal első szakaszának majdani nyomvonalán. A nagyszabású program alapjait az idén vetik meg: ehhez mért az 1971-es kiadások között e címen szereplő jelentős ősz- szeg, 200 millió forint is. Kerekeken jön a fűtőolaj A túrái ÁFÉSZ körzetében 1969-ben 208 olajkályhát vásároltak, de múlt évben már 520 darab kelt el az üzletekben. Az ÁFÉSZ szolgáltató KÖNYVHÓNAP A pénteken kezdődő mezőgazda- sági könyvhónap alkalmából megnövekedett a könyvterjesztők, könyvesboltok munkája. Budapestről, a Mező- gazdasági Könyvesboltból például több tízezer kötet könyvet expediáinak a vidéki megrendelőknek. Vezető népművelők konferemivia A lakosság mai műveltségi színvonala, a jelenlegi társadalmi viszonyok és szocialista építés előttünk álló feladatai alapján kell meghatározni a közművelődés további feladatait — hangoztatta Gosz- tonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes szerdán a vezető beosztású népművelők továbbképzési konferenciáját megnyitó előadásában. A magyar néphadsereg központi klubjában rendezett háromnapos országos értekezleten a tanácsok, a társadalmi és tömegszervezetek, a néphadsereg vezető kulturális munkatársai, az országos és megyei könyvtárak, múzeumok, művelődési központok igazgatói tájékozódnak azokról a feladatokról, amelyek a X. kongresszus határozatainak végrehajtásából a köz- művelődés munkásaira hárulnak. Szőlő helyett cellulóznyár • • ♦ Öreg emberek — fiatal gépek ♦ Műtrágya a réten A ceglédi Kossuth is a rossz adottságú termelőszövetkezetek közé tartozik. Egyben azok sorába is, amelyek pontos, előrelátó tervet készítettek az elkövetkezendő öt esztendőre. A terv fontosabb részleteiről a főmezőgazdász, Kőrössy Gyula tájékoztatott. Tőle tudtuk meg, hogy Bebek-dénárok A Rudabánya és Szuhogy község között még ma is fellelhetők az egykori cserbakői vár maradványai. A romok érdekes és izgalmas emlékeket rejtenek. A levéltári kutatások és a népi mondák alapján a vár a mohácsi vész után Bebek Imre prépost birtokába került, aki bátyjával, Bebek Ferenc Gömör vármegyei főispánnal — kihasználva az ország akkor zavaros helyzetét — pincében pénzhamisító műhelyt rendezett be, ahol II. Lajos és I. Fer- dinánd korabeli dénárokat készítettek. A középkori pénzverde feltárására először 1925- ben a miskolci múzeum régészei vállalkoztak, de pénzügyi nehézségek miatt a tervezett munkának csak egy részét végezhették el. így is szép számú hamis dénárt találtak. Ezeket az érméket vékonyra kalapált vörösrézvagy bronzlemezekből vágták ki, majd ezüsttel vonták be. Az azóta végzett különböző vizsgálatok kimutatták, hogy a pénzveréshez használt réz- és ezüst a Rudabánya környéki bányákból származik, ahol a középkorban még aranyat is fejtettek. A rudabányai érc- és ásványbányászati múzeum baráti köre most elhatározta, hogy széles körű társadalmi összefogással az idén teljesen feltárja a cserbakői várat ős megkeresi a ha- mispénz-verő műhelyt. szőlő helyett cellulóznyárt telepítenek sivár, homokos területeikre. Ezt két dolog is indokolja. Az egyik, hogy a homokos területeken megszűnt a szőlőtelepítést ösztönző állami támogatás. A másik — s ez a nyomosabb —, szabad földjeik olyan rosszak, hogy a szőlő sohasem lenne gazdaságos. Már most van 200 kataszt- rális hold cellulóznyár-ültet- vényünk, de 1975-re 1000 holdra növelik a területét. A földek minőségének hosz- szas tanulmányozása után úgy határoztak, ezentúl 50 holddal töfyb búzát vetnek. A jelenlegi Bezosztája—1 helyett más fajtát választanak, hogy emelkedjen a termésátlag is. Ezer hold legelő, s 550 hold rét birtokosai. Erre a zöldtakarmánybázisra alapítják azt az elképzelésüket, hogy szarvasmarha- és juhállományukat növelik. Pedig jelenleg sem panaszkodhatnak. 3000 juh béget akól- jaikban, istállóikban pedig 650 szarvasmarhát tartanak. A rét és legelő nagy területű, de a föld adta lehetőségeket még nem használták ki teljesen. Műtrágyázással holdanként 8—10 mászával több zöldet takaríthatnak be. A legnagyobb gondjuk: a tagok átlagkora 57 év. Éppen ezért nem sajnálják a pénzt a gépekre. Már idén is 13 új traktort vásárolnak, s öt év alatt kicserélik mind a 48 erőgépüket -m. k. Haladék gépjárművezető-oktatóknak A közlekedés- és postaügyi miniszter most megjelent rendeleté módosítja a gépjárművezető-képzésről és -vizsgáztatásról szóló két évvél ezelőtti rendelkezést. Eszerint, aki jelenleg gépjárművezető tanfolyamokon oktat, vagy szakoktatói könyv alapján gép- járművezetőket vizsgára készít elő, e tevékenységet — oktatói vizsgájáig, de — legkésőbb 1972. december 31-ig folytathatja. Az oktatók vizsgáztatásához állami tanfolyamokat indítanak, meghatározott tantérvvel és tananyaggal. A tanfolyamokhoz, s az egyéni tanuláshoz szükséges vizsgaanyagok még nem készültek el. Mőhelysor a falumúzeumban Elkészült a Nyíregyházasóstói falumúzeum egyik leendő utcájának, az úgynevezett műhelysornak beépítési és berendezési terve. Ebben az utcában helyezik majd el mindazokat a kézműipari műhelyeket — a kovács, kádár fazekas, kalapos, mézeskalá- csos stb. —, amelyeknek Sza- bolcs-Szatmár megyében nagy hagyományai vannak. Gyilkol a vegyszer Nyúlelhullás májzsugorba n Aggasztó híreket közölnek a vadászok Szolnok megyéből. Most, a téli időszakban többfelé pusztulnak a nyulak. Az állatorvosi vizsgálat megállapította, hogy a pusztulást általában májzsugorodás okozza. Előidézője, hogy a nyulak vegyszerrel permetezett növényi eleséget is fogyasztanak, és a felhalmozódott méreg okozza a végzetes betegséget. Ennek következtében megcsappant az élőnyúl-befogás, a kilövést pedig több vadásztársaság korlátozta vagy teljesen felfüggesztette. ágazata az olajelosztást is megszervezi, amennyiben az ÁFOR az elosztótelepekre leszállítja a fűtőolajat. Az ÁFÉSZ vezetősége most tárgyalásokat kezdett az ÁFOR-ral és a MÁV-val, hogy a következő télen már ne legyenek az ideihez hasonló szállítási problémák. Az ÁFÉSZ a tural állomás közelében egy olajtárolót létesít, s a tároló tartályait a vasúton érkező tartályokból töltik majd meg a fűtőolajjal. Ha a tároló elkészül, akkor sem a téli útviszonyok, sem pedig a gépkocsihiány nem akadályozhatja a fűtőolaj megérkezését Túrára. Az észak-déli metrópálya teljes hossza 15 kilométer lesz: a Nagyvárad térről az Üllői út vonalán halad a Kálvin térig, onnan a Felszabadulás tér és a Deák tér felé fordulva vezet a Marx térig, majd — Váci út irányát követve — tart Újpestre, az István téri végállomásra. Építését négy ütemre bontották: elsőként a Nagyvárad tér és a Deák tér közötti 3,7 kilométer hosszú szakasszal készülnek el. Az előzetes forgalomszámlálási adatok szerint az északdéli metrót naponta — mindkét irányban — több mint egymillió utas veszi majd igénybe. Az állomások közötti átlagos távolság nem éri el a 800 métert, a vonal középső részét körülbelül 25 méter mélyen fúrják, a Nagyvárad tértől délre, illetve a Marx tértől északra eső szakaszokat pedig burkolat alatt vezetik. A tulajdonképpeni alagút- fúráshoz csak a jövő esztendőben kezdenek hozzá. Az alagutakat százéves időtartamra tervezik, s ennek megfelelően különleges szigetelést alkalmaznak. Miért csökkent a zöldségtermelés? Országos tanácskozás Kecskeméten Háromnapos országos vetőmagtermesztési tanácskozás kezdődött szerdán Kecskeméten. Az értekezleten a vetőmag-felügyelőségek szakemberei vitatják meg a vetőmagnemesítés helyzetét, az elitmag szaporításának és forgalmazásának kérdéseit. Dr. Rosta Károly, az Országos Vetőmag-felügyelőség igazgatója tartott tájékoztatót. Elmondta, hogy az utóbbi tíz évben jelentősen nőtt a kereslet a nemesített magvak iránt. Ezt bizonyítja az is, hogy az ország mezőgazdasági termőterületein jelenleg 85 százalékban elit, illetve nemesített magot használnak, A szántóföldi növénytermesztésben sikerült leváltani a régi, kis termőképességű, a gépesítést, belterjesítést kevésbé tűrő fajtákat. Ezzel szemben a kertészetben még mindig sok az elavult, a leromlott növényfajta. Leváltásukat sürgeti, hogy termesztésük gazdaságtalan. Ennek tulajdonítható, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent a zöldségtermelés, ez azonban nemcsak a magszaporítókon múlik, a nö- vénynemesítők reszortján túlmenően rendkívül bonyolult és bürokratikus az új kertészeti hibridek köztermesztésbe vonása. Az elmondottakból kitűnt, hogy a mezőgazdasági üzemek szívesen foglalkoznak magszaporítással. Jelenleg 1700 állami és termelőszövetkezeti gazdaság foglalkozik termelésükkel. Évente negyvenezer vagon különböző növényi mag- vat állítottak elő a hazai és a külföldi megrendelők részére. A legaktívabb magtermelő vidék a Duna—Tisza köze. A változatos, napfényes tájon több mint 44 féle szántóföldi és kertészeti növény magját termesztik a nagyüzemi gazdaságok. GYORSHAJTÁS - KÖDBEN Súlyos karambol Abony mellett Egy halott, négy sérült Az utakat borító sűrű ködben kedden és szerdán több közlekedési baleset történt Pest megyében. A legsúlyosabb kimenetelű karambol színhelye‘Abony határában, egy számozatlan útvonal volt. Stanga János 64 éves gépkocsivezető nem a látási viszonyoknak megfelelő sebességgel hajtotta a MÁV Autófuvarozási Főnökség személyautóját, s áttért az út bal oldalára, ahol nekirohant az Erőmű- és Hálózatszerelő Vállalat gépkocsijának. A karambol következtében Stanga János sérüléseibe a helyszínen belehalt. A másik autó v^etője, a 61 éves Varga Mihály súlyosan megsérült, az utasok közül ugyancsak súlyos sérülést szenvedett Liptai Tivadar 51 éves szilas- ligeti mérnök, könnyebben sérült meg Gyenge Károly 45 éves mérnök és Radi József 59 éves műszaki főfelügyelő, anyagi kár 35 ezer forint. Az Vadászott, fenyegetett Őrizetben a f egy vérré jtege tő Lőszerrel és fegyverrel való visszaélésért indított bűnvádi eljárást a Gödöllői Rendőrkapitányság Farkas János ellen. A 37 éves, büntetett előéletű géplakatos munkahelyén egy légpuskából pisztolyt fabrikált, amely kispuskalőszer kilövésére volt alkalmas. Farkas fegyverével vadászott is, legutóbb viszont feleségét fenyegette kivégzéssel. A fegyverrejtegetőt a rendőrség őrizetbe vette.