Pest Megyi Hírlap, 1971. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-22 / 18. szám

„Nem törekszünk látványosságra A monori kommunisták feladatairól U Spenger Istvánt, az MSZMP Monori Községi Bizottságának titkárát irodájában találtam meg — véletlenül. Mindig úton van, hol a tanácsnál, hol a termelőszövetkezetekben, üze­mekben található, testületi ülé­seken vesz részt, érdeklődik, tanácsokat ad, ellenőrzi a párt politikájának megvalósítását. Közel 20 éve dolgozik a mozgalomban mint függetlení­tett funkcionárius. Hosszú ideig ifjúsági vonalon tevé­kenykedett, legutóbb a járási pártbizottság munkatársa volt. — Melyek azok a főbb kér­dések, amelyekről úgy érzi, az elkövetkező időszakban mun­kája középpontjába kell állí­tani? — Feladataink sokrétűek. Legközvetlenebb felada­tunk a X. pártkongresszus, valamint a felsőbb párt­szervek ezzel kapcsolatos határozatainak feldolgozá­sa, területünkre való al­kalmazása. Monoron huszonkét pártszer­vezet van, mind más és más, speciális feladatokat oldanak meg. Vannak pártszervezetek a termelőszövetkezetekben, üze­mekben, hivatalokban, isko­lákban, különböző intézmé­nyeknél. — Jelentős hangsúllyal kell említeni egy sor gazdaságpoli­tikai feladatot is. Figyelemmel kísérjük a negyedik ötéves terv keretében Monoron történő be­ruházásokat, illetve azok meg­valósítását. Fontos feladat a lakosságot közvetlenül érintő áruellátás javítása, a szolgál­tatóhálózat bővítése, a kom­munális ellátás megoldása, il­letve javítása. — Alapvető feladataink kö­zé tartozik a községünkben működő termelőszövetkezetek megerősödésének segítése. A gazdaságokban tovább kell törekedni a termésát­lagok emelésére, a gépesí­tés fokának a növelésére, a tsz-tagok jövedelmének emelésére. Ezek egymással szervesen összefüggnek. Széles körű mozgalmat indí­tunk az állatlétszám növelé­séért mind a közös, mind a háztáji gazdaságokban. Az üze­mekben tovább kell növelni az előállított gyártmányok meny- nyiségét, főleg a termelékeny­ség növelésével. Jelentős sze­repe van ebben a technológiai eljárások tökéletesítésének és a technikai színvonal emelésé­nek. Célunk, hogy felelevenít­sük a község minden termelő­üzemében a munkaversenyt, s újabb lendületet adjunk a szo­cialista brigádmozgalomnak. — A fenti feladatokat mi­lyen erők segítségével akarják megoldani? Elsősorban a párttagság az az erő, amelyre támaszko­dunk. Ez döntő támaszunk minden területen. Szak­képzett pártmunkásaink, pártfunkcionáriusaink vannak, akik képesek a munkát nagyszerűen irá­nyítani. Vannak képzett szakembe­reink, gazdasági vezetőink, akik a szakkérdések megoldá­sában tevékenykednek. S ott vannak — nem utolsósorban — a tömegszervezetek. Szerepük a pártonkívüiiek mozgósításá­ban, a párt politikájának a végrehajtásában rendkívül je­lentős. — Milyen új vezetési mód­szereket alkalmaznak a párt- bizottságban és az alapszerve­zetekben? — Véget kell vetnünk ajnég itt-ott előforduló, határozat nélküli, üres gyűléseknek. Az a közös célunk, hogy kollekti­ven született, egészséges hatá­rozatokat hozzanak a pártve­zetőségi üléseken, a taggyűlé­seken, s azok végrehajtásának ellenőrzésére komoly gondot fordítsanak. Szükséges, hogy minden párttagnak legyen pártmegbízatása. A közeljövő­ben meg fogjuk vizsgálni és meg fogjuk erősíteni a pártbi­zottság aktívahálózatát. Növel­ni kell a pártbizottság mellett működő bizóttságok munkájá­nak hatékonyságát. Tervezzük, hogy létreho­zunk ezek mellett egy el­méleti tanácsadó csoportot, amely a felmerülő elméleti és ideológiai kérdésekre fog választ adni. Az egy­éves marxista középiskolát hároméves marxista egye­temmé szeretnék fejleszte­ni. Elkészült ötéves beiskolázási tervünk, s eszerint a hallgatók száma szinte meg!kétszerező­dik. — A hatékony vezetés egyik alapfeltétele a jól informált­ság. Arra törekszünk, hogy nap mint nap tudomást sze­rezzünk a községben történ­tekről, a politikai, gazdasági és egyéb eseményekről. Ugyan­ilyen fontos a párttagság gyors tájékoztatása. — Munkánkban nem a lát­ványosságra törekszünk, a leg­fontosabb a munka tartalmá­nak és hatékonyságának növe­lése. A többi között ezekhez (kérjük a párttagok és a pár­tonkívüiiek támogatását. (izmán) MA: KEZ-vb A monori járási KISZ vég­rehajtó bizottsága ma délelőtt fél 9 órai kezdettel ülést tart. Értékelik a KISZ-szervezetek múlt évi munkáját, meghatá­rozzák az idei feladatokat és részletesebben az első félévi munkatervet. Ugyanezt a témát tárgyalja a kibővített KISZ-bizottsági ülés 25-én, hétfőn délelőtt. HOHÜMIDÍEI XIII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1971. JANUÁR 22., PÉNTEK SIKERES ADÓTELJESiTÉS A legjobbak: Ecser, Péteri, Vecsés — Milyen volt az elmúlt év, hogyan teljesítette a monori járás adóbevételi tervét? Ezt kérdeztük Lehoczky Jó­zsef járási adóügyi csoport- vezetőtől. — örvendetesen pozitív évet zártunk, a járás a helyesbített előírást 101,9 százalékra tel­jesítette. — A községek? — Mindent megtettek, hogy eredményes legyen a zárás. A sóik jó közül ki kell emelni E csert, amely 111,4, Péterit, amely 103,5 és Vecsést, amely 103,3 százalékot ért el. — Az adófizetők? — Az adófizetési morál csaknem minden községben javult. Jelenleg mintegy 28 ezer adózó van a járásban, zömük tiniként tesz eleget fi­zetési kötelezettségének. — Sokan úgy tudják, a ház­táji föld után nem kell adóz­ni. Mi az igazság? — A megtévesztő az lehet, hogy a földadó megszűnt, de helyette egyszerűsített eljá­rással kezelik a háztáji földek után járó adót. A tsz-tagok te­hát továbbra is adófizetési kö­telezettség alatt állnak. — Az adóbevallások? — Még bővebbet nem tu­dunk erről, ha eljön az ideje, a tudnivalókat közölni fogjuk. — Milyen adófizetők a tsz-ek? — Javult a közös gazdasá­gokban is az adófizetési mo­rál. — A kisiparosok? — Egy-két kivételtől elte­kintve pontosan fizetnek. — Van-c változás a gépjár­műadónál? Nincs. Itt azonban el kell mondani, hogy a járás gépko­csiállománya 1600 körül van, 390-zal több, mint 1969-ben. — Az idei adózás? — Március 15-ig minden adózó kamatmentesen fizet­heti be az első félévre esedé­kes adót. — Egyéb? — A borforgalmi adót ezen­túl a községi tanácsok számlá­jára kell befizetni. (—zse) Nyáregyházát érte a legnagyobb kár Időjárásjelentés a Hangulatban A vadeledel és a tolvajok A nyülak legnagyobb örömé­re a múlt évben Üllőn öt hé­tig szünetelt a vadászat. A fe­lettes szervek felfüggesztették, mert egy hajtás alkalmával Kovács István vadőrt egy el­tévedt sörét homlokon találta. A vizsgálat lefolytatása után ismét lehetett lőni, s így de­cember végén befejeződhetett a nyúl vadászata. A kényszerű szünet miatt azonban a terve­zett évi 800 darab nyúl he­lyett csak 650-et lőttek ki. A múlt év eseményei közé tartozott egy nyugatnémet vendég látogatása, öt selejt őzbak kilövésére kapott, enge­délyt, s ezért jelentős pénzt fizetett a vadásztársaságnak. A hasznos állatok mellett lesik a haszontalant is. Üllő környékén kevés a róka, de van! Legutóbb például hármat is kilőttek. A Magnezit vadásztársaság a tél beálltával gondoskodik a vadak etetéséről. Azt lehetne mondani, szinte terített asztal várja az állatokat. Néha azon­ban illetéktelen személyek előbb odaérnek az etetőkhöz, mint a vadak, s ellopják a ku­koricát, a lucernát. A társaság a helyi tsz-től és az erdőgazdaságtól kapott szántóföldön maga termeli a tengerit, a két részen mintegy 100—100 mázsát, a löb-pusztai területen pedig lucernát. A Kossuth Tsz ezenkívül rend­szeresen gondoskodik arról, hogy szabaddá váljon az út a nagy hóban a? etetők felé, fo­gatot is ad az élelem kiszál­lításához. összességében az Ül­lő környéki vadállomány jó erőben van. (em) Ülök a monori Hangulat még mindig barátságos szilveszteri han­gulatot árasztó belső termében. Pár vendég csen­desen beszélget, az olajkályha zaj­talanul ontja a meleget. A fel­szolgálónő köny- nyed cicaszerű léptekkel közleke­dik. Ideális, írásra késztető feltételek. Kint a nagyte­rem és a ruhatár előtti beugró előtt, az egyik asztalnál középkorú, kala­pos hölgy ül — a társaságát elta­karja előlem a fal. Ontja a híre­ket, mit hallott a rádióban, mit ol­vasott az újságban az időjárásról, a hóról, a pesti diá­kokról, akik taka­rítják a havat és ezért cigánydalo­kat kérhettek a rádió kívánság- műsorában. Én a Hangulat vendégei nevében — ha kívánság- műsort állíthat­nánk össze — a hölgynek egy ma­gyar nótát külde­nek: „...csak csendesen, ne hallja senki más...” (-sió) Mekkora összeg került kifi­zetésre tavaly az Állami Biz­tosító monori fiókjánál? — ezt kérdeztük Rendek Sándor fiókvezetőtől. — Szocialista szektorok szá­mára pontosan 11 millió 568 ezer 293 forint. Magánszemé­lyeknek 2 millió 526 ezer 826 forint. A legtöbb kár a nyár­egyházi Béke Tsz-t érte, úgynevezett növényi kár (fagy, jég): 2 millió 96 ezer 314 forintot fizettünk nekik. Utánuk a két pilisi tsz követ­kezik, hasonló baj érte őket, az Üj Élet közel 2 milliót, a Hunyadi több mint másfél milliót kapott. Magánszemé­lyek esetén legnagyobb ősz- szeggel a dinnyéseket kárpó­toltuk. Pilisi, csévharaszti és nyáregyházi tsz-tagok ház­táji dinnyeültetvényét pusz­tította el a jég. Legnagyobb kára a pilisi Horváth József­nek volt: 57 ezer 960 forin­tot fizettünk neki., A többiek is hasonló, néhány ezerrel kevesebb pénzt kaptak. Gáz­palackrobbanás, villámcsa­pás, tűz, földomlás és négy casco biztosítás van még a nagyobb tavalyi esetek között, összegszerűleg ezek a 2 ezer— 30 ezer forint között vannak. (f. o.) „Kikeresem a legalkalmasabb szögecset” Ha a Monori Kefegyár lo- garlécüzemébe ellátogat az új­ságíró, biztos, hogy felírja a jegyzetei közé, mint érdekes­séget, hogy egy logarléc elké­szüléséig 168 műveletet kell végezni rajta. Amikor leg­utóbb az üzemben jártam, A MENDEI TÉGLAGYÁR Mai műsor Tudományos ismeretterjesztő előadások Ecser, szülők akadémiája, általános iskola, 6 órakor: Az MSZMP X. kongresszusa, elő­adó: Parázsó Gézáné; Süly­sáp, mezőgazdasági akadé­mia, művelődési otthon, 4 órakor: Kaptáraink kezelése, méheink ápolása, előadó: Varró Imre. Közlekedési is­meretterjesztő előadássorozat; Monor, 2 órakor, Üllő 5 óra­kor: A baleseti helyzet ala­kulása, értékelése. Az előadá­sok nyilvánosak, azokon bár­ki részt vehet. Mozik Monor: Emberöléssel vá­dolva. Nyáregyháza: Szerel­mesfilm. Pilis: Szerelmesfilm. Vecsés: A félszemű seriff. Bodócsi Béla rajza megpróbáltam ellesni a 168- ból néhányat. Az itt dolgozó három szo­cialista brigádról már írtam régebben. Most ott ültem kö­zöttük, s figyeltem az asszo­nyok, lányok kezemunkáját. Fehér Károlyné szívesen és a bennfentes magabiztosságával magyarázta: — A zseblogarléc futójának szögecselését végzem. Azzal kezdem, hogy kikeresem a leg­alkalmasabb szögecset, például ezt... Néztem a dobozban az ezer­nyi apró szögecset, Fehérné kivette pici csipesszel azt a bizonyos „legalkalmasabbat” és belehelyezte a parányi lyukba, a logarlécen. Nekem egyforma volt mind, a féme­sen csillogó sok-sok parány, ő meg azt mondta: — Ö, látom én azt azonnal, melyik kell éppen nekem. Most kiveszem ezt a másikat, látja, egy milliméterrel ki­sebb. Láttam. Tényleg kisebb volt. A kis apró lyukakat Erényi Lajosné fúrta a lécekbe. Egy hajszálnyira sem lehet mellé- fúmi, mert akkor az a sok művelet, amit már elvégeztek rajta a többiek, hiábavaló volt — selejt jön létre. De ugyanez vonatkozik Horváth Irénkére is: ő húzza be a lo­garlécet és Faragó Ildire: ő festi ki a kis ablakokat. Miért is festi? A kis átlátszó mű­anyag ablakra Irénke az imént függőleges vonalakat húzott (karcolt inkább) — ezekbe a vonalakba kerül a festék. Irénke munkája igényel na­gyobb figyelmet, precizitást: ha véletlenül vastagabb vona­lat karcol a kis ablakra, Ildi festékéből több megy már be­le, s altkor a fekete függőle­ges vonalak már eltakarják a számokat, a milliméter rovát­kákat a logarlécen. Már aka­dályozza a mérnökök munká­ját, vagyis: selejtes példány jön létre. Néhány mozzanatot villan­tottam csak fel a logarüzem kézi terméből. Csak ízelítőül — a 168 művelet közül kettőt- hármat. A végén megnéztem a raktárban azt a 600 kis logar­lécet és a 4 ezer nagyot, ami elszállításra várt éppen. A ha- lomnyi logarlécet látva, na­gyon nagy tiszteletet éreztem az Itt dolgozó asszonyok, lá­nyok iránt. (fogarasi) SZOMBATOt Bemutatkozik az új Alfa Szombaton a vecsési műve­lődési ház ötórai teáján be­mutatkozik az újjászervezett Alfa zenekar. Ketten kiváltak a zenekarból, egy üj orgo­nista jött az együtteshez és így most négyen vannak. Kábái Attila, a zenekar veze­tője elmondta, hogy új ösz- szetételű zenekarukkal igye­keznek majd a legmodernebb számokat előadni, természete­sen a közkedvelt örökzöld slágerek mellett. Kíváncsian várjuk a bemu­tatkozást! (—i) Tallózás régi lapokban Kezembe került a Pestvidéki Hírek egy régi, 1926. október 24-i száma. A monori járás hetilapja volt ez az újság ak­kor. Beleolvasgattam. Az első oldalon a kislakás­építőkkel foglalkozik a lap. Egy rész ma Is megszívlelen­dő, azt írja: „... nem szabad a telektulajdonosok tetszésére bízni, hogy mit építenek tel­kükre. Mindenek felett meg kell akadályozni, hogy akár­milyen vityillőkat üssenek ösz- sze a házhelyen." Egy másik írás tanulsága is megszívlelendő, ma is. „Csinos Károly monori tehénpásztort a dühös bika harmadízben ök­lelte fel, a szarvára kapta és felhajította. A tehénpásztor súlyos kulcscsonttörést szenve­dett.” A lap hibáztatja őt, amiért eddig nem tudta kiis­merni az állat természetét. Hát bizony, bizony. (em) Megkezdődött az alapozás Hófehér a vecsési labdarú­gópálya, de az öltözőhöz jól kitaposott út vezet. Az átala­kítási munkák már a vége fe­lé járnak, a felújított öltöző enyhít majd a gondokon. A nehéznek ígérkező tavaszi idény előtt megkezdte a felké­szülést a VIZÉP csapata. Az első edzésről sajnos elég sokan hiányoztak, pedig — mint Va­sas edző elmondotta — a csa­patba kerüléshez döntő fontos­ságúnak tartja az edzések lel­kiismeretes látogatását, az ala­pos munkát. Az első nap tulajdonképpen csak a „kedvcsinálásé” volt, gimnasztikái és labdagyakor­latokat végeztek a játékosok, két-három kilométert futottak. A héten már komoly alapozás megy, mindennapos kemény edzés. Fedett otthont a felső­telepi iskola tornaterme ad. A tervek szerint február kö­zepén lép pályára először a csapat edzőmérkőzésre. Már­cius 21-én lesz a bajnoki rajt Jászberényben. Vasas Mihály­nak, Trasszer Lajos, az egyko­ri kiválóság, a második csapat edzője segít a munkában. Sz. A.

Next

/
Thumbnails
Contents