Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-23 / 19. szám
PEST MEGYEI Hl DL AP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1971. JANUAR 23., SZOMBAT KRESZ-AKADEMIA INDUL Érdek és kötelesség Vágtass, csikóm! ;&»-• • • ' VT > , ****" ** * <■. ♦/ Tík ;vy* , ' —. y ♦ 1 .„W ' A<: 3^ *•"»„ *53* 4 • V>-5 V*' st $*|p~ *« *' %-( i x - • Fotó: Apáti-Tóth Sándor KONKURRENCIA Az alacsony, barna férfi jólismert alakja a ceglédi vonatnak. Kopott hegedűjén még kopottabb tudásával igyekszik néhány forinthoz jutni. Csak filléres sikerei vannak. Legtöbbször a keveset is azért kapja, hogy minél előbb fejezze be játékát. Életének nagy napja volt, amikor egy társaságtól 40 forintot kapott. Úgy húzatták vele, mint a nagyokkal. Eddig nem volt konikurrenciája. Az utóbbi időben azonban megjelent egy másik „művész” is, tangóharmonikával, és a vonatok unatkozó közönsége nap mint nap hallhatja azt a szívdöglesztő dalt, hogy Az úton egy magányos szikla áll. Nemrég majdnem összetalálkoztak. A hegedűs kocsiról kocsira vándorolt, amikor meghallotta bent a „kolléga” játékát Benézett. A hallgatóság éppen akkor adózott. A hegedűs csalk nézte, nézte, majd lemondóan legyintett — Ilyenért fizetnek? Hát tudják ezek, mi a kultúra? (szatti) Zárszámadás városunk sportjában VÍVÁS - CEGLÉDI VSE Három éve igen szép létszámú volt a szakosztály, majd megszűnése után vívóiskolát nyitottak, amely már nem örvend akkora érdeklődésnek. A fő foglalkozásokat Jós Miklós szakoktató vezeti: — A CVSE keretében hoztuk létre a vívóiskolát, amelyhez az egyesülőt elnöksége minden támogatást megad. A ceglédi vívósport munkája a Pest megyei szakszövetséggel kapcsolatos. — Az elmúlt évben a versenyeken részt vettünk. Általában a versenyzők tudásban a megyei bajnokság színvonalán állnak. A középiskola elvégzése után sokan elkerülnek Ceglédről, mi így évről évre „gyengülünk”. HÉT VÉGI MŰSORKALAUZ Több, jobb ivóvizet! A ceglédi járásban 1970-ben a lakosság 17,4 százaiéira örvendhetett annak, hogy vízvezetéki, egészséges vízhez juthatott. A tervek szerint 1975 végére ezt az arányt 43,9 százalékra akarják növelni. A járás négy községében máris hozzáláttak a költséges, de hasznos ivóvíz-társulások megszervezéséhez. A lakosságnak anyagiakban és társadalmi munkával is segítenie kell, hogy az elhatározás mindenütt valóra \ -ljék. A szolnoki rádió műsora JANUÁR 25-TÖL 31-IG Szép faluk, virágos települések A múlt évhez hasonlóan most is sok járásbeli község készülődik már, hogy tavasztól késő őszig gondozott, virágos utcákra, parkokra lehessen büszke az egész falu. Különösen a kocsériak, jász- karajenőiek, a ceglédberce- liek, albertirsaiak, abonyiak tekintik szívügyüknek a vi- rágosítást. Ahol valamelyik helyi tsz-ben kertészet is működik, már jó előre „megrendelték” a kora tavaszi és az egész nyáron át virágzó ültetni valókat. Magától értetődő tehát, hogy a korai salátapalánták, primőrök mellett néhány melegágyi dísznövényt is dédelgetnek egyes tsz-ekben. Én és a kisöcsém A kecskeméti Katona József Színház rég nem látott zenés vígjátékot tűzött ebben a szezonban a műsorára és ma este fél 8 órai kezdettel a ceglédi közönségnek is bemutatja. A vígjáték címe: Én és a kisöcsém. Zenéjét Eise- mann Mihály szerezte, szövegét Szilágyi László írta. Az előadás rendezője: Turián György. Szereplői: Berta Erzsi, Abrahám István, Jánoky Sándor érdemes művész, Balogh Rózsa és még sokan mások, a már ismerős szereplő- gárdából. Dzsesszá Horn,as, Cegléd A MAGYAR RÁDIÓ HANGVERSENYSOROZATÁBAN íA Magyar Rádió dzsessz- fian:verseny-sorozatot indított, melynek színhelye az ország toOb városa. Budapest, Szeged, Cegléd, Miskolc és Székesfehérvár a kijelölt „dzsesszváro- sok”. Cegléden a hangiversenyt február 5-én, este fél 8 órai kezdettel tartják a Kossuth Szálló éttermében és pálma- kertjében neves hazai művészek és külföldi szereplők részvételével. ELHUNYT a világ első wes- ternfilmsztárja, a 90 éves Gilbert M. Anderson. A Bronco Billy néven ismert művész első filmszerepét, a „Nagy vonatrablás” című 1903-ban készített produkciójában játszotta. A már rég visszavonult színészt 1958-ban tiszteletbeli Oscar-díjjal tüntették ki a filmművészet terén végzett úttörő munkájáért. A mindenkori forgalmi viszonyoknak megfelelően a KRESZ-ben időnként változást vezetnek be, amelyet a megjelent könyvek mellékleteként, vagy külön kiadásban juttatnak el a gépjárművezetőkhöz. A KRESZ-ben előírt szabályok alaposabb megismerésére KRESZ-akadé- miát szerveznek a Kossuth Művelődési Házban. Hét előadáson ismerhetik meg a közúti forgalomban részt vevő hivatásos és magán-gépkocsivezetők a forgalmi rendben történő változásokat és tájékoztatást kapnak egyéb AZ EVANGÉLIKUS templom mögötti zsákutcát a térkép Kígyó utcának nevezi. Mivel egyetlen lakóház sincs az utcácskában, kevesen ismerik, pedig nevezetes sikátor ez. Itt szokták tartani vasárnaponként a galambpiacot. A letaposott, jégsimaságú havon vagy negyvenen töpor- gunk. Ügy látom, elég sokan csak érdeklődésből, kíváncsiságból jöttek ma ide. Kevés a felhozatal. Kabátzsebben, aktatáskában, szatyorban, lyukasztott papírdobozban, ládi- kában szoronganak, remegnek a kis madarak. Az eladók előelőveszik őket, simogatják, mutogatják, a vevők nagy hozzáértéssel mustrálgatják a tetszetősebb példányokat. Cegléden három galambász- egyesület is működik. A röptetők a múlt évben is nemzetközi sikereket értek el. A két díszgalambtenyésztő csoúj onnan kiadott rendelkezésekről is. A KRESZ-alkadómia céljáról, feladatáról a városi és járási rendőrkapitányság közlekedési előadójától, Nagy Lajos főhadnagytól kaptunk tájékoztatást. — A holnap, vasárnap, délelőtt 9 órakor kezdődő előadáson, amelyre a helyszínen is lehet jelentkezni, képzett KRESZ-előadók Oktatnak. A jogosítvánnyal rendelkező gépjárművezetők a KRESZ szabályait frissítik fel emlékezetükben. A tanfolyam hót hétig tart, hetenként egy előadással. A tanfolyamot KRESZ-vetélke- dővel zárjuk. pert tagjai egymással és az ország különböző tájain élő tenyésztőkkel tartanak jól kiépített kapcsolatot. Legtöbben vannak viszont a húsgalamb- tenyésztők, de nekik nincs érdekvédelmi egyesületük. VASUTAS egyenruhás, javakorabeli férfival elegyedek szóba. Ügy veszem észre, a galambászásról szívesen beszél és kifogyhatatlan bőbeszédűséggel tud szakelőadást tartani. A téma számára mindig új és soha meg nem unható. Rövid beszélgetés után kiderül, hogy szolnoki, és a ceglédi piac rendszeres látogatója. Állandóan hoz is, visz is. őszinte csodálkozással hallgatom a fagyos szélben lelkes előadását: — Az országban igen sokan foglalkoznak galambok tenyésztésével. Általában a férfiak kedvtelése. Az asszonyok I — A termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban — hasonló céllal — már folynak I az ott dolgozó gépjárművezetők részére az előadások. Sajnos, nem dicsekedhetünk jó eredménnyel. A gazdaságok vezetői nem mindenütt adják meg a lehetőséget nemcsak a tanfolyam megszervezéséhez, hanem az azon való részvételhez sem. Pedig a KRESZ-szabályok betartása, illetve azok tökéletes elsajátítása minden gépjárművezetőnek egyéni érdeke és társadalmi kötelessége is — mondotta a rendőrség közlekedési előadója. (csal—) a galambot csak levágni, megfőzni szeretik. Csak férfiszem és férfiszív tud gyönyörködni a galambok életében. Megfigyelésem szerint az úgynevezett haszongalamb-tenyésztés külterjes viszonyok mellett inkább a városok külterületén és a tanyavilágban gyakori. A galambok ilyen tartási mód mellett táplálékuk nagyobb részét a szabadban, főiként a szántóföldeken szedegetik ösz- sze. Tartási költségük így minimális, pedig a galamb sokat eszik. — Mi a magyarázata, annak, hogy olyan sokan tartanak galambokat? — A galambbal viszonylag keveset kell törődni, maga kelti és neveli a fiókáit, emberi beavatkozás és közreműködés nélkül. Egy-egy galambpár 8 —10 fiókát is felnevel, amelyek 28—30 napos korukban levághatok vagy értékesíthetők. A galamb ára magasabb, mint a baromfié, húsa ízletes és sokféleképpen elkészíthető. A tél zordságát is jobban tűri, mint a baromfifélék. Udvarban is tartható, mert nem kapar. Nem igényli a zöldtakarmányt, elhc! rezése is egyszerűbb, mint a baromfiaké. A macska azonban a fészkelőhelyét könnyen megdézsmálhatja. Hátrányos tulajdonsága, hogy párosával él és a tyúkfélékhez viszonyítva kevésbé szapora. — A galamboknak több száz fajtájuk van. Véleményem szerint legérdemesebb tartani az Amerikából származó king, vagy magyar nevén király galambot, amely kifejlett korában a 80—90 dekát is eléri. Szaporítása szép eredménnyel járhat. A strasszergalamb nálunk is jól ismert és kedvelt fajta. Vagy húszféle színben tartjuk számon. Zömök termetű, széles mellű, mutatós galamb. Alapszíne mindig fehér. Színes — legtöbbször kék. fekete, sárga vagy vörös a fej, a .hát, a szárny és a farok. Élénk vérmérsékletű, verekedésre is hajlamos. Beszélgetésünk közben fcó- burgi galambot kínálnak vételre. Jól szemügyre veszem a szép példányt. Ez itt az úgynevezett pacsirta rajzú változat — magyarázza vasutas ismerősöm. Megfigyelésem szerint kevés üzletkötésre került sor. Hideg van. Az igazi galambászás csak később, talán egy jó hónap múlva indul meg, és ’-kor a ealambniac forgalma is sokkal nagyobb lesz. Sz. I. Hétfő: Alföldi krónika. A Jászladányi ÁFÉSZ Kórus énekel. Üzemi lapszemle. Zenés autóstop. Kedd: Alföldi krónika. Népdalok. Apróhirdetés. Az idő is pénz. Szanáltak ... Tánczene. Szerda: Alföldi krónika. Operettrészletek. Egy népnevelő naplója. A vita... Beat- fórum. Csütörtök: Alföldi krónika. Pár perc dzsessz. Panaszos krónika. Népi hangszerszólók. Tiszakécsked mozaikok. Sporthíradó. Az Ómega-együttes műsorából. Kiemelkedőbb eredmények: a junior megyei bajnokságon: (kardban) 1. Somodi Rudolf, 2. Ördög István. Tőrben: 1. Gál István, 2. Terstyánszky. Női tőrben: 1. Perczeli Margit. — Egyénileg Somodi, ördög, Gál, Perczeli és Nagy Ágnes tehetséges. Az adottságuk mellett szorgalmuk is van. A vívóiskola sok úttörő korosztályú fiatalt is szerepeltet. Velük játékosan kívánom a vívást megszerettetni. — A sportcsarnokban heti két edzést tartunk, kedden és pénteken délután 4—7 óráig. A vívást kedvelő fiatalokat szívesen látjuk. (-reán) A Kossuth Művelődési Házban ma este tánc, holnap tánczenei koktél. Moziműsor Szabadság ma és holnap: A gyilkos a házban van (magyar). Kossuth vasárnap: Kis titok (bolgár—NSZK). Abony ma és holnap: Aladdin és a csodalámpa (francia). Ceglédbercel ma és holnap: Elvira Madigan (svéd). Törtei ma és holnap: Befejezetlenül (magyar). Jászkarajenő ma és holnap: Hétszer hét (olasz). Albertirsa vasárnap: A tizedes meg a többiek (magyar). Péntek: Alföldi krónika. Stúdióparlament. A téma: Szolnok város és a IV. ötéves terv. Nótacsokor. Szombat: Hétvégi kaleidoszkóp. Ajánlatunk. Görbe tükör. Szerkesztő a hallgató. Vasárnap: Vasárnapi magazin. Lapszemle. Hóvégi leltár. A Szolnoki Szimfonikus Zenekar és Tusa Erzsébet hangversenye. Az adások mindennap 18 órától a 222 méteres középhullámon hangzanak el. Délután négytől ötig JANUAR VAN, még mindig korán sötétedik délutánonként. Az alkony — főként a borús napokon — már úgy négy óra tájban beköszönt. Délután, hej, ceglédi délután! Néhány bolt előtt kis embercsoport ácso- rog. Az utcát és az óráját lesi. Még öt perc, még három: no, igazán jöhetne már a kulcsos, aki az ebédszünet után kinyitja az ajtót alkalmazottak, vevők előtt. A kirakatot nézem, hallom a beszédüket. — Mozgalmas napom van ma. Még reggel beáztattam egy csomó holmit. Mikor hazamentem, nekifogtam mosni. Ebédünk fele tegnapról maradt: volt húslevesem, a húshoz meg paradicsomszószt főztem. Jutka jött az iskolából és ujjongva mondta, hogy négyest kapott számtanból. A földrajzjegyek- kel soha nem dicsekszik ... — Nálunk meg disznóölés van, ott segít az egész rokonság. A ház, mint valami csatatér. És ha arra gondolok, hogy hány felé illik, vagyis kell kóstolót küldeni... Atyaisten! Este tizenhat vacsoravendég lesz! Még éjfél után is mosogathatok ... — A nutmi mindent megcsinál. — Foglalkozni kell a fiúval, ha megjön estefelé a napköziből... ★ A PRESSZÓKBAN telt ház van. Egy-egy autós betér, forró kávéval melegíti belsejét, meleg pohárral a tenyerét. Idős, ráérős emberek tereferélnek a sarokasztalnál. Tehetik. A nyugdíjidőbe sok minden belefér. A minap egyikük a televízió miatt dohogott: „lehetne egész nap olyan nyugdíjasoknak való műsor, msg televíziós készülék a kávézóban”. — így mondja: kávézó. Sohasem cukrászda vagy presszó, eszpresszó. ★ ÄRUHÄZ — az épületben szinte nyárias a meleg. Van, akivel napjában ötször is lehet ott találkozni. — Ugyan már, lelkem, nagyon hideg van a piacon. A szomszéd ügyel a portékámra, én meg bejövök pár percre. Melegedek, nézelődöm. Az én standom előtt is eljön néha a vevő négyszer-ötször, míg vesz végre valamit tőlem. Hát én is jól kinézem magamnak, mit vigyek majd haza. Sosem visz vissza üres kézzel a déli kisvasút. ★ A JÁRÁSI KÖNYVTARBAN sötét van. Bolondozik a vezeték: javítgatják már mióta, mégis röpül a biztosíték, elalszik ismét a fény. A gyerekek olvasótermében két fiú kuco- I rog a sakktábla mellett. Utcai fény segít megkülönböztetni a bábukat. Még állnak a bástyák, kevély a király és feketén-fehéren c'.t a királyné is. Néhány paraszt védi, meg a ló. — Rögtön sötét lesz: ha nincs fény, el kell küldeni a vendégeket. — Jaj, ne még! Épp most találtam jó bogarászni valót a kézikönyvtárban ... — Csak rontod a szemed vele. Inkább holnap ... vagy: no, itt a zseblámpám — talán lesz fényünk hamarosan. Ketyeg az óra, jelzi az idő múlását. Egy villanás és végre, végre ismét van fény! — Sakk! — Koccan a bábú talpa a táblán a kis olvasóteremben. — Katt! — Elhunyt a zseblámpa fénye is. A kézikönyvek forgatói fellélegeznek. Folytathatják képzeletbeli utazásukat a világatlasz lapjain, kereshetik a szavakat a súlyos, idegen nyelvű szótárakban. Délután öt óra. Neon — és villanyfényben csillog az egész városközpont. A buszok végállomásáról indulnak a járatok a perifériák, a környező települések felé. (eszes) A FÉRFIAK KEDVTELÉSE Galambpiac a Kígyó utcában Párosával éh ellensége a macska á