Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-27 / 22. szám

INNEN - ONNAN Klub a pincében A ceglédi Kossuth Gimná­zium épületének pincéjében klubot alakítottak a diákok. A pinceklubnak igen nagy sikere van. Szombat délutánonként magnózással, társasjátékkal és a televízió jóvoltából ismét népszerűvé lett barkochba já­tékkal töltik az időt. A baleset oka: kutya, malacok A rendőrkapitányság közle­kedésrendészeti alosztályának nyilvántartásában igen sok, fi gyelemre méltó, megszívlelen­dő adat szerepel. Például: ta­valy a város és a járás terüle­tén 12 közúti baleset oka a kö­zeli tanyákból az útra kószált állat: kutya vagy sertés volt. A Nagycirkuszba készülődnek A ceglédi szakmunkásképző intézet tanulói szinte minden­nap arról beszélgetnek a tíz­perces szünetekben, hogy a kö­zeljövőben Budapestre utaz­nak, és megtekintik a január­ban megnyílt Fővárosi Nagy­cirkusz előadását. Á címlap: Miklosovits-rajz H. G. Wels: A szerencse ke­rekei című könyv a napokban jelent meg a könyvárusoknál. Az érdekes olvasmány másik „érdekessége”, hogy címlapját Miklosovits László, az Albert- irsán élő fiatal művész raj­zolta. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1971. JANUÁR 27., SZERDA Bekerül a szakirodalomba Szűrés után tudományos ülés Egyedülálló konferencia a kórházban A közel három hétig tartó szűrővizsgálat befejezésének napján ismét változott a szín a ceglédberceli kultúrházban. A nagyteremben az orvosi mű­szerek helyét disznótoros va­csorához terített asztalok fog­lalták el. Kedves ötlet volt: fehér asztal mellett ismerked­tek, barátkoztak a község ve­zetői a kórháziakkal. A ber- celiek a vizsgálatért, a kórhá­ziak a támogatásért mondtak köszönetét. A megvizsgált több ezer em­ber nem is gondolja, hogy községe bekerül a szakiroda- lomba, és nemzetközi viszony­latban is ismert lesz Cegléd- bercel. Annál is inkább, mert az Egészségügyi Világszerve­ELSO SZEREPLÉSÜK: A halálra táncol lány A fegyveres erők ifjúsági klubjának tagjai programdús napokat töltenek „otthonuk­ban”. Számos szakkör mellett — 16 részvevővel — művésze­ti csoportot alakítottak. Mű­vészeti' vezetőjük Kovács Ist­ván, a FÉK kultúrosa. Elmon­dotta, hogy február 3-án dél­után 5 óraikor a Berda Ifjúsági Klubban —első nyiivános sze­replésük ez lesz — tartanak előadást. Ez alkalommal Ko­dály Zoltán és Bartók Béla zenéjére a Halálra táncoltatott lány és Kőműves Kelemen balladáját mutatják be. A zenei kíséretet ugyancsak a FÉK ifjúsági zenekara szol­gáltatja a bemutatott műhöz. Az együttes, amely a beatzene mellett komoly zenével is fog­lalkozik, szükség esetén népi zenekari számok előadására is vállalkozik. Két szaktekintély OLYKOR a legkomolyabb tudományok avatott mesterei sem vetik meg a tréfát, és ör­vendeznek, miként a pajkos gyermek, ha valakit alaposan megtréfálhatnak, de akkor sem keserednek el, ha netán úgy jön ki a lépés, hogy története­sen ők lesznek a huncutság ,áldozatai”. Hogy ez mennyire így van, szolgáljon arra bi­zonyságul Kolozsváron szüle­tett hazánkfiának, a XIX. század legzseniálisabb mate­matikusának, Bolyai Jánosnak az esete. A festőién szép erdélyorszá- gi bércek között élő nagy ma­gyar tudós egy alkalommal Cegléd tájékán valamelyik al­földi gazdag földbirtokos kas­télyában vendégeskedett, és ott — már amint a fáma me­séli — szokatlanul jól érezte magát. Az elutazását megelőző napon, kellemes nyáridőben, a déli asztalbontás után ki- kocsákázott házigazdájával a közeli pusztára, hogy szórako­zásképpen megtekintsék az ott legelésző népes juhállományt. A fogattal rövidesen meg is érkeztek. Az elébük kerülő kíváncsis­kodó juhászemberék, akik már jóelőre értesültek a messziről jött vendég kilétéről, kellő tisz­telettel köszöntötték Őket. Bo­lyai uram egyiitókel-másikkal tüstént szóba is bocsátkozott, és élénken érdeklődött életük menetéről, gondjaikról, örö­meikről. Egyszer csak megszó­lította a legöregebbik juhászt, hogy meggyőződjön aAól, va­jon ismeri-e az a számolás tudományát? ' — HALLJA-E kend, bátyó! — így Bolyai. Az öreg Eledelemmel odafi­gyelt: — Szolgalatjára a tekinte­tes úrnak! — No — csendült fel a kér­dés — ha van kendnek itt ezen a széles pusztaságon kettőszáz- negyvennyolc állatja, és abból csupa hirtelenségből egyszáz­tizrenkilenc megszökik, meny­nyi marad vissza? — Egy sem, instálom! — válaszolta habozás nélkül az idős ember. Bolyai kárörvendezve felka­cagott: — Ahá! Nem tud kend szá­molni? AZ ÖREG JUHASZ csende­sen mondta: — Már megkövetem a tekin­tetes urat! Lehet, hogy a te­kintetes úr ért a számtani tu­dományhoz, de nem ismeri a juhokat! Rakovszky József zet is szorgalmazza az ilyen és ehhez hasonló felméréseket Február harmadikán a ceglédi kórház gyermek­osztályának orvosai és asszisztensei folytatják a munkát a községben. Megvizsgálják a gyerekeket is. Időközben hozzákezdenek a felvett kartonok rendezésé­hez, előkészítik a gépi feldol­gozáshoz. Ügy tervezik, hogy májusban már a gépekbe táp­lálhatják az egész anyagot, és utána megkezdhetik a tudo­mányos feldolgozást, publikál­hatják a leszűrt tanulságokat, eredményeket. A vizsgálati eredményekből képet alkothatnak a kórházi és rendelőintézeti igényről, a megbetegedések gyakoriságá­ról és megoszlásáról kor, nem és foglalkozás szerint. Arra is fény derül, hogy egyes beteg­ségeknél milyen szerepet ját­szanak ezek a tényezők. A kór­ház szakmai szempontokat dolgoz ki a környéken műkö­dő körzeti orvosok számára. Amíg a kórháziak egy cso­portja a szűréssel volt elfog­lalva, addig az „otthon” levők — gyógyító munkájuk mellett — egy tudományos ülés elő­készítésén fáradoztak. Január huszonegyedikén fejeződött be a berceli csoport munkája, másnap, huszonkettedikén tudományos ülést * tartot­tak a kórházban. A ható­sági boncolások jelentősé­ge címmel. A téma előadója dr. Harsá- nyi László egyetemi docens volt,'s hozzászólt — többek közt — dr. Szondi György ve­zető ügyész, dr. Kleibert Fe­renc és dr. Várnai László rendőrorvos, dr. Bujalka Re­zső kórházi főorvos. A rövid felsorolásból is ki­tűnik, hogy kórházi, körzeti, rendelőintézeti, és rendőrorvo- sok, ttjdományos kutatók, jogá­szok, a bűnüldöző szervek képviselői tanácskoztak. Jelen voltak a Pest megyei Rendőr- főkapitányság, a ceglédi rend­őrség, ügyészség, bíróság, a Budapesti Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvosta­ni Intézetének munkatársai. Szinte egyedülálló volt ez a konferencia, hiszen a külön­böző munkaterületeken dolgo­tok még sohasem vettek részt .lyen közös vitán. Számtalan, korábban vita­tott kérdésben közös ne­vezőre jutottak, ami jelen­tős eredmény. A kórházbeliek lépésről lé­pésre közelítik meg céljukat: a ceglédi kórházat Dél-Pest megye orvosképző, továbbkép­ző és tudományos egészség- ügyi központjává fejlesztik. (tamasi) * Evet zár az Alkotmány Tsz Holnap délelőtt 9 órakor kezdődik Cegléden, a Kossuth Művelődési Központ emeleti nagytermében az Alkotmány Termelőszövetkezet zárszám­adó közgyűlése. A múlt évi tevékenységről beszámolót Bó- dizs Antal, a tsz elnöke mond. Beszéde után az ellenőrző bi­zottság jelentése következik, majd ezt a múlt évi szocia­lista munkaverseny értékelése követi. Hozzászólásokkal, vá­laszadással és egyéb ügyekkel zárul a közgyűlés, amelyen szó esik a hamarosan kezdő­dő tavaszi munkákról is. Valóra váltott tervek Kollégium, óvoda, iskola épül KÖLTÖZHET MAJD A KÖNYVTÁR öt év alatt 102,5 millió fo­rintot költött a tanács Cegléd kulturális intézményeinek fenntartására. A kulturális ágazat elmúlt ötévi gazdálko­dásáról, a tavalyi év eredmé­nyeiről és az új ötéves terv beruházásairól a legutóbbi igazgatói értekezleten Aradi Tivadar gazdasági felügyelő tájékoztatta az iskolaigazgató­kat. Elmondta, hogy a 102,5 mil­lió forint nagyobbik felét bé­rekre fizették ki? de 6,2 mil­lió így is jutott Jberuházások- ra. A cifrakerti iskolára 720 ezer,- a zeneiskolára 3,1 mil­lió, a Várkonyi iskola négy új tantermére 2,4 millió forint. A kulturális ágazat felújítási összege 1966-tól 1970-ig 5,2 millió forint volt, ebből újí­tották fel a Földváry, a Tán­csics iskolát, a gimnáziumot, korszerűsítették a II., III., V. és Vili. kerületi óvodát. Ta­valy csak közel egymillió ju­tott karbantartásokra, amiben kútfúrási, villanyszerelési, nyári tatarozást, kályhajavítá­si munkák szerepelnek. Két­milliónál többe kerültek ta­valy a szemléltetőeszközéit, tüzelő, villany, vízdíj, posta- költségek, szállítási költségek együttesen. A gazdasági felügyelő ez­után elmondta, hogy a megyei tanács által jóváhagyott terv szerint 1971—72-ben felépül a 168 személyes kollégium, 1972 -73-ban a 120 személyes óvo­da, 1974—75-bén a 12 tanter­mes általános iskola, s 1975- ig az új könyvtár. Az új léte­sítmények jelentősen megja­vítják a kulturális intézmény- hálózat arculatát, hiszen a többségében régi épületeket (óvodák) a legnagyobb ráfor­dításokkal is csak rövid időre lehet újjávarázsolni. Sz. A. ßlaki Ó-ISKOLA A ma!:ói Kun Béla Általá­nos Iskola és Diákotthon ün­nepi évkönyve megemlékezik arról, hogy 150 évvel ezelőtt, 1820—1821-ben kezdődött meg az első tanév az akkor fel­épült „nagy iskolában”, a mai Makó legöregebb emeletes épületében. Az évkönyv össze­gezi a másfél évszázados ok­tatási intézmény történetét. Az épületben gimnáziumi, polgá­ri és általános iskolai tanítás is folyt a régebbi évtizedek­ben. Falai között a felszaba­dulás után az országban első­nek, 1944. október 22-én — kezdődött meg a tanítás, ter­mei jelenleg a Kun Béla Álta­lános Iskola kollégiumának, a napjeözi otthonos ebédlőnek, konyhának adnak helyet. Búbos malom A kecskeméti Magyar—Szov­jet Barátság Tsz néhány évvel ezelőtt megnyitott péküzeme kezdettől fogva versenytársa a helyi ’ sütőipari vállalatnak. Havonta 1500 mázsa közked­velt, úgynevezett „búboske­nyeret” ad piacra, s ezzel a másik vállalat sok vásárlóját hódította el. A minőség továb­bi javítása érdekében a szö­vetkezet most malmot épít­tetett. A malomban saját bú­záját dolgozza fel s így szá­mításaik szerint, a minőséget tekintve, még versenyképe­sebbek lesznek. Az új szövet-' kezeti malom csütörtökön in­dult. Az első napok próbajá­rása után évente 200 vagon gabonából készít majd lisztet. k TSZ-EKBEN IS szeretik a könyveket BIZOMÁNYOST KERESNEK Műhely a múzeumban A ceglédi könyvesbolt idei tervéről kértünk tájékoztatást Juhász Királynétól, a bolt ve­zetőjétől. — A tervek között szerepel — és ez a mi nagy problé­mánk — a termelőszövetkeze­tek könyvvel való ellátása. Félreértés ne essék, könyv van bőven, de nincs, aki az eladást vállalná. A városban, különböző üzemekben, inté­zetekben, hivatalokban össze­sen huszonnégy bizományo­sunk van. ók nagy lelkese­déssel végzik dolgukat. Vi­szont a városunkban levő tsz- ek közül mindössze csak a Kossuth Tsz-ben van eladónk. A szépirodalmi és a mezőgaz­dasági szafckönyvek így zár­számadás idején is nehezen jutnak el a tagokhoz. Tehát: bizományos kereste­tik. Jelentkezni lehet a köny­vesboltban, a vezetőnél. A ceglédi járás tsz-ei tavaly 6024"holdon 1005 vagon, a vá­rosi tsz-ek pedig 1750 holdon 315 vagon — májusi morzsol t- súlyú kukoricát termesztettek. A termésátlagot a vizes tava­szi időjárás igen befolyásolta, és később a szokatlan nyári idő is, a kiesést így zöldtakar­mánnyal igyekeztek pótolni. Zárszámadás városünk sportjában LABDARÚGÁS - CEGLÉDI VSE A ceglédi szakmunkásképző intézet pályaválasztási tanácsadó kiállítást rendezett a Kos­suth Múzeumban. A kiállítás egyik érdekessége a műhelysarok, ahol az ÜTGÉP harmadéves géplakatos-tanulói gyakorlatban mutatják be a csapágyfúrást és a szerszámélesítést. Foto: Apáti-Tóth Sándor A Ceglédi VSE.NB II-es csa­pata nagy és kellemes megle­petésre a Keleti csoportban 24 ponttal, a Pénzügyőröket két ponttal megelőzve, az első he­lyen végzett a „félidőben", az őszi idény után. A szakosztály vezetőjétől Szelepcsényi Imré­től kértem felvilágosítást az elmúlt év eseményeiről: — A jelenlegi szakosztály­vezetőséget egy éve Választot­tuk meg. Elődeink hozták ósz- sze meglevő csapatainkat, a mi dolgunk tudásuk fej­lesztésének segítése volt. A félfordulós bajnokság ta­pasztalatai alapján az első öt hely egyikének elérését tűztük ki célul. A remények valóra váltak, sőt, még túl is szár­nyaltuk azokat. — Mint ismeretes, az együt­tes 10 győzelemmel, 4 döntet­lennel, 1 vereséggel, 32:15-ös gólaránnyal végzett az élen. A ceglédi labdarúgás történeté­ben ez a nagyszerű szereplés eddig .egyedülálló. A csapat erejének alapja a jó kollektív szellem. A múlthoz viszonyít­va idegenben is kitűnően sze­repeltünk, a játékosok lélek­tani felkészítése jól sikerült. Nagyszalóki András edző az elmúlt év folyamán kiemelke­dő munkát végzett, szakmai felkészültségét és tudását az eredmények is igazolják. Ez a helyezés (bár a reményeket felülmúlta) a szakembereknek nem lehet meglepetés, a csa­patban megírni t az erő hozzá — Akaratban és küzdeni tu­dásban egyik játékosban sem volt hiba. Dicséretes a csapat- kapitány, Kökény átlagformá­ja, szíwel-lélekkel vezette a fiatalokat a mostani helyre, egy-egy elfutása utáp beadá­sai gólt érnek. — A CVSE 32 gólt szer­zett, legtöbbet a csoport* ban. Csurgai ebből egymaga 10-et lőtt. A további sorrend: Lip­tai (7), Kábák (5), Czopká (4), Kresják Kökény (2—2), Cson­tos, Zátonyi (1—1). — A Vasutas a IX. fordu­lóban szenvedte el első, és egy­ben az őszi idény egyetlen ve­reségét. Ekkor tíuaafokon 5:0 arányban maradt alul a csa­pat. Szerencsére túl tették ma­gukat a vereségen és újabb hullámvölgy már nem követ­kezett be. A visszaesést össze­tartással lehetett megelőzni — a fiúkban volt ehhez erő. — Milyen tervekkel vágnak neki a 10i'l-es évnek? — Reméljük, hogy nem oko­zunk csalódást szurkolóink­nak. Továbbra is célunk min­den megszerezhető pont meg­szerzése. Ilyen szempontból is jól sikerült ősszel a felkészí­tés, miért ne sikerülne éppen most. 1971 végre meghozhatja a ceglédi labdarúgás felemel­kedését A jó szereplés egyik alapvető tényezője a város labdarúgást kedvelő közönsé­gének támogatása. Éppen ezért január 31-én délelőtt 10 óra­kor a Sportcsarnokban bemu­tató edzést, majd tájékoztatást tartunk a szurkolóknak a jö­vő terveiről, az eredmények­ről, az alapozásról. Az alapo­zó edzések január 4-én kez­dődtek. mindennapi foglalko­zásokkal. (-rcán)

Next

/
Thumbnails
Contents