Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-23 / 19. szám

PEST MEGYEI Hl DL AP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1971. JANUAR 23., SZOMBAT KRESZ-AKADEMIA INDUL Érdek és kötelesség Vágtass, csikóm! ;&»-• • • ' VT > , ****" ** * <■. ♦/ Tík ;vy* , ' —­. y ♦ 1 .„W ' A<: 3^ *•"»„ *53* 4 • V>-5 V*' st $*|p~ *« *' %-( i x - • Fotó: Apáti-Tóth Sándor KONKURRENCIA Az alacsony, barna férfi jólis­mert alakja a ceg­lédi vonatnak. Kopott hegedűjén még kopottabb tu­dásával igyekszik néhány forinthoz jutni. Csak filléres sikerei vannak. Legtöbbször a ke­veset is azért kapja, hogy minél előbb fejezze be játékát. Életének nagy napja volt, amikor egy társa­ságtól 40 forintot kapott. Úgy hú­zatták vele, mint a nagyokkal. Eddig nem volt konikurrenciája. Az utóbbi időben azonban megje­lent egy másik „művész” is, tan­góharmonikával, és a vonatok unatkozó közönsé­ge nap mint nap hallhatja azt a szívdöglesztő dalt, hogy Az úton egy magányos szikla áll. Nemrég majd­nem összetalál­koztak. A hege­dűs kocsiról ko­csira vándorolt, amikor meghal­lotta bent a „kol­léga” játékát Be­nézett. A hallga­tóság éppen akkor adózott. A hege­dűs csalk nézte, nézte, majd le­mondóan legyin­tett — Ilyenért fi­zetnek? Hát tud­ják ezek, mi a kultúra? (szatti) Zárszámadás városunk sportjában VÍVÁS - CEGLÉDI VSE Három éve igen szép létszá­mú volt a szakosztály, majd megszűnése után vívóiskolát nyitottak, amely már nem örvend akkora érdeklődésnek. A fő foglalkozásokat Jós Mik­lós szakoktató vezeti: — A CVSE keretében hoz­tuk létre a vívóiskolát, amely­hez az egyesülőt elnöksége minden támogatást megad. A ceglédi vívósport munkája a Pest megyei szakszövetséggel kapcsolatos. — Az elmúlt évben a verse­nyeken részt vettünk. Általá­ban a versenyzők tudásban a megyei bajnokság színvonalán állnak. A középiskola elvégzé­se után sokan elkerülnek Ceg­lédről, mi így évről évre „gyengülünk”. HÉT VÉGI MŰSORKALAUZ Több, jobb ivóvizet! A ceglédi járásban 1970-ben a lakosság 17,4 százaiéira ör­vendhetett annak, hogy vízve­zetéki, egészséges vízhez jut­hatott. A tervek szerint 1975 végére ezt az arányt 43,9 szá­zalékra akarják növelni. A já­rás négy községében máris hozzáláttak a költséges, de hasznos ivóvíz-társulások meg­szervezéséhez. A lakosságnak anyagiakban és társadalmi munkával is segítenie kell, hogy az elhatározás mindenütt valóra \ -ljék. A szolnoki rádió műsora JANUÁR 25-TÖL 31-IG Szép faluk, virágos települések A múlt évhez hasonlóan most is sok járásbeli község készülődik már, hogy tavasz­tól késő őszig gondozott, vi­rágos utcákra, parkokra le­hessen büszke az egész falu. Különösen a kocsériak, jász- karajenőiek, a ceglédberce- liek, albertirsaiak, abonyiak tekintik szívügyüknek a vi- rágosítást. Ahol valamelyik helyi tsz-ben kertészet is működik, már jó előre „meg­rendelték” a kora tavaszi és az egész nyáron át virágzó ültetni valókat. Magától ér­tetődő tehát, hogy a korai sa­látapalánták, primőrök mel­lett néhány melegágyi dísz­növényt is dédelgetnek egyes tsz-ekben. Én és a kisöcsém A kecskeméti Katona Jó­zsef Színház rég nem látott zenés vígjátékot tűzött ebben a szezonban a műsorára és ma este fél 8 órai kezdettel a ceglédi közönségnek is bemu­tatja. A vígjáték címe: Én és a kisöcsém. Zenéjét Eise- mann Mihály szerezte, szöve­gét Szilágyi László írta. Az előadás rendezője: Turián György. Szereplői: Berta Er­zsi, Abrahám István, Jánoky Sándor érdemes művész, Ba­logh Rózsa és még sokan má­sok, a már ismerős szereplő- gárdából. Dzsesszá Horn,as, Cegléd A MAGYAR RÁDIÓ HANGVERSENYSOROZATÁBAN íA Magyar Rádió dzsessz- fian:verseny-sorozatot indított, melynek színhelye az ország toOb városa. Budapest, Szeged, Cegléd, Miskolc és Székesfe­hérvár a kijelölt „dzsesszváro- sok”. Cegléden a hangiversenyt február 5-én, este fél 8 órai kezdettel tartják a Kossuth Szálló éttermében és pálma- kertjében neves hazai művé­szek és külföldi szereplők részvételével. ELHUNYT a világ első wes- ternfilmsztárja, a 90 éves Gil­bert M. Anderson. A Bronco Billy néven ismert művész el­ső filmszerepét, a „Nagy vo­natrablás” című 1903-ban ké­szített produkciójában játszot­ta. A már rég visszavonult színészt 1958-ban tiszteletbeli Oscar-díjjal tüntették ki a filmművészet terén végzett út­törő munkájáért. A mindenkori forgalmi vi­szonyoknak megfelelően a KRESZ-ben időnként válto­zást vezetnek be, amelyet a megjelent könyvek mellékle­teként, vagy külön kiadásban juttatnak el a gépjárműveze­tőkhöz. A KRESZ-ben előírt sza­bályok alaposabb megis­merésére KRESZ-akadé- miát szerveznek a Kossuth Művelődési Házban. Hét előadáson ismerhetik meg a közúti forgalomban részt vevő hivatásos és magán-gép­kocsivezetők a forgalmi rend­ben történő változásokat és tájékoztatást kapnak egyéb AZ EVANGÉLIKUS temp­lom mögötti zsákutcát a tér­kép Kígyó utcának nevezi. Mi­vel egyetlen lakóház sincs az utcácskában, kevesen ismerik, pedig nevezetes sikátor ez. Itt szokták tartani vasárnapon­ként a galambpiacot. A letaposott, jégsimaságú havon vagy negyvenen töpor- gunk. Ügy látom, elég sokan csak érdeklődésből, kíváncsi­ságból jöttek ma ide. Kevés a felhozatal. Kabátzsebben, ak­tatáskában, szatyorban, lyu­kasztott papírdobozban, ládi- kában szoronganak, remegnek a kis madarak. Az eladók elő­előveszik őket, simogatják, mutogatják, a vevők nagy hoz­záértéssel mustrálgatják a tet­szetősebb példányokat. Cegléden három galambász- egyesület is működik. A röp­tetők a múlt évben is nem­zetközi sikereket értek el. A két díszgalambtenyésztő cso­új onnan kiadott rendelkezé­sekről is. A KRESZ-alkadómia céljá­ról, feladatáról a városi és járási rendőrkapitányság közlekedési előadójától, Nagy Lajos főhadnagytól kaptunk tájékoztatást. — A holnap, vasárnap, dél­előtt 9 órakor kezdődő előadá­son, amelyre a helyszínen is lehet jelentkezni, képzett KRESZ-előadók Oktatnak. A jogosítvánnyal rendel­kező gépjárművezetők a KRESZ szabályait frissí­tik fel emlékezetükben. A tanfolyam hót hétig tart, hetenként egy előadással. A tanfolyamot KRESZ-vetélke- dővel zárjuk. pert tagjai egymással és az or­szág különböző tájain élő te­nyésztőkkel tartanak jól kiépí­tett kapcsolatot. Legtöbben vannak viszont a húsgalamb- tenyésztők, de nekik nincs ér­dekvédelmi egyesületük. VASUTAS egyenruhás, java­korabeli férfival elegyedek szóba. Ügy veszem észre, a galambászásról szívesen beszél és kifogyhatatlan bőbeszédű­séggel tud szakelőadást tarta­ni. A téma számára mindig új és soha meg nem unható. Rö­vid beszélgetés után kiderül, hogy szolnoki, és a ceglédi piac rendszeres látogatója. Ál­landóan hoz is, visz is. őszinte csodálkozással hall­gatom a fagyos szélben lelkes előadását: — Az országban igen sokan foglalkoznak galambok te­nyésztésével. Általában a fér­fiak kedvtelése. Az asszonyok I — A termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban — hasonló céllal — már folynak I az ott dolgozó gépjárműveze­tők részére az előadások. Saj­nos, nem dicsekedhetünk jó eredménnyel. A gazdaságok vezetői nem mindenütt adják meg a lehetőséget nemcsak a tanfolyam meg­szervezéséhez, hanem az azon való részvételhez sem. Pedig a KRESZ-szabályok betartása, illetve azok tökéletes elsajátí­tása minden gépjárművezető­nek egyéni érdeke és társa­dalmi kötelessége is — mon­dotta a rendőrség közlekedési előadója. (csal—) a galambot csak levágni, meg­főzni szeretik. Csak férfiszem és férfiszív tud gyönyörködni a galambok életében. Megfi­gyelésem szerint az úgyneve­zett haszongalamb-tenyésztés külterjes viszonyok mellett in­kább a városok külterületén és a tanyavilágban gyakori. A galambok ilyen tartási mód mellett táplálékuk nagyobb részét a szabadban, főiként a szántóföldeken szedegetik ösz- sze. Tartási költségük így mi­nimális, pedig a galamb sokat eszik. — Mi a magyarázata, annak, hogy olyan sokan tartanak ga­lambokat? — A galambbal viszonylag keveset kell törődni, maga kel­ti és neveli a fiókáit, emberi beavatkozás és közreműködés nélkül. Egy-egy galambpár 8 —10 fiókát is felnevel, ame­lyek 28—30 napos korukban levághatok vagy értékesíthe­tők. A galamb ára magasabb, mint a baromfié, húsa ízletes és sokféleképpen elkészíthető. A tél zordságát is jobban tűri, mint a baromfifélék. Udvar­ban is tartható, mert nem ka­par. Nem igényli a zöldtakar­mányt, elhc! rezése is egysze­rűbb, mint a baromfiaké. A macska azonban a fészkelőhe­lyét könnyen megdézsmálhat­ja. Hátrányos tulajdonsága, hogy párosával él és a tyúkfé­lékhez viszonyítva kevésbé szapora. — A galamboknak több száz fajtájuk van. Véleményem szerint legérdemesebb tartani az Amerikából származó king, vagy magyar nevén király ga­lambot, amely kifejlett korá­ban a 80—90 dekát is eléri. Szaporítása szép eredménnyel járhat. A strasszergalamb ná­lunk is jól ismert és kedvelt fajta. Vagy húszféle színben tartjuk számon. Zömök terme­tű, széles mellű, mutatós ga­lamb. Alapszíne mindig fehér. Színes — legtöbbször kék. fe­kete, sárga vagy vörös a fej, a .hát, a szárny és a farok. Élénk vérmérsékletű, verekedésre is hajlamos. Beszélgetésünk közben fcó- burgi galambot kínálnak vé­telre. Jól szemügyre veszem a szép példányt. Ez itt az úgy­nevezett pacsirta rajzú válto­zat — magyarázza vasutas is­merősöm. Megfigyelésem szerint kevés üzletkötésre került sor. Hideg van. Az igazi galambászás csak később, talán egy jó hónap múlva indul meg, és ’-kor a ealambniac forgalma is sokkal nagyobb lesz. Sz. I. Hétfő: Alföldi krónika. A Jászladányi ÁFÉSZ Kórus éne­kel. Üzemi lapszemle. Zenés autóstop. Kedd: Alföldi krónika. Nép­dalok. Apróhirdetés. Az idő is pénz. Szanáltak ... Tánczene. Szerda: Alföldi krónika. Operettrészletek. Egy népne­velő naplója. A vita... Beat- fórum. Csütörtök: Alföldi krónika. Pár perc dzsessz. Panaszos krónika. Népi hangszerszólók. Tiszakécsked mozaikok. Sport­híradó. Az Ómega-együttes műsorából. Kiemelkedőbb eredmények: a junior megyei bajnokságon: (kardban) 1. Somodi Rudolf, 2. Ördög István. Tőrben: 1. Gál István, 2. Terstyánszky. Női tőrben: 1. Perczeli Margit. — Egyénileg Somodi, ördög, Gál, Perczeli és Nagy Ágnes tehetséges. Az adottságuk mel­lett szorgalmuk is van. A ví­vóiskola sok úttörő korosztá­lyú fiatalt is szerepeltet. Ve­lük játékosan kívánom a ví­vást megszerettetni. — A sportcsarnokban heti két edzést tartunk, kedden és pénteken délután 4—7 óráig. A vívást kedvelő fiatalokat szí­vesen látjuk. (-reán) A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este tánc, holnap tánc­zenei koktél. Moziműsor Szabadság ma és holnap: A gyilkos a házban van (magyar). Kossuth vasárnap: Kis titok (bolgár—NSZK). Abony ma és holnap: Alad­din és a csodalámpa (francia). Ceglédbercel ma és holnap: Elvira Madigan (svéd). Törtei ma és holnap: Befejezetlenül (magyar). Jászkarajenő ma és holnap: Hétszer hét (olasz). Albertirsa vasárnap: A tizedes meg a többiek (magyar). Péntek: Alföldi krónika. Stúdióparlament. A téma: Szolnok város és a IV. ötéves terv. Nótacsokor. Szombat: Hétvégi kaleidosz­kóp. Ajánlatunk. Görbe tükör. Szerkesztő a hallgató. Vasárnap: Vasárnapi maga­zin. Lapszemle. Hóvégi leltár. A Szolnoki Szimfonikus Zene­kar és Tusa Erzsébet hangver­senye. Az adások mindennap 18 órától a 222 méteres középhul­lámon hangzanak el. Délután négytől ötig JANUAR VAN, még mindig korán sötéte­dik délutánonként. Az alkony — főként a bo­rús napokon — már úgy négy óra tájban be­köszönt. Délután, hej, ceglédi délután! Néhány bolt előtt kis embercsoport ácso- rog. Az utcát és az óráját lesi. Még öt perc, még három: no, igazán jöhetne már a kul­csos, aki az ebédszünet után kinyitja az aj­tót alkalmazottak, vevők előtt. A kirakatot nézem, hallom a beszédüket. — Mozgalmas napom van ma. Még reggel beáztattam egy csomó holmit. Mikor haza­mentem, nekifogtam mosni. Ebédünk fele tegnapról maradt: volt húslevesem, a hús­hoz meg paradicsomszószt főztem. Jutka jött az iskolából és ujjongva mondta, hogy né­gyest kapott számtanból. A földrajzjegyek- kel soha nem dicsekszik ... — Nálunk meg disznóölés van, ott segít az egész rokonság. A ház, mint valami csatatér. És ha arra gondolok, hogy hány felé illik, vagyis kell kóstolót küldeni... Atyaisten! Este tizenhat vacsoravendég lesz! Még éjfél után is mosogathatok ... — A nutmi mindent megcsinál. — Foglalkozni kell a fiúval, ha megjön estefelé a napköziből... ★ A PRESSZÓKBAN telt ház van. Egy-egy autós betér, forró kávéval melegíti belsejét, meleg pohárral a tenyerét. Idős, ráérős em­berek tereferélnek a sarokasztalnál. Tehetik. A nyugdíjidőbe sok minden belefér. A mi­nap egyikük a televízió miatt dohogott: „le­hetne egész nap olyan nyugdíjasoknak való műsor, msg televíziós készülék a kávézóban”. — így mondja: kávézó. Sohasem cukrászda vagy presszó, eszpresszó. ★ ÄRUHÄZ — az épületben szinte nyárias a meleg. Van, akivel napjában ötször is lehet ott találkozni. — Ugyan már, lelkem, nagyon hideg van a piacon. A szomszéd ügyel a portékámra, én meg bejövök pár percre. Melegedek, néze­lődöm. Az én standom előtt is eljön néha a vevő négyszer-ötször, míg vesz végre valamit tőlem. Hát én is jól kinézem magamnak, mit vigyek majd haza. Sosem visz vissza üres kézzel a déli kisvasút. ★ A JÁRÁSI KÖNYVTARBAN sötét van. Bolondozik a vezeték: javítgatják már mióta, mégis röpül a biztosíték, elalszik ismét a fény. A gyerekek olvasótermében két fiú kuco- I rog a sakktábla mellett. Utcai fény segít megkülönböztetni a bábukat. Még állnak a bástyák, kevély a király és feketén-fehéren c'.t a királyné is. Néhány paraszt védi, meg a ló. — Rögtön sötét lesz: ha nincs fény, el kell küldeni a vendégeket. — Jaj, ne még! Épp most találtam jó bo­garászni valót a kézikönyvtárban ... — Csak rontod a szemed vele. Inkább hol­nap ... vagy: no, itt a zseblámpám — talán lesz fényünk hamarosan. Ketyeg az óra, jelzi az idő múlását. Egy villanás és végre, végre ismét van fény! — Sakk! — Koccan a bábú talpa a táb­lán a kis olvasóteremben. — Katt! — Elhunyt a zseblámpa fénye is. A kézikönyvek forgatói fellélegeznek. Foly­tathatják képzeletbeli utazásukat a világ­atlasz lapjain, kereshetik a szavakat a sú­lyos, idegen nyelvű szótárakban. Délután öt óra. Neon — és villanyfényben csillog az egész városközpont. A buszok vég­állomásáról indulnak a járatok a perifériák, a környező települések felé. (eszes) A FÉRFIAK KEDVTELÉSE Galambpiac a Kígyó utcában Párosával éh ellensége a macska á

Next

/
Thumbnails
Contents